Kecskeméti Közlöny, 1923. március (5. évfolyam, 48-72. szám)
1923-03-01 / 48. szám
Kecskemét, 1923 március 1.__________________Ára 15 korona._________________Csütörtök, V. évfolyam, 48. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: 1egyad évre....................................... 900 korona. Egyes számok: 15 korona ■, Szabadság-tér I. számiL e. 3. ajtó. Telefon: 120. Egy hónapra....................................... 320 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL, Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. Bankerkölcs és büntetőtörvény. A Wiener Kommercialbank följelentése, melynek nyomán 4 volt b£nkiga?gató ellen csalás és hüllen kezelés címén indult meg a vizsgálat, orsz?gszerte óriási föltünést keltett és megmozgatta a közvéleményt. Arról van szó, hogy a bécsi bankintézet budepesti fiókjánál, a deviz osztály e 4 hajdani vezetője, a napi kurzuson alul vásárolt valutákat, néhány óra leforgása után pedig az úgynevezett valutákat a mpi kurzuson felül viszszaadta a banknak. Igaz, hogy ezeknél a tranzakcióknál strohmannok szerepeltek, de az óriási különbözeti összegek a 4, fajilag nem kétes „igazgató uraknak“zsibeibe jutónak. Ez a művelet a magyarországi, de zsidó bankférfiak ítélete szerint nem rendellenes, nem törvénytelen dolog. Legalább annyiban nem az, hogy a Cotmegi fele büntető kedzx a csalást nem tekinti hivatalból üldözendő bűncselekményne, és így nincs kizárva a békés kiegyezés esete, ami ezeknek a bank férfiaknak nagyon kívánatos, nehogy a banküzletek kuliszatitkai kiderüljenek és a bankerkölcs a maga irtózatos erkölcstelenségével napvilágra kerüljön. E célból a Pester Lord már ki is becsajtona az első gézbombát, melynek célja az általános tájékozódás lehetetlenné tétele. A Pester Ligd már arról ír, hogy egyszerű bosszúról van szó. A Wiener Kommercialbank az összeomlás szélén, át akarja hárítani magáról a felelősséget. Az általános tussolást megnehezíti az, hogy nem kis összegek forognak kockén. A gyanús tranzakciók jó része 1920 ra esik, amikor valósággal tombolt a valutalét A följelents áluítóleg 1500 millióról beszél és a rendőri vizsgálat a 4 hajdani igazgató lakásán talált is 750 milliós készpénzt, rengeteg egyéb értéket. Szeretnénk ezt a dolgot a legegysmtűbb olvasóval is megérlelni. E célból veszünk egy példát. Kecskemét város költségvetési egyenlegen az elmúlt évben mindössze 200—200 millió szert tett, pedig Kecskemét városnak közhiedelem szerint óriási bevételei és óriási kiadásai vannak. — Hányszor tetézi meg ezt az összeget ez a bankcsalás vagy külön kezelés? (Itt jegyezzük föl ezeket a kérdéseket is: Megállhat e még továbbré is az a vád, hogy a pénz a paraszt ládafiában van és hogy a pénzt a paraszt vonja el a forgalomtól? Hány paraszt ember készpénze rúgna föl a 4 zsidó bankigazgató 750 milliójáig?) Mégis tehetségesnek tartjuk, hogy az egész ügyet elsimítják. Nagyon fomos dolog az nekik, hogy a bank továbbra is oly titokzatos maradjon, mint az eleusisi misztériumok. Különösen fontos, hogy a büntetőtörvénykönyvvel valahogy össze ne ütközzék. Abból mind a kettőnek baja lenne. A zsidók pedig vigyáznak a Csemegi kodex egészségére. Isten ments, hogy még kijavítsák, megreformálják, annál szívesebben eltűrik a rend törvényt. A tanknak pedig minden poltikája szent és lényetlen. Mert a bank hatalmasabb ma már az államnál. A bank a nemzetközi zsidóság nemzetközi hatalmi szervezete. A bank legyűrte az államokat és megépítette fölöttük a zsidó világ imperiumot. Bank van már a legelőkelőbb helyen és bank van a legutolsó bokorban is, ahogy kisebb nagyobb várak voltak a középkorban. — A bank a nemzetközi zsidóság vára és Mám imon benne az Isten. Tiz tanyai lelkészség létesül. Törvényhatósági közgyűlés. Néhány perccel 9 óra után nyitotta meg Fáy István főispán a törvényhatóság közgyűlését, melyen a bizottsági tagok igen nagy számban jelentek meg. A polgármesteri jelentés tudomásulvétele után Faragó Béla bizottsági tag indítványozza, hogy a tárgysorozat élén a Protestáns Egyesület kérősét és a tanyai lelkészségek ügyét tárgyalják, tekintettel arra, hogy a bizottsági tgok nagy részének a Gazdasági Egyesületben van igen fontos elfoglaltsága. Szalontay Barnabás tanácsnok a Protestáns Egyesült kérelmét adta elő, melyet a városi tanács és a pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlott a közgyűlésnek. Az Egyesület a Rákóczi-úton szél ház építése céljaira lelket kér a várostól. A közgyűlés elfogadta a javaslatot, mely szerint a telket négyszögölenként 400 koronáért engedi át a város s kötelezi az Egyesületet, hogy az építkezést 5 éven belül megkezdje. A vételárt az átadástól számított 30 napon belül kell kifizetni. Dömötör Lajos tanácsnok javasolja, hogy a város az átadással kapcsolatban a Protestáns Asszonykör és Leánykor áldásos működéséért fejezze ki mélységes elismerését. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Nyúl Tóth Pál kulturtanácsnok ismerteti a rom. katholikus és református egyházak kérelmét, melyben tanyai lelkészségek felállítása érdekében- anyagi támogatást kér a várostól. A tanács és pénzügyi bizottság javasolja, hogy a lelkészségek elhelyezésére egyenként 30—30 hold főhet tulajdonjog alapján átruházzanak azzal a kikötéssel, hogy a tanyai lelkészségek megszervezését az egyházak három íven belül keresztül viszik. A város a róm. kah. egyháznak 7 szer 30 holdat, a ref. egyház 3-szor 30 hold földet kap. A földek jövedelméről alelve azok hovaforditásáról a városnak elszámolni tartoznak. A jövedelem kizárólag a kápolna és lelkészlak felépítésére azok karbantartására fordítható s amennyiben az Egyházak a város által kikötött módozatokat nem tartják be, a földek az addigi összes jövedelmekkel visszaszállnak a városra. Ha a tanyai lelkészség 1 évig betöltetlen, a lelkészség jövedelme a városi szegényalapra udhatik mindaddig mig a lelkészséget be nem töltik. Ezen kikötéseket a mérhetetlen fontos terv minél gyorsabb keresztül vitele miatt alkották. Ezenkívül javaslatba hozták, hogy az Egyházak ily irányú újabb kérelmét a tanyai lélekszám szerint bírálják el. A tanács és pénzügyi bizottság javaslatát egyhangúlag elfogadák. Révész István prelátus legbensőbb örömét és legnagyobb tiszteletesét fejezi ki a közgyűlés egyhangú határozata fölött, amely lehetővé teszi, hogy a most színte felbecsülhetetlen értékű terv mielőbb megvalósuljon. Fáy főispán is köszönetét fejezi ki a közgyűlés lelkes határozata fölött, amely az együttérzés kifejezője volt és kívánja, hogy ez az együvé tartozás továbbra is megmaradjon. A fenyegető jóvátétel ellen tiltakozását jelenti ki a közgyűlés és megkeresi a Magyar Nemzeti Szövetséget, mellyel karöltve felterjesztést tesznek ez irányban a nemzetgyűlésnek. A lakásügy rendezéséről szóló törvényjavaslat 6 szakaszában foglalt intézkedésekkel szemben Győr átiratot küldött a városhoz pártolás végett. A hatodik szakasz szerint ugyanis a népjóléti miniszter a vidékre nem vonatkoztatja azt a javaslatát, hogy minden felnőtt 2 szobát s minden 12 évet betöltött családtag egy-egy szobát kaphasson. Ezzel kapcsolatban Horkay főjegyző beterjeszti a Kecskeméti Háztulajdonosok Szövetségének kérelmét a lakások szabadforgalmának visszaállítása ügyében. Francsek József és Nemere Gyula hozzászólása után a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadja, mely szerint csatlakozik Győr város átiratához, hogy a miniszter a vidéken sem korlátozza a szobák számát. A háztulajdonosok kérelmét pártolólag terjesztik fel, melyben a házbéreket a javítási költségekhez mérten szabályozni kívánják és hogy az adóból nagyobb százalékot tatarozási költségekre leszámítsanak. Harkay Béla főjegyző beterjeszti a h. polgármesteri, árvaszéki elnöki állás és a kórházi szervezet szabályrendelet módosításáról tett tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslatokat, melyeket tegnapi számunkban közöltünk. A javaslatokat a közgyűlés elfogadta. Apróbb ügyek elintézése után a közgyűlés véget ért. AAAAAAAAAAAAAW^A^A^WWVVVVVWvWA-VSAAAAAAA/SA Törvény szabályozza a szavatosságot az állatok eladásánál. Az állatforgalmi szavatosságról szóló 1923. évi X. tc. most jelent meg a hivatalos lapban. A fontos törvény főbb intézkedéseit alább ismertetjük. Általános elvként kimondja a te., hogy aki lovat, szamarat, öszvért, szarvasinálhát, bivalyt, juhot, kecskét, vagy sertést elad, az eladott állat hibáiért és egyéb hiányaiért szavatol. Ugyanez ál a csereügyletekre is. Az eladó szavatol, ha az állat tényleges átadásától számított hat héten belül az állaton már az átadáskor meglevő olyan betegség, vagy hiba mutatkozik, amelyet a miniszteri rendelet főhibának nyilvánított. Ha nem főhiba ugyan, de az állat miatta a szavatossági időn belül elhullott, vagy leöletvén értékének negyed részénél többel csökkent. Az eladó korlátozás nélkül szavatol az állatnak minden olyan jelentékeny hibájáért, amelyet a vevő előtt csalárdul elhallgatott. A szavatossági időt írásban meg lehet hosszabbítani, vagy rövidíteni. Szavatosságnak nincs helye, ha a vevő a hibát, vagy egyéb hiányt a szerződés megkötésekor ismerte, úgyszintén a végrehajtási árverésen eladott állatok tekintetében sem. Főhiba, vagy egyéb szavatossági hiba esetében a vevő a vétel felbontását kérheti. Árleszállítás követelésének nincs helye. A szavatossági hiba és egyéb szavatossági hiány miatt támasztható követelések a szavatossági idő értelétől számított 15 nap alatt elévülek. A törvény 1923 március elsején lép életbe. A főhibákat a kormány rendeletileg a a következőképen állapította meg: Lovak, szamarak és öszvérek tekintetében: Fulladozás, beleérve a hörgősséget, butacska, havi válság, takonykór. Szarvasmarhák és bivalyoknál : Gümőkór, álgümőkóros bélgyuladás. Juhok és kecskéknél: Juhhimlő, rühösség, mételykór vagy tüdőtergesség, amenynyiben táplálkozási zavarokban nyilvánul. Sertések tekintetében: Sertésorbánc, sertéspestis, borsókakór. Mindenki ott legyen a honvédzászlóalj hangversenyén március elsején este 8 órakor az Újkollégium dísztermében.