Kecskeméti Közlöny, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

gtakesssét 1924 április 1. Ari 1000 korona. Kedd, VI. évfolyam, 76. szám elemzletísi Arak: ivs* ................ 60000 karona. íri* Iíssjíh....................................... 209(0 koron«, Feleit« szerketai«: Or. KISS ENDRE. Egyes szán ára: 1000 korona. Meg­jelenik hétfii kiv­ételéval nisdea gap. mwhiwowinaio aiouma »■■n—«r.i*taSTHmSm SZERKESZTŐSÉG: III., Szabadság-tér I. szám, II. e. 3. ajtó. Telefon: 120, KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. szám. Telefon: 1­4. A városi közgyűlés. A szivéryhióségi bizottság március tavi közgyűlését negyed 10 órakor nyitotta meg Fáy István főispán. Megnyílójában be­jelentette, hogy Kecskemét II. keretesének képviselőjét, Zsitvay Tibort a nemzetgyűés süin­tekévé válkoztatta Pozsgay Rezső indítvá­nyára a közgyűlés írásban üdvözli Zsitvayt, pártokon felül álló megás közjogi méltóságba emelkedése alkalmával. A kény­szer kölcsön ügye. A polgármesteri jelentés kapcsán Csősz József gazdasági főtanácsos interpelláció alak­jában hozta szóba a kényszerkölcsön ügyét. Főleg arra terjedt kérdése, hogy az 50.000 koronán aluli kölcsönök törlését mi módon lehetne megkönnyíteni. Ezek a kisebb köl­­tönök terhelik félig a kis existerciákat s az eddigi rendelkezésik szerint ez ötven­­ezer koronán aluli kölcsönök csak akkor för.­erdők, ha a fél március 31-ig a kivetést íregfelebbezte. A felebbezési határidő azon­ban egyáltalán nem ment át a köz­adatba, s így jogától sok adózó elültetik. Felvilágo­­sítást kér, hogy mireóden lehetne ezeket a kiskölcsönöket a fél felszólalása nélkül is törölni, valamint az aránytalanságot meg­szűntem. Kéri továbbá a polgármestert, hogy a tanács minden újabb pénzügyi rendelet és törvényről sürgősem és népies, érthető nyel­ven tájékoztassa hirdetmények utjén a kö­zönséget, mert a helyzet az, hogy a köteles­séget e ható­ságo­k­­özük a felekkel, de a jogokat legtöbbször elkésve tudja meg az adózó polgár, ami nagy elkeseredésnek szülője. Zimpy Károly polgármester válaszában közöte, hogy a kényszerköl­csön ügyében a felhatalmazási törvény a hiányosságokat rész­ben kiküszöböli és az adófelszólamlási bi­zottságok szé­les jogkörrel ruházza fel a kény­­szerkölcsönök arányosítása körül, ezért más intézkedést nem tart célravezetőnek, mint a közönség megfelelő tájékoztatását. Gesztelyi Nagy László r­ámutatott arra, hogy egyes fenti tartalmú pótrendeletek már megjelentek, de senki sem tud róla. Miután adóról volt szó, Steinhetz Rudolf is elmondotta szűz­­beszédét. A köztárgyak fokozottabb védelme érdekében a tanács javaslatot terjeszt a köz­gyűlés elé, amelynek alapján a város felirat­tal fordul a kor­rányhoz, hogy törvényes úton gátolja meg a köztárgy rongálását. A javas­lathoz többen hozzászóltak. Zmnay Károly polgármester szükségesnek látja, hogy az afjúság nevelésénél ne tévesszék Iszem elől felhívni a figyelmet a fék védelmére, ame­lyet ezideig iskolai ünnepélyeken elmondott beszédekkel tettek, de a védelmet fokozot­tabb mértékben csak úgy lehetne kiépíteni, ha az ifjúság nevelésével foglalkozó Testnevelési Tanács is oktatásban részesítené erről ez ifjúságot. Pozsgay Rezső :hozzájárul a pol­­gármuszeti javaslathoz, amelyet annál is in­­kább szükségesnek tart, mert az isk­olai ün­nepélyek csak igen kis részben segítették elő a védelmet, az iskolákban a tanulást nagyon leköti a tantárgyak előadása s kevés idő marad intenziven foglalkozni ezzel a kérdés­sel. Hetessy Kálmán a hatóság hathatósab­b támogatásával,­­erősebb ellenőrzésével látja elősegíteni a védelmet. A közgyűlés hozzá-j­árul a javaslaokhoz s kimondja, hogy a sztárgyak fokozottabb védelme érdeké­ben feliratut fordul a kormányhoz s erőteljes intézkedésre hívja fel a rendőrség figyelmét. A bor és hús utáni fogyasztási adóval, a sör és égetett szeszesitalok fogyasztási edőpótlékáról szóló szabályrendelet minisz­teri rendelet ad­pján való megállapítását és­­ a vigalmi adó szabályrendelet módosítását­­ elhatározták. A 350 millió takarékkorona kölcsön ■ felvételét miuán a kiutalás módozatait a Pénzintézeti Központ megkönnyítette a város multivi bortermésétől kifolyó jövedelem terhére a tanácsi jtvadai alapján elfogadták. A kéményseprés díjakat 800 koronára emel­ték április­­­tól. A tb. testnevelési bizottság megáll­pítás­ára tett javaslatot e foga­dták, a tanács által javasolt bizottsági tagokat dr. B. Kiss Kálmán, dr. Nyu- Tóth Pál, Garzó Sándor, dr. Farkas Béla, dr. Nagy Mihály és Zana Ferencet egyhangúlag megválasz­tották. Kisebb ügyek elintézése után a köz­gyűlés 11 órakor véget ért. A mai napig 4600 kényszer­­kölcsön befizetés történt. A kölcsön­­zetészre k­ötelsz­ettek­nek csak a fele fizetett. A kecskeméti állampénztár körzetébe tartozó községek lakossága által be­fizetett kényszerkölcsönösszegek közelednek a két­milliárd koronához. Eddig 4600 tételt köny­veltek el, ami meglehetősen csekély szám, ha tekintetbe vesszük, hogy a fizetésre kö­telezettek száma jóval meghaladja a 700- et, valamint azt a körülményt, hogy a mai nap­pal már a második részlet befizetési határ­ideje is lejár. A mindhárom részletet befize­tők száma aránylag nagyon csekély. Viszont igen soka­n még az első részletet sem rót­ták le. A kevés bt fizetés okául sokan azt a magyarázatot adják, hogy a kényszerkölcsönre vonatkozó törvényjavaslat hiányában nagy bi­zonytalanság keletkezett a kölcsön nagysága és a fizetési kényszer felől. Még tr­a is azon­ban, jóllehet nyilvánosságra hozták a javas­latot, kevés befizetés történik. Mások a pénz­­hiányban találják a kevés befizetés okát. Tá­­­­mogatja ezt az a körülmény, hogy még a keveset fizetők is lombirdireztették kölcsö­­neiket. Egyébként a pénügyigazgatósághoz naponta érkeznek a kivetések ellen felszó­lamlások, melyeket végérvényesen az adófel­­szólamlási bizottságok intéznek el. A felszó­lamlások határideje a mai nappal lejárt. A „Fordson traktor“ előnye, hogy a motor nemcsak szántásék, haem darálásra, takarmány, szalma fészecskálására, sőt te­­herhuzásra is használhaó, tehát sok oldalú macskéval használható ki. A m. kir. gépkisérleti állomás egy tel­jes évig több gazdaságtan próbálta ki eme gépet s munkaképessége mindenütt kifogás­talan volt. A m. kir. gépkisérteti állomás 1923 évi november havában álította össze az egyévi kísérteerás adatait s ennek alap­­ján közlöm a következő adatokat: Több gazdaságban végzett munkálatok alapján a Fordson traktor megszántott egy nap alatt áligban 5 kat. holdat. A’ligos napi anya­gszükséglete volt 60 kiló petró­leum, 1 kiló benzin és 3 kiló kenőolaj. Te­hát 1 kat. holdra esik 12 kiló petróleum, 20 deka benzin és 60 deka kenőolj. A m. kir. gépkisérleti állomás 1923. évi november havában fejezte be a motorral vég­zett egyéves kísérleteit s akkor dolgozta ki az adatokat s az elért eredményeket. Ennek alapján 1923. évi november havi túraár mel­lett volt a motor ára 20 millió magyar ko­­rona és a hozzá szükséges eke ára volt 4 millió korona. Gé­pkoptatási, gépész és se­gédmunkás fizetését, valamint az elhasznált anyag árát beszámítva, a gép összes költ­sége munkanaponként volt 200 ezer korona az 1923 évi november havi búzaár mellett. Mivel pedig a „Fordson traktor“ 1 munka, lup alatt elvégzett átlagban 5 kát. holdat, ennek aapján 1 kát. hold felzánlása bele­került 40 ezer koronába az 1923 évi nov. havi búzaár mellett. Ugyanakkor 1 ló- vagy ökörfogat átlagban 45 ezer koronáért szán­tott fel 1 kat.­holdat. VVVV\A/SA/V^AA/VVVA^VVVVVVV>/VVVVVVVVVVVV*/VVVVVVV%'VVV A „Fordaon traktor“ vagyis az uj rendszerű szántógép. Irta: Wesssik Vilmos, m. kir. gazd. felügyelő. Ij Sokan érdeklődtek az uj rendszerű szántógép írón­, ez okból röviden közlöm mind ama üzemi rostokat, amelyek iránt a gyakorlati gazdák érdeklődnek. A „Fordaon traktor“ oly gép, amely petróleummal dolgozik s csak az indításnál szükséges a benzin. Kisebb rendszerű gép, amelynek beszerzése már középbirtokon is indokolt és kellő jövedelemmel alkalmaz­ható. Kétségtelen, hogy ez a gép a 10 hol­don felüli birtokosok jövő ekéje. Nagy át­lagban ez a gép 6—8 darab ló vagy ökör árának felel meg s fentartási költsége sem több, mint 3- 4 pár igásfogaté. Jelenleg csu­­pán az a hátránya, hogy a gép amerikai szabodalom s dollár értékben kell fizetni az árát s emiatt a mi pénzünk szerint nagyobb áltolódások mutatkoznak. Akik a vétel iránt érdeklődnek, azok az amerikai gyárak által megbízott céghez fordulj­ak is p­dig: Hal­­fenberger Vilmos géprajtára, Budapest, VI, Nagymező utca 19 * A polgári iskolai kongreganisták ünnepélye. Felejthetetlenül kedves ünnepély ke­retében mutatkoztak be tegnap délután 6 órakor a polgári iskola kongreganistái a rocn. kath. egyház dísztermében. A kitűnően ösz­­szeállitott műrorszámok egytől egyig nagy hatást vallottak , s meleg elismerésre talál­tak a termet zsúfolásig megtöltő közönség soraiban. A műsor elején Szabó Kálmán, a kongregáció p­érese üdvözölte a közönséget, majd a kongregációs himnuszt adták elő a növendékek igen ügyesen Pósa Atedár fő­­kantor zongorakísérete mellett. Szavalataikkal kitűntek: Eckerl Gzella, Csatáry Jolán és Niedermayer Anna. Bájos volt és sok tapsot kapott H­initch Jolán és Prommer Mária énekduettje.­­ Az ünnepély fénypontja volt Rosty Kálmán: „A­oadházi Szent Mirgit“ című 3 felvonásos történelmi színműve, mely­nek biz­os fellépésű, ügyesen játszó szerep­lői : Jankovicz Izabella, Csomók Erzsi, Csa­táry Jolán, Halper Mária, Csorba Jusztin, Heinrich Jolán, Potovcsek Elvira, Szabó Kata, Székely Erzsi, Szűcs Ilona, Zsilka béa, Ta­­polcsár­vi K., Tóth Veronika, Kovács Erzsi és Felföldi Anna voltak. Az ünnepély nagy sikere igen szép dicsérete a polgári iskola igazgatójának és a műsorszámokat betanító tanári karnak. ­ Az első erdei szalonkák tavaszi át­vonulását az idén a Tőserdíból jelentették. Tegnap 3 darabot le is lőtt Hávor főszolga­bíró és egyes M­rik hitelszövetkezeti igazgató. A vadászok által konstatált szalonkák száma 30 körül lehetett. Ilyen tömegben már régen nem láttak a tavaszi átvonuláskor szalonkát városunk határában.

Next