Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-01 / 146. szám
a^Kemét, 1921. julius 1. £%*m 2 korona»,^^^^^ Péntek, Ili, évf. 146. sz. KEjjBBI 1 i^BIBBi I eLOriXKTESi ^®* ' ftialte atKSFfeu s Bf. ISS888 EMDRB.. 8K®F8oai*K&aegi« III. feaip.j Sxsabadság-Mi' ^^évre0— - — — — ”- ev 60 ksponc* SS»«® ®ae«s £*»» S kat«iaa. S. sstAisi, II. •wald, 8 ajtt. Talaion l&ffi. I«06d évi« — — — 980 kanna. »*iai«Sa«Si? raiadaa a«p- KlaSAhlwatal ■ Sséohaayi-téF 8. 9 Katholikus Egylet ujjászeműzése. Évi rendes közgyűlés. — Zászlóbontása keresztény hitélet elmélyítése és a hazafias nevelés érdekében. Péter Pál napja az aratás ideje. Most aktuális a hasonlat, mely nemzetünket oldott, széthulló kévéhez hasonlítja. Ilyen oldott széthulló kéve a nemzet minden része, ilyen a keresztény katholikus társadalom is. Soha időszerűbb és szükségesebb nem volt tehát a kecskeméti katholikusok szervezkedése, mint az idén, Péter Pál napján. Mintha érezte volna is mindenki, hogy mekkora fontosságú dologról van szó ! A Kath. Egylet udvara délelőtt 11 órára szinüttig megtelt tagokkal és mintegy 540 résztvevő tete impozánssá az évi rendes közgyűlést, mely ekkorra hirdettetett. A kezdet a „Hiszekegy“ eléneklésével történt, melyet a kath. egyházi énekkar adott elő Póta Aladár főkántor vezetésével. Megnyitó beszédet Orbán János,dr. alelnök mondott. Üdvözölte a megjelenteket és vázolta előttük az egyesület múlt évi működését. Virág László pénztári jelentése után az elnöklő Orbán János bejelentette, hogy Csősz Péter, betegsége miatt, nem vállalhatja továbbra is az elnöki tisztet. Méltatja Csősz Péternek az egyesület körül Szerzett kiváló érdemeit és indítványozta, hogy válasszák meg örökös tiszteletbeli elnökké. Helyére Faragó Bélát, a tanítói árvaház igazgatóját javasolja. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta javaslatát és Faragó Bélát nagy lelkesedéssel a Kath. Egylet elnökévé választotta. Az elnökválasztás után dr. Szabó László dr. terjesztette elő az alapszabálymódosításra vonatkozó javaslatait. Az egyes paragrafusokhoz benyújtott módosításoknál fontosabb a négy bizottság szervezése, mely hivatva lesz az egyesület munkáját kiszélesíteni és elmélyíteni. E négy állandó bizottság közül a szervező- és propaganda-bizotságok a Kath. Egylet körének tágításával, a gazdasági bizottság az egyesület gazdasági érdekeivel és a közművelődési bizottság a kultúra terjesztésével, a katholikus hitélet elmélyítésével, hazafias neveléssel foglalkoznak. Révész István a Kath. Egylet feladatairól. A tárgysorozat kiemelkedő száma volt Révész Istán prelatus plébános beszéde, mely nagy hatással volt minden jelenlevőre. .Péter-Pál ünnepe — mondotta — Magyarország nagy ünnepe“. Nemcsak, mert ünneppé szentelte két apostolának emlékére a kereszténység, hanem mert ma szólal meg a legcsodálatosabb zene: a magyar kaszák pengése. Ez ünnep táján vágják le a sárgult kalászokat. Az isteni mindenhatóság ez ünnep táján adja meg a mi mindennapi kenyerünket. De nemcsak testi, hanem lelki kenyér is van. Lelkünk kenyere hitünk, erkölcsünk, hazaszeretetünk. Isten kegyelme ezt is akkor adja meg, ha dolgozunk érette. Éppen Péki Pál napján indul meg Kecskemét mezején a munka lelki kenyerünkért. Nagy tisztelet tölti el a Kath. Egylet alapítói iránt, de ha a megjelenteken végignéz, az a hite, hogy a Kath. Egylet nem volt, hanem lesz. A jövő programmja ez: a Kath. Egylet legyen a katholikus hitélet háza. Mert jól mondotta szt. Salvian, hogy a katholikus név katholikus erkölcs nélkül semmit sem ér. Legyen a hazaszeretet iskolája, mert e hazát cak akkor menthetjük meg, ha nemzeti érzésben erősebbek leszünk ellenségeinknél. Legyen otthona a keresztény, magyar művelődésnek és haladásnak. Legyen minden osztálykülönbség és ellentét kiküszöbölője, demokratikus társasága a hithű katholikusoknak és becsületes magyaroknak. Legyen menedékhely a félreértéssel és gyűlölettel szemben. Legyen végre családi fészek, testi lelki nevelője a magyar katholkus ifjaknak. E programmot azonban nem elég hangoztatni, hanem valóra is kell váltani. Szavait azzal végzi, hogy ha nem lesz csonka a hitünk, a nemzeti érzésünk, erkölcsünk, áldozatkészségünk, akkor hazánk sem maradhat csonka ország. Letz József rövid beszéde után, melyben a keresztény lapok támogatására hívta föl a jelenlevőket, Nyúl Pál üdvözölte a prelatus plébánost főesperesi kinevezése alkalmából, a közgyűlés nevében. Révész István válasza után pedig Werderber Ádám mondott köszönetet az egyesületi tisztviselőknek. Beszédében hangoztatta, hogy a kereszténység nem elemi erőkkel, hanem csak bizonyos törekvésekkel küzd, melyekkel szemben elegendő az, ha mindenki megteszi kötelességét, mert ettől függ a keresztény férfiú becsülete is. Meg kell értetni keresztény testvéreinkkel, hogy egy cél felé törekedvén, egy irányban kell haladnunk, nehogy ellentétbe kerüljünk egymással. Nagyhatású beszéde után a közgyűlés nemzeti imádságunk eléneklésével ért véget. A gabonatermés betakarítása. Sikerül a megegyezés a gazdák, géptulajdonosok és munkások között. A gazdák, géptulajdonosok és munkások részéről egyaránt felmerült a panasz, hogy elfogadható feltételekkel nem tudnak cséplőgépet és munkást, illetve munkaalmát szerezni. Ez a szomorú körülmény azzal az eshetőséggel fenyegette a gazdaközönséget, hogy termésük betakarítatlanul megy veszendőbe, a cséplőmunkások viszont munkaalom hiányában ínségnek néztek elébe. Hogy ez a rendkívül jelentős közgazdasági kérdés az ellentétek teljes kiküszöbölésével oldassák meg, anélkül, hogy bármelyik érdekelt társadalmi réteget méltánytalanság érné, a városi hatóság beavatkozása vált szükségessé. A polgármester megbízásából Nyúl Tóth Pál tb. főjegyző tegnap délután értekezletre hívta össze az érdekelteket. Az értekezlet nagy érdeklődés mellett folyt le. Puliusz István a munkások kívánságait adta elő. Tudomása szerint több géptulajdonos más város és környékbeli munkásokkal kötött szerződést a helybeli munkások mellőzésével. Ez a helybeli munkásokat egyenesen kétségbeejtő elé helyzet állítja. A gazdaközönségnek, illetve a cséplőgéptulajdonosoknak erkölcsi kötelessége, hogy elsősorban még abban az esetben is helybeli munkásokat juttasanak kenyérhez, ha ezt a kérdést törvényes rendelkezés nem szabályozná. Egyes gépulajdonosok viszont sérelmesnek találták, hogy a munkások a részen kívül még élelmet is igényelnek a gazdától. Ezért kötöttek néhányan nagykőrösi munkásokkal szerződést, mert azok saját maguk gondoskodnak az élelmezésükről. A munkások ezzel szemben azt hangoztatták, hogy nagy részük hatósági ellátásban részesül és így az erős munkának megfelelően nem tudják élelemmel ellátni magukat. Dr. Nagy Mihály a gazdaközönség nevében szólalt fel. Közérdekből szükségesnek tartja, hogy elsősorban helybeli munkásokat alkalmazzanak. Azonban a munkások ne lépjenek fel túlzó követelésekkel, mert akkor idegen munkaerőt kénytelenek igénybe venni. Búzás László géptulajdonos általános helyeslés közben több pontból álló indítványt terjesztett elő, mely részletesen kiterjeszkedett a javadalmazásra és élelmezésre. Leglényegesebb pontja ez indítványnak az idegen gépek és munkások működésének a törvényhatóság területén bizonyos feltételekhez való kötése. Ezt a javaslatát kérvényben terjeszti a tanács elé, hogy a jövőben ez a kérdés ne okozzon bonyodalmat. Az értekezleten megállapítást nyert, hogy több géptulajdonos a hatóság közbejötte nélkül kötött szerződést más vidéki munkásokkal. Ezek után az a vélemény alakult ki, hogy a szabadversenyt csak bizonyos fokig lehet korlátozni. Amennyiben ezek a szerződések érvénytelenek és hasonló feltétel mellett helybeli munkás ajánlkozik, azokat részesítik előnyben. Az elvi megegyezés ezek alapján létre is jött. Végül Puliusz István kérte a megjelent géptulajdonosokat és gazdákat, hogy a szükséges munkaerőt a keresztény szakszervezet útján igényeljék. Milon rapánplics hajlani igsis a vspnnáilsásnál. Mikor az ingatlan vagyonváltságra vonatkozó első tervek nyilvánosságra kerültek, rögtön rámutattunk annak tarthatatlan intézkedéseire és egyben azon meggyőződésünknek adtunk kifejezést, hogy a pénzügyminiszter ezeket feltétlenül meg fogja változtatni. Ez a feltevésünk Hegedűs pénzügyminiszter szentesi beszédével most beigazolást nyert. Kijelentette, hogy a vagyonváltságra vonatkozó javaslat még nem utolsó szava. Adózni kell, de a föld nem adózhat többet, mint az ipar és kereskedelem. A gazdag többet fizet, aki a háborúban vagyont szerzett, jobban fizet, mint a többi. A földbirtokváltságot összekötődő a földbirtokreformmal. A legnagyobb birtok földben köteles leadni a váltságot. Nem akarja, hogy a földbirtokost az emelkedő pénz terhe agyonnyomja. Nem teszi ki őt a pénzérték ingadozásának. A birtokon mindig a búza ára szerint fizet, ha egyszerre nem tudja kifizetni a vártságot. A legkisebb vagyon egészen váltságmentes lesz. Hajlandó belemenni abba is, hogy két ló és egy tehén ne fizessen váltságot és hogy a háborúban szerzett földek kétszer annyit adjanak le. Ezeket a földeket megfelelő ellenszolgáltatás fejében odaadja a kisembereknek. A kisüstök tekintetében különös figyelemmel lesz a tanyarendszerre. Igyekszik a gazdatársadalommal megegyezni, de kívánja, hogy amiben megegyeztek, azt csinálják gyorsan, hogy nyugalom legyen az országban. Adományok. A Székely Diák Otthon céljaira újabban a következő adományok folytak be: Katona József 100 korona, Móczár Antal koszorúmegváltás címén André Alajos elhalálozása alkalmából 300 korona. A nemesszivü adományokért köszönetet mondanak a székely ifjak. pír mindenki ott legyen a Vrangel tisztek szombati hangversenyén . Kezdete 8 órakor a színházban. Kezdete 8 órakor a színházban.