Kecskeméti Közlöny, 1921. április (3. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-01 / 73. szám

Kecskemét, 1921. április 1. péntek, ül. évf. 73. sa. Ara 2 feopona. ■ II ' ■■ ■ . ■ .!■■■'■! Off» . I. . I. ' ....'---.. '-■.'■gfJJ.'JJ I H"l . -1 11 " . ■ ■ Jg3Bgg»L'«.'J_ JUWJf'-'. ? —■ iüüLLM EtűFinEtrási Ara • &ny évre _ — — ~ — 489 karén«. !'«4 évre------------------------------ 240 keraaa. '«»flayed évre — —­­ 120 korona. Polelffis mrk. i Or. SI8S EHDRE. Egjca uáa ára 2 korona. 98ciif»l«gilk miaaloa nap. Osarkswei Baig i 511. ber., ShabBáséO"^' 5. OKiáns, II. ««Halat, 2 ajtó. Telefon ISO. KitidMtfistel i S«£«chenpl~8ér 6. IV. Károly húsvét vasárnapján Budapesten volt. Megbeszélést folytatott a kormányzóval. — A kormányzó rámutatott annak szükségére, hogy az országot hagyja el. — A kormányzó eljárását a ve­zető politikusok megnyugvással vették tudomásul. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szom­baton, e hó 2- án éjjel féltizenegy órakor IV. Károly király váratlanul megjelent Szom­bathelyen és a püspöki palotában szállott meeg. A lelki gyakorlatok végzése céljából Szombathelyen tartózkodó Vass József köz­oktatásügyi miniszter Teleki Pál gróf mi­niszterelnököt, aki családostól a vasvárme­gyei Iváncon Sigray Antal gróf kerületi kormánybiztos birtokán töltötte az ünnepet, a legsürgősebben Szombathelyre kérette. A miniszterelnök a felszólítást éjfélután két órakor kézhez véve, Sigray gróf kormány­­biztossal együtt hajnalban Szombathelyre érkezett s csupán ott szerzett tudomást a f­irály megérkezéséről. A miniszterelnök és Vass miniszter reggel fél hét órakor Buda­pestre indult, hogy a reggel nyolc órakor el­utazó királyt megelőzve, a kormányzónak a szükséges jelentéseket megtehessék, gép­hiba következtében azonban csak a király beérkezése után jöttek meg. A király azonnal felkereste Horthy Miklós kormányzót és vele hosszabb meg­beszélést folytatott. A kormányzó az ország érdekének fel­tárása mellett rámutatott annak szükséges­ségére, hogy a király az országot mielőbb hagyja el. A király a fővárosból azonnal el is utazott anélkül, hogy bárki mással érint­kezett volna. A kormányzó a király megjelenése ál­tal előidézett súlyos helyzet megoldása cél­jából a kormány Budapesten időző tagjait, valamint az ünnepek alatt itt tartózkodó né­hány vezető politikust tanácskozásra hívta meg, akik a kormányzónak az ország érde­kében követett eljárását teljes megnyugvás­sal vették tudomásul. A kormány Budapesten lévő tagjai a kormányzó elnöklete alatt ismételten meg­tartott tanácskozásokon megállapították a teendő intézkedéseket, valamint lépések té­tettek aziránt is, hogy a királynak idegen országok területén át való akadálytalan uta­zása lehetővé tétessék. Az erre vonatkozó biztosítékokat a király Szombathelyen várja be, ahol Teleki Pál gróf személyesen gondoskodott a király biztonságáról, vala­mint arról is is, hogy a király itt tartózko­dásának magánjellege minden tekintetben megóvassék. Eddigi megállapítás szerint a király uta­zásáról egyetlen magyar tényezőnek sem volt tudomása s az felelőtlen befolyásra ve­zethető vissza. Az egész országban teljes a nyugalom. Becskemát a szabadkőm­nvosság is a zsidó sajtó ellen. A város közgyűlése. Ma délelőtt tartotta a törvényhatósági bizottság folyó havi rendes közgyűlését. A közgyűlésén több kisebb ügy került tárgya­lásra. Jelentőséget a közgyűlésnek a sza­badkőművesség és a zsidó világuralmat elő­készítő destruktív sajtó elleni nyílt állás­foglalás ad. A közgyűlésről az alábbiakban szá­molunk be: A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után a polgármester egy a múlt havi közgyűlésen elhangzott interpellációra be­jelentette, hogy a korpaközpont többszöri távirati sürgetésére sem utalta ki a szük­séges korpamennyiséget. Indítványára a köz­gyűlés közvetlenül a közélelmezési kormány­hoz fordul kiutalásért, illetve a kecskeméti malmok korpakészletének igénybevételéért. A székesfőváros közönsége legutóbbi­­ közgyűlésének határozata értelmében felírt a nemzetgyűléshez és a kormányhoz, hogy a szabadkőművesség működését korlátozó intézkedéseknek továbbra is érvényt szerez­­zenek. A határozatot megküldték Kecske­m­étnek is. Tárgyalása során Farkas Béla kérdést intézett a polgármesterhez és a fő­ispánhoz, hogy a szabadkőművesek vezető állásból való eltávolítására közel egy év előtt hozott határozatot mennyiben hajtot­ták végre­ fel. Szerkesztőnk a szabadkőmű­vesség történetét és világforradalmasító és felforgató céljait a bizottsági tagok nagy érdeklődése mellett ismertette, majd a szabadkőműves zsidóságnak a Károlyi-forra­dalom és a proletárdiktatúra előkészítése körül kifejtett destruktív működését vázolta. Történeti érvekkel bizonyította, hogy a sza­badkőműves páholyokban túlsúlyra jutott zsidóság céltudatosan törekedett a fajok és nemzetek közötti válaszfalak ledöntésére, hogy megalkossák a maguk utópisztikus (zsidó) világköztársaságát, ahol minden in­tézőhatalom a szíriaiak kezébe kerül. Ezért a szabadkőműves törekvések elleni küzde­lem fajvédelmi kötelesség, arait örömmel kell üdvözölni. Faragó Béla a szabadkőművesség ti­tokzatos működésének jelentőségét fejte­­getve indítványozta, hogy írjon fel a köz­gyűlés a kormányhoz és a nemzetgyűlés­hez, hogy a vezető állásbeli­eek­et távolít­sák el, a kisebb működési körben levőket pedig fokozottabb ellenőrzés alá vegyék. A polgármester Farkas Béla interpel­lációjára válaszolva, Faragó Béla indítvá­nyát kiegészíti azzal, hogy mindazokat a páholyokat, amelyek a forradalmak előidé­zésében közvetlenül közreműködtek, vizs­gálják felül és tagjai ellen bűnvádi eljárást indítsanak. A közgyűlés az így kiegészített indítványt egyhangúlag, lelkes helyesléssel elfogadta. A kisebb ügyek letárgyalása után, amelyekről hírrovatunkban számolunk be, a székesfővárosnak a destruktív sajtó elleni és a sajtókérdés rendezésére vonatkozó hatá­rozatát tűzték napirendre. A határozatot Héjjas Aurél felszólalására kiegészítették azzal, hogy a Népszava, Világ, Pesti Hír­lap, Pesti napló, Az Újság és Magyaror­szág fővárosi lapokat bojkott alá helyezik és követelik szerkesztőik felelősségrevoná­­sát. A sajtókérdés rendezésére vonatkozó határozatot teljes egészében egyhangúlag fogadták el. A közgyűlés 11 órakor ért véget.­­ A mezőgazdasági termények sza­badforga­lmának helyreállílása végett a Gaz­dasági Egyesület beadványt intézett a tör­vényhatósági bizottsághoz. A közgyűlés a beadványt magáévá tette. Ennek értelmében felír a kormányhoz és a nemzetgyűléshez. Az angol ajánlat. Kaptuk az alábbi cikket Állás­foglalásunkat a vasárnapi számban közöljük. Hazánk ezeréves történetében sohasem voltunk kénytelenek a maihoz hasonló kál­váriát járni. Ősi hazánk szétdarabolva és átadva azoknak, akiknek minden bajában segítő társai voltunk és akik most elfesejtve minél azt a hálát, amivel nekünk tartoznak és azt a barátságot, amelyet mi az összes, határainkon belül lakó, nemzetiségekkel szemben csak erősíteni igyekeztünk, elnyom­ják és halálra kínozzák testvéreinket, akik — jóllehet­ magyar területen laknak — nem részesülnek abban az igazságban és véde­lemben, amelyben régen mindenki része­sült, aki Szent István birodalmában lakott. Gazdaságilag teljesen tönkre lettünk téve a „Szövetségesek“ győzelmi politikája által akkor, amidőn abban a hiú remény­ben ringatóztunk, hogy nemcsak az összes fennálló ellentétek fognak elsimulni, hanem a magyar nemzet reményei is, amelyeket 1848 ban már majdnem elértünk, teljese­désbe fognak menni . . . A kor, mely előttünk és gyermekeink előtt áll, a kínszenvedések sorozata lesz. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy országunkat gazdaságilag talpra állítsuk. Kora reggeltől késő estig dolgoznunk kell, hogy nagymennyiségű ipari és főleg mezőgazdasági cikket tudjunk exportálni. Németország megmutatta a példát és nekünk követnünk kell őt, nehogy elma­radjunk. Fölöslegünknek — különösen élelmi­szereknek, amelyekben az egész világ hiányt érez — kivitele által koronánkat nemsokára ismét azon a helyen látjuk a világpiacon, min­t az a háború előtt volt. Ezáltal jó munkabért biztosíthatunk munkásaink ré­szére és jó jövedelmet azok részére, akik előrelátólag magyar pénzt gyűjtöttek. Ha a termelés fejlesztésével lépést kell, hogy tartson a piacoknak a biztosítása is, ellenkező esetben az árak leessek és ezál­tal a termelő elveszti kedvét a többier­e­­léstől. A piacolás metódusainak moderneknek kell lenniök és biztosnak kell lennünk ál­landó piacokról. Az árakat egyszerűen el­­pakkolni és elküldeni úgy, hogy azok szám­talan láncos kezén jutnak a fogyasztóhoz, igen kis nyereséget biztosít a termelőnek. Az árakat akkor eladni, amikor ezért készen vannak, sokszor azt jelenti, hogy alacsony áron vagyunk kénytelenek eladni, mert a piac túl van halmozva. Szervezkednünk kell, vagy legalább is olyan nagy világcégekkel kell összekötte­tésbe lépnünk, amelyek elégséges fejtőhá­­zakkal, konzervgyárakkal vannak felszerelve épúgy, mint megfelelő tojásköltő és ba­romfi hizlalótelepekkel, ahol az összes mel­léktermény is, mint p. o. tollak stb. is kel­lően felhasználhatók. Ez igen sokszor azt eredményezi, hogy idegen tőke is érdeklődik irántunk és ki akarja venni részét a mi hasznunkból. Ne­künk, mint jó magyaroknak mindig jól át kell gondolnunk az ilyen ajánlatokat, de nem szabad sohasem szem előtt veszíte­nünk azt, hogy bármily nehezünkre esik is, mi vagyunk hivatva az országot gazdasá­gilag talpraállítani. Egy híres p.­p egyszer azt mondta, hogy „elfogadnám mind­azt a pénzt, amit az ördög adna nekem, mert én jobban fel tudnám használni, mint ő.”

Next