Kecskeméti Lapok, 1872. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1872-04-20 / 16. szám
Ötödik évfolyam. ____________________________16. szám.________________________ April 20. 1872. ^ et^il ITTI fii ¥ Hirdetési dijak: Negyedévre . ' '. 1 frt. 50 kr. kJ| lE Ji|f || ^ jljjljj nj |Mj| »88^ ||b || nél árleengedés adatik. Egész évre . . 5 „ — „ P H a Bj B ■ ■ 1% § H 9 ggfe jj gg g ■ 9 I . I | lg jÉ ■ gavk A nyilttélbeil való közle-Megjelenik e lap hetenként jj fjMjf _ff_ JjtJ f ff JÉ SJ Jj Jj JLJ JL JL JL n M jB meny 3 hasábos soráért 10 kr. U«r~ Előfizetési pénzek el- ,, HMetések elfogadtatnak 8a I, — -T . / lia Fulop konyvkereskedesében fogadtatnak Cx-alliafulop g XX ■ t rr i É“l Kecskeméten. — Hirdetések ezenkel:Sekmesske,ténében Kecsi Ismeretterjesztő hetilap. Polgármesteri jelentés Kecskemét városnak 1872. ápr. 2-án tartott tisztválasztó közgyűlésén. Méltóságos főispán úr, Tekintetes bizottsági közgyűlés! Folyó évi márczius hónap 26-án tartott alakuló közgyűlés e mai napra tűzvén ki a tisztújító közgyűlés határnapját, itt van az idő, melyben a t. bizottsági közgyűlés az 1870: 42. t. sz. által rá ruházott jogokkal élve, a város közigazgatási tisztviselőit , városunk javát szem előtt tartva, a képesség s munkaszeretet tekintetbe vételével, mely belátása szerint megválasztandja; e szerint elérkezett az idő, melyben én tiszttársaim nevében is választó polgártársaink többségének bizalmából 1867-ik évi május havában ránk ruházott hivatalos állásunkról lemondjak, de mielőtt ezt tenném, szabadságot kérek és veszek magamnak, hogy hivataloskodásunk négy évi s tíz hónapi folyama alatt, különösen városunk pénzügyi helyzetét tekintve, tett eljárásunkról ,a tekintetes bizottsági közgyűlést okadatolva lehetőleg felvilágosítsam, városunk jelenlegi állását felderítsem. Ha visszaemlékezem a lefolyt három évtizedre, első tekintetre is állíthatom, hogy városunkat s ennek egyes lakosait néha-néha oly csapás sújtotta, mely alatt ha leroskadott volna is, nem megvetést, de méltó aggodalmat és könyörületet érdemelne ; ha visszavezetem emlékezetem e városi közönség régibb időbeli tisztviselőire, örömmel telik el kebelem, mert mindanynyiszor az jön eszembe, hogy azok is minden alkalmat megragadtak és felhasználtak , melyben a közhitelre ugyan, de mindenkor a község felvirágoztatása és egyes lakosai jobbléte előmozdítása tekintetéből, részint örökvétel útján, részint haszonbér mellett, többször kisebb-nagyobb birtokot szereztek, ez által a közvagyonosodást s egyesek jobblétének előmozdítását kitelhetőleg teljesítették , melynek következtében városunk szorgalmas, munkás lakossága szép előhaladásnak, gyarapodásnak és vagyonosodásnak örvendett; de városunkat s ennek egyes lakosait oly nem várt szerencsétlen események is sújtották, melyeknek sebei vagy igen soká, vagy talán soha sem fognak behegedni: sine ira et odio legyen mondva, ily gyógyithatlan sebnek tartom a szentlőrinczi pusztának, a lefolyt ötvenes bőtermésű s szép jövedelmet adott évek után váratlanul jött elvesztését; begyógyithatatlan ezen pusztának elvesztése által okozott seb azért is, mert ezen pusztát Kecskemét város közönsége, az által ennek lakosai több mint száz év óta, — azon időtől kezdve, a mikor az ottani község a 17-ik században szétromboltatott s lakosai szerteszét futottak, — részint egy kevés ideig mint ezen város örök tulajdonát, részint későbben sok hosszú éveken keresztül mint ezen városi közönség által haszonbérelt birtokot, haszonbérfizetés mellett folytonosan használták, és a most élő lakosoknak jutott osztályrészül azon szerencsétlenség, hogy azon puszta használatától megválni kénytelenek leendőnek; igaz ugyan, hogy még jelenben vannak lakosaink közül többen , kik mint alhaszonbérlők onnan veszik jövedelmüket s tartják fen családjukat de bizton merem állítani, hogy néhány évtized lefolyásával csak azon szomorú emlék marad részünkre, hogy ezen pusztát is sok éveken keresztül a kecskemétiek bírták. Ezekből kiindulva, ezen pusztának elvesztése, az ötvenes évek lefolytával városunkra s ennek egyes lakosaira nézve felette szomorú eseménynek tekintendő, ha megtörtént, legyünk nyugodtak, vessünk fátyolt az elmúltakra, és bizton állíthatom azt is, hogy városunk t—u esemény miatt- s tönkre nem juthat: vannak és leendnek e városnak mindenkor oly buzgó elöljárói, kik felfogván hivatásukat, e város felvirágoztatását, s egyes lakosai jobb létének s gyarapodásának előmozdítását legfőbb kötelességüknek ismerendik. Most áttérek városunk 1867-ik évben volt és jelenlegi állására financiális tekintetben. Czélom a 1. közgyűléssel megismertetni , hogy én tiszttársaim közreműködésével , négy évi s tíz hónapi foglalkozásunk alatt mit tettünk s mennyire haladtunk, ezt annál inkább tenni kötelességem, mert hivatkozom e teremben most is nagy számmal jelenlevő tisztelt polgártársaimra, kik 1867-ik évben történt megválasztatásunk alkalmával szoros kötelesség mellett feltételül szabták e város megingatott hitelét helyreállítani; e végből felemlítem, hogy városunk pénzügyi állásával leginkább áll összeköttetésben a törlesztési pénztár, melyre nehezül főképen a várost terhelő adósságok kifizetése; ezen pénztárban az 1867-iki átvételkor találtatott 1150 frt. 605/1() kr., mely a reá nehezedett tőke s megsokasodott kamattartozások kifizetését tekintve, annyi volt, mint egy csepp víz a nagy óceánban, — erre kellett elsőbben is a legfőbb gondot s figyelmet fordítani, hogy a város hitelezői a kamatok pontos fizetése által megnyugtattassanak, ez által a város ellen folyamatba tett perek beállíttassanak és végre, hogy a város megingatott hitele helyreállíttassék. Minthogy választóimnak megválasztatásomhoz kötött óhajtása a bennem helyzeti bizalomnál fogva főkép ide volt irányozva, hogy ebbeli eljárásomat kellőleg felderíthessem és megértethessem, részletekbe bocsátkozni múlhatatlanul szükséges továbbá azért is, hogy a regestrumok alapján feltüntethessem azt, mennyi fizettetett ki tőkében, kamatban és egyéb e pénztárra nehezült kötelezettségek lerovására, s ebből folyólag kitüntethessem azt, hogy ezen pénztárra jelenben mennyi tartozás nehezül. Hogy időkímélés tekintetéből is mentül rövidebb legyek, a négy év s tíz hó alatt tett kifizetéseket egy summában fogom felemlíteni következőleg: 1-ev hivataloskodásom alatt megszerzett bugaczi puszta és Glencsy Sámueltől megszerzett szentkirályi s borbási pusztarészek árát is ide számítva, kifizettetett a törlesztési pénztár által tőkében 436,439 frt. 71 kr. 2-er kamatokban 132,166 frt. 833/juu kr. 3-or a város által iskolai czélokra s nevelési ügyre tett alapítvány czime alatt 117,038 frt. 5425/100 kr. 4-er városi illetményekben 79,782 frt. 33 50/100 kr. 5-ör elegyesekre 48,273 frt. 62 kr. Kifizettetett összesen: 813,701 frt. 3 78/,,k. kr. Ez által biztosan állítom, hogy a város hitele helyreállítva, a város levéltárában találtató elismervények szerint megnyugtatólag biztosítva van. Ezzel összefüggőleg itt megemlíteni el nem mulaszthatom, hogy ezen pénztárt jelenleg , több hitelezőktől felkölcsönzött, öszszesen 194,107 frt. 4250/100 kr. o. é., 2255 darab cs. arany és 6000 darab ezüst huszas adósság terheli. Ugyanezen pénztárt illetőleg, minthogy fentebbiek szerint csak szenvedő állását terjesztettem elő, ennek cselekvő állását is kötelességszerűleg jónak látom felderíteni. Méltóztatik tudni, hogy a volt nm. m. kir. Helytartótanács által a régi tartozások realizálására és Szentkirály, Borbás, Alpár, Ágasegyháza s több puszták váltsági árának biztosítására egy különálló bizottság rendeltetett kineveztetni; ezen bizottság 1866-ik évi márczius hónap 20-án megalakult és működött 1867-ik évi május 1 hónap 20-ik napjáig s igy 14 hónapon keresztül , ezen idő alatt realizált és biztositó okmányokkal ellátott összesen 2204 frt. 19 krt.; ekkor az 1867-iki tisztújitás alkalmával megválasztott és most is működő bizottság hivataloskodását megkezdette és a régi tartozásokból realizált 75,278 frt. 56 krt., biztosíttatott összesen 77,482 frt. 75 kr. Az örök váltságra bocsátott Szentkirály, Borbás, Alpár, Ágasegyháza, Páhi s több puszták váltsági árából, betáblázott okmányok által, 1867. május 20-tól biztosított 780,047 frt. 82 krt. Ezek szerint biztosíttatott 857,530. frt. 57 kr. Ezen summa szolgál a fent említett, ezen pénztárt terhelő 194,107 frt. 4230/100 kr. 2255 darab