Kecskeméti Közlöny, 1929. július (11. évfolyam, 147-172. szám)

1929-07-02 / 147. szám

K­iskemét, 1029.­­ films 2 - Ara 8 fillér. Kedd, 147. szám, XI. évfolyam. I­I. ELOFIZEttS.JAHAK . . 4 P so I. Alapította: Dr. KISS ENDRE . raZ m / 350 mb 60 *• Dr­ HORVATH ÖDÖN. kiadóhivatal, ■■■„ a,7„„ a. . w*. „4. I . fél százalék húsforgalmi f­át kell fizetni jul. hó 1-től a megszűnt állatforgalmi adó helyett.­ ­ Szombaton jelent meg a pénzügymi- s­ter rendelete az állatforgalmi adó­­ szüntetéséről és a hús után fizetendő ónos forgalmi adó kiterjesztéséről, to­­há a marhalevelek illetékéről. A rendelet értelmében az állatforgalo 1. mia mai nappal megszűnik. Ezzel , a marhalevél kötelezettség alá ,­i­­­oknak közfogyasztás céljából való , Igási­ alkalmával 4,3 százalék általános o­­alm adót kell fizetni, ami pedig is csökkenti a fizetési terhet. Áll­­íti az állatorvosi hivatal számításai­­egy példa: Egy ötszáz pengőért vett­­ után pld. eddig 10 pengő állatfam­­­, és 13 pengő húsforgalmi adót kel­­l fizetni. Az új rendelet értelmében st 21.50 pengő a húsforgalmi adó. LEGÚJABB. Meg akartak lincselni a temetésen egy kommunista szónokot. S­onyban tegnap temették a gyárrob­u is áldozatait. A temetőben egy kommu­­s­z k­épviselő izgató beszédet mondott ,­s a r­el­­g­iásig tudta megvédelmezni a tömeg­et - A helyszínen agyon akarták verni, is eltalálták az eltűnt óceánrepülőket. ■ a Numancia spanyol repülőgép tiz nap- ig- előtt eltűnt az Óceán fölött. Már elve­­ei-­k hitték az óceánrepülőket s most, Pe­­ro­ napján az Azori-szigetek közül rájuk ter­t. Nyolc napig hányódtak a tengeren, nagyabb bajuk nem esett. •Kis nagyar-lengyel tüntetés Krakkóban. ga Bem-apó hamvait szállító vonat­szám- A reggel érkezett Krakóba, hol a közönség ré­vül lelkes tüntetést rendezett a magyar-­­ barátság mellett. w­tgat­óparancs Jászai Oszkár ellen. budapesti törvényszék Jászi Oszkár v.­mi­­­r ellen a külföldön Magyarország kárára stett bűncselekmények miatt elfogatópa­­rt adott ki. Jászi Oszkár jelenleg Ame­­ti van. Byrd kapitány újabb felfedezése a Déli sarkon. A híres sarkutazó több ezer négyzetkilá­­­rnyi eddig ismeretlen területet fedezett a Déli-sarkon. Halálos rúgás futball közben. A veszprém megyei Peremárton községben . 23 éves futballistát oly szerencsétlenül rúg­­y meg, hogy az sérülésébe belehalt. Felakasztotta magát anyagi gondjai miatt Héjjas szabó. Megdöbbentő és Elszomorító öngyil­kosság színhelye volt pénteken a déli ó­­rákban a Beniczky Ferenc­ utca 18. sz. a. szabóüzlet. Héjjas Lajos 55 éves ismert nevű katona- és férfiszabó felakasztotta magát. Az öngyilkosságot felesége vette észre, aki ebédet vitt neki, mivel odahaza hiába várta. Segíteni azonban már nem le­hetett rajta. Az öngyilkosság oka rossz a­­nyagi helyzete volt. Követeléseit csak las­san fizették. Most elsején üzletbérben és munkabérben nagyobb összeget kellett volna kifizetni. A zsebében pedig mind­össze egy pengő volt. Az életunt, tragikus végű szabómestert vasárnap délben he­lyezték örök nyugovóra a református te­metőben. Az elhunytat felesége és rokon­sága gyászolja. Károlyi Viktor gróf 450,000­­ kártérítést ajánlott fel a kecskeméti katolikus egyháznak, ha lemond Matkó-puszta hátralevő bérleti jogáról. Matkó-puszta eladása ügyében újabb érdekes fordulat történt. Károlyi Viktor gróf, aki tudvalévően vevő szándékkal lé­pett fel az egri székeskáptalannál, most ajánlatot küldött a kecskeméti róm. kát. egyháznak. 450.000 pengőt, vagy ennek­­ megfelelő földterületet ajánl az egyház­nak, ha lemond hátralevő haszonbérleti jogáról. Az ajánlat felett most folynak a­­ tárgyalások. A gróf eddig nem vette m­eng Matkót. TA ik­ttolatta közigazgatási töm­éniy. \\ Mai nappal megszűnteti a tanácsüléseit — arnap polgármester most allja ki \\ az utasítást a törvény egyes rendelk­ezéseivel kapcsolatban.­­ Az Országos Törvénytár szombaton megjelent száma tartalmazza az 1929. évi XXX. törvénycikket, a közigazgatás ren­dezéséről. A törvény 99. paragrafusa, mely a hatálybalépésről és végrehajtásról in­tézkedik, kimondja, hogy a törvénynek I., III. és V. részében foglalt rendelkezései a törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba. A jogorvoslatok, hatósági foko­zatok és eljárási szabályokról intézkedő II. és a fegyelmi eljárásról intézkedő IV.­­,ik részre a belügyminiszter az egész or­szág területére egyidőben rendelettel in­tézkedik. A közigazgatási törvény tehát, melyet korábbi számunkban teljes részletességgel­­ közreadtunk, szombaton életbe lépett. A törvény gyakorlati alkalmazásának is első lépése pedig, két napos hivatalszünet­­ lévén ma történt meg, mellyel kapcsolat­ban Zimay Károly polgármester kérdé­sünkre az alábbi információt adta mun­katársunknak: " A törvény gyakorlati alkalmazásá­nak első fázisa ma megtörtént. A tanács­ülések a mai nappal megszűntek. Most megy ki az ügyosztályokhoz az utasítás a törvény értelmében követendő további el­járásról. Elsősorban is az eddig tanácsi referálást kívánó ügyekben ezután a pol­gármester intézkedik, illetve határoz, az elnöki ügydarabokat pedig az ügyosztá­lyok saját hatáskörükben intézik el. A kis­­gyűlés megalakulásáig azonban a közgyű­lés elé kerülő ügyeket, melyek a kisgyű­­lés körébe tartoznak, a főispán tanácsta­gok részvételével tartandó ülésen készí­tik elő. Meczner Sándor dr., az Egyetemes Refor­mátus Jogakadémia nyilvános rendes tanára, egyetemi magántanár, szombaton délután 2 óra­kor, rövid, súlyos szenvedés után 60 éves ko­rában elhunyt. Alig két hét előtt még vizsgáz­tatott a jogakadémián. Évtizedek munkája, szép idői, emlékei, nagy eredményei fűzték őt Kecs­kemét ősi főiskolájához, amelyet 22 éven át mélységes, ragaszkodó szeretettel övezett, amelyért egész lelkével, ritka, istenáldotta te­hetségével dolgozott és amelyet még az ágy­hoz kötő nehéz betegség súlyos napjaiban is mindenáron fel akart keresni, hogy az év végi munkából kivegye részét. Június 19-én döntötte ágynak a kór: érelmeszesedés és szívgyenge­­ség. Az utolsó napokig reménykedtek hozzá­tartozói, hogy győz az orvosi tudomány. A szív azonban nem tudta végig küzdeni a nagy harcot. Meczner Sándor dr. szombaton délután 2 órakor csendesen örök álomra hajtotta fejét. Kecskemét nagy értéke szállt vele sírba. Órák alatt szétfutott a városban a szomorú hít és a legszélesebb körökben keltett őszinte részvétet, mély megdöbbenést. Kollegái, ba­rátai, tisztelői, ismerősei már a nagy csapás első óráiban is tömegesen keresték fel részvét­látogatásukkal a mélyen sújtott özvegyet és hozzátartozókat. Meczner Sándort mindenki sze­rette, tisztelte, becsülte. Szív jósága, lekötelező modora, szeretetreméltó egyénisége mindig csak barátokat és tisztelőket szerzett számára. Euró­pai műveltségű­, ritka képességű és sokoldalú ember volt. A tudós, vaslogikájú magánjogász, nagyszerű, élvezetes előadó akárhányszor kap­hatott volna egyetemi katedrát. Nemcsak a gazdag egyéni értékek, hanem magas összeköt­tetések is rendelkezés­re állottak volna emelke­déséhez. De sohasem tett ilyen irányban egyet­len lépést sem. Nagyon ragaszkodott Kecske­méthez. De nem pusztán a jogtudományokkal foglalkozott. Mint festő igaz értékeket produ­kált, mint muzsikus egész sor hangszernek lett művészi kezelője tisztán önerejéből. Tilinkójá­­nak szava sok felejthetetlen órát szerzett bará­tainak. Szerzeményei, magyar dalai, Ébredj Magyarja zenei remekek. A régi Úri Bandának oszlopos tagja volt. Utolsó napjáig meleg sze­retettel emlékezett a «Banda» szép időiről. Régebben élénk részt vett Kecskemét társadal­mi és közéletében. Kiváló volt, mint szónok, de a legkülönbözőbb irányú írásai a gondolat és stílus mesterét is felfedték benne. Sokoldalúsá­gát bizonyítja, hogy fiatal korában csupa szó­rakozásból, országos feltűnést keltett fényké­pészeti s­zakköny­vet irt. Hosszú éveken át tagja volt a th. bizottságnak, az Iskolaszéknek, a si­ketnémák intézete felügyelőbizottságának pe­dig elnöke. Utoljára említjük mélységes ma­gyar érzését, hazaszeretetét, amely egész éle­tének kísérője és irányítója volt. Meczner Sándor 1869 július 29-én Eperje­sen született előkelő nemesi családból. .Édes­apja Meczner Ede ügyvéd, édesanyja Hodossy Mária volt. Középiskoláit Eperjesen végezte. Épen érettségi előtt érte a borzalmas eperjesi tűzvész, amely az ő családjának is mindenét­­ elpusztítot­t. Még könyvei, érettségi jegyzetei is odaégtek. Szedett vedett könyvekből kellett készülnie a vizsgára. A jogot Budapesten ta­nulta. A jogi doktorátus megszerzése után nagy­­­bátyja, Hodossy Imre h­írneves irodájában volt ügyvédjelölt. Megszerezte az ügyvédi diplo­mát, majd kiváló képességeinek felismerése után a sárospataki főiskola jogi kar 26 éves korában professzorrá választotta. Néhány év­­ után a kolozsvári egyetem magán­tanára lett.­­ Később az egész nagyhírű főiskola közigazgat t­­ója lett. Állami ösztöndíjjal hosszabb kül­­­­földi tanulmányokat tett. 1907-ben jött Kecske­­­­métre, amikor jogakadémiánk egyhangúlag meg­­­választotta a magánjogi tanszékre. Az elhunytéról a család az alábbi gyász­­i jelentést adta ki: Özv. dr. Meczner Sándorné született Szom­­­­bathy Margit ugy a maga, mint a megboldo­­­­gult gyermekei: László és Teréz, férjezett dr.­­ Horváth Ödönné, testvére Meczner Imre, veje­­ dr. Horváth Ödön, mostohaleánya Bartucz Me­­­­linda, kis unokája Horváth Évike, valamint , az egész rokonság nevében is megtört szívvel­­ jelenti, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, ■ testvér dr. Meczner Sándor az Egyetemes Re­­­­formátus Jogakadémia rendes tanára, egyetemi

Next