Kecskeméti Közlöny, 1923. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1923-03-01 / 48. szám

Kecskemét, 1923 március 1.__________________Ára 15 korona._________________Csütörtök, V. évfolyam, 48. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztő: dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: 1­egyad évre....................................... 900 korona. Egyes számok: 15 korona ■­, Szabadság-tér I. számiL e. 3. ajtó. Telefon: 120. Egy hónapra....................................... 320 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL, Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 114. Bankerkölcs és büntetőtörvény. A Wiener Kommercialbank följelentése, melynek nyomán 4 volt b£nkiga?gató ellen csalás és hüllen kezelés címén indult meg a vizsgálat, orsz?gszerte óriási föltünést kel­tett és megmozgatta a közvéleményt. Arról van szó, hogy a bécsi bankintézet budepesti fiókjánál, a deviz osztály e 4 hajdani veze­­tője, a napi kurzuson alul vásárolt valutákat, néhány óra leforgása után pedig az úgy­ne­vezett valutákat a mpi kurzuson felül visz­szaadta a banknak. Igaz, hogy ezeknél a tranzakcióknál strohmannok szerepeltek, de az óriási különbözeti összegek a 4, fajilag nem kétes „igazgató uraknak“zsi­beibe jutónak. Ez a művelet a magyarországi, de zsidó bankférfiak ítélete szerint nem rendellenes, nem törvénytelen dolog. Legalább annyiban nem az, hogy a Cotmegi fele büntető kedzx a csalást nem tekinti hivatalból üldözendő bűncselekmé­nyne, és így nincs kizárva a békés kiegyezés esete, ami ezeknek a bank férfiaknak nagyon kívánatos, nehogy a bank­­üzletek kuliszatitkai kiderüljenek és a bank­­erkölcs a maga irtózatos erkölcstelenségével napvilágra kerüljön. E célból a Pester Lord már ki is becsajtona az első gézbombát, melynek célja az általános tájékozódás lehe­tetlenné tétele. A Pester Ligd már arról ír, hogy egyszerű bosszúról van szó. A Wiener Kommercialbank az összeomlás szélén, át akarja hárítani magáról a felelősséget. Az általános tussolást megnehezíti az, hogy nem kis összegek forognak kockén. A gyanús tranzakciók jó része 1920 ra esik, amikor valósággal tombolt a valutalét A föl­jelents áluítóleg 1500 millióról beszél és a rendőri vizsgálat a 4 hajdani igazgató la­kásán talált is 750 milliós készpénzt, renge­teg egyéb értéket. Szeretnénk ezt a dolgot a legegysmtűbb olvasóval is megérlelni. E célból veszünk egy példát. Kecskemét város költségvetési egyenlegen az elmúlt évben mindössze 200—200 millió szert tett, pedig Kecskemét városnak közhiedelem szerint óri­ási bevételei és óriási kiadásai vannak. — Hányszor tetézi meg ezt az összeget ez a bankcsalás vagy kü­lön kezelés? (Itt jegyez­zük föl ezeket a kérdéseket is: Megállhat e még továbbré is az a vád, hogy a pénz a paraszt ládafiában van és hogy a pénzt a paraszt vonja el a forgalomtól? Hány pa­raszt ember készpénze rúgna föl a 4 zsidó bankigazgató 750 milliójáig?) Mégis tehetségesnek tartjuk, hogy az egész ügyet elsimítják. Nagyon fomos dolog az nek­ik, hogy a bank továbbra is oly ti­tokzatos maradjon, mint az eleusisi miszté­riumok. Különösen fontos, hogy a büntető­­törvénykönyvvel valahogy össze ne ütközzék. Abból mind a kettőnek baja lenne. A zsidók pedig vigyáznak a Csemegi kodex egészsé­gére. Isten ments, hogy még kijavítsák, meg­reformálják, annál szívesebben eltűrik a rend törvényt. A tanknak pedig minden poltikája szent és lénye­t­len. Mert a bank hatalma­sabb ma már az államnál. A bank a nem­zetközi zsidóság nemzetközi hatalmi szerve­zete. A bank legyűrte az államokat és meg­építette fölöttük a zsidó világ imperiumot. Bank van már a legelőkelőbb helyen és bank van a legutolsó bokorban is, ahogy kisebb nagyobb várak voltak a középkorban. —­ A bank a nemzetközi zsidóság vára és Mám imon benne az Isten. Tiz tanyai lelkészség létesül. Törvényhatósági közgyűlés. Néhány perccel 9 óra után nyitotta meg Fáy István főispán a t­ör­vény­hatóság közgyű­lését, melyen a bizottsági tagok igen nagy számban jelentek meg. A polgármesteri je­lentés tudomásulvétele után Faragó Béla bi­zottsági tag indítványozza, hogy a tárgyso­rozat élén a Protestáns Egyesület kérősét és a tanyai lelkészségek ügyét tárgyalják, te­kintettel arra, hogy a bizottsági t­gok nagy részének a Gazdasági Egyesületben van igen fontos elfoglaltsága. Szalontay Barnabás tanácsnok a Pro­testáns Egyesü­lt kérelmét adta elő, melyet a városi tanács és a pénzügyi bizottság el­­fogadásra ajánlott a közgyűlésnek. Az Egye­sület a Rákóczi-úton szél ház építése céljaira lelket kér a várostól. A közgyűlés elfogadta a javaslatot, mely szerint a telket négyszög­ölenként 400 koronáért engedi át a város s kötelezi az Egyesületet, hogy az építkezést 5 éven belül megkezdje. A vételárt az át­­adástól számított 30 napon belül kell kifi­zetni. Dömötör Lajos tanácsnok javasolja, hogy a város az átadással kapcsolatban a Protestáns Asszonykör és Leánykor áldásos működéséért fejezze ki mélységes elismeré­sét. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Nyúl Tóth Pál kulturtaná­csnok ismer­teti a rom. katholikus és református egyhá­zak kérelmét, melyben tanyai lelkészségek felállítása érdekében- anyagi támogatást kér a várostól. A tanács és pénzügyi bizottság javasolja, hogy a lelkészségek elhelyezésére egyenként 30—30 hold fő­het tulajdonjog alapján átruházzanak azzal a kikötéssel, hogy a tanyai lelkészségek megszervezését az egyházak három íven belül keresztül viszik. A város a róm. kah. egyháznak 7 szer 30 holdat, a ref. egyház 3-szor 30 hold földet kap. A földek jövedelméről alelve azok hova­­forditásáról a városnak elszámolni tartoznak. A jöve­delem kizárólag a kápolna és lelkészlak felépítésére azok karbantartására fordítható s amennyiben az Egyházak a város által kikö­tött módozatokat nem tartják be, a földek az addigi összes jövedelmekkel visszaszállnak a városra. Ha a tanyai lelkészség 1 évig bet­öltetle­n, a lelkészség jövedelme a városi sze­gényalapra ud­hatik mindaddig mig a lel­készséget be nem töltik. Ezen kikötéseket a mérhetetlen fontos terv minél gyorsabb ke­resztül vitele miatt alkották. Ezenkívül javas­latba hozták, hogy az Egyházak ily irányú újabb kérelmét a tanyai lélekszám szerint bírálják el. A tanács és pénzügyi bizottság javas­latát egyhangúlag elfogadák. Révész István prelátus legbensőbb örö­mét és legnagyobb tiszteletesét fejezi ki a köz­gyűlés egyhangú határozata fölött, amely le­hetővé teszi, hogy a most színte felbecsülhe­tetlen értékű terv mielőbb megvalósuljon. Fáy főispán is köszönetét fejezi ki a közgyűlés lelkes határozata fölött, amely az együttérzés kifejezője volt és kívánja, hogy ez az együvé tartozás továbbra is megmaradjon. A fenyegető jóvátétel ellen tiltakozását jelenti ki a közgyűlés és megkeresi a Ma­gyar Nemzeti Szövetséget, mellyel karöltve felterjesztést tesznek ez irányban a nemzet­gyűlésnek. A lakásügy rendezéséről szóló törvény­­javaslat 6 szakaszában foglalt intézkedések­kel szemben Győr átiratot küldött a város­hoz pártolás végett. A hatodik szakasz szerint ugyanis a népjóléti miniszter a vidékre nem vonatkoztatja azt a javasla­tát, hogy minden felnőtt 2 szobát s minden 12 évet betöltött családtag egy-egy szobát kaphasson. Ezzel kapcsolatban Horkay fő­jegyző beterjeszti a Kecskeméti Háztulajdo­nosok Szövetségének kérelmét a lakások sza­badforgalmának visszaállítása ügyében. Fran­csek József és Nemere Gyula hoz­zászólása után a közgyűlés a tanács javas­latát elfogadja, mely szerint csatlakozik Győr város átiratához, hogy a miniszter a vidé­ken sem korlátozza a szobák számát. A ház­­tulajdonosok kérelmét pártolólag terjesztik fel, melyben a házbéreket a javítási költsé­gekhez mérten szabályozni kívánják és hogy az adóból nagyobb százalékot tatarozási költségekre leszámítsanak. Harkay Béla főjegyző beterjeszti a h. polgármesteri, árvaszéki elnöki állás és a kórházi szervezet szabályrendelet módosítá­sáról tett tanácsi és pénzügyi bizottsági ja­vaslatokat, melyeket tegnapi számunkban kö­zöltünk. A javaslatokat a közgyűlés elfogadta. Apróbb ügyek elintézése után a köz­gyűlés véget ért. AAAAAAAAAAAAAW^A^A^WWVVVVVWvWA-VSAAAAAAA/SA Törvény szabályozza a szava­tosságot az állatok eladásánál. Az állatforgalmi szavatosságról szóló 1923. évi X. tc. most jelent meg a hivatalos lapban. A fontos törvény főbb intézkedéseit alább ismertetjük. Általános elvként kimondja a te., hogy aki lovat, szamarat, öszvért, szarvasinál­hát, bivalyt, juhot, kecskét, vagy sertést elad, az eladott állat hibáiért és egyéb hiányaiért sza­vatol. Ugyanez á­l a csereügyletekre is. Az eladó szavatol, ha az állat tényleges átadá­sától számított hat héten belül az állaton már az átadáskor meglevő olyan betegség, vagy hiba mutatkozik, amelyet a miniszteri ren­delet főhibának nyilvánított. Ha nem főhiba ugyan, de az állat miatta a szavatossági időn belül elhullott, vagy leöletvén értékének ne­gyed részénél többel csökkent. Az eladó kor­­látozás nélkül szavatol az állatnak minden olyan jelentékeny hibájáért, amelyet a vevő előtt csalárdul elhallgatott. A szavatossági időt írásban meg lehet hosszabbítani, vagy rövidíteni. Szavatosságnak nincs helye, ha a vevő a hibát, vagy egyéb hiányt a szerző­dés megkötésekor ismerte, úgyszintén a vég­rehajtási árverésen eladott állatok tekinteté­ben sem. Főhiba, vagy egyéb szavatossági hiba esetében a vevő a vétel felbontását kér­heti. Árleszállítás követelésének nin­cs helye. A szavatossági hiba és egyéb szava­tossági hiány miatt támasztható követelések a szavatossági idő értelétől számított 15 nap alatt elévü­lek. A törvény 1923 március el­sején lép életbe. A főhibákat a kormány rendeletileg a a következőképen állapította meg: Lovak, szamarak és öszvérek tekintetében: Fullado­­zás, beleér­ve a hörgősséget, butacsk­a, havi válság, takonykór. Szarvasmarhák és biva­lyoknál : Gümőkór, álgümőkóros bélgyula­­dás. Juhok és kecskéknél: Juhhimlő, rühös­­ség, mételykór vagy tüdőtergesség, ameny­­nyiben táplálkozási zavarokban nyilvánul. Sertések tekintetében: Sertésorbánc, sertés­­pestis, borsókakór. Mindenki ott legyen a honvédzászlóalj hangversenyén március elsején este 8 órakor az Újkollégium dísztermében.

Next