Kecskeméti Lapok, 1870. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1870-12-03 / 49. szám

Harmadik évfolyam. 49. szám. Dec­ember 3.1870. Előfizetési díj: Hirdetési dijak: Vidékre^postán T7 1] f] H T/ |] | f 1] |T|| T A ll A T7 hiS^S.^’tS helyben, házhoz hordva: jjP_v tASjj jgjj Wgf »3. jj w. 3 '• | H ff H ■ ■ |j fs jl flj B WM vagy terjedelmes hirdetések -Negyedévre. 1 frt. 50 kr. Hfijl Bh H ^R RR B MM B Bfl I I I ■■ H|^r I I ^R árleengedés adatik. fütouluuxu 11 Lilim. . „ _. . . . . Hirdetések elfogadtatnak Gál­­ iblofizetési penzek el- li a Fü­­lop könyvkereskedésében fogadtatnak Gallia Fül­öp ■ jg ■ á rw ■ i ■ I Kecskeméten. — Hirdetések ezen­keméten. J i iSt.cz a 60. sz.) könyvkereskedésében Kecs- IsmeretterjesZtO K­ B I I I S I). A „Kecskemétvid­éki gazdasági egye­sületinek november 13-án tartott köz­gyűléséről. *) A gazdasági egyesületnek a mi vidé­künkön rég érzett hiányt kell kipótolnia, és több évtized mulasztásait kell ésszerűen helyreütnie. Dunatisza közének vidéke, levonva saját termelésére vonatkozó kereskedelmét, ter­mészeti fekvésénél, s az egyetlen vasút közlekedésén kívül egyéb szilárd közleke­dési módok hiányában, sok ideig még majdnem egyedül a gazdászatra és pedig­len , nagyon is változó, legnagyobb rész­ben homokos talajánál fogva, vegyes és sokoldalú gazdászatra van utalva. Népességünk munkabíró, szorgalmas. De talán az eszélyes és következetes takaré­kosság hiányán kívül, átalánosságban még mindig észlelhető, hogy a gazdászat még sokfelé a régi patriarchális, most már a munkabér és cselédség drágultával, ter­mészetesen sok kiadást igénylő, de keve­sebbet is, és bizonytalanul jövedelmező ősi modorban gyakoroltatik, hogy gazdá­ink, nagy részben még mindig extensív terjeszkedésre, nem meglevő birtokaik érté­kesítésére , jövedelmezőbbé tételére, s biz­tosabb jövedelmeztetésére, fordítják fő fi­gyelmüket és törekvésüket. A vidéknek mindezen és többféle hiá­nyait felismerni, ellenszerről gondoskodni, az ellenszerek érvényesítése iránt gazdáink­nál szóval és tettel meggyőződést szerezni, őket a jótékony ellenkísérletre reá bírni, nekik czélszerít és lehetőleg jutányos mive­­lési eszközöket és módozatokat közvetítés útján szerzeni, a tökéletesebb gazdászati is­mereteket terjeszteni, jóssikert­ versenyeket gerjeszteni, s a vidék gazdasági érdekeit minden tekintetben képviselni,­­ mindez a gazdasági egyesület feladata lesz. És azért is a mezőgazdászainak minden őszinte barátja csak halk örömét nyivání­­totta a fölött, a­midőn néhány hónappal ezelőtt, oly szép részvét, oly tömeges csat­lakozás jelenségeinek kíséretében, a kecs­kemét vidéki gazdasági egyesület alakuló közgyűlését megtartotta. Az egyesület értette, hogy hivatásához képest megalakulásának már első évében életrevalóságának jelét tényekben kell nyil­vánítania, s azonért el is határozta, hogy megbízott választmánya által a vidéki me­zőgazdászat érdekében még ezen őszi hóna­pokban versenytársat tartassák. Kitüntetésekre és jutalmakra az aláirá­s) Ezen értesitvény közlése végett Lapunk mai száma a kecskemétvidéki gazdasági egyesület minden tagjának meg­küldetik. Szerk. sok csakhamar kielégítő mennyiségben mu­tatkoztak, s a jótékony versenytárlat megejtése nem is a megbízott választmá­nyon múlt el. A folytonos esőzés s időváltozás miatt az aratást és betakarítást rendkívül megne­hezítő gazdasági körülmények állván be, s hozzájárulván a hazában is forgalomszüne­tet és átalános aggályt keltett boldogtalan franczia-porosz hadjárat, a temesvári gaz­­dacongressustól kezdve, ,a hazai gazdasági egyletek legnagyobb része, s azok közt a mi gazdasági egyletünk megbízott vá­lasztmánya is, közgyűlési jóváhagyás re­ményében, jónak és czélszerű­nek találta, hogy ily nehezítő ténykörülmények mel­lett, a versenytársat a jövő évre ha­­lasztassék. A nov. 13-án megtartott egyesületi köz­gyűlésnek az ez iránti végleges intézkedés vált egyik főbb feladatává. Az egyesületi tagok szép számmal sereg­lettek össze s rendes elnök Horváth Döme vezénylete mellett a nagyérdekű tárgyalásoknál mindvégig-,­ meleg részvétet és nagy érdekeltséget tanúsítottak. Először is az idei versenytárlat szük­ségessé vált elhalasztása jóváhagyatott, de határozatilag ki lett mondva, hogy az újab­ban megbízott választmány által a ver­senytárlat a vidék igényeihez, s tárlat- és versenyczikkeihez képest a jövő évben kétszeresen, vagyis 1871. évi Május és September hónapok végével lehetőleg megtartassák. Utána örvendetes meglepetés közt ol­vastatott fel a magyar kir. földmivelési mi­­nisteriumnak azon intézménye, mely szerint az egyesület részéről legközelebb felterjesz­­tendővé válnék ösztönül szolgáló megjutal­­mazás végett azok névsorozato s jellegzése, a­kik az egyesület területén fa- és gyü­mölcs­tenyésztésben maguknak kiváló érde­met szereztek. Természetesen ez elismerést keltett in­tézkedés örömmel lett fogadva, s a választ­mány utasíttatott, hogy az illető feladatot, tekintettel a gazdasági egyesület tényleges területére, mielőbb legjobb meggyőződése és tapasztalata szerint érvényesítse. Még nagyobb figyelmet és elismerést keltett a földmivelési ministériumnak a ser­téstenyésztés érdekében kiadott, s érvénye­­sítés végett az egyesülethez is utalt egy másik roppant fontosságú intézménye. Az intézmény szavai szerint tapasztalta­­tik, hogy egyes vidékeken a népesség közt nem a legjobb faj, nem jó tenyész­sertés van elterjedve; vagy a­hol jobb faj talál­­tatik is, örökkétig, évtizeden át ugyan­azon tenyészfaj lévén alkalmazva, miként a dunatiszaközi vidéken is, — az eredetileg jobb tenyészfaj apránként el-elsatnyul. Felhívja tehát a jóakara­t földmivelési minisztérium a gazd. Egyesületet, ha saját hatáskörében a tenyész­sertés javítását, fel­­frissítését és terjesztését szükségesnek lát­ná , s kész ez érdekben az államsegélyt igénybe venni, ez esetben nevezzen ki kebe­léből egy szakbizottmányt, tudassa névso­rozatát e megbízható szakbizottmánynak, ezen szakbizottmány a megküldött rovatok betöltésével mutassa ki, hogy minő faj te­­nyész-sertést látna legczélszerűbben e vidék sertés szükségletére megszerzendőnek? egy­előre minő mennyiségben ? honnan ? és ezen czélra mily összeg igény­eltetnék ? ? a föld­­mivelési Ministérium a rendelkezése alatti országos alapból e nagyfontosságú feladatra az egyesület felelősségére bizonyos összeget annak szívesen rendelkezése alá bocsát, egyelőre annyit követelvén, hogy az egye­sület által bevásárlandó tenyész­ sertés a­­­ népesség közt, minél tágabb keret­ben, és csak is tenyésztésre, árverés útján eladattassék, s a költségek hozzájá­rulásával a vétel és eladási árból a mi különbség fogna származni: az árkülönbö­zetet, az országos gazdászat érdekében az állam fogná viselni. E szives örömmel, s a gazdászat érde­kében nagy köszönettel fogadott intézmény, intézkedés és körülményszerű érvényesítés végett szintén a választmányhoz lett utasítva. Nem kisebb örömet okozott a közgyű­lés kebelében a földmivelési minisztérium­nak, az egyesület által államsegély tekin­tetéből beadott kérvényére nyert azon szí­ves intézménye, mely szerint a vidéki me­zőgazdászat érdekében megjőn ígérve, s kilátásba lett helyezve, hogy az egyesület által rendezendő minden egyes tárlat és versenyek alkalmára jutalom- és verseny­díjakra az állam által szívesen fog segé­­lyeztetni. Egyelőre egyszer mindenkorra felhivatván az egyesület, hogy rendezendő verseny jár­l­atainak tüzetes programmját s az igénylendő segélyt a legjobb akaratú kormányközegnek szabályszerűen s jó eleve a maga idejében fölterjessze. Ez örömmel fogadott intézmény is azon­nali foganatbavétel végett, tekintettel a kö­zelebbi évben két ízben tartandó verseny­tárlatra — szintén a tevékenységét és ügy­szeretetét ezen téren is eléggé kifejthető — s hisszük, teljes reményünk szerint tényleg ki is fejtendő választmányhoz lett utasítva. Ez intézkedések s egyéb jelentéktele­nebb tárgyak mellett egyik tagtárs által inditványoztatott, hogy a mennyiben V­i­dacs János országosan ismert magyar gép­gyár-tulajdonos a gazdászat iránti figyelem-

Next