Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-01 / 146. szám

a^Kemét, 1921. julius 1. £%*m 2 korona»,^^^^^ Péntek, Ili, évf. 146. sz. KE­jjBBI 1 i^BIBBi I eLOriXKTESi ^®* ' ftialte atKSFfeu s Bf. ISS888 EMDRB.. 8K®F8oai*K&aegi« III. feaip.j Sxsabadság-Mi' ^^évre0— - — — — ”- ev 60 ksponc* SS»«® ®ae«s £*»» S kat«iaa. S. sstAisi, II. •wald­, 8 ajtt. Talaion l&ffi. I«06d évi« — — — 980 kanna. »*iai«Sa«Si? raiadaa a«p- KlaSAhlwatal ■ Sséohaayi-téF 8. 9 Katholikus Egylet ujjászem­űzése. Évi rendes közgyűlés. — Zászlóbontása keresztény hitélet elmélyítése és a haza­fias nevelés érdekében. Péter Pál napja az aratás ideje. Most aktuális a hasonlat, mely nemzetünket ol­dott, széthulló kévéhez hasonlítja. Ilyen ol­dott széthulló kéve a nemzet minden része, ilyen a keresztény katholikus társadalom is. Soha időszerűbb és szükségesebb nem volt tehát a kecskeméti katholikusok szervezke­dése, mint az idén, Péter Pál napján. Mintha érezte volna is mindenki, hogy mekkora fontosságú dologról van szó ! A Kath. Egy­let udvara délelőtt 11 órára szinüttig meg­telt tagokkal és mintegy 540 résztvevő tet­e impozánssá az évi rendes közgyűlést, mely ekkorra hirdettetett. A kezdet a „Hiszekegy“ eléneklésével történt, melyet a kath. egyházi énekkar adott elő Póta Aladár főkántor vezetésével. Meg­nyitó beszédet Orbán János,dr. alelnök mon­dott. Üdvözölte a megjelenteket és vázolta előttük az egyesület múlt évi működését. Virág László pénztári jelentése után az el­nöklő Orbán János bejelentette, hogy Csősz Péter, betegsége miatt, nem vállalhatja to­vábbra is az elnöki tisztet. Méltatja Csősz Péternek az egyesület körül Szerzett kiváló érdemeit és indítványozta, hogy válasszák meg örökös tiszteletbeli elnökké. Helyére Fa­ragó Bélát, a tanítói árvaház igazgatóját javasolja. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta javaslatát és Faragó Bélát nagy lelkesedés­sel a Kath. Egylet elnökévé választotta. Az elnökválasztás után dr. Szabó László dr. terjesztette elő az alapszabálymódosításra vonatkozó javaslatait. Az egyes paragrafu­sokhoz benyújtott módosításoknál fontosabb a négy bizottság szervezése, mely hivatva lesz az egyesület munkáját kiszélesíteni és elmélyíteni. E négy állandó bizottság közül a szervező- és propaganda-bizotságok a Kath. Egylet körének tágításával, a gazda­sági­ bizottság az egyesület gazdasági érde­keivel és a közművelődési­ bizottság a kul­túra terjesztésével, a katholikus hitélet el­mélyítésével, hazafias neveléssel foglalkoznak. Révész István a Kath. Egylet feladatairól. A tárgysorozat kiemelkedő száma volt Révész Istán prelatus plébános beszéde, mely nagy hatással volt minden jelenlevőre. .Péter-Pál ünnepe — mondotta — Magyar­­ország nagy ünnepe“. Nemcsak, mert ün­neppé szentelte két apostolának emlékére a kereszténység, hanem mert ma szólal meg a legcsodálatosabb zene: a magyar kaszák pengése. Ez ünnep táján vágják le a sárgult kalászokat. Az isteni mindenhatóság ez ün­nep táján adja meg a mi mindennapi ke­nyerünket. De nemcsak testi, hanem lelki kenyér is van. Lelkünk kenyere hitünk, er­kölcsünk, hazaszeretetünk. Isten kegyelme ezt is akkor adja meg, ha dolgozunk érette. Éppen Péki Pál napján indul meg Kecske­mét mezején a munka lelki kenyerünkért. Nagy tisztelet tölti el a Kath. Egylet ala­pítói iránt, de ha a megjelenteken végignéz, az a hite, hogy a Kath. Egylet nem volt, hanem lesz. A jövő programmja ez: a Kath. Egylet legyen a katholikus hitélet háza. Mert jól mondotta szt. Salvian, hogy a kat­holikus név katholikus erkölcs nélkül semmit sem ér. Legyen a hazaszeretet iskolája, m­ert e hazát c­ak akkor menthetjük meg, ha nemzeti érzésben erősebbek leszünk ellen­ségeinknél. Legyen otthona a keresztény, magyar művelődésnek és haladásnak. Le­gyen minden osztálykülönbség és ellentét kiküszöbölője, demokratikus társasága a hithű katholikusoknak­ és becsületes magya­roknak. Legyen menedékhely a félreértéssel és gyűlölettel szemben. Legyen végre csa­ládi fészek, testi lelki nevelője a magyar katho­lkus ifjaknak. E programmot azonban nem elég hangoztatni, hanem valóra is kell váltani. Szavait azzal végzi, hogy ha nem lesz csonka a hitünk, a nemzeti érzésünk, erkölcsünk, áldozatkészségünk, akkor hazánk sem maradhat csonka ország. Letz József rövid beszéde után, mely­ben a keresztény lapok támogatására hívta föl a jelenlevőket, Nyúl Pál üdvözölte a prelatus plébánost főesperesi kinevezése al­kalmából, a közgyűlés nevében. Révész Ist­ván válasza után pedig Werderber Ádám mondott köszönetet az egyesületi tisztvi­selőknek. Beszédében hangoztatta, hogy a kereszténység nem elemi erőkkel, hanem csak bizonyos törekvésekkel küzd, melyekkel szemben elegendő az, ha mindenki megteszi kötelességét, mert ettől függ a keresztény férfiú becsülete is. Meg kell értetni keresz­tény testvéreinkkel, hogy egy cél felé töre­kedvén, egy irányban kell haladnunk, nehogy ellentétbe kerüljünk egymással. Nagyhatású beszéde után a közgyűlés nemzeti imádsá­gunk eléneklésével­ ért véget. A gabonatermés betakarítása.­­ Sikerül a megegyezés a gazdák, géptu­­lajdonosok és munkások között. A gazdák, géptulajdonosok és munká­sok részéről egyaránt felmerült a panasz, hogy elfogadható feltételekkel nem tudnak csép­lőgépet és munkást, illetve munkaalmát sze­rezni. Ez a szomorú körülmény azzal az es­hetőséggel fenyegette a gazdaközönséget, hogy termésük betakarítatlanul megy ve­szendőbe, a cséplőm­unkások viszont mun­­kaalom hiányában ínségnek néztek elébe. Hogy ez a rendkívül jelentős közgazdasági kérdés az ellentétek teljes kiküszöbölésével oldassák meg, anélkül, hogy bármelyik ér­dekelt társadalmi réteget méltánytalanság érné, a városi hatóság beavatkozása vált szükségessé. A polgármester megbízásából Nyúl Tóth Pál tb. főjegyző tegnap délután érte­kezletre hívta össze az érdekelteket. Az ér­tekezlet nagy érdeklőd­és mellett folyt le. Puliusz István a munkások kívánságait adta elő. Tudomása szerint több géptulajdonos más város és környékbeli munkásokkal kö­tött szerződést a helybeli munkások mellő­­zésével. Ez a helybeli mun­kásokat egyenesen kétségbeejtő elé helyzet állítja. A gazdakö­zönségnek, illetve a cséplőgéptulajdonosok­nak erkölcsi kötelessége, hogy elsősorban még abban az esetben is helybeli munká­sokat juttasanak kenyérhez, ha ezt a kér­dést törvényes rendelkezés nem szabályozná. Egyes gép­ulajdonosok viszont sérel­mesnek találták, hogy a munkások a részen kívül még élelmet is igényelnek a gazdától. Ezért kötöttek néhányan nagykőrösi mun­kásokkal szerződést, mert azok saját maguk gondoskodnak az élelmezésükről. A munkások ezzel szemben azt han­goztatták, hogy nagy részük hatósági ellá­tásban részesül és így az erős munkának megfelelően nem tudják élelemmel ellátni magukat. Dr. Nagy Mihály a gazdaközönség ne­vében szólalt fel. Közérdekből szükségesnek tartja, hogy elsősorban helybeli munkáso­kat alkalmazzanak. Azonban a munkások ne lépjenek fel túlzó követelésekkel, mert ak­kor idegen munkaerőt kénytelenek igénybe venni. Búzás László géptulajdonos általános helyeslés közben több pontból álló indít­ványt terjesztett elő, mely részletesen kiter­­jeszkedett a javadalmazásra és élelmezésre. Leglényegesebb pontja ez indítványnak az idegen gépek és munkások működésének a törvényhatóság területén bizonyos feltételek­hez való kötése. Ezt a javaslatát kérvény­ben terjeszti a tanács elé, hogy a jövőben ez a kérdés ne okozzon bonyodalmat. Az értekezleten megállapítást nyert, hogy több géptulajdonos a hatóság közbe­jötte nélkül kötött szerződést más vidéki munkásokkal. Ezek után az a vélemény ala­kult ki, hogy a szabadversenyt csak bizo­nyos fokig lehet korlátozni. Amennyiben ezek a szerződések érvénytelenek és hasonló feltétel mellett helybeli munkás ajánlkozik, azokat részesítik előnyben. Az elvi megegye­zés ezek alapján létre is jött. Végül Puliusz István kérte a megjelent géptulajdonosokat és gazdákat, hogy a szükséges munkaerőt a keresztény szakszervezet útján igényeljék. Milon rapánplics hajlani igsis a vspnnáilsásn­ál. Mikor az ingatlan vagyonváltságra vo­natkozó első tervek nyilvánosságra kerültek, rögtön rámutattunk annak tarthatatlan in­tézkedéseire és egyben azon meggyőződé­sünknek adtunk kifejezést, hogy a pénz­ügyminiszter ezeket feltétlenül meg fogja változtatni. Ez a feltevésünk Hegedűs pénz­ügyminiszter szentesi beszédével most be­­igazolást nyert. Kijelentette, hogy a vagyonváltságra vonatkozó javaslat még nem utolsó szava. Adózni kell, de a föld nem adózhat többet, mint az ipar és kereskedelem. A gazdag többet fizet, aki a háborúban vagyont szer­zett, jobban fizet, mint a többi. A földbir­­tokváltságot összekötődő a földbirtokreform­­mal. A legnagyobb birtok földben köteles leadni a váltságot. Nem akarja, hogy a földbirtokost az emelkedő pénz terhe agyon­nyomja. Nem teszi ki őt a pénzérték inga­dozásának. A birtokon mindig a búza ára szerint fizet, ha egyszerre nem tudja kifi­zetni a vártságot. A legkisebb vagyon egé­szen váltságmentes lesz. Hajlandó bele­menni abba is, hogy két ló és egy tehén ne fizessen váltságot és hogy a háborúban szerzett földek kétszer annyit adjanak le. Ezeket a földeket megfelelő ellenszolgálta­tás fejében odaadja a kisembereknek. A kisüstök tekintetében különös­ figyelemmel lesz a tanyarendszerre. Igyekszik a gazda­társadalommal megegyezni, de kívánja, hogy amiben megegyeztek, azt csinálják gyorsan, hogy nyugalom legyen az or­szágban. Adományok. A Székely Diák Ott­hon céljaira újabban a következő adomá­nyok folytak be: Katona József 100 korona, Móczár Antal koszorúmegváltás címén André Alajos elhalálozása alkalmából 300 korona. A nem­esszivü adományokért köszönetet mon­danak a székely ifjak. pír mindenki ott legyen a Vrangel tisztek szombati hangversenyén . Kezdete 8 órakor a színházban. Kezdete 8 órakor a színházban.

Next