Kecskeméti Lapok, 1874. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1874-10-18 / 42. szám

kiépítése, és több rendbeli feliratoknak az illető minisztériumokhoz felterj­esztése. A bugaci alzálog-birtokokra nézve van szeren­csém jelenteni, hogy az illető zálog-birtokosok, birtokaiknak minden kivétel nélkül folyó évi szep­tember hó 29-én a városi közönségnek visszabo­­csátották, és igy a birtok kibocsátása végett egyetlen pernek megindítására sem lesz szükség; minek folytán a birtokosok közül már néhányan zálog­­követeléseik és beruházmányaikra nézve kielégit­­tettek; a többieknek kielégítése pedig, illető telekkönyveik tisztázásától van függővé téve. Ez ideig következő alzálogosok elégittettek ki: Bódog József 161 frt. 69 kr., Bódog Pál 997 frt. 62 kr., Bódog Ferenc 3154 frt. 99 kr , Bozsik József 3361 frt. 52 kr., Kovács László örökösei 2466 frt. 2 kr., Ferenczy Gergely 4527 frt. 86 kr., és Ferenczy László 2997 frt. 504/5 kr. erejéig, mely hét rendbeli összeg 17,667 forint 304/5 krt. részen. Ezen ösz­­szegbő­l azonban készpénzben csak 11,667 frt. 304/5 kr. fizettetett ki, mert Ferenczy Gergely és László testvérek részéről a nekik esedékes 6000 frtra nézve egy évi halasztás engedtetett, mit a tanács a t. közgyűlés utólagos jóváhagyásának re­ményében azon indokból látott jónak elfogadni s arról kötelezvényt kibocsátani, hogy az e célra designált pusztaszeri haszonbérből még annyi összeg nem folyt be, hogy abból az összes zálog­birtokosok követelése kielégíttethetnék. E végből szükségesnek látnám még a városi tanácsot felhatalmaztatni arra, hogy a bugaczi alzálog­birtokosok közül azokkal, kik fizetési halasztásra hasonló feltételek (­1%) mel­lett készeknek nyilatkoznak, az egyességet megköt­hesse. — Ezen ügyben meg jelentem, hogy a ki­elégített hét birtokos részéről a telekkönyvek ki­igazítására szükséges nyilatkozatok kiállíttattak, s a törvényszékhez benyújtattak. Az Őrhalmi-féle háznak a Kiss Pál-féle épülettel tett kicserélése megtörtént, ámannak a reáliskola helyiségévé, emennek pedig katonai laktanyává átalakítása a legnagyobb erélylyel eszközöltetik. A Cserepes-féle törvényszéki új épületeknek formális átadása ugyan még nem történt meg, azonban már a járásbíróság abba beleköltözött, és a Millhoffer-féle háznak a gazdasági iskola helyisé­gévé átalakítása folyamatban van. A Cserepes-épület már teljesen készen van, az átadást csupán a kályhák árának és beállítási költségeinek ki által leendő fedeztetése gátolja, mire nézve a miniszteri rendelet a t. közgyűlés elé van terjesztve. A törvényhatóságok területeinek szabályozása tárgyában a minisztertanácshoz és belügyminiszté­riumhoz köz­gyűlésileg megrendelt felterjesztések elkészíttetvén, folyó hó 9-én az elnökletem alatt kiküldött háromtagú bizottság által személyesen benyújtottak.­­ Ez alkalommal a küldöttség által a honvédelmi minisztériumhoz a 11. számú drago­­nyos ezred törzskarának önkénytes beszállásolása ellen is felterjesztés adatott be, valamint a Tisza szabályozási ügyben célba vett végrehajtás felfüg­gesztése végett a pénzügyminisztériumhoz is meg­történt a felterjesztés. A­mi a múlt szeptember havi közegészségi és közbiztonsági állapotokat illeti, arra nézve öröm­mel jelenthetem, hogy a közegészségi állapot szep­tember hóban határozottan kedvezőbb volt, mint az előbbi hónapokban, ugyanis míg augusztus hó­napban a halottak száma 161 volt, szeptemberben csak 121, tehát 40-nel kevesebb. A közbiztonság pedig teljesen megnyugtató, mert sem a személy-, sem a vagyonbátorság nem volt megtámadva. A pénztárak állása szeptember hóban határo­zottan kedvezőbbé lett, a­mennyiben nemcsak az előző hónapokról fenmaradt tartozások fizetését esz­közölhették, hanem még a váci káptalannak 2520 frt. tőketartozás is járulékaival együtt lefizettetett. A bevételi pénztárban szeptember hóban befolyt 35,376 frt. 53 kr.; a kiadási pénztár az augusztus havi maradványnyal együtt 36,534 frt. 4 kr. felett rendelkezett, melyből 29,733 frt. 77 krt. adott ki, mihez képest a pénztárállás október 1. napján 6800 frt. 27 kr. volt. Az adópénztárban 20,232 frt. 75 kr. folyt be, mely összeggel együtt az év elejétől október 1-je napjáig a kir. adópénztárban 120,925 frt. 41 kr. jön beszolgáltatva, s e szerént az 1873. évi hátra­lékot is ide számítva 144,631 frt. 45 kv. hátralékba van adópénztárunk szeptember végéig. Az ügyforgalmat illetőleg van szerencsém elő­terjeszteni, hogy az iktató hivatalba beadatott 825 ügy darab, közgyűlésen 84, tanácsülésen 247, ülésen kívül 536 intéztetett­el, így a beadottnál 42 ügy­darabbal több. Végül egy sajnos esetet kell a 1. közgyűlésnek bejelentenem: ugyanis Tormássy László adóvég­rehajtó hűségtelen pénzkezelésben tapasztaltatván, a városi tanács által hivatalától felfüggesztetett, s ellene a fegyelmi eljárás megindittatott, s hogy az általa bugac-monostori adóból elköltött 224 frt. 76 kr. hiány helyrepótoltassék, vagyonára biztositási végrehajtás vezettetett, valamint a további nyomo­zások iránti intézkedések a városi tanács részéről szinte megtétettek.“ Ezen polgármesteri jelentés után Muraközy József bizottsági tag több észrevételt tett, s kérte hogy általa megjelölt részére a polgármesteri jelen­tésnek a közgyűlés tüzetes határozatot hozzon, — azonban bizottsági tag úr észrevételei elvettetvén, a polgármesteri jelentés tudomásul vétetett, azon hozzátétellel, hogy Tormássy László felfüggesztett adóvégrehajtó helyébe, ügyének végelintéztetéséig napdíjas egyén alkalmaztassák. A polgármesteri jelentésnek ekkép­­ett elintéz­­tetése után ugyancsak Muraközy József bizottsági tag két rendbeli interpellációval állt elő, kérdezvén a polgármestert: I., hogy mivel a szervezeti szabá­lyok szerint a tiszti ügyész kiválóan árvaszéki ügyekkel foglalkozik, s azontúl mindazon köteles­ségeket teljesíti, miket a törvény és a szabályzat a tiszti ügyészre ruház, a város cselekvő perei pedig a polgármester illetőleg a közgyűléstől nye­rendő meghatalmazás folytán magán ügyvédekkel fognak folytattatni, miként történik mégis, hogy a tiszti ügyész halmozott teendője mellett is a város cselekvő perei vitelével is meg van bízva, s nem áll-e majd elő az illető tiszti ügyész a szervezeti szabályok ellenére mintegy reá tukmált illetéktelen munka teljesítéséért számlájával? s miként bizto­sította polgármester úr ilyetén esedékes követeléstől a várost? — Bagi polgármester úr kijelenti, hogy a tiszti ügyészek oly számmal vannak, hogy a vá­rosnak mindenféle ügyeit elláthatják, s arra nézve, hogy munkálkodásukért számlát ne nyújtsanak be, kezeskedik azon eljárás, melynél fogva tudtokra adatik az ügy átadásnál, mikép részekre a perkölt­ségen kívül külön tiszteletdíj nem jár — kezeskedik, mire a közgyűlés — bár interpelláló nincs a felelettel megelégedve — a polgármester válaszát tudomásul veszi. II. A „Kecskemét“ című helyi lap legközelebbi száma újdonsági rovatában egy, az árvaszéki tiszt­viselőkre nézve compromittáló közleményt hozott: kérdezi ennélfogva bizottsági tag a polgármestert, tud-e erről valamit, s ha nem tudna, akar-e arról tudomást szerezni, s a közérdekben mit szándékozik továbbra tenni? Bagi polgármester úr kijelenti, hogy nincs tudomása az árvaszéknél semmi olyatén eljá­rásról, mi az érintett cikkecskében foglaltatik, de különben az első sorban az árvaszéki tisztviselők magán­ügye a lapszerkesztővel, ki által névtelenül hozott cikkben az egész tiszti személyzet gyanúsít­­tatik, úgy tudja, hogy az árvaszék elnöke a lap­szerkesztőt írásban felkérte, hogy lapjának legkö­zelebbi számában vagy nevezze meg azt, kit cikkében ért, vagy a gyanúsítást vonja vissza; különben is névtelenül s talán meggondolatlanul világgá bocsátott cikkecske nézete szerént nem érdemel oly nagy fontosságot: — a közgyűlés tu­­do­másul veszi a polgármester válaszát. Ezután Szappanos István tanácsnok indítvá­nyozza , hogy mivel Bugac puszta egy része ezentúl másként fog hasznosíttatni mint eddigelé, s így más adókulcs szerint fog megadóztatni, annak okáért ez irányban a szükséges lépések mielőbb megtétes­senek. Az indítvány azon hozzáadással fogadtatik el, hogy egyszersmind százalékolás végett is meg­tétessék a jelentés, nehogy a be nem jelentés vagy késedelmezés büntetést vonjon maga után. Következett ezután a napi­rend, melynek tár­gyalásáról azonban jövő számunkban szólandunk. Tudnivalók a méter-mértékről. (Folytatás.) Súlymértékek. Ha valami tehernek, árúnak vagy portékának a nehézségét vagyis súlyát a kereskedő meg akarja mérni, mit csinál? Előveszi azt a súlymérő eszközt, melyet, ha nagyobb fajta, mázsálónak, ha pedig kisebb fajta, fontmértéknek nevezünk, az egyik serpenyőbe beleteszi a megmérendő tárgyat, a másikba pedig addig rakja a súlyokat, előbb a fontosakat, azután a latosakat, féllatosokat, quint­­liket, míg végre a fontmérték nyelve se jobbra se balra ki nem billen. Mikor ez megtörtént, össze­számlálja a serpenyőbe rakott fontosokat, latosokat, quintliket, s aztán ebből megtudja, hogy a megmért portékának súlya ennyi meg ennyi font, ennyi meg ennyi lat és — ha még ez is kell — ennyi meg ennyi quintli. Quintli, lat, font, mázsa a tárgyak súlyának mérésére valók, vagy —a­mint röviden mondani szokás — súlymértékek vagy súlyok. Mindenki tudja, hogy 1 mázsában 100 font, 1 fontban 32 lat és 1 latban 4 quintli van. E számokat tudván, át lehet számítani a súly­mértékeket egyiket a másikra. Ha például azt kell kiszámítani, hogy ennyi meg ennyi mázsában hány font van, úgy a mázsák számát sokszorozni kell százzal; ha viszont azt akarjuk kiszámítani, hogy ennyi meg ennyi font hány mázsát tesz, úgy a fontok számát el kell osztani 100-zal. Ép így, ha az a kérdés, hogy ennyi meg ennyi fontban hány lat van, úgy a fontok számát sokszorozni kell 32-vel, vagy ha latokat fontokra kell változtatni, úgy a latok számát el kell osztani 32-vel. Mázsákat fontokra, vagy fontokat mázsákra könnyű átszámítani. A 100-zal szorzás vagy osztás t. i. csak két zérusnak hozzáragasztásából, illetőleg két számjegynek elvágásából áll. De már a fontok­nak latokra, és a latoknak fontokra változtatása bajosabb munka, mert 32-vel szorozni vagy osztani fejből nem megy egykönnyen. Mennyivel jobb lenne, ha fontban is nem 32 lat lenne, hanem épen 100, valamint a forintban 100 krajcár, a méterben 100 centiméter, a hekto­literben 100 liter, a literben 100 centiliter van. De még más bajai is vannak a mostani súly­mértékeknek. Az egyik az, hogy most már nálunk volta­­képen kétféle mázsa és kétféle font divatozik. A kereskedők sok esetben, különösen a gabnakeres­­kedésben már nem a bécsi mázsát, hanem az úgy­nevezett vámmázsát, és nem a bécsi fontot, hanem a vámfontot használják. Ha most nálunk mázsáról vagy fontról van szó, világosan meg kell mondani, hogy félreértés ne legyen, melyiket értjük, a bé­csit-e, vagy pedig a vámszövetségit? És a tévedés annyival könnyebben megeshetik, mert a bécsi súlymértékek nem valami nagyon sokkal ütnek el a vámszövetségiektől. A vámfontban t. i. 32 lat helyett, kerekszámban véve, 28 lat foglaltatik, vagyis 7 bécsi font igen közel annyi mint 8 vámfont, 1 bécsi mázsa pedig , megint csak kerekszámban véve , annyi mint 112 vámfont. E szerint a tévedés , vagy a­mi szintén nem ritkaság, a szántszándékos csa­lás is könnyen előadhatja magát. A másik baja a mostani súly­mértékeknek az, hogy valamint az izcéről nem lehet megmondani, hogy micsoda összetartozandóságban van a hosszú­­ságmértékekkel, és úgy a fontról sem lehet meg­mondani, hogy miként van kapcsolatban a másfajta mértékekkel. Minő viszonyban van a font egy itce folyadéknak, például a mindenütt található víznek nehézségéhez, vagy minő viszonyban van a mázsa egy akó viz nehézségéhez ? Milyen nehéz egy itce viz, vagy egy akó viz? Ki tudná ezt előleges próba nélkül megmondani? A baj itt is épen abban van, hogy a fontról nem lehet megmondani: voltaképen mit ábrázol? A mostani­­ fontosnak egy egészen önkényesen választott súly mérték , melynek nagy­ságát mikor megállapították , arra semmi tekintettel sem voltak, hogy a font meg az egy itce víz súlya között bizonyos egyszerű összetartozandóság hozas­sák létre. Ha egy itce víznek megmérjük a nehéz­ségét, úgy üt ki, hogy 1 itce tiszta víz súlya 1 font 8 lat és lí/i quintli. És miért épen ennyi? Miért nem kerekesen 1 vagy 2 font? Azért, mert akkoriban, mikor az 1 fontost megállapították, a nehézségét csak úgy találomra, minden előleges plánum nélkül mérték ki. A mostani súlymértékeinknek — a kétféle mázsa és kétféle fonttal járó zavarokról nem is szólva — két nagy hibájuk van tehát, t. i.: 1) Hogy a fontban nem 100 lat, hanem 32 foglaltatik. 2) Hogy a font és az itce között nincs semmi előre megállapított összetartozandóság. A franciák, mikor a múlt század végén új mértékeiket megállapították, e bajokon is segítettek. Törvénynyé tették, hogy az új francia fontnak olyan nehézsége legyen, mint egy liter 4 foknyi melegü tiszta víznek, s ezt az új fontot külön névre is keresztelték. E súlymértéket t. i. kilogramnak nevezték el. A kilogram tehát nem egyéb, mint az új francia font, és nehézsége épen akkora, mint az egy liter 4 foknyi melegü tiszta vizé. E határozattal az egyik bajon már segítettek, t. i. a súlymértéket kapcso­latba hozták a folyadék-mértékkel, s minthogy a folyadék-mérték is kapcsolatban van a hosszúság­­mértékkel, e szerint minden mérték együvé tar­tozó lett. A másik bajon, hogy t. i. a fontban 32 fat foglaltatott, most már könnyen lehetett segíteni. Törvénynyé tették azt is, hogy az új francia font­ban, a kilogramban, épen 100 lat legyen. Ezt az új latot is külön névvel nevezték el. Az új francia latnak dekagram lett a neve. A dekagram tehát nem egyéb, mint az új francia lat, melyből épen 100 megy egy kilogramra. A kilogram és deka­gram között tökéletesen az a viszony van megint, mint a forint és a krajcár között. Ha kilogramokat dekagramokra kell változtatni, és úgy kell tenni a dolgot, mint mikor forintokat krajcárokra, vagy métereket centiméterekre, vagy hektolitereket lite­rekre, vagy litereket centiliterekre változtatunk. E szerint 16 kilogramban épen annyi a dekagram, mint a­mennyi krajcár van 16 forintban, t. i. 1600. És 1253 dekagramban 12 kilogram és 53 dekagram foglaltatik. E két súlymértéken —­ a kilogramon és deka­­gramon — kívül lesz még a közforgalomban egy harmadik is, t. i. a mázsa, melyet mint eddig is, a nagy terhek kifejezésére fogunk használni. Csak-

Next