Kecskeméti Közlöny, 1933. szeptember (15. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-24 / 217. szám

4 Világhírű DEL­KA cipők Hecslícinérc­sajy NÉPBANK-PALOTA SARKÁN KAPHATÓK. 3641 NÉPBANK-PALOTA SARKÁN KAPHATÓK. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933.*szeptember 24 A SZÁZ ÉV ELŐTTI KECSKEMÉT. Rettentő feladat volt az igazságszolgáltatás tényezőjeként is eljárni a Tanácsnak. Tucat­jával hozta az ítéleteket egy-egy ülésén. Még néhány ügy, mutatóba. EGY HETI FOGSÁG VASBAN, «KIHÁGÁSÉRT». Szabó Sándor nevű atyánkfiát pld. a «ti­lalmas kurta Székeskedés gyakorlásáért» (amit, lévén a korcsmatartás és húsmérés városi jog, különös szigorúsággal büntettek), «egy heti fogságra és vasban leendő közmunkára» ítél­ték. De csak azért, «minthogy szegény sorsa tekintetéből a büntetés pénznek lefizetésére tehetetlennek találtatott» és «NEM FENYITTETH­ETV ÉN­­­ES­TIKÉPPEN SE GYENGÉLKE­DÉSE MIATT.» A súlyosabb ügyek között szerepelt He­gedűs Istvánné, akivel a Nagyméltóságu Ud­vari Cancellária is foglalkozni kénytelen, mi­vel HAMIS PÉNZ KIADÁSA volt ellene a vád. Kegyelemből kibocsájtatott a vármegyei tömlőéből kezességen az «ország­­gyűlés végéig» azzal, hogy «vigyázó szemmel tartasson és valamely alattomos lépéseiről je­lentés tétessen.» KÖNYÖRTELENÜL BÜNTETTÉK A KÁROMKODÁST. . (Az ilyen ügyekről évekkel ezelőtt már hozott egy érdekes cikket a Kecskeméti Köz­löny). 25—30 kemény páltzákat is ráveretett a Tanács a csúnya szájú emberekre. HALÁLOS ÍTÉLET is elhangzott. Egy Borbély Éva nevű «gyilkos személy» fejére­ mondatott ki «minden Tör­vényszékek által» a halálos Ítélet. «Őfelsége különös kegyelméből azonban a halál he­lyett 8 Esztendei fogságra VASBAN LEENDŐ KÖZMUNKÁ­RA, HETENKÉNT KÉT NAPI BÖJTRE, FÉL ESZTENDŐNKÉNT HARMINCZÁVAL ELVEENDŐ KORBÁTSOKRA Ítéltetett.» Egy­­ Boros Károly nevű embert, mert 2 csavargó cigányt «Ígéret mellett szabadon botsájtott» és róluk a vasakat levette, 15 bot­ra marasztaltak. A RABTARTÁS. A rabokat a városháza hátsó részében levő «Tömlötzben» őrizték. A foglárnak «Töm­­lötztartó» volt a neve és tisztét abban az idő­ben Mónus Gábor nevű ember viselte. Ő tett azután előterjesztést a Tanácsnak, ha a «köz­munkára járó Raboknak» valamire szüksége volt, így, mint olvassuk, éppen «’S pár fejellés Tsizma, Ingek, Gatyák» kellettek nekik. Be is szerezték, a «tsizmákat 4 forint 30 kraj­­tzárával páronként alku szerént» a fehérne­műhöz való anyagnak «tílfil­ 24 krajtzárjával.» A «Vasban leendő közmunka» pedig azt jelentette, hogy a város birtokain, városi épít­kezéseknél, utcák söprésénél stb. kellett dol­gozniuk lábukon a vaspereccel. Olykor pedig a tanácsbéli urak is igénybe vették szolgálatai­kat saját birtokukon. (Panasz is volt emiatt). A rabok kosztját pedig az «udvari Gazdasz­­szony» főzte. Érdekes ezzel kapcsolatban felemlíteni egy «kosztolási» esetet. A «Piatzi Nagy Épület» (a Kaszinó egykori épülete volt) építésénél is dol­goztak többek között a rabok a kőművesek körül és «elgyengülésekről panaszkodtak » mert n­em kaptak főtt ételt. A Tanács elhatározta, hogy fejenként napi 9 krajcár erejéig főzet nekik az udvari Gazdaasszonnyal «minthogy oly tehetős állapottyaik nem volnának, kik naponkint fejt étellel ellátnák és mire való nézve megkivántató erejük, mind nagyobb ösztönök lehessen» a munkához. (Ra.) FIZESSEN ELŐ A KECSKEMÉTI KÖZLÖNYRE! Kötött kabátot fodor mzsh :k­i IX díj?' © A divatáruházában (Beretvással szemben). harisnyát, férfi és női fehér­ TM Varrónők és szabók leg­­neműt legolcsóbban vehet fel olcsóbb bevásárlási helye 160.000 pengő a kórház jövő évi költség­vetésének hiánya. 20 fillérrel leszállítják az ápolási díjat, amely 3*80 P lesz. — 60.000 P-be kerül az élelmezés, 42.000 P-be a gyógyszer, kötszer. — A Közlöny tudósítójától. — Rájárulást kap a város. Hétfőn kerül a kórházbizottság elé a Az előirányzat főbb érdekességei fő­város közkórházainak költségvetése, telei: Az ápolási dijakból 69.058 P, bev,­­amelynek egyik fontos érdekessége, hogy telt várnak. A kiadási oldalon pedig 52 az ápolási dijat 20 fillérrel a jelenlegi 4 ezer 183 pengővel szerepelnek az illetme­­pengőről, 3.80 P-re mérsékli. Az előirán­­­nyék, 60.546 P vei az élelmezés, 41.970 P.­­zat 77.908 P. bevétellel és 238.569 P. ki- Vei a gyógyszer, kötszer stb., 19.709 R.­­adással számol, a hiány tehát 160.061 P., vei a fűtés, 8786 P-vel a világítás, 18.340 ennek fedezetéhez azonban kormányhoz­ P-vel a felszerelések. Szenzációs H­illel tilftiilk és hajlékonytalpu C liPllL fflfglfFL Hifiültjcipők ■ EMIC 3. mmr cöycaerosllim lakosai* cipőáruház újdonságai. Antrecti cipőkban nagy választék. 5572 „A kecskeméti cserkészek a nagy összemérésben várakozáson felni jól szerepeltek.*4 A Kecskeméti bor, gyümölcs, vendéglátás dicsérete az altáborparancsnok levelében. — A városi adomány volt a legkomolyabb anyagi­­hossájárulás. Három oldalas nagyszerű levelet ka­pott Zimay Károly polgármester a napok­ban Schelken Oszkártól, a VIII. cserkész­­faltábor parancsnokától a világjamboree­­val kapcsolatban. A levél főbb részeit alább adjuk: «A Jamboree napjaiban az a kellemes meglepetés ért bennünket, hogy a város kitűnő boraiból vendégeink számára kós­tolót kaptunk. A magunk részéről sokáig fontolgattuk, hogy lehet-e és adjunk-e cserkésztáborban bort vendégeinknek, de azután ezt a kérdést a beérkezett kedves küldemény gyorsan eldöntötte. Amikor ezt a küldeményt az altábor, főleg­­azonban a mi kedves vendégeink nevében megkö­szönni bátor vagyok, nem megszokásból, hanem igaz meggyőződésből mondhatom, hogy a kecskeméti bor a legnagyobb di­cséretet érdemli meg. Ezt vendégeink mondották és őszintén sajnálom, hogy na­gyobb előkészülettel nem alapozhattuk meg kellően azt a propagandát, amelyet Kecskemét vidéke úgy bor, mint gyümölcs­ben méltán megérdemelhetett volna. Nem is szólok arról, hogy egész gyümölcsellátá­sunkat jobb szerettem volna Kecskemét kezében látni... Amint hallottam, a gyü­­mölcsszállítást annak idején Gödöllő vé­gezte és a gyümölcsöt legnagyobb részben a nagy Dunánál vásárolta. Még így sem tudom megérteni azt a különbséget, ami a kecskeméti barack-küldemény és a ki­adott gyümölcs között fentállott.H­ír azután arról, hogy nagyon szerette volna látni, ha a Jamboree-fam Kecske­métet is bemutatta volna a maga na­gív gyümölcspiacával, gazdasági életével. Saj­nos, ezekre nem terjedt a film, nyilván a pénzhiány miatt és így sok praktikus gaz­dasági lehetőség nem került a világ sze­me elé. Köszönetet mond a skótok fogadtatá­sáért, amelyről szintén szeretett volna filmfelvételt. «Mindig is úgy gondoltam — írja hogy ha 800 éves katedrálist nem mutathat a város — ami nem rajtunk mú­lik — legalább a szívét mutassa meg. Ez pedig szépen és őszintén sikerült is.» A város anyagi hozzájárulásáról írva, a köszönet szavai mellett rámutat arra, hogy a kecskeméti összeg volt a legkomolyabb hozzájárulás az altábor anyagi ügyvitelé­hez. «Ez az összeg tette lehetővé azt is, hogy Kecskemét városának annyi, egyéb­ként vagyontalan szülők gyermeke, jelen­hetett meg a Jamboreen és vihetett magá­val egész életre szóló kedves emléket.» Végül kéri a további szeretetet, támo­gatást és megemlékezik az altábor cser­készeiről. «Megvallom őszintén, hogy a Duna-Tisza közének fiai, a nagy összemé­résben várakozáson felül jól szerepeltek, megállták a helyüket és ha a komoly tá­mogatás minden oldalról és mindenütt tényleg kifejezésre jutott volna a csele­kedetekben, akkor nem nagy dolog lett volna az ország bármely kerületén, még a pestin is, túltenni.» m­­ji. .J|| Jf. "4L ^E* a legkényesebb ízlésnek megfelelően h&BWESISk jrS H cgm m átaWdfja, meghosszlíj», jsvitj», DllIlUOjUl ^ Aram-janos­u 2.N€pftantiepttIetebegi _____________ Ahol még van pótilletmény, jutalom és mell­ék­járandóság. A Városok elküldözgetik egymásnak költségvetéseiket. Most futnak be az első példányok az 1934-es dátummal s ezek kö­zött találunk egy ritka érdekességet. Ba­lassagyarmat költségvetés helyett csak «hiteles kivonatot» adott ki jövő évi elő­irányzatából. Nyolcadéves kis füzet. Va­lószínűleg a pénzszűke zsugorította ösz­­sze. Ellenben rovataiban a tisztviselőknél m­ég fennáll a pótilletmény, jutalom és mellékjárandóság.

Next