Kecskeméti Közlöny, 1920. december (2. évfolyam, 276-300. szám)
1920-12-01 / 276. szám
Kecskemét, *920. December 1._________ Szerda **• SZÓ- KECSKEMÉTI KÖZLÖM a ), a ELŐFIZETÉSI ÁRA ■ a u Feleifi* szerk.: Dr. KISS ENDRE. Szerkesztőségi III. ker., Szabadság-tér Pof évra — - - - - - korona. Egyes szám ára I korona. I. szám, II. emelet, 8 ajtó. Telefon 120 — 20 korona! Hagya menik minden nap. Kiadóhivatal Széchenyi-tér 5. A város közgyűlése. Állásfoglalás fontos kérdésekben. — Ruhasegély a városi alkalmazottaknak. A november havi városi közgyűlést pontban 9 órakor nyitotta meg a főispán Az érdeklődés nagyon csekély volt, megnyitáskor alig húszan voltak jelen. A polgármesteri jelentést a közigazgatás október havi állapotáról a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. A községi és th. takarékpénztárak felállítása és működésének intézményes biztosítása tárgyában Budapest székesfőváros közönségének átiratát a közgyűlés teljes mértékben magáévá tette és elhatározta, hogy állásfoglalásáról értesíti a nemzetgyűlést és a főváros közönségét. Ezzel a kérdéssel lapunk már bővebben foglalkozott, fő célja a keresztény, nemzeti alapokra való helyezkedés által az idegen tőke elleni küzdelem. A katholikus autonómia sürgős megvalósítása, valamennyi felekezethez tartozó alsó papság, a szerzetesek és apácák anyagi helyzetének javítása, a falu kultúrájának emelése és közegészségügyének megjavításáról Sopron vármegye közönségének átirata került ezután tárgyalás alá. Az előadó, Harkay Béla vázolta a kérdések fomosságát, a katholikus autonómiának a hitélet megerősítése szempontjából való fontosságát. Az alsópapság, szerzetesek, apácák anyagi helyzetének javítása szintén elodázhatatlanul fontos, mert csekély fizetésükből képtelenek megélni. A falu kultúrájának emelése beláthatatlanul fontos nemzeti érdek, közegészségügyének államosítása pedig, a különböző betegségek rohamos terjedése miatt, szintén feltétlenül szükséges. A közgyűlés mindenben egyetértett az átiratban foglaltakkal és elhatározta, hogy állásfoglalását a nemzetgyűlés és Sopron vármegye közönségének tudomására hozza. A t. igazolóválasztmány, a számonkérőszék újraalakításának és a közigazgatási bizottságból az 1920. év végével kilépő öt tag helyének betöltése céljából megtartandó választás idejéül a jövő közgyűlést tűzték ki. Dávid Nándorné zeneiskolai tanárnő igazgató helyettesítési díját 2008 - ban állapították meg. Kecskemét mint kamarai központ. A Gazdasági Egyesület, Ipartestület és Baross Szövetség helyi fiókja javaslatot nyújtottak be a mezőgazdasági, kereskedelmi és iparkamarák működésének összhangbahozása céljából. Ezeket egy székhelyen helyezzék el, hogy hathatósabb működést fejthessenek ki. Ezt a törekvést az államhatalom is támogatná. Kecskemét hivatott arra, hogy e kamarákat itt helyezzék el, a közgyűlés határozata értelmében egy felirattal fordulnak ez ügyben az illetékes miniszterekhez. A népszámlálásra folyamatban vannak az előkészületek. A közgyűlés elhatározta, hogy a számlálósegédbiztosok fizetéséről és egyéb kiadásokról a városi tanács gondoskodjon. A külterületi népszámlálás megejtéséhez nincs elegendő fogat. Ezeket 100 koronás napidíj mellett a gazdák fogják rendelkezésre bocsátani. Egy felszólaló a napidíj felemelését kérte, a polgármester felszólalása után azonban az eredeti javaslatot fogadták el, sőt többen díjtalanul ajánlották fel használatra fogataikat szólalása után, a kérdés fontosságára való tekintettel, egyhangúlag elfogadák, mint hogy az ezzel kapcsolatban előterjesztett póthitelnyilvántartásból kitűnt, hogy a város tekintélyes jövedelemtöbblettel rendelkezik. A nyugdíjszab. rend. 11 szakaszát a hadviseltek kérelme szerint módosították. A központi szeszfőzde bizottságának új tagjaivá Dékány Lászlót, Mayerfi Zoltánt, Németh Lászlót, dr. dr. Szabó Lászlót, Tormássy Ferencet és Gömöry Sándort választották meg. A pusztai tanítók iskolafűtés és takarításért járó díjairól és az iskolagondnoki állás szervezéséről szóló, valamint a többi jelentéktelenebb ügyekről beterjesztett javaslatokat a közgyűlés változatlanul elfogadta. — A Kada Gyermek Othon óvónői augusztustól visszamenőleg fejenkint 500 korona segélyt kapnak. — A proletárdiktatúra történetének megírásával dr. Szabó Kálmán múzeumőrt bizták meg, minthogy Garzó József levéltárnokot betegsége gátolja a munka elvégzésében. A közgyűlés fél 11 órakor ért véget. A városi alkalmazottak 50 százalékos ruhasegélyét 8 hónapra visszamenőleg, Bagi László fel Szahacsk&Qulgessás az esyházak ellen. Ez év elején hosszabb cikksorozatban feszegettük a homályt, amelybe a szabadkőmives testvérek munkájukat burkolták. A lefolyt tíz hó alatt ismeretünk igen megbővült. Bízvást állíthatjuk ezek alapján, hogy a „királyi művészet“ lényegével oly sokban ismerkedtünk meg s a magyar szabadkőművesség működésére vonatkozólag oly adatokat gyűjtöttünk, amelyek az alsóbb fokokban tévelygő szabadkőművesek ismeretkörét is meghaladják. Ezen adatokból egyet-mást az általunk kevéssé tisztelt testvérek fejére olvasunk. Újabb időben néhányan ugyanis nem átallották csökönyös korlátoltságukban nyilt hitvallást tenni a V. É. N. E. M. — mint új Istenüket nevezik — mellett. Ezenfelül szorgalmatosan helyezgetik el zsidóbarát eszmetojásaikat körökben és egyletekben, hátha a kikelő kakukfiókák szárnyain újra vezetésre röppenhetnének. Itt tehát az idő a bizonyíték nyilvánosságra hozatalára. — Hogy is mondják a testvérek! „A szabadkőművesek szövetsége kizár gyülekezeteiből minden vallási és politikai vitatkozást.“ (Arató Frigyes: A szabadkőművesség, II. kiadás 23. lap.) A gyakorlatban kissé másként fest a dolog. A „Sas” páholy első nyilvános munkáján Paulus főmester (álnév, viselőjéről csak saját állapíthatjuk meg holtbizonyságga!) fejtegette szabadkőműves világításban a hit, tudomány és haza kérdését. A szónoklat páholyavató beszéd volt, s így méltán tekinthető a „Sas“-ok irányadó programmjának. A beszéd a hitről a következőket tartalmazza: „Mózesnek és Jézusnak élete és tanítása szomjat oltó, üdítő, gyógyító, tiszta forrás. Ez a forrás mindenki számára buzog, de ezt a forrást élelmes üzletemberek kisajátították (értsd alattuk a lelkészséget), tilalom kerítésével körülvették és a bő vizeket a dogmáknak (hittételek) néha penészes dugóival zárt palackokban szállítják s mire a szomjashoz vagy beteghez ér, pelyhüdt vizet kap szegény, nem Mózesnek és Jézusnak lelkét, hanem az exklusiv felekezetnek szellemét. Vissza kell vezetni a lelkeket a tiszta kútfőhöz, le kell rombolni a tilalom kerítését (a kér egyházakat). Ezt a nagy munkát a mi emberszeretetünk erős keze végezheti el (t. i. a szabadkőműveseké). Meg kell értetni a világgal, hogy hinni nem egy jelentőségű azzal, hogy az ember igaznak vallja azt, amit az egyház tanít, csak azért, mert az egyház tanuja. A V. E. N. E. M. két hatalmas pallérját Mózest és Jézust ki kell szabadítanunk a dogmák vaspáncéljaiból, hogy szabadon mozoghassanak, járjanak szét és tanítsanak maguk. (Micsoda kaján frázis!) Hadd álljanak a küzdelem porondjára, úgy mint a diadalmas Dávid, aki Saul páncéljaiban egy lépést sem tudott tenni, de levetve a nehéz páncélt lesújtotta a nagy mahomet Góliátot. Jézusnak ellenségét, a római filiszeust (ez meg a római pápa), aki félelmetes óriás voltával rettegésbe ejti a legbátrabbak (ezek bizonyára a legbátrabb zsidók) szívét is, csak Jézus és Mózes győzheti le.“ S ezt az egyház ellen izgató zsidó maszlagot a magyar fajból származó, kerthüben nevelt testvérek bevették. Mint vigyoroghatott magában a zsidó Paulus testvér ! A buta gojimok csak hadd fúrják az egyház épületét, hadd gyűílöljék meg papjaikat, mi zsidók hiszünk tovább a Rebbének meg a Talmudiak. Ilyformán Mózes Dávid majd csak legyőzi a Jézus-Goliátot. S akkor elkövetkezik a zsidók talmudi paradicsoma e földön, minden igazhitű zsidónak 3342 nem zsidó szolgája lészen. Az orosz szovjetben a zsidó népbiztosoknak már több van. Az iparosnevelés útja. — Pótoljuk a mulasztásokat. — , Múlt számunkban röviden hírt adtunk arról, hogy a közigazgatási kihágási biróság néhány iparost megbüntetett, mert nem íratták be iskolába tanoncaikat. Néhány szóval ugyanekkor a kérdés fontosságára is, rámutattunk. Most azonban ifj. Gombos Lászlónak kecskeméti iparos által szerkesztőségünkhöz intézett levele arra késztet bennünket, hogy kissé bővebben foglalkozzunk a dologgal. Tudjuk mindannyian, hogy bolsevizmus magyarországi „hősei“ teljes erejükkel rávetették magukat iparosifjúságunkra is. Fertőző munkájuk természetesen nem sikerült teljesen, piszkos kezük nyomai azonban mindenesetre ott maradtak az ifjúság fogékony lelkén. Ezeknek a nyomoknak eltüntetése most eminens kötelességünk, ha erős, egészséges, dolgos iparosgenerációt akarunk nevelni. Az első orvosszerkézen fekszik. Az iskolai nevelés. Az inas ugyanis mesterétől megtanulja ugyan a szakmájába vágó gyakorlati tudást, emellett azonban megfelelő elméleti ismeretekre is feltétlenül szüksége van, amelyeket csakis iskolai nevelés útján sajátíthat el. Ez a nevelés azonkívül megfelelő irányban vezeti az ifjúságot, megtanítja hazája és önmaga iránti kötelezettségeire, szóval oda is tendál, hogy a diktatúra 133 napjainak pusztítását eltüntesse. Épen ez okból napjainkban sokszorosan kötelesség az iparosifjúság megfelelő iskoláztatása. De a nevelésnek rendkívüli hatékony eszköze még, amelyre a fentebb említett levél írója is rámutat, bizonyos egyesületi élet megteremtése. Ez lehetővé tenné az iparosifjúság számára összejövetelek rendezését, ahol felolvasásokat tarthatnának különböző szakügyekről és egyéb hasznos tárgyakról, ami bizonyára nem kis hatással lenne szellemi nívójuk emelésére. Megkedveltetné velük a komoly dolgokkal való foglalkozást, a nemes verseny felébresztené bennük az ambíciót, szóval mindenképen kedvező eredményekkel járna. A kezdet talán nehéznek ígérkezik, a siker azonban biztos és kárpótolna minden fáradságért.