Kecskeméti Lapok, 1874. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1874-11-22 / 47. szám
/VT // / Jr w Hetedik évfolyam, 47. szám._________________________November 22. 1874. Előfizetési dij: ^ 3Hj d té ^ (LjuV ^ Szerkesztői szállás: 30 kr. Hal-piac, 250. SZ., hová a 1/ n « 11 ft A 4 n « 4 n I m /. U A 4 N I A » Hirdetések elfogadtatnak Tóth lap szellemi részét illető W 6 ö w 6 S I R T 1 Il I fn Sjj ll fi T 8 8 íl O László könyvnyomdájában, 3-ik közlemények küldendők. vj j w tu i luiiuu iiwiiiujj. tized Budai-nagy-utc.a 184. sz. Szállásbérrendszer. Miután a háztulajdonosok és zsellérek közti viszony országos törvények által rendezve mindeddig nincs, de mivel nézetünk szerint az érdekek roppant változatossága miatt ez egykönnyen nem is rendezhető, azért helyén lenne, ha városi köztörvényhatóságunk, a többi sz. kir. városok példáját követve, ezen ügyet a maga területén, helyi viszonyaihoz alkalmazott rendszabályok által megállapítaná és elintézné, úgy, amint elintézte a cselédrendszert és építkezési eljárást; mert tény az, hogy mióta cselédrendszerünk megállapíttatott és kellő erélylyel kezeltetik, dacára annak, hogy cselédeink, de különösen nőcselédeink épen nem hajlandók erényesebbek lenni, sokkal könynyebben kiegyenlíttetnek velük a peres ügyek mint ezelőtt, mert mind a járásbíráknak, mind a rendőrkapitánynak írott szabályok állnak rendelkezésére, melyeknek pontjait egyszerűen ráolvassák a perlekedő felekre, és ezeknek nyomán az ügyet röviden és biztosan intézhetik el. Hogy mennyi perpatvar keletkezik a háztulajdonosok és zsellérek között, és menynyi kellemetlenséget és békétlenséget okoznak ezek , azt mindannyian tapasztaljuk , de legsajnosabban tapasztalják a járásbírák, kiknek ezen ominózus pereket kell elintézniük, és kik mindannyiszor csak saját belátásuk és a peres felektől kicsikarható igaz vagy elferdített tényállásra alapított ítéletet hozhatnak , s könnyen megtörténhetik, hogy egy ugyanazon természetű ügyben két biró egészen eltérő ítéletet mond, s egyiknek sincs írott törvénye, melylyel a helyi viszonyokhoz alkalmazott ítéletét igazolhassa a megtámadás ellenébe, míg az írott törvények vagy rendszabályok az ilyen félreértéseket ha tökéletesen meg nem szüntetnék is, de a legnagyobb részben megkevesbíthetnék. Magától érthető, hogy ezen rendszabályok az írásban tett szerződéseket ezentúl is meghagynák érvényükben, de azok megkötésénél zsinórmértékül szolgálnának, és ezekben is megóvnák a kevésbé furfangos félt a furfangosabbnak csalásra számító fogásaitól, ha az az általános szabályokat ismerhetné. A törvényhatósági testület által hozott szabályokban mindenek előtt meg kellene állapítani a szállás felmondási idejét, mert ez által megóvatnék a zsellét a háztulajdonos azon zsarnokságától, hogy az lakóját egy összekoccanás után az utcára hányja, a háztulajdonos pedig azon kellemetlenségtől és veszteségtől, hogy lakása időközben üresen hagyassák és kárt szenvedjen, vagy a kárpótlást mindannyiszor a járásbíróság útján keresse, holott az írott rendszabályok maguk véget vetnének az efféle perlekedéseknek , sőt a kedélyek csillapítására is nagy befolyást gyakorolnának, ha mind a két fél előlegesen tudná, hogy mi lesz indulatoskodásának a következménye; mi részünkről költözködési határidőül május, augusztus és október hónapok elsejét tűznénk ki, éspedig leginkább azért, mert ezen időben semminemű cseléd nem változik, és így a költözködő fél cseléd nélkül sohasem lenne a hurcolkodás kellemetlen napjaiban; de még azért is, mert ezen időszakokban a munka sem oly sürgetős, mint más hónapokban; a téli vagy februári negyedet csak kivételes esetekben és igen fontos ok előfordultával engednek meg akár egyik, akár a másik félnek költözködésre, vagy kimozdításra használni, mert ezen időben a jóravaló lakó úgy sem kívánkozik hurcolkodni, és a háztulajdonos sem könnyen kaphat rendes lakót üresen hagyott szállásába. Továbbá különbséget tennénk a felmondási határidő között is, oly módon, hogy a havonként bérelt lakás felmondási határidejét mind a két félre 15 napra szabnánk, azon kijelentéssel, hogy ha a lakó a felmondási határidőt elmulasztja, köteles a következő 15 napra a járandóságot még akkor is megfizetni, ha előbb kihurcolkodnék, de ellenben a lakos sem tartozik a tulajdonos által kijelentett felmondástól számítandó 15 nap előtt szállását elhagyni, és a felmondást csak akkor tekintenék érvényesnek bármelyik részről, ha az írásban történnék; az éves szállások felmondási határidejét két kategóriába tennék oly módon , hogy azon szállásoknál, melyeknek évi bére 150 forintot meg nem halad, (*/4) egy negyedévi írásbeli felmondást határoznánk érvényesnek , oly módon , hogy a behurcolkodás első negyedévében megengednék mind a két félnek, hogy a beköltözéstől számítandó 10 napig joga legyen írásilag felmondani, éspedig azért, hogy mind a szállásadónak, mind a bérlőnek alkalma legyen ez idő alatt a kellemetlenségek felismerésére és azoktól a menekülésre, azonban minden következő negyedre szigorúan óhajtanék a negyedéves írásbeli felmondást megtartatni, éspedig a felmondást elmulasztó fél kárára. Mindazon szállásoknál, melyeknek évi árendája a fent említett 150 forintot meghaladja , féléves felmondási határidőt óhajtanánk meghatároztatni, ha csak a felek külön szerződést nem kötnek maguk között, de a felek közötti szerződésnek is mindig oly módon kell fogalmazva lenniök, hogy azok az itt említett alapszabályokkal összeütközésbe ne jöjjenek, különben semmisnek tekintendőknek véleményeznék őket, s csak annyi eltérést engednénk meg, hogy a több évre kötött szerződésben a felmondási időt hosszabbra tehetik a szerződő felek félévnél. A lakásfelvételnél tartozzék a bérlő a hónapos lakásnál a havi díj felét, az évi lakásnál pedig az évi lakbér 10%-át foglalóul adni, melyet a bérlő 36 óra eltelte előtt visszakérhet, a háztulajdonos pedig visszaadhat, minden kártérítési kötelezettség nélkül. A kialkudott bért a hónapos lakásoknál egészben, az évi lakásoknál pedig 1/4-es évenkénti részletekben előre fizetendőnek véleményeznék, éspedig azon megszorítással, hogy a háztulajdonosnak a hanyag fizetés ellenében mindenik '/4 év elején megengednék a felmondást az évnegyed első 15 napján belől még azon esetben is, ha a hurcolkodás a februári '/4-re esnék, nehogy ez által a háztulajdonos */4 évi lakbérveszteséggel károsíttassék. De ellenben azt sohasem engednénk meg, hogy a háztulajdonos a benlakó bútorát vagy eszközeit bírói felhatalmazás nélkül lefoglalhassa és visszatarthassa, mert épen ezen körülmény okozza a legtöbb perpatvart és civódást, azért óhajtanék épen az előleges fizetés szabály általi megállapítását, mert ez által megelőzhető a házbérrel nagyobb összegbeni hátramaradás és eladósodás, miután a lakó ha látja, hogy a nagyobb házbért nem képes pontosan fizetni, majd keres magának olyan kisebb lakást, melytől a házbért kellő időben megfizetheti.És most azon édes reményben tesszük le tollunkat, hogy ha érvelésünk és nézetünk itt-ott talán téves is, lesznek nálunk sokkal szakavatottabb férfiak a köztörvényhatósági testületben, kik a felvetett kérdés helyes megoldását nemcsak korszerűnek, de egyszersmind égető szükségnek is tekintendik, és iparkodni fognak a lakbérrendszer megállapitása által véget vetni ama számos kellemetlenségeknek, melyekkel a bírák majdnem naponta kénytelenek megküzdeni. Dr. D. A Kecskemét szab. kir. város köztörvényhatóságának 1874. évi november hó 18. és 19. napjain tartott rendes ülése. Elnök: Dani Ferenc főispán úr ő méltósága; jegyzők: Hornyik, Szalkay, Bagi, Boodor; a bizottsági tagok feles számmal. Miután a kitűzött határidőben elnöklő főispán úr a gyűlést megnyitotta, Bagi László polgármester úr következő havi jelentést tett: Tisztelt közgyűlés! A november havi rendes közgyűlésnek mai napra tett kitüzetését főleg azon körülmény indokolja, hogy a múlt október 26. tartott közgyűlésben több nagyérdekű sürgős ügyek elintéztettek, a hónap első felében pedig alig érkeztek be közgyűlési tárgyak, sőt mint a tárgyjegyzékből váélóztatnak