Kecskeméti Lapok, 1874. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1874-10-18 / 42. szám
kiépítése, és több rendbeli feliratoknak az illető minisztériumokhoz felterjesztése. A bugaci alzálog-birtokokra nézve van szerencsém jelenteni, hogy az illető zálog-birtokosok, birtokaiknak minden kivétel nélkül folyó évi szeptember hó 29-én a városi közönségnek visszabocsátották, és igy a birtok kibocsátása végett egyetlen pernek megindítására sem lesz szükség; minek folytán a birtokosok közül már néhányan zálogköveteléseik és beruházmányaikra nézve kielégittettek; a többieknek kielégítése pedig, illető telekkönyveik tisztázásától van függővé téve. Ez ideig következő alzálogosok elégittettek ki: Bódog József 161 frt. 69 kr., Bódog Pál 997 frt. 62 kr., Bódog Ferenc 3154 frt. 99 kr , Bozsik József 3361 frt. 52 kr., Kovács László örökösei 2466 frt. 2 kr., Ferenczy Gergely 4527 frt. 86 kr., és Ferenczy László 2997 frt. 504/5 kr. erejéig, mely hét rendbeli összeg 17,667 forint 304/5 krt. részen. Ezen öszszegből azonban készpénzben csak 11,667 frt. 304/5 kr. fizettetett ki, mert Ferenczy Gergely és László testvérek részéről a nekik esedékes 6000 frtra nézve egy évi halasztás engedtetett, mit a tanács a t. közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében azon indokból látott jónak elfogadni s arról kötelezvényt kibocsátani, hogy az e célra designált pusztaszeri haszonbérből még annyi összeg nem folyt be, hogy abból az összes zálogbirtokosok követelése kielégíttethetnék. E végből szükségesnek látnám még a városi tanácsot felhatalmaztatni arra, hogy a bugaczi alzálogbirtokosok közül azokkal, kik fizetési halasztásra hasonló feltételek (1%) mellett készeknek nyilatkoznak, az egyességet megköthesse. — Ezen ügyben meg jelentem, hogy a kielégített hét birtokos részéről a telekkönyvek kiigazítására szükséges nyilatkozatok kiállíttattak, s a törvényszékhez benyújtattak. Az Őrhalmi-féle háznak a Kiss Pál-féle épülettel tett kicserélése megtörtént, ámannak a reáliskola helyiségévé, emennek pedig katonai laktanyává átalakítása a legnagyobb erélylyel eszközöltetik. A Cserepes-féle törvényszéki új épületeknek formális átadása ugyan még nem történt meg, azonban már a járásbíróság abba beleköltözött, és a Millhoffer-féle háznak a gazdasági iskola helyiségévé átalakítása folyamatban van. A Cserepes-épület már teljesen készen van, az átadást csupán a kályhák árának és beállítási költségeinek ki által leendő fedeztetése gátolja, mire nézve a miniszteri rendelet a t. közgyűlés elé van terjesztve. A törvényhatóságok területeinek szabályozása tárgyában a minisztertanácshoz és belügyminisztériumhoz közgyűlésileg megrendelt felterjesztések elkészíttetvén, folyó hó 9-én az elnökletem alatt kiküldött háromtagú bizottság által személyesen benyújtottak. Ez alkalommal a küldöttség által a honvédelmi minisztériumhoz a 11. számú dragonyos ezred törzskarának önkénytes beszállásolása ellen is felterjesztés adatott be, valamint a Tisza szabályozási ügyben célba vett végrehajtás felfüggesztése végett a pénzügyminisztériumhoz is megtörtént a felterjesztés. Ami a múlt szeptember havi közegészségi és közbiztonsági állapotokat illeti, arra nézve örömmel jelenthetem, hogy a közegészségi állapot szeptember hóban határozottan kedvezőbb volt, mint az előbbi hónapokban, ugyanis míg augusztus hónapban a halottak száma 161 volt, szeptemberben csak 121, tehát 40-nel kevesebb. A közbiztonság pedig teljesen megnyugtató, mert sem a személy-, sem a vagyonbátorság nem volt megtámadva. A pénztárak állása szeptember hóban határozottan kedvezőbbé lett, amennyiben nemcsak az előző hónapokról fenmaradt tartozások fizetését eszközölhették, hanem még a váci káptalannak 2520 frt. tőketartozás is járulékaival együtt lefizettetett. A bevételi pénztárban szeptember hóban befolyt 35,376 frt. 53 kr.; a kiadási pénztár az augusztus havi maradványnyal együtt 36,534 frt. 4 kr. felett rendelkezett, melyből 29,733 frt. 77 krt. adott ki, mihez képest a pénztárállás október 1. napján 6800 frt. 27 kr. volt. Az adópénztárban 20,232 frt. 75 kr. folyt be, mely összeggel együtt az év elejétől október 1-je napjáig a kir. adópénztárban 120,925 frt. 41 kr. jön beszolgáltatva, s e szerént az 1873. évi hátralékot is ide számítva 144,631 frt. 45 kv. hátralékba van adópénztárunk szeptember végéig. Az ügyforgalmat illetőleg van szerencsém előterjeszteni, hogy az iktató hivatalba beadatott 825 ügy darab, közgyűlésen 84, tanácsülésen 247, ülésen kívül 536 intéztetettel, így a beadottnál 42 ügydarabbal több. Végül egy sajnos esetet kell a 1. közgyűlésnek bejelentenem: ugyanis Tormássy László adóvégrehajtó hűségtelen pénzkezelésben tapasztaltatván, a városi tanács által hivatalától felfüggesztetett, s ellene a fegyelmi eljárás megindittatott, s hogy az általa bugac-monostori adóból elköltött 224 frt. 76 kr. hiány helyrepótoltassék, vagyonára biztositási végrehajtás vezettetett, valamint a további nyomozások iránti intézkedések a városi tanács részéről szinte megtétettek.“ Ezen polgármesteri jelentés után Muraközy József bizottsági tag több észrevételt tett, s kérte hogy általa megjelölt részére a polgármesteri jelentésnek a közgyűlés tüzetes határozatot hozzon, — azonban bizottsági tag úr észrevételei elvettetvén, a polgármesteri jelentés tudomásul vétetett, azon hozzátétellel, hogy Tormássy László felfüggesztett adóvégrehajtó helyébe, ügyének végelintéztetéséig napdíjas egyén alkalmaztassák. A polgármesteri jelentésnek ekképett elintéztetése után ugyancsak Muraközy József bizottsági tag két rendbeli interpellációval állt elő, kérdezvén a polgármestert: I., hogy mivel a szervezeti szabályok szerint a tiszti ügyész kiválóan árvaszéki ügyekkel foglalkozik, s azontúl mindazon kötelességeket teljesíti, miket a törvény és a szabályzat a tiszti ügyészre ruház, a város cselekvő perei pedig a polgármester illetőleg a közgyűléstől nyerendő meghatalmazás folytán magán ügyvédekkel fognak folytattatni, miként történik mégis, hogy a tiszti ügyész halmozott teendője mellett is a város cselekvő perei vitelével is meg van bízva, s nem áll-e majd elő az illető tiszti ügyész a szervezeti szabályok ellenére mintegy reá tukmált illetéktelen munka teljesítéséért számlájával? s miként biztosította polgármester úr ilyetén esedékes követeléstől a várost? — Bagi polgármester úr kijelenti, hogy a tiszti ügyészek oly számmal vannak, hogy a városnak mindenféle ügyeit elláthatják, s arra nézve, hogy munkálkodásukért számlát ne nyújtsanak be, kezeskedik azon eljárás, melynél fogva tudtokra adatik az ügy átadásnál, mikép részekre a perköltségen kívül külön tiszteletdíj nem jár — kezeskedik, mire a közgyűlés — bár interpelláló nincs a felelettel megelégedve — a polgármester válaszát tudomásul veszi. II. A „Kecskemét“ című helyi lap legközelebbi száma újdonsági rovatában egy, az árvaszéki tisztviselőkre nézve compromittáló közleményt hozott: kérdezi ennélfogva bizottsági tag a polgármestert, tud-e erről valamit, s ha nem tudna, akar-e arról tudomást szerezni, s a közérdekben mit szándékozik továbbra tenni? Bagi polgármester úr kijelenti, hogy nincs tudomása az árvaszéknél semmi olyatén eljárásról, mi az érintett cikkecskében foglaltatik, de különben az első sorban az árvaszéki tisztviselők magánügye a lapszerkesztővel, ki által névtelenül hozott cikkben az egész tiszti személyzet gyanúsíttatik, úgy tudja, hogy az árvaszék elnöke a lapszerkesztőt írásban felkérte, hogy lapjának legközelebbi számában vagy nevezze meg azt, kit cikkében ért, vagy a gyanúsítást vonja vissza; különben is névtelenül s talán meggondolatlanul világgá bocsátott cikkecske nézete szerént nem érdemel oly nagy fontosságot: — a közgyűlés tudomásul veszi a polgármester válaszát. Ezután Szappanos István tanácsnok indítványozza , hogy mivel Bugac puszta egy része ezentúl másként fog hasznosíttatni mint eddigelé, s így más adókulcs szerint fog megadóztatni, annak okáért ez irányban a szükséges lépések mielőbb megtétessenek. Az indítvány azon hozzáadással fogadtatik el, hogy egyszersmind százalékolás végett is megtétessék a jelentés, nehogy a be nem jelentés vagy késedelmezés büntetést vonjon maga után. Következett ezután a napirend, melynek tárgyalásáról azonban jövő számunkban szólandunk. Tudnivalók a méter-mértékről. (Folytatás.) Súlymértékek. Ha valami tehernek, árúnak vagy portékának a nehézségét vagyis súlyát a kereskedő meg akarja mérni, mit csinál? Előveszi azt a súlymérő eszközt, melyet, ha nagyobb fajta, mázsálónak, ha pedig kisebb fajta, fontmértéknek nevezünk, az egyik serpenyőbe beleteszi a megmérendő tárgyat, a másikba pedig addig rakja a súlyokat, előbb a fontosakat, azután a latosakat, féllatosokat, quintliket, míg végre a fontmérték nyelve se jobbra se balra ki nem billen. Mikor ez megtörtént, összeszámlálja a serpenyőbe rakott fontosokat, latosokat, quintliket, s aztán ebből megtudja, hogy a megmért portékának súlya ennyi meg ennyi font, ennyi meg ennyi lat és — ha még ez is kell — ennyi meg ennyi quintli. Quintli, lat, font, mázsa a tárgyak súlyának mérésére valók, vagy —amint röviden mondani szokás — súlymértékek vagy súlyok. Mindenki tudja, hogy 1 mázsában 100 font, 1 fontban 32 lat és 1 latban 4 quintli van. E számokat tudván, át lehet számítani a súlymértékeket egyiket a másikra. Ha például azt kell kiszámítani, hogy ennyi meg ennyi mázsában hány font van, úgy a mázsák számát sokszorozni kell százzal; ha viszont azt akarjuk kiszámítani, hogy ennyi meg ennyi font hány mázsát tesz, úgy a fontok számát el kell osztani 100-zal. Ép így, ha az a kérdés, hogy ennyi meg ennyi fontban hány lat van, úgy a fontok számát sokszorozni kell 32-vel, vagy ha latokat fontokra kell változtatni, úgy a latok számát el kell osztani 32-vel. Mázsákat fontokra, vagy fontokat mázsákra könnyű átszámítani. A 100-zal szorzás vagy osztás t. i. csak két zérusnak hozzáragasztásából, illetőleg két számjegynek elvágásából áll. De már a fontoknak latokra, és a latoknak fontokra változtatása bajosabb munka, mert 32-vel szorozni vagy osztani fejből nem megy egykönnyen. Mennyivel jobb lenne, ha fontban is nem 32 lat lenne, hanem épen 100, valamint a forintban 100 krajcár, a méterben 100 centiméter, a hektoliterben 100 liter, a literben 100 centiliter van. De még más bajai is vannak a mostani súlymértékeknek. Az egyik az, hogy most már nálunk voltaképen kétféle mázsa és kétféle font divatozik. A kereskedők sok esetben, különösen a gabnakereskedésben már nem a bécsi mázsát, hanem az úgynevezett vámmázsát, és nem a bécsi fontot, hanem a vámfontot használják. Ha most nálunk mázsáról vagy fontról van szó, világosan meg kell mondani, hogy félreértés ne legyen, melyiket értjük, a bécsit-e, vagy pedig a vámszövetségit? És a tévedés annyival könnyebben megeshetik, mert a bécsi súlymértékek nem valami nagyon sokkal ütnek el a vámszövetségiektől. A vámfontban t. i. 32 lat helyett, kerekszámban véve, 28 lat foglaltatik, vagyis 7 bécsi font igen közel annyi mint 8 vámfont, 1 bécsi mázsa pedig , megint csak kerekszámban véve , annyi mint 112 vámfont. E szerint a tévedés , vagy ami szintén nem ritkaság, a szántszándékos csalás is könnyen előadhatja magát. A másik baja a mostani súlymértékeknek az, hogy valamint az izcéről nem lehet megmondani, hogy micsoda összetartozandóságban van a hosszúságmértékekkel, és úgy a fontról sem lehet megmondani, hogy miként van kapcsolatban a másfajta mértékekkel. Minő viszonyban van a font egy itce folyadéknak, például a mindenütt található víznek nehézségéhez, vagy minő viszonyban van a mázsa egy akó viz nehézségéhez ? Milyen nehéz egy itce viz, vagy egy akó viz? Ki tudná ezt előleges próba nélkül megmondani? A baj itt is épen abban van, hogy a fontról nem lehet megmondani: voltaképen mit ábrázol? A mostani fontosnak egy egészen önkényesen választott súly mérték , melynek nagyságát mikor megállapították , arra semmi tekintettel sem voltak, hogy a font meg az egy itce víz súlya között bizonyos egyszerű összetartozandóság hozassák létre. Ha egy itce víznek megmérjük a nehézségét, úgy üt ki, hogy 1 itce tiszta víz súlya 1 font 8 lat és lí/i quintli. És miért épen ennyi? Miért nem kerekesen 1 vagy 2 font? Azért, mert akkoriban, mikor az 1 fontost megállapították, a nehézségét csak úgy találomra, minden előleges plánum nélkül mérték ki. A mostani súlymértékeinknek — a kétféle mázsa és kétféle fonttal járó zavarokról nem is szólva — két nagy hibájuk van tehát, t. i.: 1) Hogy a fontban nem 100 lat, hanem 32 foglaltatik. 2) Hogy a font és az itce között nincs semmi előre megállapított összetartozandóság. A franciák, mikor a múlt század végén új mértékeiket megállapították, e bajokon is segítettek. Törvénynyé tették, hogy az új francia fontnak olyan nehézsége legyen, mint egy liter 4 foknyi melegü tiszta víznek, s ezt az új fontot külön névre is keresztelték. E súlymértéket t. i. kilogramnak nevezték el. A kilogram tehát nem egyéb, mint az új francia font, és nehézsége épen akkora, mint az egy liter 4 foknyi melegü tiszta vizé. E határozattal az egyik bajon már segítettek, t. i. a súlymértéket kapcsolatba hozták a folyadék-mértékkel, s minthogy a folyadék-mérték is kapcsolatban van a hosszúságmértékkel, e szerint minden mérték együvé tartozó lett. A másik bajon, hogy t. i. a fontban 32 fat foglaltatott, most már könnyen lehetett segíteni. Törvénynyé tették azt is, hogy az új francia fontban, a kilogramban, épen 100 lat legyen. Ezt az új latot is külön névvel nevezték el. Az új francia latnak dekagram lett a neve. A dekagram tehát nem egyéb, mint az új francia lat, melyből épen 100 megy egy kilogramra. A kilogram és dekagram között tökéletesen az a viszony van megint, mint a forint és a krajcár között. Ha kilogramokat dekagramokra kell változtatni, és úgy kell tenni a dolgot, mint mikor forintokat krajcárokra, vagy métereket centiméterekre, vagy hektolitereket literekre, vagy litereket centiliterekre változtatunk. E szerint 16 kilogramban épen annyi a dekagram, mint amennyi krajcár van 16 forintban, t. i. 1600. És 1253 dekagramban 12 kilogram és 53 dekagram foglaltatik. E két súlymértéken — a kilogramon és dekagramon — kívül lesz még a közforgalomban egy harmadik is, t. i. a mázsa, melyet mint eddig is, a nagy terhek kifejezésére fogunk használni. Csak-