Kecskeméti Közlöny, 1933. szeptember (15. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-24 / 217. szám
4 Világhírű DELKA cipők Hecslícinércsajy NÉPBANK-PALOTA SARKÁN KAPHATÓK. 3641 NÉPBANK-PALOTA SARKÁN KAPHATÓK. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933.*szeptember 24 A SZÁZ ÉV ELŐTTI KECSKEMÉT. Rettentő feladat volt az igazságszolgáltatás tényezőjeként is eljárni a Tanácsnak. Tucatjával hozta az ítéleteket egy-egy ülésén. Még néhány ügy, mutatóba. EGY HETI FOGSÁG VASBAN, «KIHÁGÁSÉRT». Szabó Sándor nevű atyánkfiát pld. a «tilalmas kurta Székeskedés gyakorlásáért» (amit, lévén a korcsmatartás és húsmérés városi jog, különös szigorúsággal büntettek), «egy heti fogságra és vasban leendő közmunkára» ítélték. De csak azért, «minthogy szegény sorsa tekintetéből a büntetés pénznek lefizetésére tehetetlennek találtatott» és «NEM FENYITTETHETV ÉNESTIKÉPPEN SE GYENGÉLKEDÉSE MIATT.» A súlyosabb ügyek között szerepelt Hegedűs Istvánné, akivel a Nagyméltóságu Udvari Cancellária is foglalkozni kénytelen, mivel HAMIS PÉNZ KIADÁSA volt ellene a vád. Kegyelemből kibocsájtatott a vármegyei tömlőéből kezességen az «országgyűlés végéig» azzal, hogy «vigyázó szemmel tartasson és valamely alattomos lépéseiről jelentés tétessen.» KÖNYÖRTELENÜL BÜNTETTÉK A KÁROMKODÁST. . (Az ilyen ügyekről évekkel ezelőtt már hozott egy érdekes cikket a Kecskeméti Közlöny). 25—30 kemény páltzákat is ráveretett a Tanács a csúnya szájú emberekre. HALÁLOS ÍTÉLET is elhangzott. Egy Borbély Éva nevű «gyilkos személy» fejére mondatott ki «minden Törvényszékek által» a halálos Ítélet. «Őfelsége különös kegyelméből azonban a halál helyett 8 Esztendei fogságra VASBAN LEENDŐ KÖZMUNKÁRA, HETENKÉNT KÉT NAPI BÖJTRE, FÉL ESZTENDŐNKÉNT HARMINCZÁVAL ELVEENDŐ KORBÁTSOKRA Ítéltetett.» Egy Boros Károly nevű embert, mert 2 csavargó cigányt «Ígéret mellett szabadon botsájtott» és róluk a vasakat levette, 15 botra marasztaltak. A RABTARTÁS. A rabokat a városháza hátsó részében levő «Tömlötzben» őrizték. A foglárnak «Tömlötztartó» volt a neve és tisztét abban az időben Mónus Gábor nevű ember viselte. Ő tett azután előterjesztést a Tanácsnak, ha a «közmunkára járó Raboknak» valamire szüksége volt, így, mint olvassuk, éppen «’S pár fejellés Tsizma, Ingek, Gatyák» kellettek nekik. Be is szerezték, a «tsizmákat 4 forint 30 krajtzárával páronként alku szerént» a fehérneműhöz való anyagnak «tílfil 24 krajtzárjával.» A «Vasban leendő közmunka» pedig azt jelentette, hogy a város birtokain, városi építkezéseknél, utcák söprésénél stb. kellett dolgozniuk lábukon a vaspereccel. Olykor pedig a tanácsbéli urak is igénybe vették szolgálataikat saját birtokukon. (Panasz is volt emiatt). A rabok kosztját pedig az «udvari Gazdaszszony» főzte. Érdekes ezzel kapcsolatban felemlíteni egy «kosztolási» esetet. A «Piatzi Nagy Épület» (a Kaszinó egykori épülete volt) építésénél is dolgoztak többek között a rabok a kőművesek körül és «elgyengülésekről panaszkodtak » mert nem kaptak főtt ételt. A Tanács elhatározta, hogy fejenként napi 9 krajcár erejéig főzet nekik az udvari Gazdaasszonnyal «minthogy oly tehetős állapottyaik nem volnának, kik naponkint fejt étellel ellátnák és mire való nézve megkivántató erejük, mind nagyobb ösztönök lehessen» a munkához. (Ra.) FIZESSEN ELŐ A KECSKEMÉTI KÖZLÖNYRE! Kötött kabátot fodor mzsh :ki IX díj?' © A divatáruházában (Beretvással szemben). harisnyát, férfi és női fehér TM Varrónők és szabók legneműt legolcsóbban vehet fel olcsóbb bevásárlási helye 160.000 pengő a kórház jövő évi költségvetésének hiánya. 20 fillérrel leszállítják az ápolási díjat, amely 3*80 P lesz. — 60.000 P-be kerül az élelmezés, 42.000 P-be a gyógyszer, kötszer. — A Közlöny tudósítójától. — Rájárulást kap a város. Hétfőn kerül a kórházbizottság elé a Az előirányzat főbb érdekességei főváros közkórházainak költségvetése, telei: Az ápolási dijakból 69.058 P, bev,amelynek egyik fontos érdekessége, hogy telt várnak. A kiadási oldalon pedig 52 az ápolási dijat 20 fillérrel a jelenlegi 4 ezer 183 pengővel szerepelnek az illetmepengőről, 3.80 P-re mérsékli. Az előiránnyék, 60.546 P vei az élelmezés, 41.970 P.zat 77.908 P. bevétellel és 238.569 P. ki- Vei a gyógyszer, kötszer stb., 19.709 R.adással számol, a hiány tehát 160.061 P., vei a fűtés, 8786 P-vel a világítás, 18.340 ennek fedezetéhez azonban kormányhoz P-vel a felszerelések. Szenzációs Hillel tilftiilk és hajlékonytalpu C liPllL fflfglfFL Hifiültjcipők ■ EMIC 3. mmr cöycaerosllim lakosai* cipőáruház újdonságai. Antrecti cipőkban nagy választék. 5572 „A kecskeméti cserkészek a nagy összemérésben várakozáson felni jól szerepeltek.*4 A Kecskeméti bor, gyümölcs, vendéglátás dicsérete az altáborparancsnok levelében. — A városi adomány volt a legkomolyabb anyagihossájárulás. Három oldalas nagyszerű levelet kapott Zimay Károly polgármester a napokban Schelken Oszkártól, a VIII. cserkészfaltábor parancsnokától a világjamboreeval kapcsolatban. A levél főbb részeit alább adjuk: «A Jamboree napjaiban az a kellemes meglepetés ért bennünket, hogy a város kitűnő boraiból vendégeink számára kóstolót kaptunk. A magunk részéről sokáig fontolgattuk, hogy lehet-e és adjunk-e cserkésztáborban bort vendégeinknek, de azután ezt a kérdést a beérkezett kedves küldemény gyorsan eldöntötte. Amikor ezt a küldeményt az altábor, főlegazonban a mi kedves vendégeink nevében megköszönni bátor vagyok, nem megszokásból, hanem igaz meggyőződésből mondhatom, hogy a kecskeméti bor a legnagyobb dicséretet érdemli meg. Ezt vendégeink mondották és őszintén sajnálom, hogy nagyobb előkészülettel nem alapozhattuk meg kellően azt a propagandát, amelyet Kecskemét vidéke úgy bor, mint gyümölcsben méltán megérdemelhetett volna. Nem is szólok arról, hogy egész gyümölcsellátásunkat jobb szerettem volna Kecskemét kezében látni... Amint hallottam, a gyümölcsszállítást annak idején Gödöllő végezte és a gyümölcsöt legnagyobb részben a nagy Dunánál vásárolta. Még így sem tudom megérteni azt a különbséget, ami a kecskeméti barack-küldemény és a kiadott gyümölcs között fentállott.Hír azután arról, hogy nagyon szerette volna látni, ha a Jamboree-fam Kecskemétet is bemutatta volna a maga nagív gyümölcspiacával, gazdasági életével. Sajnos, ezekre nem terjedt a film, nyilván a pénzhiány miatt és így sok praktikus gazdasági lehetőség nem került a világ szeme elé. Köszönetet mond a skótok fogadtatásáért, amelyről szintén szeretett volna filmfelvételt. «Mindig is úgy gondoltam — írja hogy ha 800 éves katedrálist nem mutathat a város — ami nem rajtunk múlik — legalább a szívét mutassa meg. Ez pedig szépen és őszintén sikerült is.» A város anyagi hozzájárulásáról írva, a köszönet szavai mellett rámutat arra, hogy a kecskeméti összeg volt a legkomolyabb hozzájárulás az altábor anyagi ügyviteléhez. «Ez az összeg tette lehetővé azt is, hogy Kecskemét városának annyi, egyébként vagyontalan szülők gyermeke, jelenhetett meg a Jamboreen és vihetett magával egész életre szóló kedves emléket.» Végül kéri a további szeretetet, támogatást és megemlékezik az altábor cserkészeiről. «Megvallom őszintén, hogy a Duna-Tisza közének fiai, a nagy összemérésben várakozáson felül jól szerepeltek, megállták a helyüket és ha a komoly támogatás minden oldalról és mindenütt tényleg kifejezésre jutott volna a cselekedetekben, akkor nem nagy dolog lett volna az ország bármely kerületén, még a pestin is, túltenni.» mji. .J|| Jf. "4L ^E* a legkényesebb ízlésnek megfelelően h&BWESISk jrS H cgm m átaWdfja, meghosszlíj», jsvitj», DllIlUOjUl ^ Aram-janosu 2.N€pftantiepttIetebegi _____________ Ahol még van pótilletmény, jutalom és mellékjárandóság. A Városok elküldözgetik egymásnak költségvetéseiket. Most futnak be az első példányok az 1934-es dátummal s ezek között találunk egy ritka érdekességet. Balassagyarmat költségvetés helyett csak «hiteles kivonatot» adott ki jövő évi előirányzatából. Nyolcadéves kis füzet. Valószínűleg a pénzszűke zsugorította öszsze. Ellenben rovataiban a tisztviselőknél még fennáll a pótilletmény, jutalom és mellékjárandóság.