Kecskeméti Közlöny, 1925. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

Kecskemét, 1925. január 1. &*»» 2300 korona. Csütörtök, VII. évfolyam, 1. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Felelős szerkesztőkor. KISS ENDRE SZERKESZTŐSÉG: ISegysH&m...........................................60.poo K. Egyes szám ára: 1000 X. HL, Szabadság-tér 1., II. em. 3 ajtó. Telefon 320. Egy hónapra .............................6,ooo K. Megjelenik hétfő kitételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi-tér 5. Telefon 314. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmm vssszmabmmmmMmaamrmmnmmm­m­­­m mm­­r • — «mareMw «trawi n mn mim t*i—b—eke—■ mbbmmmmbbbowmwbowm—bwm Jókai a politikában. (6): „Hiába mondják nekünk, válasz­szátok külön a magánéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a francia, költők azok, anélkül, hogy poli­tizálnának. Írjatok úgy, hogy az elmondott mese ne legyen feltűnően magyar történet, tele a közélet lármájával, hogy tudja azt élvezni akármely nemzet szülötte is. . Nálunk minden életregény, minden csa­ládi dráma annyira össze van nőve a nemzet közéletével . . . Kérdezzétek meg a nagy jellemek kiemelkedését, elbukását, a politikai katasztrófákat fogtok találni. Kérdezzétek meg a feldúlt életgályák vi­szontagságait, kérdezzétek meg az elsze­­gényült falvak urát, — a közélet kuszált viharaira utalnak vissza. Tudjátok az öz­vegyek könnyei miért hullanak? az ér­árvák sóhajai hová repülnek ? — azok mind — mind országos bajokhoz fognak elvezetni.“!! Így magyarázza Jókai Mór egyik re­gényében egyúttal saját életszerepét is. Egész élete, minden munkája a magyar faj javáért van. Nála a szépirodalom ép úgy politikai tevékenység volt, mint a napilap­ok hasábjain elhelyezett cikkei, vagy életének utolsó szakaszában a képviselői, vagy főrendiházi szereplése. Mikor 1849-ben a világosi katasz­trófa után a nemzeti életet bénító nagy csönd bekövetkezett, Jókai volt az, aki a nemzetmentés munkájából hrótollával vette ki a legnagyobb részét. A magyarság szi­vében örökké élő emléket emelt magának. Jókai nagysága a magyar nemzet értékét jelenti. Arra a szédületes magassóra, hová munkájával felemelkedett, a magyar faj értéke és nagyra termett képessége emel­kedett benne. Jókai a politkában. A politika legne­mesebb lendületét értjük, mely a nemzet szükségleteiért születik és a nemzet jövő­jéért él. Óh, nemcsak a márciusi napok forradalmi lázában szereplő 23 éves ifjúra gondolunk. Ez csak a kiindulás, a ma­gyarsággal kötött örök frigy első lénye. Nem is a szellemes, sokszor élesen gu­­nyoros újságíró áll előttünk, kinek majd­nem egész élete a redakciók füstös leve­gőjét emlegeti. Sem az aktív politikus, ki­nek zengő szavára a lelkek rejtekeiben pendül meg a legfinomabb húr s akit még ellenfelei is szívesen hallgatnak, mert ér­tékes gondolatai, melancholikus humora még az ellenfelleit is mellé sorakoztatják. Jókai minden munkájával, minden sor írá­sával a magyar politikáé, mert a nemzet jövőjéért aggódó s a jobb jövőt megsejtő lelke a napi életre is harcos fegyvert, a felébresztett nemzeti öntudatot adja. A kétségbeesett passzivitásba sülyedt ma­gyarság elé a Kárpáthy Zoltánok, az Uj földesurak, az Adorján Manassék, a Zrí­nyik, az Apafiak, a nagy szivek, a csodát mivelő cselekvő erők képét állítja. Ezer és ezer formában rajzolja meg, hogy a letiport szabadságot csak egyféleképpen lehet visszaszerezni s ez a könnyesen ál­dott, vérrel áldozó fegyver. A nyomor el­len csak egy pajzsot adott a sors s ez a munka, a szorgalommal, az ésszel cél­szerűvé fejlesztett munka (ma már több­termelés a neve). Jókai egész lelkével kora gyermeke volt. Annak az eszmékért lelkesedő, a nemzet jobb jövőjéért a forradalomig el­merészkedő kornak a gyermeke, melyben­­a múlt Vörösmarty lantján szólal meg s melyben e jelen pusztulása Petőfi halálá­val lesz teljessé. E kor forrongó, előreve­zető harcaiból emelkedett ki a­­modern Magyarország, melynek jövőjéről már ha­talmas álmot látott. (A jövő század re­génye.) A régi nemzet és államfentartó elem, a köznemesség soraiból került ki Jókai. E társadalmi osztály törekvése, szellemi, világfelfogása nemesedett meg benne. A régi nemesi osztály csak azért élt a ha­zában, hogy a hazáért élhessen s ennek bizonyítékát majd egy évezreden át vére hullásával pecsételte meg. Ez Jókai politikai hitvallása s ezt erő­sítette hosszú életpályája minden cseleke­detével. Ezért és igy szerepelt Jókai a po­litikában : Mindent a nemzetért! — Jókai centennáriumát ünnepeljük ez évben, váj­jon politikája örökség lett-e ? A városházán 11, a pénzügyigazgatóságon 15 hivatalnok került B. listára. A pénzügyigazgatóságra most érke­zett m­eg a B lista. Az elbocsájtás azonban sokkal kisebb százalékú, mint eredetileg várták. A fogalmazási karból csak egy, a kezelő személyzet közül kettő, a dijnokok közül pedig 10 az elbocsát­ottak száma. Ez utóbbiak közül 3 nő, 7 férfi, nagyobb­részt joghallgató, kiket egy hónappal ez­előtt alkalmazott a pénzügyigazgatóság feltételesen. A pénzügyi B. listát mint illetékes helyről munkatársunknak kijelentették, az tette indokolttá, hogy január 1-től kezdve már nem a pénzügyigazgatóság, hanem az állampénztár, mint 1. fokú adóügyi ha­tóság fogja végezni az összes egyenes adó kivetéseket. Ez a körül­­ény természetesen a pénzügyigazgatóságon jelentős mérték­ben csökkentette, az állampénztárnál vi­szont növelte a munkát. Eredetileg az volt a terv ezzel kapcsolatosan, hogy a pénz­ügyigazgatóságon a listára helyezendő tisztviselőket az állampénztár veszi át, az állampénztár azonban, minthogy a pénz­kezelést kivonták hatásköréből és teljesen a postatakarékpénztárra ruházták, nem szorul újabb munkaerőkre. Sőt a kezelő személyzet közül itt is B listára helyeztek két tisztviselőt. Az elbocsájtás többnyire olyanokat ért, akik maguk is kérték B lis­tára helyezésüket. A városházán tegnap délelőtt 11 óra­kor Fáy főispán és Zimay polgármester elnöklete alatt ülést tartott a közgyűlés által a létszámcsökkentés végrehajtására kiküldött bizottság. A bizottság elé a ta­nács a létszámcsökkentést elrendelő és a szanálási törvényen alapuló belügyminisz­teri rendelet értelmében pontos összeha­sonlítást terjesztett az egyes ügyosztályok 1913. és 1924. évi létszámáról. A bizott­ság a tanács által is igen kis mérvben kontemplált csökkentéshez hozzájárult. Ezek szerint a városi tisztviselői és bijnoki karból 11 került B. listára. Fele saját ké­relmére. Az akaratukon kivül elbocsátot­tak bizony nagyon rossz napoknak néz­nek eléje és bármilyen csekély is a B­ lis­tások száma, az értesítések szétküldése sok meglepetést fog okozni. Mint jelentettük, az államrendőrségen egy főtisztviselő és két detektív került B listára. A B listára helyezettek száma te­hát Kecskeméten összesen 29. KECSKEMÉTI ANEKPOTAKINCS. Izafcú Kálmán dr. museumhír gyűjtéséből. Hirdetési táblák. Bekérik János hirdetési üzletet nyitott és a főbb tereken és utcák sarkain hirde­tési táblákat állított fel. Ez időben volt szó a Katona József emléktábláról is s ekkor keletkezett e humoros vers. Hires város bizonyára Az alföldön Kecskemét. Földrajzokban, lexikonban Találhatni a nevét. Hírnevének lépten nyomon Adja számtalan jelét­ Többek között Katonának Táblát állít Kecskemét. És ezzel is hírnevéhez Méltán jár el Kecskemét. Nem is kezdi egy táblával, Hanem maholnap ellátja Minden utca szegletét. --- mi Kecskemét fagyos szentje. Az országos hitű Szervácz, Pongrácz és Bonifácz nevezetű didergő szentek mel­lett van nekünk, kecskemétieknek is egy fagyos szentünk, aki bár tulajdonképen nem „fagyos“, sem nem „szent” (lévén joviális kálomista), még­is mint ilyen em­­legettetik a virágos májusban. Egy a múltba nyúló fagyos tavaszi napon — mikor még a deret füstöléssel akarták távol tartani a fáktól — az a hír járta be a várost, hogy fagyni fog. — Ki mondta? — Ki az a Kasszandra ? kérdezték egymástól az emberek, mire ez jön a válasz: — Hát a — Parragh. És volt benne valami igaz. Közhírré letetett, hogy a fagy bekö­szöntésekor a Parragh-udvarból felnyúló vörös lámpát meg fogják gyújtani és akkor ju neki a füstölésnek. Úgy jön. A lámpa — állítólag — ki­gyulladt és reggelre letarolt vetések jelez­ték a fagyot. Oda lett a gyümölcs, a bor, a vetés s e nagy csapás — á la nagyúr — megtette Parraghoi fagyos szentnek. Kaszandra igazolva jön. Ez a történeti rész. Játszi szellő, fagyos napsugár s futó bárányfelhők helyett metsző északi szél, téli nap s havas felhők képezik keretét a jelen májusnak. A légmérő alant jár s az aggodalom emelkedik. Nyugtalan fekszik le a gazda, meg­nézi a csillagok fényét, a szél erejét a fá­kon s ingerülten, remegve mondja : — Reggelre meg lesz a szüret. Nóta, cigánymuzsika, kurjongatás és tűzijáték nélkül. Egyetlen lehelletével megteszi az óri­ási munkát a fagy. Még az imádság sem használ. Megmondta Parragh .. . !

Next