Kecskeméti Közlöny, 1921. április (3. évfolyam, 73-97. szám)
1921-04-01 / 73. szám
Kecskemét, 1921. április 1. péntek, ül. évf. 73. sa. Ara 2 feopona. ■ II ' ■■ ■ . ■ .!■■■'■! Off» . I. . I. ' ....'---.. '-■.'■gfJJ.'JJ I H"l . -1 11 " . ■ ■ Jg3Bgg»L'«.'J_ JUWJf'-'. ? —■ iüüLLM EtűFinEtrási Ara • &ny évre _ — — ~ — 489 karén«. !'«4 évre------------------------------ 240 keraaa. '«»flayed évre — — 120 korona. Polelffis mrk. i Or. SI8S EHDRE. Egjca uáa ára 2 korona. 98ciif»l«gilk miaaloa nap. Osarkswei Baig i 511. ber., ShabBáséO"^' 5. OKiáns, II. ««Halat, 2 ajtó. Telefon ISO. KitidMtfistel i S«£«chenpl~8ér 6. IV. Károly húsvét vasárnapján Budapesten volt. Megbeszélést folytatott a kormányzóval. — A kormányzó rámutatott annak szükségére, hogy az országot hagyja el. — A kormányzó eljárását a vezető politikusok megnyugvással vették tudomásul. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Szombaton, e hó 2- án éjjel féltizenegy órakor IV. Károly király váratlanul megjelent Szombathelyen és a püspöki palotában szállott meeg. A lelki gyakorlatok végzése céljából Szombathelyen tartózkodó Vass József közoktatásügyi miniszter Teleki Pál gróf miniszterelnököt, aki családostól a vasvármegyei Iváncon Sigray Antal gróf kerületi kormánybiztos birtokán töltötte az ünnepet, a legsürgősebben Szombathelyre kérette. A miniszterelnök a felszólítást éjfélután két órakor kézhez véve, Sigray gróf kormánybiztossal együtt hajnalban Szombathelyre érkezett s csupán ott szerzett tudomást a firály megérkezéséről. A miniszterelnök és Vass miniszter reggel fél hét órakor Budapestre indult, hogy a reggel nyolc órakor elutazó királyt megelőzve, a kormányzónak a szükséges jelentéseket megtehessék, géphiba következtében azonban csak a király beérkezése után jöttek meg. A király azonnal felkereste Horthy Miklós kormányzót és vele hosszabb megbeszélést folytatott. A kormányzó az ország érdekének feltárása mellett rámutatott annak szükségességére, hogy a király az országot mielőbb hagyja el. A király a fővárosból azonnal el is utazott anélkül, hogy bárki mással érintkezett volna. A kormányzó a király megjelenése által előidézett súlyos helyzet megoldása céljából a kormány Budapesten időző tagjait, valamint az ünnepek alatt itt tartózkodó néhány vezető politikust tanácskozásra hívta meg, akik a kormányzónak az ország érdekében követett eljárását teljes megnyugvással vették tudomásul. A kormány Budapesten lévő tagjai a kormányzó elnöklete alatt ismételten megtartott tanácskozásokon megállapították a teendő intézkedéseket, valamint lépések tétettek aziránt is, hogy a királynak idegen országok területén át való akadálytalan utazása lehetővé tétessék. Az erre vonatkozó biztosítékokat a király Szombathelyen várja be, ahol Teleki Pál gróf személyesen gondoskodott a király biztonságáról, valamint arról is is, hogy a király itt tartózkodásának magánjellege minden tekintetben megóvassék. Eddigi megállapítás szerint a király utazásáról egyetlen magyar tényezőnek sem volt tudomása s az felelőtlen befolyásra vezethető vissza. Az egész országban teljes a nyugalom. Becskemát a szabadkőmnvosság is a zsidó sajtó ellen. A város közgyűlése. Ma délelőtt tartotta a törvényhatósági bizottság folyó havi rendes közgyűlését. A közgyűlésén több kisebb ügy került tárgyalásra. Jelentőséget a közgyűlésnek a szabadkőművesség és a zsidó világuralmat előkészítő destruktív sajtó elleni nyílt állásfoglalás ad. A közgyűlésről az alábbiakban számolunk be: A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után a polgármester egy a múlt havi közgyűlésen elhangzott interpellációra bejelentette, hogy a korpaközpont többszöri távirati sürgetésére sem utalta ki a szükséges korpamennyiséget. Indítványára a közgyűlés közvetlenül a közélelmezési kormányhoz fordul kiutalásért, illetve a kecskeméti malmok korpakészletének igénybevételéért. A székesfőváros közönsége legutóbbi közgyűlésének határozata értelmében felírt a nemzetgyűléshez és a kormányhoz, hogy a szabadkőművesség működését korlátozó intézkedéseknek továbbra is érvényt szerezzenek. A határozatot megküldték Kecskemétnek is. Tárgyalása során Farkas Béla kérdést intézett a polgármesterhez és a főispánhoz, hogy a szabadkőművesek vezető állásból való eltávolítására közel egy év előtt hozott határozatot mennyiben hajtották végre fel. Szerkesztőnk a szabadkőművesség történetét és világforradalmasító és felforgató céljait a bizottsági tagok nagy érdeklődése mellett ismertette, majd a szabadkőműves zsidóságnak a Károlyi-forradalom és a proletárdiktatúra előkészítése körül kifejtett destruktív működését vázolta. Történeti érvekkel bizonyította, hogy a szabadkőműves páholyokban túlsúlyra jutott zsidóság céltudatosan törekedett a fajok és nemzetek közötti válaszfalak ledöntésére, hogy megalkossák a maguk utópisztikus (zsidó) világköztársaságát, ahol minden intézőhatalom a szíriaiak kezébe kerül. Ezért a szabadkőműves törekvések elleni küzdelem fajvédelmi kötelesség, arait örömmel kell üdvözölni. Faragó Béla a szabadkőművesség titokzatos működésének jelentőségét fejtegetve indítványozta, hogy írjon fel a közgyűlés a kormányhoz és a nemzetgyűléshez, hogy a vezető állásbelieeket távolítsák el, a kisebb működési körben levőket pedig fokozottabb ellenőrzés alá vegyék. A polgármester Farkas Béla interpellációjára válaszolva, Faragó Béla indítványát kiegészíti azzal, hogy mindazokat a páholyokat, amelyek a forradalmak előidézésében közvetlenül közreműködtek, vizsgálják felül és tagjai ellen bűnvádi eljárást indítsanak. A közgyűlés az így kiegészített indítványt egyhangúlag, lelkes helyesléssel elfogadta. A kisebb ügyek letárgyalása után, amelyekről hírrovatunkban számolunk be, a székesfővárosnak a destruktív sajtó elleni és a sajtókérdés rendezésére vonatkozó határozatát tűzték napirendre. A határozatot Héjjas Aurél felszólalására kiegészítették azzal, hogy a Népszava, Világ, Pesti Hírlap, Pesti napló, Az Újság és Magyarország fővárosi lapokat bojkott alá helyezik és követelik szerkesztőik felelősségrevonását. A sajtókérdés rendezésére vonatkozó határozatot teljes egészében egyhangúlag fogadták el. A közgyűlés 11 órakor ért véget. A mezőgazdasági termények szabadforgalmának helyreállílása végett a Gazdasági Egyesület beadványt intézett a törvényhatósági bizottsághoz. A közgyűlés a beadványt magáévá tette. Ennek értelmében felír a kormányhoz és a nemzetgyűléshez. Az angol ajánlat. Kaptuk az alábbi cikket Állásfoglalásunkat a vasárnapi számban közöljük. Hazánk ezeréves történetében sohasem voltunk kénytelenek a maihoz hasonló kálváriát járni. Ősi hazánk szétdarabolva és átadva azoknak, akiknek minden bajában segítő társai voltunk és akik most elfesejtve minél azt a hálát, amivel nekünk tartoznak és azt a barátságot, amelyet mi az összes, határainkon belül lakó, nemzetiségekkel szemben csak erősíteni igyekeztünk, elnyomják és halálra kínozzák testvéreinket, akik — jóllehet magyar területen laknak — nem részesülnek abban az igazságban és védelemben, amelyben régen mindenki részesült, aki Szent István birodalmában lakott. Gazdaságilag teljesen tönkre lettünk téve a „Szövetségesek“ győzelmi politikája által akkor, amidőn abban a hiú reményben ringatóztunk, hogy nemcsak az összes fennálló ellentétek fognak elsimulni, hanem a magyar nemzet reményei is, amelyeket 1848 ban már majdnem elértünk, teljesedésbe fognak menni . . . A kor, mely előttünk és gyermekeink előtt áll, a kínszenvedések sorozata lesz. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy országunkat gazdaságilag talpra állítsuk. Kora reggeltől késő estig dolgoznunk kell, hogy nagymennyiségű ipari és főleg mezőgazdasági cikket tudjunk exportálni. Németország megmutatta a példát és nekünk követnünk kell őt, nehogy elmaradjunk. Fölöslegünknek — különösen élelmiszereknek, amelyekben az egész világ hiányt érez — kivitele által koronánkat nemsokára ismét azon a helyen látjuk a világpiacon, mint az a háború előtt volt. Ezáltal jó munkabért biztosíthatunk munkásaink részére és jó jövedelmet azok részére, akik előrelátólag magyar pénzt gyűjtöttek. Ha a termelés fejlesztésével lépést kell, hogy tartson a piacoknak a biztosítása is, ellenkező esetben az árak leessek és ezáltal a termelő elveszti kedvét a többiereléstől. A piacolás metódusainak moderneknek kell lenniök és biztosnak kell lennünk állandó piacokról. Az árakat egyszerűen elpakkolni és elküldeni úgy, hogy azok számtalan láncos kezén jutnak a fogyasztóhoz, igen kis nyereséget biztosít a termelőnek. Az árakat akkor eladni, amikor ezért készen vannak, sokszor azt jelenti, hogy alacsony áron vagyunk kénytelenek eladni, mert a piac túl van halmozva. Szervezkednünk kell, vagy legalább is olyan nagy világcégekkel kell összeköttetésbe lépnünk, amelyek elégséges fejtőházakkal, konzervgyárakkal vannak felszerelve épúgy, mint megfelelő tojásköltő és baromfi hizlalótelepekkel, ahol az összes melléktermény is, mint p. o. tollak stb. is kellően felhasználhatók. Ez igen sokszor azt eredményezi, hogy idegen tőke is érdeklődik irántunk és ki akarja venni részét a mi hasznunkból. Nekünk, mint jó magyaroknak mindig jól át kell gondolnunk az ilyen ajánlatokat, de nem szabad sohasem szem előtt veszítenünk azt, hogy bármily nehezünkre esik is, mi vagyunk hivatva az országot gazdaságilag talpraállítani. Egy híres p.p egyszer azt mondta, hogy „elfogadnám mindazt a pénzt, amit az ördög adna nekem, mert én jobban fel tudnám használni, mint ő.”