Kecskeméti Lapok, 1868. október-december (1. évfolyam, 1-13. szám)
1868-10-10 / 2. szám
. egyletünk az általam imént gindulni még vonakodnék, leglő a kebelében alakulandó társulásokat, melyek részére mindenféleképen úttörők lehetnek, a czélnak pedig tökéletesen megfelelnek , mely társulásokra nézve egy az ipar mezején tapasztalt és szakképzett férfi nemrégiben e következő javaslattal állt elő. Több, ugyanazon iparnemmel foglalkozó, például csizmadia mester, összeállna egy társaságba, és mindegyik egyenlő összeggel lépne abba, vegyük fel egyenként 100 írttal; ha ötven tagot számlálna az egylet, üzleti tőkéje az előbb említett száz forintos részvények után 5.000 írtra menne, (nálunk egyenként 30 írttal léphetnének ily társulatba, s igy 50 tag részvénye 1500 frt. tőkét képezne) melynek alapján az egylet tagjai számára hitelkönyv nyittatnék. Az üzleti tőkéből a bőranyag, a gyárakból közvetlenül beszereztetnék és a betétei erejeig az egyes tagoknak kiszolgáltatnék, ez a hitelkönyv tartozási rovatába feljegyeztetvén, és feldolgozva adatnék be ismét az egylet rendelkezésére, mely árának értéke ismét a hitelkönyv követelés rovatában, a munkát beadó javára íratnék. E könyv folyton kitüntetvén, mennyit tesz ki az egylet irányábani követelése vagy tartozása. Az egyesület az egyes tagok által beadott munkákat egy közös raktárban, szokott áron, áruba bocsátaná, a bevett pénzből ismét nyersanyag vétetvén, a tagoknak további feldolgozás végett kiosztatnék. Az év végével leszámítás történnék, felvétetvén ugyanis: mennyit vett minden tag az éven át ki a közösből és mennyi munkát adott azért be; továbbá összeszámíttatnék , mit vett be közös raktárában eladott árukból, és ezen összeg a tagok számához képest felosztatván, a végeredmény lenne, hogy mindegyik tagnak ismét a 30 forint részvényöszszeget tisztán, azaz azegylet irányábani ellentartozásanélkül az egyletben kellene bennhagynia, a részére még netán ezen felül jutó és tartozásai levonása után fennmaradó összeg pedig készpénzben kifizettetnék. Ami már most az egyesülés előnyeit illeti, ezek mind a közönségre, mind az egyleti tagokra nézve jelentékenyek. A vásárló közönség ugyanis az egyleti raktárban mindenkor kész és nagy választékban fennlevő árúczikkeket találna, de ez áruczikkeket olcsóbban is vehetné, mint az egyesektől, mert az egylet szükségelt nyersanyaga is nagyobb mennyiségben és közvetlenül a készítőtől, sőt mi legnyomatékosb, készpénzben vásárolván, azokat sokkal olcsóbban vehetné, tehát árait is olcsóbban adhatná, mint ki hitelre vásárolja ez anyagokat, és üzlettőkéje magas kamatot fizetni kénytelen. Ezen egyesülés mellett azonban az egyleti tagok magán üzletükre nézve nem korlátoltatnának, mégis azonban azon módosítással, hogy az egylettől azok, kikről tudatik, hogy egyesek számára dolgoznak, az egyletbe pedig huzamos ideig árut nem szolgáltatnak, addig míg a nyert nyersanyagérti tartozásukat ily áruczikkek beadása által le nem závják, újabb nyersanyagot nem kapnak. Visszatérve pedig az iparűzők czélszerű kiképezésére, kettőt ajánlok még iparegyletünk figyelmébe. Először: minthogy reáliskolánk és műegyetemünk épen nincs, és ha azok felállíttatnának is, azokra, kik már jelenleg a műiparos élet gyakorlati mezején forognak, kezdetben kevés hatással lehetnének, az egylet helyiségében vasár- és ünnepnapokon, vagy pedig ha ez alkalmatosnak nem találtatnék, más napokon és szabott órákban, az iparosoknak életkörükbe vágó s mesterségüket tökéletesítő ismeretekből népszerű ingyenelőadásokat tartania, mely előadásokra kinek-kinek szabad bemenete lenne, s az egylet magát érintkezésbe tevén a helybeli czéhekkel, azon lenne, hogy kiváltképen a mesterek és mesterlegények tartanak kötelességül pontosan megjelenni. Hogy ez előadások minél vonzóbbakká váljanak, fősúlyt kellene fektetni az experimentális physicas vegytan, mindenkit elevenen érdekelhető és hasznosan mulattató részeinek kellemes mutatványokkal egybekapcsolt előadására. Később létesíthetne az egylet a helybeli czéhek segedelmével, mesterinasok számára, vasárnapi iskolát, hol azok írás-, olvasás-, számolás- és rajzolásban s a természettan elemeiben czélszerű oktatást nyernének. Másodszor: az egyleti pénzerőhöz képest apránként összeállíthatna egy szerszám-gépminta és rajzgyűjteményt, a beszerzéseknél fősúlyt fektetve arra, hogy a találmányok és javítások, amennyiben hasznosaknak és czélszerűeknek találtatnának, mielőbb megismertessenek, s hogy iparosaink ne legyenek kénytelenek nélkülözni azon szerszámok és gépek ismeretét, melyek másutt már talán sok idő óta a munkát jobbá s olcsóbbá teszik. Ezek azon utak, melyeken hivatva van iparegyletünk, szerintem, mielőbb megindulni. Ha nem nyerte meg egyik sem iparosaink tetszését, jelöljenek ki újakat, vagy ha hiányosak, ám egyengessék ki azokat tetszésük szerint, de indítsák meg valahára a tétlenül sintődő egyletet, ne várják hasztalan, hogy szabadításukra helyettük valami véletlenség majd megjelenik, mert hihetőbb, hogy az ájultság csigaléte után, az a véletlenség a mi megjelenik, maga a végfeloszlás lesz. Madarassy. I A B C Z A. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Éljen a szabadság —, a nagy Isten Nem teremte jobbágyat s urat, Ő szabadnak alkotá az embert, Minden ember hát legyen szabad. És minden — kivéve kit sötét bűn, S ronda szenvedély bilincsre hány — Háborulan költse szerzeményét, Boldogulva éljen e hazán! Éljen az egyenlőség, egy törvény, Védjen, sújtson kit-kit egyaránt, Védje a jót, sújtsa a gonoszt, ki Honfitársat jogtapodva bánt. Közbiztonság védpalástja lengjen A személy, jog és vagyon felett; Kit leginkább diszesít az érdem, Azt karolja leghöbb tisztelet! Éljen a testvériség is — a mint Égre egy atyához száll imánk: Úgy e földön egy anyát szeressünk, Téged áldott, édes jó hazánk. És mi, mint ha, mint igaz testvérek, Egyetértve éljünk boldogul; Nincsen ott üdv, a hol a szivekben Pártviszálynak lángja egyre dúl ! Éljen a szabadság, egyenlőség, Éljen a szelíd testvériség; Mennyben akkor nem kellend keresni, — Itt e földön üdvet ád az ég!... E szent háromságnak, mig világ lesz, Mind örökre fönn kell állnia; S mig világ lesz, legyen boldog e hon, S e hazának minden hű fia! Losonczy László. Egy polgártársunk, ki lapunk czikkeivel sehogy sincs megelégedve, e következő levelet intézte hozzánk, melyet egész terjedelmében, úgy a mint az írva volt, csak azért is közlünk, hogy megmutassuk, miszerint lapunkban az ellenünk intézett polémiáknak, ha ugyan szükség lesz reá, mindenkor tért nyitunk. ítészet. Kecskemét, Oct. 3 án 1868. A kecskeméti lapok napvilágra jöttek születésük napja. Alakja csinos, nyomdai kiálitása tiszta, világos, szabatos, nem hagy kívánni valót, mert tellyes ellentéte az olvashatlanságuk miatt a nagy lapok egy némelyikének. Beltartama közt első helyen áll szerkesztőtől a „lap czélja“ melly figyelemmel megolvastatva, általa a kitűzött czél „a jobb erők egyesitése“ azon elég döczögős irály, és nem igen tapintatos modor által alig mutatkozik elérhetőnek. • mert azon tételt, hogy városunk népe, apróbb tömegekre oszolva, gyűlöletes ellenségeskedésben élne, s egyik polgár a másik szerencsétlenségét olly kárörömmel nézné mint szerkesztő úr fölteszi, az meggyőződésem szerint polgártársaink szívében látcsővel sem lehetne fölfedezhető, — legalább én nem látom azt,2) pedig a néptől elvontan nem élek; — mert hogy párt volt mindig — van és ressz, ez igen is igaz, de hát merem kérdeni ki álllhatja annak veszélyes voltát, ki hozhatja kétségbe a népélet feléledése lassú ügymenetén a különböző nézpontot követő pártok szükségét, csak tiszta kebel becsületes szív honáért lángoló érzelem vezérelje azt! ■) — hanem igenis kell hogy fölülemelkedjék az ember, — és lapvezérnek ugyancsak az az illetékes helye. Nem osztom tehát a pártokra szakadottság fölemlítésének nézetét, melly tán az aligmúlt időkből itt ott mutatkozó bolygófényként tűnik fel pillanati életre, mert hiszen nem volna nevetségesebb mint például el nem készülve lenni arra, hogy ahol három közül egy a megválasztandó, okvetlenül kell hogy zsebben maradjon két dictio. Illy szempontból szerkesztő úr ignorálni kell a pártokat, voltak azok, de nincsenek, de viszont adandó alkalommal, mint Phönix előteremnek, és igy a voltak működésűi okulni, a leendőket előkészíteni tiszta irányba vezetni, ez hivatás, de a voltakért nem érdemes a lamentálás. Nem találok én tehát városunk jóravaló népe közt ez időszerént olly nagyszerű szakadást, de igenis észlelem a nép élete, keresete, szellemi anyagi elhaladásának sok és nagyszerű teendőjét. Működjünk tehát a nyomasztó bajok okszerű elhárításán , az akadályok korszerű legyőzésén, helyi érdekeinket öszhangzatba hozva a vidék s a nemzetével, mert ez elengedhetlen szent kötelességünk.) Nem helyeslem a recriminatio jellegét viselő vezérczikket, mert az vezérczikknek nem való. „Helyi érdekeinkére csak azt mondom, „lassan a testes“ veterán iró! midőn magát bemutatja, az isten sokáig éltesse, de olly sok derék eszmét nem kell egyszerre tárgyalni, mert ha csak egyedül városunk számára akar dolgozni — mit nem helyeselnék — úgy az elmondott eszmékből sok helyi érdeket képviselő jóravaló vezérczikk kerülhet ki. „A furcsa“ annyival furcsább, mert magyar kormány alatt furcsálkodik.3) — és továbbá Szvntolly furcsának mint tapintatlannak mondom a közgyűlési tudósítás azon pontjának közlését, mellyben ') Fiatal iró vagyok még, miért is harályom önnek döczög, kezdetben , úgy hiszem , követelhetnék egy kis elnézést; a tapintatos modort szíveskedjék néhány tapintatdús vezérczikkének lapomban leendő közlésével, velem megismertetni, mert látja, én igen szeretek tanulni, s örülni fogok önben mesteremet tisztelhetni, hanem aztán én is szeretnék valamivel szebb irályú czikkeiben gyönyörködni, mert látja kedves kortárs, a publikumot sem szabad ám elriasztani; oly erőket pedig legkevésbé sincs szándékom egyesíteni, miket nem a czél szentsége, hanem az irály szépsége tart össze. Szerk. a) Hinnem kell, hogy vezérczikkemet nem olvasta, mert hisz abban a gyűlölködés tényeit soroltam el, mely tényeket tagadni nem lehet. Szerk. 2) Reményem , nem akarja ezeket tőlem megtagadni. Szerk. 2) Lapom czéljául épen ezeket tűztem. Szerk. 3) Ezt, már megengedten, nem értem, a kormány furcsálkodik-e vagy a czikk? Szerk. Fővárosi és vidéki levelezés. Pest, October 3. Sept. 28. Az országos ülést zárt ülés előzte meg. A népoktatási törvényjavaslat szerint minden hitfelekezeti és községi iskola ezentúl az elfogadandó törvény igényeihez lészen csak alakítható, s a felelős kormány ellenőrsége és felügyelete mellett fenntartható. Ha törvény igényeinek az iskola nem fogna megfelelni, a kormány által feloszlattatik. S hol ismét a hitfelekezet és község a kellő iskolát önerejével felállítani és fenntartani nem képes, ott iskolaállítás és fenntartásra az állam lesz hivatva és kötelezve. Ez a törvényjavaslat lényege. De igen sokan hírlapokban és osztályülésekben az állam e részbeni jogosultságát az autonóm hitfelekezet törvényes önállása és joggyakorlatával összeférhetőnek nem találván, leginkább e szempontból , a már osztályülésekhez utalt népoktatási törvényjavaslat ellenében érzékeny panaszt emeltek. S két zárt ülés s hosszas meghányás után abban lett az általános népoktatás s a hitfelekezeti törvényes autonómia együttes érdekében megálla