Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-01 / 146. szám

2 A községi elemi iskolai tanítótestület gyűlése. Az Ó kollégium Uránia-termében Péter- Pál napján d. e. 9 órára gyűltek össze Kecs­kemét tb. város belterületi és tanyai iskolai tanítói, hogy beszámoljanak az évi mun­kálkodásukról. Szabó Elemér, a kecskeméti tanfelügyelőség vezetője és Kovács Gyula segédtanfelügyelő is megjelentek a tantes­tülét tagjain kívül a gyűlésen. Kerekes József felügyelő-igazgató meg­segító beszédében örömének adott kifejezést, hogy a háború kitörése óta elmúlt megpró­báltatásokban bővelkedő 7 év után első íz­ben újból együtt láthatja az egész tanító­testületet. A hosszú idő alatt a nemzet éle­tében, de társadalmi téren is sok változás történt. Jóleső érzéssel állapítja meg, hogy a tantestület szelleme nem változott. Az a múltban is keresztény volt és magyar, ma is az. Éoígy érintetlen maradt a megpró­báltatások dacára a testület tagjainak egy­más iránt megnyilvánuló testvériesen kolle­giális jó viszonya. Kívánja, hogy a közmű­velődés érdekében maradjon ez így to­vábbra is. Napirend előtt közli, hogy a háború­ban részt vett tanítók majdnem mindegyike visszatért már. Bán Mihály 4 és fél évi orosz fogság után karácsonykor jött haza. Azonban Soós Kálmán urréti és Makáry Ist­ván pusztaszeri tanítók még mindig nem tudtak hazájukba visszajutni. — Pásthy Ká­roly emlékét, minthogy elhunyta óta ez volt az első együttes gyű­és, most örökítik meg jegyzőkönyvileg. Torr­ássy Sándor javasla­tára a jegyzőkönyvhöz csatolják Kerekes József felügyelő-igazgatónak a nagy peda­gógus temetése alkalmával elmondott gyász­beszédét. Ezután kisebb folyóügyek kerültek tárgyalásra. Cserkészet az elemi iskolákban. A felügyelő igazgató ismerteti a kultusz­en­iszter leiratát, mely az ifjúság testi neve­lése érdekében szükségesnek látja a spor­tolás felkarolását az elemi iskolákban is. Erre legalkalmasabb a cserkészet. A kecs­keméti községi iskoláknál már jóval a há­­ború előtt volt ehhez hasonló intézmény. A társadalom, sőt a gyermekek is szívesen látták a tornászcsapatok felállítását. Most azokat kellene a rendelet szellemében fel­újítani. Erre nézve kéri egy előkészítő­­bizottság kiküldését. A bizottság tagjai let­tek: Biró Ádám igazgató, Révay László h. igazgató, Bogyó Adorján, Giday Sándor, Jámbor János ás Kiss Gallért tanítók. A „Kis Mozi“ szórakoztató és ismeretet nyújtó előadásai­val támogatta az iskola nevelő munkáját. Ennek a rendkívül hasznos intézménynek vezetősége Kerekes József felügyelő igaz­gató, Bendéné Kerekes Irén, H. Nagy Rózsa és Kiss Gellért áldásos és önzetlen mun­kálkodásukért a tanfelügyelőség részéről írásbeli elismerésben részesültek. Az elmúlt tanévben összesen 28 elő­adást tartottak az elemi iskolás gyermekek számára. Ezekből 13 mesedélután volt, 15 ifjúsági ismeretterjesztő előadás. Ezenkívül 3 ízben az iparostanonciskola tanulói, 6 íz­ben pedig a katonaság részére tartottak elő­­adásokat A tantestület tagjai közül önálló elő­adást tartott Bendéné Kerekes Irén 22, Or­bán Erzsike 6, H. Nagy Rózsa 4, Kiss Gel­­lért 2 esetben. Szerepeltek Bodócs Etelka 2, Bende Borbála 3, Bérezi Ilonka 1, Sala­mon Mária 1, Gyenes Erzsike 3, Kiss Ilonka 1, Kubinyi Margitka 1, Kerekes József fel-­ügyelő-ig­azgató 9, Bérezi József ig. 1 eset­ben. Székely Jenő hegedűkiséretet szolgál­tatott. A gyermekszórakoztató bizottság a lemondott Orbán Erzsike helyett Teszáry Mariskát választotta tagjai közé. A pusztai iskoláknál az ott működő tanítók által ültetett fák, épít­mények és egyéb beruházásoknak az utód által történő megváltása szabályozásáról al­kotandó javaslat elkészítésére a gyűlés bi­zottságot választ. A bizottság tagjai lesznek Buzás József, Karácsonyi Gyula és Jámbor János. imint a MWK A tanfelügyelőség a tanítók munkájáról. Szabó Elemér tanfelügyelő adja elő ezután észrevételeit az iskolalátogatásokon szerzett tapasztalatairól. A tantestület a ne­héz viszonyok dacára derekasan dolgozott. Legnagyobb gondot az alapra kell fordí­tani. Ha az jó, az egész tanítás biztos me­derben fog haladni. Emlékeztette a tantes­tüket, hogy munkájánál sohse feledje, hogy a tanítás a nemzet jövőjét készíti elő. A tanítónak haladnia kell a korral. Figyelem­mel kell kísérni az újabb pedagógai vív­mányokat. Emellett keresni kell a tanítás sikere érdekében a szülői házzal a szoro­sabb kapcsolatot. Kovács Gyula segédtanfelügyelő szin­tén méltányolta a tanítóság munkáját. A gyakorlati kiképzésre kell törekedni. Az élet­tel kell a tanításnál kapcsolatot keresni. Minden tárgy alkalmas erre. A felügyelő igazgató köszönetet mondott a testület nevében Szabó Elemér és Kovács Gyula tanfelügyelőknek értékes szép elő­adásukért. A női felső toszt­mi iskolák reformja. A vallás és közokt. miniszter a három­éves felső keresk. iskolákat még 1920 ban négy évfolyamunkká szervezte át. Az át­szervezéssel a négy évfu­yam, tekintettel a keresk. alkalmazottaktól kívánt különböző fokú készültségre, a tanulók különböző ké­pességeire és anyagi helyzetére, két tago­zatra oszlik: alsó­ és felső tagozatra. Az alsó tagozat a második év végén záródik s helyettesíti a megsz­üntetett egyéves női keresk. szaktanfolyamot, amely nagyon cse­kély kereskedelmi képzettséget nyújtott s így a kor követelményeinek már nem fe­lelt meg. Ez az u. n. kereskedelmi tagozat tökéletes kiképzést nyújt a gép , gyors és szépírásban, nagy gondot fordít a kereske­­delmi szaktárgyakra (könyvvitel, keresk. számtan, keresk. levelezés), de nem hanya­golja el a tanulók általános műveltségét seha. E tagozat elvégeztével a tanulók vég­bizonyítványt kapnak, mellyel kereskedelmi vállalatoknál, bankoknál számvevőségeknél, adóhivatalokká­ helyezkedhetnek el. Az alsó tagozaton épül fel a felső, az u. n. közgaz­dasági tagozat, amely szintén két évfolyam­­ból áll­ó társadalomtudományi közgazdasági alapon a tanulóknak alapos magángazda­sági kiképzést ad s nagy gondot fordít az idegen nyelvekre is, amennyiben itt a né­meten kivül a francia nyelv is jelentékeny óraszámmal szerepel. A felső tagozat el­végzése után a tanulók érettségi bizonyít­ványt kapnak, amely őket magasabb köve­telményű kereskedelmi és közigazgatási ál­lások betöltésére teszi alkalmassá s egyben arra is feljogosítja, hogy tanulmányaikat a legmagasabb fokon, a közgazdasági egye­temen folytathassák. A reform négy jelentősége éppen ab­ban van, hogy az új női felső keresk­­is­kola a tanulókat nem neveli egyoldalúan, hanem a művelt nőtől megkívánt erkölcsi, értelmi és testi nevelésen kívüli mindkét tagozat olyan fegyverrel is felszereli növen­dékeit, amely, bármikor is legyen rá szük­­ség, mindig biztos megélhetési lehetőséget fog nyújtani. A jelen tanév végén a tanulók már a reform értelmében kaptak bizonyítványt: a II. évfolyamosok az alsó tagozatról szóló végbizonyítványt, a IV. évfolyamosok pe­dig érettségi bizonyítványt. — Kik intézik a hadinyereségadó elleni felszólamlásokat. Dr. Kiss István pénzügyigazgatósági titkárt, aki a pénzügy­­igazgatóságnál Kecskemét előadója volt s a hadinyereség kivetését s ezzel kapcsola­tos tárgyalásokat intézte, a pénzügyminisz­tériumba osztatták be. Távozásával Kecske­mét előadói dr. Egri Ferenc és dr. Szatmáry Ferenc pénzügyigazgatós­ági titkárok lettek, akik hivatalaikat már el is foglalták s a fo­lyamatban lévő hadinyereségadó észrevéte­lezéseket ők fogják letárgyalni. mi junius­­. A világromlás kezdetének évfordulóján. Hét évvel ezelőtt indult szörnyű pusz­tító útjára a halál forgószele. Sarajevó utcá­ján az orgyilkos Princip Gavrilo indította meg a vihart, ami akkor még csak parányi szellőcske volt a később elkövetkezőkhez képest. Akkor csupán két embert sodort ki véres erőszakkal az életből. Az orgyilkos kéz bizonyára belezsmegett volna az ész­bontó izgalomba, ha előre sejti, tudáspén­­zért mit tudit szenvedésben, bubán, bajban az emberiség fejére. Jól tudjuk, hogy nem a tüdővészes halállal eljegyzett Princip Gav­rilo volt az„ igazi oka mindannak, ami elkö­vetkezett. Ő csak a kéz volt, melyet felsőbb hatalmak meglöknek s amely aztán öntu­datlan, akaratlan mindent Lángba borit. Kül­sőleg ez a kézmozdulat volt megindítója a végromlásnak, mely az első két áldozat után milliós embertömegeket aratott. Most hét év után látjuk csak az első két halott fölé további áldozatokból emelt Gsurisankár bus céltalanságát, m­íg isteni és emberi igazság megcsufodására. Princip Gavrilótól kezdve minden háborús gyilkosnak felbujtói, nemze­tek egyetemetésével fejezik ki rettentő mun­kájukat. — Hegedűs Lóránt Kecskeméten. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Szentesről való visszautaztában kiszállt Kecskeméten s kíséretével a Royal kerthalysságében tíz­óraizott. A miniszter délben tovább utazott Budapestre. — A tanítói árvaház ügye. Mikkay Béla kultuszminiszteri államtitkár, G­essler Jenő miniszteri tanácsos ás Monsbart János számtanácsos f. hó 2- én meglátogatták, a helybeli Országos Tanítói Árvaházat. A lá­togatás célja az árvaházat Csonka Magyar­­ország viszonyainak megfelelően átszervezni. A csonkaterületről ugyanis nem jelentkezik elegendő számú tanító árva a megmaradt két országos tanítói árvaház (debreceni és kecskeméti) helyeinek betöltésére. A kor­mány a mostani rendszert olyképp akarja módosítani, hogy az egyik árvaház ezentúl az állami tanárok és tanítók, míg a másik a felekezeti tanárok és tanítók árváinak be­fogadására fog szolgálni. Ennek a tervnek részleteit tárgyalták meg Faragó Béla igaz­gatóval a minisztérium kikü­döttei. Az új rend a folyó évben még nem kerül megva­lósításra. — Nyáriszünet a törvényszéken. A kir. törvényszéken július 11-től, augusztus 28 ig nyári szünet lesz, azonban ez idő alatt is állandóan működni fognak a szüneti taná­csok, még­pedig egy tanács a polgári pe­reknél és egy a büntető főtárgyalásoknál. A járásbíróságon kimondott szünet nincs, a tárgyalások számát azonban itt is korlátoz­zák. A korlátozás július 1 től, augusztus 1- ig tart.­­ Az 1030 koronás kény­szer­köl­csönök visszafizetéséről még nem jelent meg rendeleti utasítás és így a bankoknál való jelentkezés korai. Mint megírtuk, az államadósságokról szóló törvény a kényszer­­kölcsönök sorsáról is intézkedik, a vissza­fizetés azonban csak a végrehajtási utasítás kiadása után kezdődhet meg. A visszafize­tés megkezdéséről annak idején hírt adunk. — Gyászhír. Részvéttel értesültünk, hogy balásfalvi Kiss Aladár ny. honvédhu­­szár ezredes, kamarás f. hó 27-én élete 6- ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése Péter Pál napján ment végbe nagy részvét mellett Nagykőrösön. Halálát öz­vegye, kisjászi Szeless Jolán, két fia és ki­terjedt rokonság gyászolja. Az elhunyt mint néhai Kiss Miklós főispán fia Kecskemétről származott törzsökös magyar alakja a régi honvédtisztikarban is országszerte ismeretes volt s Kecskeméten is hosszabb ideig teljesí­tett szolgálatot. — Felhívás: A Tekéző Társaság ér­tesíti tagjait, hogy a folyó évi tagsági díj­ról szóló nyugták behajtás végett átadattak az egyesületi szolgának, akinél azok, egye­lőre az egyesületi helyiségben, kifizethetők. Az évi tagdíj összege 40­0. Sérv has­mfikezek, a harisnyák mi­nyosan és az után, szüks! minta után ké pólyák viszi testmelegb­e . Gummi, szü csont különb­ választékban, cikkek és az (&sl segéden Im­SSu alkatrész­­ekhez és­szerint Zilahi orvosi mQsz Huskcnit, (íz udv A vöröskor!

Next