Kecskeméti Közlöny, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-01 / 1. szám
Kecskemét, 1925. január 1. &*»» 2300 korona. Csütörtök, VII. évfolyam, 1. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztőkor. KISS ENDRE SZERKESZTŐSÉG: ISegysH&m...........................................60.poo K. Egyes szám ára: 1000 X. HL, Szabadság-tér 1., II. em. 3 ajtó. Telefon 320. Egy hónapra .............................6,ooo K. Megjelenik hétfő kitételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. Telefon 314. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmm vssszmabmmmmMmaamrmmnmmmmm mmr • — «mareMw «trawi n mn mim t*i—b—eke—■ mbbmmmmbbbowmwbowm—bwm Jókai a politikában. (6): „Hiába mondják nekünk, válaszszátok külön a magánéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a francia, költők azok, anélkül, hogy politizálnának. Írjatok úgy, hogy az elmondott mese ne legyen feltűnően magyar történet, tele a közélet lármájával, hogy tudja azt élvezni akármely nemzet szülötte is. . Nálunk minden életregény, minden családi dráma annyira össze van nőve a nemzet közéletével . . . Kérdezzétek meg a nagy jellemek kiemelkedését, elbukását, a politikai katasztrófákat fogtok találni. Kérdezzétek meg a feldúlt életgályák viszontagságait, kérdezzétek meg az elszegényült falvak urát, — a közélet kuszált viharaira utalnak vissza. Tudjátok az özvegyek könnyei miért hullanak? az érárvák sóhajai hová repülnek ? — azok mind — mind országos bajokhoz fognak elvezetni.“!! Így magyarázza Jókai Mór egyik regényében egyúttal saját életszerepét is. Egész élete, minden munkája a magyar faj javáért van. Nála a szépirodalom ép úgy politikai tevékenység volt, mint a napilapok hasábjain elhelyezett cikkei, vagy életének utolsó szakaszában a képviselői, vagy főrendiházi szereplése. Mikor 1849-ben a világosi katasztrófa után a nemzeti életet bénító nagy csönd bekövetkezett, Jókai volt az, aki a nemzetmentés munkájából hrótollával vette ki a legnagyobb részét. A magyarság szivében örökké élő emléket emelt magának. Jókai nagysága a magyar nemzet értékét jelenti. Arra a szédületes magassóra, hová munkájával felemelkedett, a magyar faj értéke és nagyra termett képessége emelkedett benne. Jókai a politkában. A politika legnemesebb lendületét értjük, mely a nemzet szükségleteiért születik és a nemzet jövőjéért él. Óh, nemcsak a márciusi napok forradalmi lázában szereplő 23 éves ifjúra gondolunk. Ez csak a kiindulás, a magyarsággal kötött örök frigy első lénye. Nem is a szellemes, sokszor élesen gunyoros újságíró áll előttünk, kinek majdnem egész élete a redakciók füstös levegőjét emlegeti. Sem az aktív politikus, kinek zengő szavára a lelkek rejtekeiben pendül meg a legfinomabb húr s akit még ellenfelei is szívesen hallgatnak, mert értékes gondolatai, melancholikus humora még az ellenfelleit is mellé sorakoztatják. Jókai minden munkájával, minden sor írásával a magyar politikáé, mert a nemzet jövőjéért aggódó s a jobb jövőt megsejtő lelke a napi életre is harcos fegyvert, a felébresztett nemzeti öntudatot adja. A kétségbeesett passzivitásba sülyedt magyarság elé a Kárpáthy Zoltánok, az Uj földesurak, az Adorján Manassék, a Zrínyik, az Apafiak, a nagy szivek, a csodát mivelő cselekvő erők képét állítja. Ezer és ezer formában rajzolja meg, hogy a letiport szabadságot csak egyféleképpen lehet visszaszerezni s ez a könnyesen áldott, vérrel áldozó fegyver. A nyomor ellen csak egy pajzsot adott a sors s ez a munka, a szorgalommal, az ésszel célszerűvé fejlesztett munka (ma már többtermelés a neve). Jókai egész lelkével kora gyermeke volt. Annak az eszmékért lelkesedő, a nemzet jobb jövőjéért a forradalomig elmerészkedő kornak a gyermeke, melybena múlt Vörösmarty lantján szólal meg s melyben e jelen pusztulása Petőfi halálával lesz teljessé. E kor forrongó, előrevezető harcaiból emelkedett ki amodern Magyarország, melynek jövőjéről már hatalmas álmot látott. (A jövő század regénye.) A régi nemzet és államfentartó elem, a köznemesség soraiból került ki Jókai. E társadalmi osztály törekvése, szellemi, világfelfogása nemesedett meg benne. A régi nemesi osztály csak azért élt a hazában, hogy a hazáért élhessen s ennek bizonyítékát majd egy évezreden át vére hullásával pecsételte meg. Ez Jókai politikai hitvallása s ezt erősítette hosszú életpályája minden cselekedetével. Ezért és igy szerepelt Jókai a politikában : Mindent a nemzetért! — Jókai centennáriumát ünnepeljük ez évben, vájjon politikája örökség lett-e ? A városházán 11, a pénzügyigazgatóságon 15 hivatalnok került B. listára. A pénzügyigazgatóságra most érkezett meg a B lista. Az elbocsájtás azonban sokkal kisebb százalékú, mint eredetileg várták. A fogalmazási karból csak egy, a kezelő személyzet közül kettő, a dijnokok közül pedig 10 az elbocsátottak száma. Ez utóbbiak közül 3 nő, 7 férfi, nagyobbrészt joghallgató, kiket egy hónappal ezelőtt alkalmazott a pénzügyigazgatóság feltételesen. A pénzügyi B. listát mint illetékes helyről munkatársunknak kijelentették, az tette indokolttá, hogy január 1-től kezdve már nem a pénzügyigazgatóság, hanem az állampénztár, mint 1. fokú adóügyi hatóság fogja végezni az összes egyenes adó kivetéseket. Ez a körülény természetesen a pénzügyigazgatóságon jelentős mértékben csökkentette, az állampénztárnál viszont növelte a munkát. Eredetileg az volt a terv ezzel kapcsolatosan, hogy a pénzügyigazgatóságon a listára helyezendő tisztviselőket az állampénztár veszi át, az állampénztár azonban, minthogy a pénzkezelést kivonták hatásköréből és teljesen a postatakarékpénztárra ruházták, nem szorul újabb munkaerőkre. Sőt a kezelő személyzet közül itt is B listára helyeztek két tisztviselőt. Az elbocsájtás többnyire olyanokat ért, akik maguk is kérték B listára helyezésüket. A városházán tegnap délelőtt 11 órakor Fáy főispán és Zimay polgármester elnöklete alatt ülést tartott a közgyűlés által a létszámcsökkentés végrehajtására kiküldött bizottság. A bizottság elé a tanács a létszámcsökkentést elrendelő és a szanálási törvényen alapuló belügyminiszteri rendelet értelmében pontos összehasonlítást terjesztett az egyes ügyosztályok 1913. és 1924. évi létszámáról. A bizottság a tanács által is igen kis mérvben kontemplált csökkentéshez hozzájárult. Ezek szerint a városi tisztviselői és bijnoki karból 11 került B. listára. Fele saját kérelmére. Az akaratukon kivül elbocsátottak bizony nagyon rossz napoknak néznek eléje és bármilyen csekély is a B listások száma, az értesítések szétküldése sok meglepetést fog okozni. Mint jelentettük, az államrendőrségen egy főtisztviselő és két detektív került B listára. A B listára helyezettek száma tehát Kecskeméten összesen 29. KECSKEMÉTI ANEKPOTAKINCS. Izafcú Kálmán dr. museumhír gyűjtéséből. Hirdetési táblák. Bekérik János hirdetési üzletet nyitott és a főbb tereken és utcák sarkain hirdetési táblákat állított fel. Ez időben volt szó a Katona József emléktábláról is s ekkor keletkezett e humoros vers. Hires város bizonyára Az alföldön Kecskemét. Földrajzokban, lexikonban Találhatni a nevét. Hírnevének lépten nyomon Adja számtalan jelét Többek között Katonának Táblát állít Kecskemét. És ezzel is hírnevéhez Méltán jár el Kecskemét. Nem is kezdi egy táblával, Hanem maholnap ellátja Minden utca szegletét. --- mi Kecskemét fagyos szentje. Az országos hitű Szervácz, Pongrácz és Bonifácz nevezetű didergő szentek mellett van nekünk, kecskemétieknek is egy fagyos szentünk, aki bár tulajdonképen nem „fagyos“, sem nem „szent” (lévén joviális kálomista), mégis mint ilyen emlegettetik a virágos májusban. Egy a múltba nyúló fagyos tavaszi napon — mikor még a deret füstöléssel akarták távol tartani a fáktól — az a hír járta be a várost, hogy fagyni fog. — Ki mondta? — Ki az a Kasszandra ? kérdezték egymástól az emberek, mire ez jön a válasz: — Hát a — Parragh. És volt benne valami igaz. Közhírré letetett, hogy a fagy beköszöntésekor a Parragh-udvarból felnyúló vörös lámpát meg fogják gyújtani és akkor ju neki a füstölésnek. Úgy jön. A lámpa — állítólag — kigyulladt és reggelre letarolt vetések jelezték a fagyot. Oda lett a gyümölcs, a bor, a vetés s e nagy csapás — á la nagyúr — megtette Parraghoi fagyos szentnek. Kaszandra igazolva jön. Ez a történeti rész. Játszi szellő, fagyos napsugár s futó bárányfelhők helyett metsző északi szél, téli nap s havas felhők képezik keretét a jelen májusnak. A légmérő alant jár s az aggodalom emelkedik. Nyugtalan fekszik le a gazda, megnézi a csillagok fényét, a szél erejét a fákon s ingerülten, remegve mondja : — Reggelre meg lesz a szüret. Nóta, cigánymuzsika, kurjongatás és tűzijáték nélkül. Egyetlen lehelletével megteszi az óriási munkát a fagy. Még az imádság sem használ. Megmondta Parragh .. . !