Kecskeméti Közlöny, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

­Secskercét, 1923 junius 2. Ara 50 kazetta._______________Szombat, V. évfolyam, 122. szám. ELŐFIZETÉSI Arak: Feletea szerkeassa: dr KISS ENDRE. SZERKESZTQSÉG: Negyed évre.......................................1800 korona. Egyes ára: 30 Korona 1M’ Szal5Ec!,a9"tér *• S2ámj_bi' e' 3‘ a^" Telefon: 12°­Egy hónapra...................................... 630 korona. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi­ tér 5. szám. Telefon: 114. Bethlen nyilatkozatához. „Változott a külpolitikai helyzetünk azért, mert itt egy erős nemzeti ér­zéstől áthatott nemzet él . . Sokszor megírtuk m­ár, hogy az egyet­len helyes politikai út a nemzet politika. Hogy most újra reátérünk erre a kérdésre annak oka az, hogy az európai politikai fej­lemények ezt az immár ötödik éves állítá­sunkat igazolják. A helyes belpolitika tükör­képét pedig mindig a körülöttünk élő nem­zetek politikai állásfoglalásában is megta­láljuk. A nemzeti újjáébredés politikai útján az első ön­udatos lépést kétségtelenül Csonka- Magyarország tette meg. A meginduláskor a lépést sok ellentétes hatás kísérte s mint le­hetetlen akarást, az akkor erőteljesen ura­lomra törő nemzetköziség mellett, igen so­kan megmosolyogták. A nemzetköziség eszme­hordozói, már előre jósolgatták, hogy hazánk teljes politikai elszigetelődése fog bekövet­kezni. Nem csodálkozunk e rövidlátás felett, hiszen az egész politikai világból csakis a közvetlenül közelünkbe kialakulni akaró új államokat látták. A kisantant szövetségbe tö­mörülő új államok összetétele megmagya­rázza, hogy miért inkább a nemzetköziség­ben keresték a helyes utat? Akár Csehország, Románia vagy Ju­goszlávia nemzetiségi összetételét vizsgáljuk, azt kell tapasztalnunk, hogy a közvetlen kö­zelünkben lévő, kialakulni akaró államok, mihelyt tisztán nemzeti—fajvédelmi—politikát folytatnának, elkerülhetetlen a belpolitikai vál­ság, mely egészen a polgár­háborúig fajul­hat. Csehországban pl. nem­csak csehek, de magyarok, németek, tótok, ru­dének laknak, akik azonnal ellen­akcióba lépnek, mihelyt egyoldalúan, a cseh nemzeti politika érvé­nyesülne. Ugyan­ezt mondhatjuk még inkább a jugoszláv vagy a Román állami összetét­telre. Ezek az államok, ha tényleg, állammá tudnának fejlődni, csakis bizonyos fajta nem­zetközi politikai uton érhetik el és szoros egységbe nem vonhatják soha nemzetiségei­ket. Ez az oka egyébként bekövetkezendő természetes széthullásuknak is. Magyarország helyzete más. Itt az ezer­éves együttélés, már bizonyos megrögzöt­ten beidegzett faji közösséget teremtett, rész­ben fajunk felszívó képessége, részben pe­dig a politikai türelem következtében. Kiala­kulhatott a magyar faj, melynek honfoglalás­­kori zöméhez idegen nyelvű, de ugyanazon faji érzésű néptöre­dékek csatlakoztak s csak kicsiny töredékben maradt meg az ereded hovatartozandóság utánni vágy. Nálunk ilyen formán csakis a nemzeti politika a jogos, mint Európa többi nagy faji egységet alkotó nemzeteinél is. Ez egymásután be is következett. Előbb a törökök tértek ezen útra, őket követték az olaszok. A német faji törekvések kialakulása még a kezdet­ kezdetén van az antant rette­netes politikai sakkhúzásai következtében. A legutóbbi napokban Lengyelországban követ­kezett be ez a jelentős politikai fordulat, midőn Vitos kormányra jutásával a nemzet irányzat hívei és a lengyel agrárdemokraták fogtak ugyanazon politikai célokért kezet. A francia, angol stb. nemzetek politikai tö­rekvései félreérthetetlenül azonosak. A helyes és követendő politikai irány tehát félreérthetetlen és Magyarország útja, melyet követ nemcsak szükséges, de létérdek is. Csak az erős nemzeti érzés tehát nagy­­gyi valamely népet! Magyarországot is csak a nemzeti politika teheti naggyá, erőssé. A munka jutalma. A földmivelési miniszter elismerése két gazdasági munkásnak. Lélekemelő szép ünnepség keretében nyújtotta át tegnap délelőtt Fáy István fő­ispán a miniszteri elismerő oklevelet Kecs­kemét két derék, munkában megőszült mun­kásénak a Gazdasági Eegyesület nagy termé­ben. Kovács Sándor elnök nyitotta m­eg az Egyesület­­igazgató választmányának ülését, amelyen a tagok teljes számban jelentek meg, külsőségeiben is impozánssá tenni az ülés jelentőségét. Végtelen örömének ad ki­­fejezést, hogy a szorgalmas becsületes munka méltó kitüntetésre találhat. Fáy fő­ispán a kitüntetés nagy erkölcsi erejét, mint a keresztény gondolat­munkát megbecsülő kifejezőjét méltatta s megemlékezik arról, hogy a munkások évenkénti megjutalmazása a mindennapi kenyérért dolgozók iránt meg­nyilvánuló miniszteri elismerés, melyből részt kér a velük érző egész dolgozó társadalom. Nagyobb jutalmat az ország, mai szomorú helyzetében nem adhat, de az ünnepség és az a szeretet, amellyel a kitüntetteknek adják bensőségessé, nagy értékűvé teszi számukra a miniszter elismerő oklevelét. Kívánja, hogy az ősz munkások példáján nevelkedjen fel a fiatal munkásgárda és erőt merítsen az ő törekvésükből. Felolvassa a földmivelésügyi miniszter hozzáintézett leiratát és átnyújtja az elismerő oklevelet, valamint az 1000— 1000 K jutalmat G. Polgár Sándor mezőgaz­dasági cselédnek és id. Almási János fiának, aki beteges,­dő apja helyett vette át a ki­ül­tetést. A főispán mindkettőjüket kézfogással üdvözölte. G. Polgár Sándor 60 évet dolgozott már a Zombory családnál, ahol szorgalmas munkájával a család ragaszkodását, meg­becsülését érdemelte ki. Hűséges kitartó munkás, aki egy emberöltőt áldozott a mun­kának s már apja is a családnál szolgált. Érdemeit Zombory Géza ezredes méltatta közvetlen szavakban. Id. Almád János Si­­kari Kovács Gábor egyik legkiválóbb mun­kása, aki a megbízhatóságnak és szorgalomnak mintaképe. Egész életét a munkának szentelte és kifogástalan magaviseletével osztatlan szeretetet biztosított magának. A kitüntetésért Hz­by ezredes mondott köszönetet a jutal­mazott nevében. Az igazgató választmány ez­után folyó ügyek tárgyalására tért át. Simád Alajos VI. és Gál Dezső IV. o. tanuó ügyes vezetésével, a legnagyobb sikert váltotta ki a közönség soraiból. Rubis György mintaszerű szavalata után­ az énekkar Állaga: Magyar népdalaival szerepelt, mely után kihirdették a pályázatok eredményét. Jutalom­ban részesültek: Nádas Zoltán Vili.­o­­, 10040 K (két pályadíjat nyer), Gőgös Fa­rét­c VII. o. t. 7000 K, Bálim Ervin VII. o. t. 6000 K, Dákány Andor VII. t. 3000 K, Varasdi László VII. o. t. 3000 K és Sím­ád Alajos VI. o. t. 500 K. Az önképzőkör vezető tanárának, Mihálkó Bélának záróbeszéde után az énekkar Becker-Kun Rajta, előre indulóját énekelte a legnagyobb precizitással. A jól sikerült ünnepély megrendezése Ra­­sovszky Gyula énektanár érdeme, aki fárad­­hatalan buzgósággal tanította be a szebb­nél szebb énekszámokat. A hálás közönség sűrű tapsokkal és gratulációival iparkodott kifejezésre juttatni iránta elismerését. Feledhetetlen szép ünne­pély volt, melyről a közönség a legkelleme­sebb emlékekkel távozott. Ünnepély után az ösztöndíjakat és a jutalmakat osztották ki. A piarista főgimnázium évzáró ünnepélye. Szép számmal egybegyült, lelkes kö­zönség előtt tartotta meg május 30-án év­záró ünnepélyét a piarista gimnázium ifjú­sága intézetük udvarán. Az ünnepélyen meg­jelent Révész István prelátus, Szabó Ivándr a róm. kath. egyház főgondnoka és dr Ivá­­nyosi Szabó László ügyvéd, mint a pálya­tételeket elbíráló bizottság tagjai. Pontban 5 órakor kezdődött az ünnepély, melynek első számául az énekkar tomboló lelkesedést keltve énekelte Beleznay-Eötvös Búcsúját. Tisi István az önképzőkör ifjúsági elnöke tartotta meg ezután ünnepi beszédjét. Szép, gondolatokban gazdag, tartalmas beszéde nagy hatást keltett. Sok tapsot kapott Gö­­rli­czy László VII o. 1. magánjelenete a „Sasfiók“- ből. Az énekkar kitűnő szereplése után Vámos Károly II. és Dömötör István III. o. tanulók Tömörkényi: Mihály szóbeli­zik című párjelenetét adták elő. Ügyes ala­kításaikkal mindvégig derűs hangulatban tartották a közönséget. Az intézet nyolc tagú zenekara Schubert Fináléját játszotta. A Gyurkovics lányok műked­velői előadása. Már igen sok szép és nagy gon­ddal megrendezett műkedvelői előadást láttunk Kecskeméten, de bátran megállapíthatjuk, hogy a Gyurkovics lányok tegnapi és ie£­­napelőtti bemutatása a legjobbak között is elsőül emlegethető. Herczeg Feren­c vígjáté­kéi kétségkívül igen nehéz betanulni úgy, hogy annak minden finom inflánsza érvé­nyesüljön. A Bodor József bankigazgató, ál­tal összeválogatott műkedvelői gárda olyan sikerrel oldotta meg ezt a feladatot, ami hi­vatásos művészeknek is becsületére vált volna. Az első színházi estét telt ház zúgó tapsai kísérték végig, a második estén sajnos, már kevesebben voltak. Nagyorr szomorú, hogy még ilyen ritka érdekességű színházi esemény nem vonz annyi közönséget, hogy a bevételből jótékony célra is juthatna valami. A gördülékeny és minden tekintetben kifogás­lak­ó előadás összehozása és rende­zése Bodor József érdeme, aki a sokáig em­lékezetes sikerben találhatja fáradhatatlan munkájának legszebb jutalmát. Gyurkovicsnét Székely Manci játszotta nagyon talpraesetten, meglepő kész színpadi rutinnal. Zaboretzky Böske mint Katinka olyan biztosan játszott, kitűnően hangsúlyozott, amit műkedvelőnél ritkán látunk Meczner Babcsi bájos Sírija nagyon kedves és végig kitünően sikerült alakítás volt. Luszka Böske Ellát játszotta igen ügyesen, teljesen kihozva a darab in­tencióit. Dr. Vogt Károlynéról minden dicséé­­retet elmondhatunk. M­ozije végtelenül he­lyes, temperamentumos bakfis volt. Kedvesek voltak a többi kislányok: Junker Rózsi, Far­kas Juliska és Farkas Lolli. Bodor József mint Radványi ezredes talált alkalmat erő­teljes, katonás, sikerült alakításra. Balázs nótáját nagy tetszéssel fogadták. Dunszt Jenő Horkay Ferit adta ötletesen, határozott színészi készséggel. A darab egyik legjobb alakja volt, Bencsik Kálmán igen jó Sán­­dorffy is megértő, gondos munkáról tanús­kodott. Fehér Sándor Gidát játszotta ügye­sen, nagy tetszés mellett. Hasonló elismerés­ben részesültek Báthori István és Bibery Lajos sikerült figurái. A színpadi rendezés legteljesebb dicséretet érdemlő művészi mun­káját Vetés­sy Dániel végezte. Jánossy György mint ügyelő végzett kifogástalan munkát. A szereplők mindkét napon igen sok virágot és tapsot kaptak.

Next