Kecskeméti Közlöny, 1921. március (3. évfolyam, 48-72. szám)
1921-03-01 / 48. szám
TELEFON-TÁVIRAT, Budapest. A budapesti nyomdászok sztrájkba léptek. Heti 300 korona béremelést kértek, azonban a munkaadók csak 60 koronát voltak hajlandók megadni. A nyomdászsztrájk következtében a mai lapok nem jelennek meg. Csak a Központi Sajtóvállalat ad ki Reggeli Hírek és Déli Hírek címen két röpiratot, melyben az eseményekről rövid tájékoztatót nyújtanak. London. Arra az esetre, ha Németország nem teljesítené a békefeltételeket, Franciaország a következő katonai rendszabályokkal fenyegetőzik: A majnamenti Frankftrtból kiindulva előrenyomul keletre egészen Bayreuslig, ahol találkozik a cseh csapatokkal. Ilyen módon Bajorországot elvágja Poroszországtól. Ezenkívül hajóhadával több kikötőt megszáll. Laibach. A jugoszláv hatóságok szombaton átvették Fiumét a rapallói szerződés értelmében. A város közgyűlése. Ma délelőtt tartotta a város törvényhatósági bizottsága február havi rendes közgyűlését. A főispán a közgyűlést háromnegyed 10 órakor megnyitva, üdvözli a törvényhatósági bizottság új tagjait. Az üdvözlésre az újonnan megválasztott tagok nevében Bagi László válaszolt. Ezután Harkay Béla főjegyző felolvasta a közgyűlési póttárgyakat, amelyeket a közgyűlés tárgysorozatába felvettek. A polgármesteri jelentést, mely részletesen megemlékezett a törvényhatósági bizottság folyó hó 20 in megtartott választás útján való kiegészítéséről, tudomásul vették. Ennek kapcsán Farkas József a korpa forgalmának szabaddá tétele ügyében szólalt fel. Hankovszky Zigmond a mostanában előforduló sok ház összedőlést annak tudja be, hogy a téglagyárból nem áll elegendő tégla a közönség rendelkezésére és az előállított tégla minősége sem megfelelő. A felszólalásokra a polgármester válaszol. A szabadforgalmat nem a hatóságok, hanem a körülmények szabják meg. Amennyiben a közgyűlés mégis hajlandó a korpa forgalmának szabaddá tétele iránt a kormányhoz fekírni, hajlandó ehhez hozzájárulni. Tudja, hogy késedelmesen megy a korpakiutalás. Azonban a rendeletek értelmében községenként, városonként megállapított mennyiségben történik. Amennyiben a kecskeméti malmokban levő mennyiség a Kecskemétre megállapított mennyiséget fed, a kiosztás végett azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket. Ami a téglagyártást illeti, arra vonatkozóan azt felelheti, hogy a minőségen nem lehet javítani. Amilyen anyag áll rendelkezésre, olyanból gyárthatunk. Az építkezési szabályrendelet módosításának előkészítése pedig a tanács hatáskörébe tartozik. Javaslatokat természetesen elfogad és felhasznál. A közgyűlés a polgármester válaszát tudomásul veszi. A közművelődési ügyosztály szervezésére vonatkozólag a múltkori közgyűlés határozata értelmében a tanács bekérte a Katona József Kör és a Tanárok és Tanítók Egyesületének javaslatait. A tanács ennek alapján az ügyosztály vezetésével megbízandó tanácsnok képesítésére tett elvi jelentőségű javaslatot, amelyet a közgyűlés elfogadott. A Védő Ligák Szövetségének átiratára elhatározták, hogy március 15-ének törvényes nemzeti ünneppé iktatása iránt felírnak a nemzetgyűléshez. A számlálóbiztosok mellé beosztott hatósági közegek (kisérő személyzet) díját a külterületen napi 20, a belterületen napi 10 koronában állapították meg. Személyi ügyek: Szabó Mihály tb. adóügyi főszámvevőt a Leszámítoló és Pénzváltó Bank felügyelő bizottsági tagjává választotta. A tagsághoz az engedélyt a közgyűlés megadta. — Ivicz Mihály irodatisztnek 2 havi, Szappanos Sándor árvaszéki elnöknek újabb 3 havi szabadságot engedélyeztek. — Szabó Márton t. ügyészt évi 11,664 K. Ifjb. Deák László polgári rendőrt évi 7,262 K. Török Ferenc gyalogrendőrt 3,784 K. Tasi Imre gyalogrendőrt 3216 K. Vas Pál gyalogrendőrt 2600 és Kovács Ferenc rendőrőrmestert 7,187 K évi nyugdíjjal nyugdíjazták. Néhai Szappanos István örökösei által a városi múzeum részére tett 10,000 koronás alapítványt elfogadták. Az államrendőrség személyzete 1920. máj. és jan. hóra 50 százalékos segélyt kért a városi és az állami fizetés közötti különbözet címén. A közgyűlés a segélyt csak a tisztviselő és szolgaszemélyzetnek adta meg, mivel a legénység és az altiszti személyzet ez idő alatt is megfelelő javadalmazásban részesült. A kiutalt segélyöszszeg 6622 - t tesz ki , de Gyula szikrai vadászterületének bérletét 50 százalékos haszonbéremelés mellett, 6 évvel meghosszabbították. A bugacmonostori csendőrlaktanyát az ott felállítandó csendőrörs részére laktanyául bérfizetés nélkül visszavonásig átengedték. Az épület karbantartásáról a csendőrszárnyparancsnokság gondoskodik. A főispáni lakás kérdését levették napirendről, mivel az építkezés egyelőre nem vihető keresztül és újabb javaslattal a tanács nem készülhetett el. Rendeczki István és Bátori István kéményseprőmesterek a kéményseprési díj 150 százalékkal való felemelését kérték. A tanács a rezsi emelkedésének megfelelően 50 százalékos emelést javasolt. A közgyűlés a díjemelés iránti kérelmet szavazás után kereken elutasította, s adja meg azt az évi bérösszeget, amely az illető lakásra 1917. évi november elsején ki volt kötve. Ha a lakás 1917. novemberén még nem volt bérbeadva, akkor az első bérbeadás alkalmával megállapított bérösszeg mérvadó. Az olyan lakás bérét, amely jelenleg nincs bérbeadva, legfeljebb oly összegben lehet megállapítani, amelyet az illető helyen hasonló lakásért általában fizetnek. Ha egyes lakásokra nézve kivételes körülmények forognak fenn, nevezetesen a lakás minősége, a felek helyzete, a bérlőnek esetleg albérletbe adott helyiségek után befolyó jövedelme, vagy szembetűnően kedvező anyagi helyzete, nemkülönben az a körülmény, hogy a lakás bére 10 év óta nem emelkedett, indokolttá teszik magasabb bér megszabását a bíróság engedelmére. A tényleges szolgálatban álló, vagy nyugdíjas özvegy lakásának bérét legfeljebb oly összegben lehet megállapítani, amely vidéken 35, a fővárosban pedig 30 százalékkal haladja meg az 1917. évi nov. 1-én érvényes bérösszeget. Azon lakások bérét, amelyeknek 1920. május 1-én érvényes évi bére a 4000 koronát meghaladta, nem lehet szerződéssel sem olyan összegben megállapítani, amely indokolatlanul magasnak mutatkozik. Ha a bérlő a megállapított bért túl magasnak találja, a bér mérséklését kérheti a bíróságtól. Ha e rendelet életbeléptetése előtt egy évnél nem régibb időn belül a háztulajdonos bért emel, a házbéremeléstől számított egy év eltelte előtt újabb béremelésnek helye nincs. A hadból és hadifogságból visszatérteket bérmoratórium illeti meg. Felmondásnak a következő esetekben van helye: Ha a bérbeadónak saját maga vagy hozzátartozói részére bebizonyíthatóan szüksége van a lakásra, ha a bérlő a bér fizetésével vétkesen késedelmeskedik, ha a bérlő vagy az, akinek a használatot átengedte, a bérlet tárgyát szerződésellenesen használja, rongálja, vagy jogosulatlanul másnak engedi át. Végül ha a bérlő tűrhetetlen, megbotránkoztató vagy egyéb súlyos kifogás alá eső magaviseletet tanúsított. r Ara 2 korona. Kecskemét, 1921. március 1. Kedd, III. évf. 48. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRA ■ u«rk. i 3r. KISS ENDRE 8»«rba«KtSaég ■ III. kap., Saabadaág-tór " gj*TM ~ “ I_ _ Z 240 koron»] Egy»»sAm Ora & korona. I. saam, II. «malat, S ajM. Telefon ISO» Negyed évre — — ISO borsos! ^sgiebaibaiGdtn nap. Kiadóhivatal , Saéohenyi-tér 5. Még mindig tárgyalásoit folynak a lakásrendeletel. A bérmegállapítás módozatai. - A felmondás. Az igazságügyminiszter hatvan szakaszban foglalta össze azt a rendelettervezetet, amellyel a lakásügy kérdését rendezni óhajtja. A tervezetet, mint megírtuk, hozzászólás végett megküldte a fővárosnak. Az e célra alakított bizottság szombaton délután meg is kezdte a tervezet megvitatását, de mindössze csak öt pontot tárgyaltak le és ha továbbra is ilyen tempóban haladnak, még jó ideig várhatunk a rendelet megjelenésére. A béremelés és felmondásra nézve egyébként a tervezet a következő részletes intézkedéseket tartalmazza. A bérelt helyiségek bérét a felek a rendeletben megszabott korlátozások között szerződéssel szabadon állapíthatják meg. A lakások bérét akár a jelenlegi, akár az új bérlővel szemben legfeljebb olyan összegben lehet megállapítani, amely az 1920. évi április 30 án kiadott rendelettel megengedett 30, illetőleg 35 százalékon felül kis százalékkal ha A KAC közgyűlése. Jelentés a mait évi *tököllé*pál. — Az artisztikar. A Kecskeméti Athlétikai Club vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését igen nagy érdeklődés mellett. A közgyűlést valamivel 11 óra után nyitotta meg dr. Garzó Béla elnök. Napirend előtt dr. Szabó Lajos terjesztett indítványt a közgyűlés elé a klub háborúban hősi halált halt tagjai emlékének jegyzőkönyvi megörökítésére. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt azzal a módosítással, hogy a hősi halottak neveit emléklapon örökítik meg. Dr. Garzó Bála indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki örömét több régi tagjának a hadifogságból való visszaérkezése felett. Ezután dr. Garzó Béla mondott beszédet, amelyben rámutatott a múlt évben elért szép eredményekre és a jövőben várható nagyarányú fejlődésre. Dr. Hegedűs titkári jelentésében beszámolt az egyesület múlt évi eredményekben gazdag működéséről. Kultiválták a sport minden ágát és jelenleg már kitűnő, versenyképes atléta gárdával rendelkeznek. A pénztári egyenleg szerint a bevétel, a kiadásokhoz viszonyítva, pár ezer korona többletet mutat. A tagsági díjat évi 24 koronáról 36 koronára emelték fel. A közgyűlés ezután megválasztotta az