Kecskeméti Lapok, 1873. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1873-09-21 / 38. szám
fJ Sjl 0 Hatodik évfolyam, 38. szám. Szeptember 21. 1873. Szerkesztői szállás: 30 kr. Hal-piac, 250. sz., hová a tf A«., nA(nnin| /. |_ _ A \ I Hirdetések elfogadtatnak Tóth lap szellemi részét illető 8GV0SlCllTcll (TI Lt fi T 9 S H 11 László könyvnyomdájában, 3-ik közlemények küldendők. lUIIIIUI ■■Ulllltp. tized Budai-nagy-utcza 18. sz. Adakozások. A kolera-járvány alatt özvegység vagy árvaságra jutott szegények segélyezésére szerkesztőségünknél adakoztak . Összesen: 319 frt. vr Gazdasági egyletünk érdekében. Közel négy éve lesz, hogy a kecskemétvidéki gazdasági egyesület megalakult, és szerény működését megkezdette. Ezen év végével itt lesz az idő, hogy első megalakulásának életideje lejárván , vagy újabb megalakulása a közérdekben érvényesíttessék, s avagy — ha tétele szükségtelennek és feleslegesnek — tanúsíttatott, az egyesület egyszerűen elejtessék. Tehát nem fog ártani, ha ép a közérdekben szellőztetjük: vájjon a gazdasági egyesület mezőgazdászatunk érdekében, nemes hivatásának, bárha szerény hatáskörben, hűven megfelelt és vájjon a közérdek , és pediglen leginkább mezőgazdászattal foglalkozó vidékünknek érdeke igénylendi-e, hogy újabb megalakulása kimondassák és érvényesíttessék? Régi, már 1862. évben Pestmegye legtekintélyesebb birtokosai részéről is élénken nyilvánult óhajtás volt, hogy a majdnem egyedül mezőgazdászaira utalt dunatiszaköz kebelében, ha lehetséges , egy jelentékeny gazdasági egyesület alakíttassék. Az akkori kedvezőtlen országos viszonyok miatt, a megpendített megalakulás csakis a kezdeményezett első értekezletnél s a papíron maradt. Négy évvel ezelőtt a gazdasági egyesület szüksége szerényebb körben újra megpendíttetvén, bárha szűkebb hatáskörben , de kedvező jelenségek közt tényleg megalakult. A 32 alapító és 257 részvényes taggal rendelkező kecskemét vidéki gazdasági egyesület tagjai legnagyobb részben Kecskemét és Nagy-Kőrös testvérvárosok derék polgáraiból, s jelentéktelenebb arányban Abony-, Czeglédről s egypár tiszavidéki szomszédközség, és közel szomszédpusztákról kerülvén ki, működését, és tevékenységét is, természetesen a tagjai által lakott gazdavidék keretére kívánta leginkább kiterjeszteni. S visszatekintvén az első három év lefolyására , és párhuzamba vetvén a rendelkezésére állott szerény anyagi erőnket, bizton elmondhatjuk , hogy egyesületünk lefolyt rövid három éves életében, a mezőgazdászat érdekében nem minden és nem dicséretes és közhasznú eredmények nélkül tevékenykedett. Megalakulásával csakhamar szükséges szakosztályokra oszlott, s közgyűlésileg megválasztott választmánya, mindvégig, a fölmerült kérdések és intézkedéseknél elismerésre méltó buzgalmat és ügyszerető tevékenységet fejtett ki. Ez idő alatt megismertette társulatunk a jóakaratot m. kir. földmivelési minisztériummal saját területéről azon derék polgárokat, a kik a gyümölcsfa-tenyésztés és nemesítés előmozdítása körül maguknak közhasznú érdemeket szerzettek, s névszerinti fölterjesztésével kieszközlötte, hogy azok buzdításul dicsérő okmányokkal s részben 20 db. aranyjutalmakkal lettek kitüntetve. Közvetítésével segédkezet nyújtott a községeknek, hogy a mezőhegyesi államgulyából , állattenyésztésünk érdekében, nemesitett tenyészbikák szerezhessenek; ismertetőleg kísérletet tett a földmivelési ministerium által hozzáutalt mezőgazdászati gépekkel s termelésre leküldött gazdasági növénymagvakkal s mindenben és mindenha édesörömest segédkezet nyújtott, hogy az egyesület területkörén, a czélszerű gazdasági ismeretek és okszerű tapasztalati adatok minél nagyobb mérvben elterjedjenek és közkincssé válhassanak. Tudván és érezvén egyesületünk, hogy a mezőgazdászat emelésére hazánkban az eszélyesen rendezni szokott versenytárlatok és kiállítások legüdvösebbeknek mutatkoznak s ezek által a verseny vágy s gazdasági megismertetések leginkább terjednek, a jóakaratos m. kir. földmivelési ministerium anyagi támogatásával, már megalakulásának második és harmadik évében jótékony versenytárlatok és kiállításokat létesített. Így tartatott meg kedvező eredménynyel, itt Kecskeméten, 1871. június 18., 19. és 20. napjain az első állat- és gazdasági gépkiállítás, s ugyanazon évi szeptember 24., 25. és 26. napjain a fényesen sükerült gyümölcs- és terménytárlat. Az állat- és géptárlat alkalmával 76 kiállító 92 db. lóval, 79 db. marhával, 144 db. sertéssel, 50 db. juhval, 9 db. nagyobbszerű gazdasági géppel, s 24 db. kisebb gazdasági eszközzel versenyzett. Jutalmul és buzdításul ki lettek az egyesület által osztva 100 db. arany, 1 db. arany-, 10 db. ezüst- és 5 db. bronzérem, s dicsérő oklevelek. Ezen jutalmakat 58 kiállító nyerte el, s a versenytárlatot az egylet tagjain kívül 4114 egyén látogatta meg. Azontúl a nagyobb gazdasági gépekkeli kísérletet, kinn a helyszínen, megszámlálhatatlan népsokaság szemlélte és kísérte élénk figyelemmel. Az Őszi gyümölcs- és terménytárlat alkalmával ismét 383 kiállító, gabonafélékből 69, gazdasági magvakból 14 , zöldségből 44 , gyümölcsből 1452, bőrből 69 , gazdasági iparcikkekből 56, gazdasszonyi cikkekből 60 s vegyes tárgyak- és termékből 75, öszszesen 1839 csoportozatban versenyzett. S ezen tárlat alkalmával 65 kiállító közt jutalomdijakul ki lettek osztva: 64 db. arany, 2 db. ezüstérem, 19 db. két forintos tallér s dicsérő okmányok. A gyümölcs- és terménytárlatot, az egylet, tagjain kivül, 11,400 vendég látogatta meg. 1872. szept. 29. és 30 án egyesületünk által, az együttesen megejtett állat-, gyümölcs-, termény- és gépkiállítás, a testvér Nagy-Kőrösön tartatván, ott, is egészben és részletekben hason fényes eredmények tanúsíttattak. Ott is versenylovak, marhák, juhok, sertések, aprójószág, gabona, bor, vegyes gazdasági cikkek és gépekben 395 kiállító részéről 1103 csoportozat lett kiállítva s 90 kiállító közt 220 db. arany, 2 db. arany-, 4 db. estist, 3 db. bronzérem és dicsérő okmányok lettek jutalmul kiosztva. A versenytárlatot, ott is több mint 4200 vendég látogatta meg. A jelzett kiállítások és versenytárlatok érvényesítéséhez a m. kir. földmivelési ministerium mind annyiszor tetemesen járult s hogy azok oly meglepően süketültek, a szép eredmény előidézésénél az ő nemes lelkű támogatása egyik tényezővé vált. Egyesületünk a két évi tárlattal 2500 írttal lett segélyezve. Az ifjú egylet továbbá figyelmét és tevékenységét a jószágtenyésztés- és nemesítésre is tényleg kívánta kiterjeszteni. Tudván, hogy vidékünkön a különben eredetileg elég bizékony sertésfaj ma már meglehetősen el van satnyulva, hogy a tenyész faj felfrissítéses nemesítéséhez tehetsége szerint hozzájárulhasson — az ügy szerető m. kir. földmivelési ministerium pénzsegélyével, az országosan legjobbnak és legnemesb fajnak ismert kisjenei sertésfajból ő fensége József fő herczeg uradalmából, három szállítmányban 194 db. tenyészkant és kocát szállíttatott Kecskemétre, s itt azok tenyésztésre fentartás kikötésével, az egyleti tagok közt előnyösen elárusittattak és terjesztettek. Egyesületünk a marhatenyésztés terjesztése és nemesítése körül is szívesen fogott Bogyó Pál...................................100 frt. Mindszenti Péter (Somogy) ... 2 „ Machleid Alajos ...... 4 „ Csabai Imre............................. 2 „ Gyenes Imre..................................5 „ Lestár Péter........................................% 1 „ A múlt számban kimutatott . . 205 „