Kecskeméti Közlöny, 1934. május (16. évfolyam, 97-121. szám)
1934-05-01 / 97. szám
2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1934. május 1 Kiss Endre dr.-t egyhangú lelkesedéssel polgármesterré választotta a t. közgyűlés. Csaknem teljes számban jelen voltak a városatyák. Felemelő hangulatban folyt le a választás. Az áprilisi nyár csodálatosam szép napja. Ragyogó aranysugár és akátállatú szellő játszadozik a városházára kitűzött hatalmas zászlóval. Gyönyörű piros-fehérkék szín. A portás díszben, a hűvös lépcsőház még néptelen. Kizárva a díszterem hatalmas, szárnyas ajtaja, piros szőnyegek és jóleső hűvös levegő fogadja a belépőt. Háromnegyed 11 óra, a Kecskeméti Közlöny munkatársa az első, azaz még sem — a teremben Máté Sándor irodaigazgató rendezkedik, az első sor előtt pedig balásfalvi Kiss Ferenc, a Vadásztársaság volt elnöke olvasgatja a tárgysorozatot De lám, nemcsak mi vagyunk hárman, zaj hallatszik föntről, már a karzaton is ülnek. Jórészt iparegyesületi tagok. Tíz perc híjja a 11 órának, most már gyorsan népesedik a terem. Jön Damó Zoltán tb. főorvos, Damó László főmérnök, idősebb Sikari Kovács Gábor, Magyar József ügyvéd, Csősz József gazd. főtanácsos, majd egymásután érkezik Sárkány Béla, Horváth Mihály, Liszka Béla, Móczár Gábor, Francsek József, vitéz Márkus Ferenc, Garzó Sándor, Donáth József, Kenéz Zoltán, Dömötör Pál, Szarvas András, Borsodi József, Rácz Béla, Joó Gyula, Sándor József, Sárközy Jenő, Ottó Sándor, Orbán János, Farkas Ignác, Orbán Nándor, Koncz Mihály, Kürthy Lajos, Fekete Béla, Kerekes István, Révész Sándor, Tassy József, Nagy Mihály, Wágner Béla, de most már nem lehet név szerint jegyezni. 11 óra. A terem népes, de a többség még most özönlik befelé. Csak egy-egy nevet tudunk kikapni a végtelen sorból: Szabó Iván dr., Vincze Mihály, Szappanos Sándor dr., aztán Iványosi Szabó László dr., majd Zimay Károly ny. polgármester... Most jön Kovács Sándor apát-plébános, Hevessy Kálmán dr. ref. lelkész, Dékány László, vitéz Héjjas Iván dr. és zsúfolásig megtelik a terem. Igen sokan feketében vannak, a városi tisztviselők csaknem kivétel nélkül. Ünnepélyes a hangulat, csendes beszélgetés folyik, egyszerre csak a baloldali bizottsági terem ajtaján belép Fáy István főispán, üdvözli a közelében levő bizottsági tagokat, pár szót beszélget, odamegy az első padban ülő Zimay Károly ny. polgármesterhez s vele is vált néhány szót. 11 óra 18 perckor foglalja el elnöki helyét a főispán, baloldalán Dömötör Lajos dr. h. polgármester, a tanácsnoki székekben Nyúl Tóth Pál dr., Révész Sándor, Füredi Lajos, Garzó Sándor tanácsnokok. A polgármesteri szék üres. Megszólal az elnöki csengő, mélységes csend lesz. A főispán néhány közvetlen szóval üdvözli a közgyűlést, majd Harkay Béla főjegyző a póttárgy ismertetése után beterjeszti a polgármesteri jelentést. Bejelenti ezzel kapcsolatban, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök meleghangú leiratban mondott köszönetet a római tárgyalások alkalmából küldött üdvözlésért. Ezután a polgármesteri állás betöltésére érkezett belügyminiszteri leiratot közli a főjegyző és bejelenti, hogy a szabályszerűen meghirdetett polgármesteri pályázatra Kiss Endre dr. adta be pályázatát. Hatalmas éljenzés és taps fogadja a bejelentést. A polgármesterválasztás formai előkészülete veszi most kezdetét, a kijelölő bizottság megalakítására kerül sor. Fáy főispán Sárközy Jenő dr., Szabó László és Koncz Mihály dr. biz. tagokat delegálja, a fh. bizottság a megejtett titkos szavazás útján (14-en szavaztak), Szabó Iván dr.,Gesztelyi Nagy László dr. és Máté József dr. biz. tagokat választotta meg a bizottságba. Csaknem teljes számban vannak jelen az ügyvédek, továbbá a balásfalvi Kisscsalád tagjai. Háromnegyed 12 óra felé jár az idő, amikor Fáy főispán újból elfoglalja az elnöki széket. Jelenti, hogy a választmány az egyedüli pályázó Kiss Endre dr.-t jelölte. Szabó Iván emelkedik most szólásra. — A leendő választás eredménye nem kétséges — mondja és indítványozza, hogy miután Kiss Endre dr. mint tiszti főügyész 6 évnél többet töltött el a VI. fiz. osztályban, a választással egyidejűleg, az eskütétel napjától számítandó hatállyal az V. fiz. osztály 2. fokozatába (ezzel a méltóságos cím jár!) léptesse elő őt a t. közgyűlés. Az indítványt egyhangú helyesléssel tette magáévá a közgyűlés. A főispán ezután felteszi a kérdést, hogy akarja e a közgyűlés Kiss Endrét polgármesternek. A teremben levő sokaság egy emberként kiáltja: — Igen! Nagy éljenzés, taps tör ki és csak fokozódik, amikor megjelenik az ajtóban Kiss Endre dr. A közgyűlés tagjai felállnak helyükről s állva éljenzik, tapsolják, ünneplik az uj polgármestert. Kiss Endre dr. szemmel láthatólag mélységesen megindulva, fejet hajtva megy a főispáni emelvény elé s ott a lelkesen tapsoló főispánnal szemben megáll. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közgyűlés! — Elfogadva hallgattam a törvényhatóság bölcs kormányzására hivatott, Méltóságom Elnök úr megtisztelő, súlyos feladatnak megfelelően megterhelő, egyben felemelő szavaiból a tekintetes közgyűlés egyhangú határozatát — Minden idegszálig, lelkem mélyéig meghatva állok e helyen, Kecskemét hivatottjainak és választottjainak színe előtt, akik elhívtak etilnek a városnak, az Alföld és a Duna ■—Tiszaköze szivének és vezérlő magyar lelkének igazgatására. — Méltóztassék engedelmet adni, hogy a mai napon csak ennek a meghatott, mélységes hálának és elfogadott bensőséges köszönetnek adjak kifejezést. A mai napot hosszú és változatos út választja el attól a kis kezdettől, amelynek felső lépését egy szakasz kecskeméti gyalogos vezetése jelentette a nagy háború elején. Azt egy szilárd földi felsőbbség ereje bízta rám, ezt egy megdönthetetlen földi igazság, a kecskeméti nép állja kezembe. Ha időben, körülményekben és méretekben óriási is a különbség, egyben mégis egy és azonos a két feladat: a felelősség életbemenő komolyságában. Felelősség a kecskeméti magyar fiúkért — imádság és harc között. És ma, mikor az élet megtanított, imádság és küzdelem a kecskeméti népért. — A magyar igazságért és benne városunkért. Milliárdnyi fa és virág, milliónyi fa és szőlőtőke, nagy határ magyar föld, magasba szökő templomok, tízezernyi ház és benne nyolcvanezernyi magyar ember, ugyanazon egytől eredő és a földi léten túlterjedő lélekkel. Homályosan ismert múlt és megismerhetetlenségbe burkolt jövő. S mindent összefogó rövid jelen», múltat ismétlő és jövőt munkáló jelen». S ebben a jelenben itt áll Önök előtt egy esendő ember, a végtelenben egy pont. Ennek a pontnak mérhetetlen erőt ad a tekintetes közgyűlés egyhangú határozata, amely mögött 80.000 kecskeméti magyar áll. Városunk története, melyben az én elődeim élete annyit munkálkodott, azt mutatja, hogy állt már e város súlyos jeleinek és bizonytalan jövők, nehéz és megoldhatatlannak látszó feladatok előtt. Rendíthetetlenül hiszek a kecskeméti népnek és földnek csodás erejében, kiapadhatatlan forrásaiban, szívósságában, a földreesések után újra és újra talpraállásában és abban, hogy városunk jobb jövő előtt áll. Ebben a küzdelemben a mai napon megnyilvánult egyhangúságot követni kell. Az egész lakosság egyértelműsége s ebben az egyértelműségben A taps és éljenzés elhalkulása után ki Fáy főispán szól: — Megállapítom, hogy a közgyűlés egyhangúlag Kiss Endre... Szavait elnyeli a közgyűlés lelkes éljenzése, tapsvihara. —... olyanképpen, hogy az eskü letételétől számítva, az ötödik fizetési osztály második fokozatába előléptetve... Ismét nagy taps, éljenzés, nem hallani a befejező szavakat. — Az esküt Kiss Endre, kérelmére, későbbi időpontban fogja letenni mondja a főispán, majd Kiss Endréhez fordul. A főispán üdvözlő beszéde. — Nagy örömmel, bizalommal és szeretettel üdvözlöm... — kezdi beszédét. — Nem akarom most vázolni a roppant feladatokat, amik a város mai súlyos helyzetében annak első polgárára várnak. Az a tény, hogy egyhangúlag megnyilvánult bizalom ültette a polgármesteri székbe, mutatja, hogy Kecskemét város közönsége osztatlan, spontán meggyőződéssel választott és jól választott. A bizalom a szívek legmélyéből fakad és a legnagyobb kitüntetés. Hiszem, hogy Istentől nyert rendkívüli képességeivel, buzgó kötelességteljesítésével mindig méltó lesz a díszes és felelősségteljes tisztségre. Isten áldását kérem városunkra és új polgármesterünkre. Hatalmas, lelkes éljenzés, taps fogadja a főispán szép beszédét, majd Kiss Endre szól. A főispánná szemben áll s hozzá intézi szavait, érces hangját azonban jól hallani, minden szót tisztán érteni a teremben. Beszédét szó szerint az alábbiakban adjuk: mindenki, aki munkahelyén kötelességet teljesít — kicsi és nagy — egyaránt érték. — Eddigi nyilatkozataimban méltóztattak hallani, hogy a dísz és méltóság felett a felelősséget hangsúlyoztam. Hiszem, hogy ezek után mindenki ebben látja az elkötelezés sarkpontját. A főváros után népességében harmadik, de lelkében mindenekkel egyenlőrangú város meg fogja állami helyét és meg fogja találni jövőjét a magyar nap alatt. Ez az én felelősségem. — Ezek után pedig méltóztassék megengedni kérésem előterjesztését. Városunk szervezetének sok szála tétetett le kezembe. Városi érdek a zökkenés nélküli munka biztosítása azokban is. Különösképpen szivemen fekszik az Iparegyesület és az Ügyvédi Kamara sorsa, melynek tagjai közül vétettem s amelytől törvény folytán elsőnek kell elválnom. A Kamarát városunk életében értékes vértezetnek ismertem meg s döntő pillanatban sikerült egyszer sorompóba is állítanom. Szeretném, ha ott még egyszer érdektelen és tárgyilagos szavamat a mai nap elkötelezése után is meghallgatnák. Méltóztassék tehát hozzájárulni ahhoz, hogy hivatali eskümet e hó második felében tehessem le és akkor lépjek hivatalba. De a munkát már a mai naptól számítom. — Mélységes örök hálámat, tiszteletteljes köszönetemet ismétlem a tekintetes közgyűlésnek egyhangú megválasztásomért. — Isten áldja városunkat! Óriási taps, éljenzés. A főispán bejelenti, hogy a közgyűlés délután 3 órakor folytatódik, a tárgysorozat többi pontjára akkor kerül sor. Elsőnek Kovács Sándor főesperes gratulál az új polgármesternek, akit pillanat alatt körülfognak és sietnek üdvözölni a bizottsági tagok. Ott van az elsők között Zimay Károly ny. polgármester, Szabó Iván dr., Dékány László felsőházi tag, Joó Gyula dr., Hetessy Kálmán dr. és mások. Kiss Endre dr. polgármester balfelé haladva a padsorok mellett körül megy az egész termen és sorban kezet fog a bizottsági tagokkal, utoljára a jobb oldalon álló Sándor István képviselővel és Dömötör Lajos dr. h. polgármesterrel. Lassan szállingóznak el a tagok és a nagyszámban megjelent érdeklődők a felemelően szép, ünnepi esemény színhelyéről s örömmel újságolják az utcán: — Új polgármesterünk van... — Éljen Kiss Endre! "Rendíthetetlenül hiszek a kecskeméti nép és föld csodás erejében ”