Kecskeméti Lapok, 1874. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1874-07-05 / 27. szám

kamatok kamataiból eredeti terheket ne jegyezzen, a már felszámított ilyetén követeléseket pedig tö­rölje ki, s a­kik netán ily címen valamit fizettek volna, a befizetett összeget írja javukra. A vasút melletti sétányon épült vendéglő el­készülvén, Bagi L. polgármester úr bejelenti, hogy az épületet minden részeiben szakértőkkel meg­vizsgáltatta , s az jól építettnek találtatott; a je­lentést — bár Nagy Lajos bizottsági tag kétségbe vonta, hogy a vizsgálat minden részére az épületnek kiterjesztetett volna, mert hiszen a padlásra nin­csen feltárás — a közgyűlés tudomásul vette. Olvastatott a római katholikus templom nagy­tornya őrkarzatának kijavítása iránt beérkezett je­lentés, mely szerint a szükségessé vált kijavítás költségei mintegy tizenkétezer forintra rúgnak, maga a kijavítás pedig úgy fogna megtörténni, hogy a könnyebben romlásnak induló homokkő helyett a karzat márvány lapokból készíttetik; miután az építkezés az idén úgy sem fog eszközöltetni, a jelentés a végett adatott vissza a pénzügyi osz­tálynak, hogy az arra szükséges költséget a jövő évi költségvetésbe vegye fel, polgármester úr pedig megbizatott, mikép az ideig több szakértőt kér­dezzen meg az iránt, vájjon nem lehetne-e szóban forgó karzatot célszerűen olcsóbbért megcsináltatni ? s ha igen, tegyen ez irányban alkalmas időben jelentést. Az átalakított építkezési szabályok a városi tanács módosítványa szerint fogadtattak el. Ezen közérdekű szabályzat kimerítő ismertetését e helyen nem eszközölhetjük, sokkal terjedelmesebb az, sem­hogy egy közgyűlési tudósításba foglalni lehetne, azonban annak idején lapunk olvasóival a szószerinti szöveget közölni fogjuk. A bemutatott lejtmévelési művelet meghitelesí­­tésére a bizottság kineveztetett. A rendőrkapitány jelentése városunk és kör­nyékének közbiztonsági állapotáról tudomásul vé­tetett. Búzás Pál 5. tizedbeli lakos a háza melletti zug megválthatása iránt beadott kérelme, minthogy ebben a közgyűlés már előzőleg folyamodó kéré­séhez képest határozott, kérvényezőnek a szükséges felvilágosítással visszaadatott. * Az iparkamarák újjáalakítása végett megren­delt összeírások eszközlésére kiküldött központi bizottság az összeírások eredményéről jelentést tesz, kereskedő 36, iparos 6 íratta be magát, az össze­­írási lajstrom fel fog terjesztetni. Bagi Lajos 1-ső tizedbeli lakos építkezése iránti jelentése a városi tanácsnak helyben hagyatott. A közegészségügyi tiszti főorvosi jelentés, minthogy ez szokás szerint a közbiztonságróli je­lentéssel együtt a polgármesteri havi jelentésbe benfoglaltatik, egyszerűen tudomásul vétetett. A gazdászati osztály­tanácsnok jelentésére, melynél fogva a gazdasági népiskola részére kije­lölt földek egy része haszonbérleti idejének e folyó év őszén lejárta bejelentetik:­­ a közgyűlés a további hasznosítást még egy évre elrendelte. Elszánt István azon folyamodványát, melynél fogva ez 56 frt. 84 kr. pénztárhiányát ugyanannyi készpénzben lefizetvén, bocsánatot, s az ellene in­dított fegyelmi vizsgálat beszüntetését kérte; a városi tanács illetékes eljárás végett a közgyűlés elé terjesztette, s a közgyűlés a hiányzó összeg befizetését tudomásul ve­vén, a fegyelmi vizsgálat beszüntetését kimondotta. Olvastatott Biró Ádám 11-ik tizedbeli lakos azon folyamodványa, melynél fogva az háza en­gedély nélkül megtatarozott tetejének mostani ja­vított állapotban hagyását s másodízben reá rótt 30 frt. birság elengedését kérte, a beérkezett hi­vatalos jelentésben foglaltakhoz képest a közgyűlés olykép intézte el, hogy mivel a mai napon a nádas tetők iránt hozott határozat szerint a Mária-városban a tető kijavítása úgy is meg van engedve, Biró Ádám háza teteje sem fog lebontatni, de a 20 frt. birságnak még fizetetlen fele, s a második 30 frtot tevő birság — együttesen 40 frtban — rajta, mint engedetlen maga alkalmazású egyénen megvétetik. Ivicz Mária Kéri Károlyné azon kérelme, melynél fogva ház- és malomtelke melletti köz­vetlen térség ingyen átadását kívánta, elutasíttatott. A katona-beszállásolások szabályozását tárgy­azó hivatalos jelentés tanulmányozás és véleményes je­lentés végett a városi tanácsnak kiadatott. Antal Péter főszámvevő és Szűcs Imre tanács­nok megrongált egészségük helyreállítása végett hat-hat heti szabadságot kértek, s a kért szabad­ságidő megadatott. Bagi László polgármester úr bejelenti, hogy a Garaczi testvérekkel a Cserepeshez foglalt ház­telek ára iránt 50 írtban kiegyezett, a­­ helyeslő tudomásul vétetett, s az 50 frt. kifizetése elrendel­tetett. A váci káptalan tőkepénzei visszafizetésére vonatkozó tárgy­iratokat a tanács beterjesztvén, a visszafizetés napjáig felemelt kamatokat a közgyű­lés elfogadta, s erről a káptalan értesítését meg­rendelte. Ezzel az ülés véget ért. oo TÁRCA. A magyar országgyűlések szervezetének fejlődési története. Irta: M. K. (Folytatás.) Nem kisebb fontosságú változás az is, mely a nemzetgyűlések tartásmódjában történt. István eltörölte a szabadok teljes megjelenését a gyűléseken. (Sőt ezen gyűléseket a rendek gyű­lései váltották fel.) Ehhez képest ő azon főpa­pokkal, főurakkal és nemesekkel tanácsko­zott, kikhez teljes bizalma volt. Ezen tanács királyi tanácsnak neveztetett, s e testület pótolta az ős nemzetgyűlések helyét. Hogy mennyire idegen volt ezen királyi tanácshoz a nem­zet, kitűnik abból, hogy István halála után visz­­sz­aállíttattak az ős nemzeti gyűlések. Az Istvánt követett királyok alatt az ország­gyűlések szervezetéről igen keveset tudunk. Annyi azonban mégis állítható, hogy Péter végleges meg­­bukása után az István idejében alkotott királyi tanácsot az összes nemesség tömeges meg­jelenései váltották fel, és ha talán nem kötelez­­tetett is többé a nemzet bármely szabad (rendes) tagja, mindazáltal a nemzetgyűlésen megjelenni joga volt. Sőt I. Béla idejében Székesfehérváron 1062-ben tartott országgyűlésről az mondatik , hogy abban részt vett a nem-nemes osztály is. I. Bélától fogva Kálmánig semmi nyoma an­nak , hogy az országgyűlések újra szerveztettek volna; tartottak ilyenek az igaz, de a­melyekről még kevesebbet tudhatni, mintsem hogy azoknak szervezetéről adatokból ítélve bővebben szólhatnánk, mígnem Kálmán halála után lényeges változás történt. Azonban ha nem tudjuk is e változás idejét és körülményeit, mégis bizonyosnak látszik annyi, hogy a VH-ik század közepén feudális alakot nyertek az országgyűlések, miután nem az összes nemesség, hanem csak a király által meghívottak, főbb papok és főbb hiva­talnokok jelenhettek meg. Bizonyítni látszik ezt azon körülmény is, hogy a későbbi időkben mint visszaélés töröltetik el ezen intézkedés. IV-dik Béla alatt 1267-ben országgyűlés tar­tatott Székesfehérváron, melyen azon törvény ho­zatott , hogy ezentúl minden évben Szent István napján országgyűlés tartassék, és min­den megyéből legalább két vagy három nemes tartozzék megjelenni, a kik jelenlétében bárki által tett s elkövetett károkról s jogtalanságokról ítélet hozassék. Itt tűnik fel hazánkban először a képviseleti rendszer. Ill­dik András idejében nevezetesebb törvények hozattak. 1290-dik évben hozatott azon törvény, miszerint mindennemű pereket a nádor köteles el­intézni a főispán és négy szolgabiróval, továbbá a főispánokat mindig az országgyűlés nevezendi. 1298-dik évben Endre az országgyűlést Pestre hívta. A világi főurak és a zászlósokon kívül az egyházi férfiak, továbbá a kunok és erdélyiek követei is meghivattak, sőt igen valószínű, hogy a városok is képviselve voltak. Ezen országgyűlés Pesten, mint a gyűlés végzéseit tartalmazó ok­levélből kitűnik , a Ferenciek egyházában tar­tatott. Következő 1299-dik év május első felében ismét tartatott országgyűlés a Rákos mezején, mivel ekkor az összes nemesség meghivatott, és Pest középületei nem nyújtottak annyi tért, hogy ezen gyűlésre megjelent nemesség elhelyezkedhetett volna. Azonban dacára, hogy több ezerekre ment az itt összegyülekezett nemesek száma, mégis eredmény nélkül oszlott el ez országgyűlés. 1307-dik év október 10-kén a Rákoson ismét számos úr és nemes gyűlt össze, kik Károlyt nyil­vánították fejedelmeknek, és az ország jelenlegi gyászos állapotján különben is segíteni törekedvén, végzést hoztak, hogy a villongások közben elfoglalt jószágok tulajdonosaiknak visszaadassanak. A következő évben egy Gentilis nevű bi­­bornok jött Magyarországba mint a pápa küldötte, és miután több főurakat, világiakat úgy mint egyháziakat a maga részére hódított, Károly­­­ya­l november 27-kére országgyűlést hirdettetett. És nem találkozott senki sem , ki ezen jogbitorlás ellen tiltakozott volna, — noha tudtul adatott a bibornok akarata és szándéka — hanem vagy sze­mélyesen, vagy küldötteik által mindannyian megjelentek. A gyűlés Pesten tartatott a Duna­­parton szabad ég alatt. Midőn Károly a bibornokkal Budáról a zajló Dunán átjött, a nép ezrei közt foglaltak helyet. Gentilisnek beszédében szó volt a szent királyok­ról , és a koronáról, melyet István a szent széktől nyert. Ezen szavaival azt akará a bibornok kima­gyarázni , hogy királyi hatalmat és címet csak a pápa adhat, a minélfogva most ő mint a pápa követe Károlyt Magyarország királyává nevezi ki. A bibornok ezen szavaira oly zaj támadt az urak és nemesek között, mely a szónokot megdöbbentette. Az ország szabadságára és függetlenségére hivat­koztak , nem ismerték el, hogy a szent­szék, vagy annak követe a független országra királyt erősza­koljon. Megmondák Gentilisnek, hogy felszentelheti ugyan azon királyt a pápa nevében a kit ők vá­lasztanak , de ezen választásban a pápától semmi beavatkozást tűrni nem fognak. „Károlyt mi még múlt évben — folytaták — a Rákoson fejedelmünk­nek ismertük, s az ország törvényes szokásai sze­rint választottuk, ám erősítse meg azt követ úi, s erősittessenek meg ilyenképen az utódaink által választandó fejedelmek, de egyéb jogot sem most, sem jövendőre nem engedünk a római széknek." (Szalay „M. o. t.“ Il­dik köt.) Gentilisben ezen sza­vakra oly annyira alászállott a bátorság, hogy félelmében kijelentette, miszerint osztozik mindazon nézetekben, melyet a magyar nép előtte mondott, s megerősítő Károlyt méltóságában, kit a nép örömzaj közepette hordozott körül a gyűlés szín­helyén. (Folytatása következik.) Egy műszaki csapat az alsóbbrendű szervezetek seregéből. Felolvastatott a „Kecskemét-vidéki természettudományi társulat“ Il-ik szűkülésén június 21-én. Azon átalánosan ismert és utált állat­család különös életmódja, és sokoldalú tevékenysége iránt óhajtók e sajátszerű cím alatt figyelmet kelteni, melynek számos tagból álló atyafisága nemcsak me­zőinket és álló­vizeinket lepi el, de lakóinkban bútoraink közt is hívatlanul üti fel sátorát. Heves üldöztetést szenved ezért, pedig ő is megteszi az ember szolgálatában azt, mi tőle kitelik, anélkül, hogy érte díjt várna. Pusztítja ugyanis erejéhez képest szobáink jegyeit, melyek a munkájában ve­rítékező, vagy édes siestájában áthevült embert oly érzékenyen bántalmazzák; gyilkolja az ember vérét szomjazó szúnyogokat, melyeknek ha akkora volna hatalmuk,­­ mint haragjok, ki állhatna meg előttük? fogdossa a ruhák és ágyneműk körül pete­rakással foglalkozó moly­pillér, melynek hernyói conventio nélkül is becsületesen borotválják téli öltönyeinket. Sőt ez üldözött laktárs ennél is többet tesz, mit azonban örömest elengednének neki a tisztaság-kedvelő házi­asszonyok, fonnak t. i. a nap fényében ezer szint játszó aranyszálakat, és szőnek a falak szegleteiben ékes selyemkendőket a gon­datlan szobaleány számára. A pókok (araneae), e műszaki csapat az iz­­állatok (arthrozoa) nagy seregében a patkányok­­nak (arachnoideae) 3000 élő fajból álló ezredéhez tartoznak, melyből a létérti küzdelemben 130 faj már elesvén, csak kövületekből ismeretes. De lássuk e genie-corps ismertető jegyeit: A fej össze lévén nőve a torral, salto mor­tálét nyak­törési veszély nélkül produkálhatnak; a vékony nyél, mely a test felső részéből vízszintesen kinyúlik, tagolatlan ha­talmas potrohukat kapcsolja ahhoz, és így azon 7 ízből összenőtt, egyenlőtlen hosszúságú 8 láb is inkább ugyanannyi kéznek volna tekintendő , mivel a test felső részéhez erősítvék. De ügyesen is ke­zelik a fonalat, mely a potroh alsó részén nyíló 4—6 szövő szemölcsön tolul ki, mert a kezelés­­ könnyebbítésére karmaik belső felén — fésű­ fogak alakjára — a sörték egész sora áll rendelkezésükre, melyekkel a font szálakat egyesítve vastagítani,­­ alkalmas helyen meghurkolni, és művészi szövetté fonni képesek. Meg nem élhetvén azonban egyedül a takácskodásból, van két erős kampó alakú, és a késpengéhez hasonlóan behajlítható csöves rágá­­nyuk, melyeken keresztül, mint a kígyók méreg fogain, gyilkoló nedv fecsesen a megmart állat sebébe. A lemezalakú állak 5 izületű falámokkal­­ bírnak, melyek vége a nöcénél horgas, a hímnél ellenben, mely rendesen kisebb, kanál alakú, és­­ korántsem nemi szervül szolgál, mint az Menge pontos megfigyelése folytán kiderült, hanem egyéb használaton kívül a csápokat pótolja. Szemeik, melyek száma 8, ritkábban 6, igen egyszerűek , sötétben oly­kor világítanak, és a legsajátszerűbben csoportosítvák. Csak Észak-Amerika mammut-bar­­langjaiban él két faj (anthx­obia mammouthia és opilia armata), melyeknek a sok szemből egy sem jutott. A pókok magányos életet élnek, sőt a neve oly vérszopó Xantippe, hogy férje még házastársi enyelgésnél is a legnagyobb elővigyázattal kény­te­len hozzá közelíteni, és mihamarább menekülni, ha általa csupa szeretetből (?) felfalatni nem akar. A petékből kikelt nagyreményű sarjadék azonnal ha­sonló szüleihez, és kellő kifejlődéséig 5—6-szor kap új ruhát (vedlik) és ez idő alatt visszanyeri neta-

Next