Kecskeméti Lapok, 1872. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1872-04-20 / 16. szám

Ötödik évfolyam. ____________________________16. szám.________________________ April 20. 1872. ^ et^il ITTI fii ¥ Hirdetési dijak: Negyedévre . ' '. 1 frt. 50 kr. kJ| lE Ji|f || ^ jljjl­­jj nj |Mj| »88^­ ||b || nél árleengedés adatik. Egész évre . . 5 „ — „ P H a Bj B ■ ■ 1% § H 9 ggfe jj gg g ■ 9 I . I | lg jÉ ■ gavk A nyilttél­beil való közle-Megjelenik e lap hetenként jj fjMjf _ff_ JjtJ f ff JÉ SJ Jj Jj JLJ JL JL JL n M j­B meny 3 hasábos soráért 10 kr. U«r~ Előfizetési pénzek el- ,, HMetések elfogadtatnak 8a I­, — -T . / lia Fulop konyvkereskedesében fogadtatnak Cx-alliafulop g XX ■ t rr i É“l Kecskeméten. — Hirdetések ezen­kel:Sekm­esske,ténében Kecsi­ Ismeretterjesztő hetilap. Polgármesteri jelentés Kecskemét városnak 1872. ápr. 2-án tartott tisztválasztó közgyűlésén. Méltóságos főispán úr, Tekintetes bizottsági közgyűlés! Folyó évi márczius hónap 26-án tartott alakuló közgyűlés e mai napra tűzvén ki a tisztújító közgyűlés határnapját, itt van az idő, melyben a t. bizottsági közgyűlés az 1870: 42. t. sz. által rá ruházott jo­gokkal élve, a város közigazgatási tisztvi­selőit , városunk javát szem előtt tartva, a képesség s munkaszeretet tekintetbe vételé­vel, mely belátása szerint megválasztandja; e szerint elérkezett az idő, melyben én tiszttársaim nevében is választó polgártár­saink többségének bizalmából 1867-ik évi május havában ránk ruházott hivatalos ál­lásunkról lemondjak, de mielőtt ezt tenném, szabadságot kérek és veszek magamnak, hogy hivataloskodásunk négy évi s tíz hó­napi folyama alatt, különösen városunk pénzügyi helyzetét tekintve, tett eljárá­sunkról ,a tekintetes bizottsági közgyűlést okadatolva lehetőleg felvilágosítsam, váro­sunk jelenlegi állását felderítsem. Ha visszaemlékezem a lefolyt három évtizedre, első tekintetre is állíthatom, hogy városunkat s ennek egyes lakosait néha-néha oly csapás sújtotta, mely alatt ha leroskadott volna is, nem megvetést, de méltó aggodalmat és könyörületet érde­melne ; ha visszavezetem emlékezetem e városi közönség régibb időbeli tisztviselőire, örömmel telik el kebelem, mert mindanynyi­­szor az jön eszembe, hogy azok is minden al­kalmat megragadtak és felhasználtak , mely­ben a közhitelre ugyan, de mindenkor a község felvirágoztatása és egyes lakosai jobb­léte előmozdítása tekintetéből, részint örök­­vétel útján, részint haszonbér mellett, több­ször kisebb-nagyobb birtokot szereztek, ez által a közvagyonosodást s egyesek jobb­létének előmozdítását kitelhetőleg teljesítet­ték , melynek következtében városunk szor­galmas, munkás lakossága szép előhala­­dásnak, gyarapodásnak és vagyonosodás­nak örvendett; de városunkat s ennek egyes lakosait oly nem várt szerencsétlen esem­é­­nyek is sújtották, melyeknek sebei vagy igen soká, vagy talán soha sem fognak behegedni: sine ira et odio legyen mondva, ily gyógyithatlan sebnek tartom a szent­­lőrinczi pusztának, a lefolyt ötvenes bőter­mésű s szép jövedelmet adott évek után váratlanul jött elvesztését; begyógyithatat­­lan ezen pusztának elvesztése által okozott seb azért is, mert ezen pusztát Kecskemét város közönsége, az által ennek lakosai több mint száz év óta, — azon időtől kezdve, a mikor az ottani község a 17-ik században szétromboltatott s lakosai szer­teszét futottak, — részint egy kevés ideig mint ezen város örök tulajdonát, részint későbben sok hosszú éveken keresztül mint ezen városi közönség által haszonbérelt bir­tokot, haszonbérfizetés mellett folytonosan használták,­­ és a most élő lakosoknak jutott osztályrészül azon szerencsétlenség, hogy azon puszta használatától megválni kénytelenek leendőnek; igaz ugyan, hogy még jelenben vannak lakosaink közül töb­ben , kik mint alhaszonbérlők onnan veszik jövedelmüket s tartják fen családjukat de bizton merem állítani, hogy néhány évtized lefolyásával csak azon szomorú emlék ma­rad részünkre, hogy ezen pusztát is sok éveken keresztül a kecskemétiek bírták. Ezekből kiindulva, ezen pusztának elvesz­tése, az ötvenes évek lefolytával váro­sunkra s ennek egyes lakosaira nézve fe­lette szomorú eseménynek tekintendő, ha megtörtént, legyünk nyugodtak, vessünk fátyolt az elmúltakra, és bizton állíthatom azt is, hogy városunk t—­u esemény miatt- s tönkre nem juthat: vannak és leendnek e városnak mindenkor oly buzgó elöljárói, kik felfogván hivatásukat, e város felvirá­goztatását, s egyes lakosai jobb létének s gyarapodásának előmozdítását legfőbb kö­telességüknek ismerendik. Most áttérek városunk 1867-ik évben volt és jelenlegi állására financiális tekin­tetben. Czélom a 1. közgyűléssel megismer­tetni , hogy én tiszttársaim közreműködésé­vel , négy évi s tíz hónapi foglalkozásunk alatt mit tettünk s mennyire haladtunk, ezt annál inkább tenni kötelességem, mert hivatkozom e teremben most is nagy szám­mal jelenlevő tisztelt polgártársaimra, kik 1867-ik évben történt megválasztatásunk al­kalmával szoros kötelesség mellett felté­telül szabták e város megingatott hitelét helyreállítani; e végből felemlítem, hogy városunk pénzügyi állásával leginkább áll összeköttetésben a törlesztési pénztár, melyre nehezül főképen a várost terhelő adósságok kifizetése; ezen pénztárban az 1867-iki át­vételkor találtatott 1150 frt. 605/1() kr., mely a reá nehezedett tőke s megsokasodott ka­mat­tartozások kifizetését tekintve, annyi volt, mint egy csepp víz a nagy óceán­ban, — erre kellett elsőbben is a legfőbb gondot s figyelmet fordítani, hogy a város hitelezői a kamatok pontos fizetése által megnyugtattassanak, ez által a város ellen folyamatba tett perek beállí­ttassanak és végre, hogy a város megingatott hitele h­ely­­reállíttassék. Minthogy választóimnak meg­­választatásomhoz kötött óhajtása a bennem helyzeti bizalomnál fogva főkép ide volt irányozva, hogy ebbeli eljárásomat kellő­leg felderíthessem és megértethessem, rész­letekbe bocsátkozni múlhatatlanul szüksé­ges továbbá azért is, hogy a regestrumok alapján feltüntethessem azt, mennyi fizette­tett ki tőkében, kamatban és egyéb e pénztárra nehezült kötelezettségek lerová­sára, s ebből folyólag kitüntethessem azt, hogy ezen pénztárra jelenben mennyi tar­tozás nehezül. Hogy időkímélés tekintetéből is mentül rövidebb legyek, a négy év s tíz hó alatt tett kifizetéseket egy summá­ban fogom felemlíteni következőleg: 1-ev hivataloskodásom alatt megszerzett bugaczi puszta és Glencsy Sámueltől megszerzett szentkirályi s borbási pusztarészek árát is ide számítva, kifizettetett a törlesztési pénz­tár által tőkében 436,439 frt. 71 kr. 2-er kamatokban 132,166 frt. 833/juu kr. 3-or a város által iskolai czélokra s nevelési ügyre tett alapítvány czime alatt 117,038 frt. 5425/100 kr. 4-er városi illetményekben 79,782 frt. 33 50/100 kr. 5-ör elegyesekre 48,273 frt. 62 kr. Kifizettetett összesen: 813,701 frt. 3 78/,,k­. kr. Ez által biztosan állítom, hogy a város hitele helyreállítva, a város levéltárában találtató elismervények szerint megnyugtatólag biztosítva van. Ezzel összefüggőleg itt megemlíteni el nem mulaszthatom, hogy ezen pénztárt je­lenleg , több hitelezőktől fel­kölcsönzött, ösz­­szesen 194,107 frt. 4250/100 kr. o. é., 2255 darab cs. arany és 6000 darab ezüst hu­szas adósság terheli. Ugyanezen pénztárt illetőleg, minthogy fentebbiek szerint csak szenvedő állását terjesztettem elő, ennek cselekvő állását is kötelességszerűleg jónak látom felderí­teni. Méltóztatik tudni, hogy a volt nm. m. kir. Helytartótanács által a régi tarto­zások realizálására és Szentkirály, Borbás, Alpár, Ágasegyháza s több puszták vált­sági árának biztosítására egy különálló bi­zottság rendeltetett kineveztetni; ezen bi­­­­zottság 1866-ik évi márczius hónap 20-án megalakult és működött 1867-ik évi május 1 hónap 20-ik napjáig s igy 14 hónapon ke­resztül , ezen idő alatt realizált és biztositó okmányokkal ellátott összesen 2204 frt. 19 krt.; ekkor az 1867-iki tisztújitás alkalmá­val megválasztott és most is működő bi­zottság hivataloskodását megkezdette és a régi tartozásokból realizált 75,278 frt. 56 krt., biztosíttatott összesen 77,482 frt. 75 kr. Az örök váltságra bocsátott Szentkirály, Borbás, Alpár, Ágasegyháza, Páhi s több puszták váltsági árából, betáblázott okmá­nyok által, 1867. május 20-tól biztosított 780,047 frt. 82 krt. Ezek szerint biztosít­tatott 857,530. frt. 57 kr. Ezen summa szolgál a fent említett, ezen pénztárt ter­helő 194,107 frt. 4230/100 kr. 2255 darab

Next