Kecskeméti Lapok, 1875. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1875-05-23 / 21. szám
A hasznos házi állatok közül a lovakat a rükkór szórványosan támadta meg, elterjedésének meggátlására azonban a szükséges rendőri elővigyázati szabályok kellő időben életbeléptettettek, s a beteg állatok szabályszerű gyógykezelés alá vétettek, 11- et. A személy- és vagyonbiztonságot a rendőrkapitányi jelentés szerint semmiféle említésre méltó eset ápril hónapban nem veszélyeztette. Itt azonban nem mulaszthatja el egy, a városunkra igen veszélyessé válhatott esemény felemlítését. Ugyanis folyó évi ápril hó 17-én d. u. 5 órakor esett tudomására, hogy a helybeli katonai kórházban, a cs. kir. katonaság részére 80 mázsa lőpor van behelyezve, kötelességének tartotta aként intézkedni, hogy az onnan a városon kívül levő lőpor raktárba azonnal kihelyeztessék, hogy városunk egy pillanatig se legyen kitéve azon véghetetlen nagy szerencsétlenségnek, mely annak eshető fellobbanása esetében érhetné. 12- et. A szegényházban áprilisban élelmeztetett 52 egyén, kivül élelemmel láttatott el 154, összesen 206 egyén. Ezeknek kiszolgáltatott: a) ételadag 6421; b) kenyéradag 8266. 13- at. A házi pénztárak forgalma a könyvelői osztály havi kimutatása szerint következő: bevétetett összesen 32,843 frt. 92 kr.; kiadatott pedig összesen 29,180 frt. 85 kr. E szerint május 1-én pénztárállás volt 3663 frt. 7 kr. 14 kr. Az adópénztárak bevételei: I. a kecskeméti adóközségből összesen 4736 frt. 76 kr. II. Bugacmonostorból összesen 554 frt. 92 kr. 15- ör. A városi közönség birtokán folyó év tavaszán elültettetett töves fa: a) Nagy-nyárben akác 40,500 db.; b) bugacnonostori határban 11,300 db. akác; c) pusztaszeri határvonalon 8500 db. akác; d) ugyanott nyár- és fűzfa 3500; e) felső Alpáron akác 1700 db; f) a városban és az országutak mellett 1950 db; összesen 67,450 db. Ezekből csupán egy ezer vétetett 10 frtért, a többi a városi közönség faiskoláiból került ki. Az ültetés pedig került összesen 1045 frt. 55 hiba, tehát darabonként 1% krba. 16- ot. A közmunka mind a városban, mind a külső országos és közlekedési utakon megindíttatván, kellő erélyességgel folytattatik, a végeredményről azonban a jövő havi rendes közgyűlésre fogja beterjeszteni jelentését. Az ekkér előterjesztett polgármesteri jelentés, miután az abban felhozott fontosabb ügyek a tárgyjegyzékben külön tárgyalásra ki vannak tűzve,általában tudomásul vétetett. Olvastatott László Károly városi főmérnök úrnak írásban beadott indítványa, melyben előterjeszti , hogy utcáink kikövezése már régebb idő óta közhajtássá vált, azonban ez, a vele járó nagy költség miatt mindezideig nem foganatosíttatott, sem a jövőben azt nem remélhetjük; indítványozó úgy hiszi, hogy mindegy bármily nervű anyaggal fedezik is be a föld, ha a kívánt célnak megfelel, s e célra bemutatja a város téglakemencéjében égetett 2 vasas téglát, mely már igy minden kidolgozás nélkül elég jó utcaboritásra, s hiszi, hogy ha azon föld, melyből égettetett, nem ember hanem gép által gyúratnék finomra, ha a tégla vékonyabbra hagyatik, úgy hogy az jól kiégve 6 széles és 10 hosszú legyen, lesz oly erős borításra, mint a szobi kő, s mindenesetre simább s kevesebb igazítást kívánó; ezeknél fogva indítványozza, hogy a jelenlegi készletből az orvosútoa köveztessék ki próbaképen, minthogy az csak 631 írtba kerül, mig szobi kővel 2310 írtba kerülne. Az indítvány véleményes jelentéstétel végett az építészeti bizottságnak kiadatott. Olvastatott földadó szabályozása tárgyában a becslőjárási földadó bizottság tagjai megválasztására vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet. A kecskeméti becslőjárásban választandó volt egy járási elnök, 10 bizottsági tag és ugyanannyi póttag, kiknek választásánál figyelemmel kellett lenni birtokaiknak a becslő járás területének különböző részein fekvésére, valamint arra is, hogy a nagy-, közép- és kisbirtok kellőleg képviselve legyen, tüzetesen pedig arra, hogy oly egyéniségek választassanak meg, kik a közbizodalomban részesülnek és pedig kik képzettségük által biztosítékot is nyújtanak arra, hogy a feladatnak, melyre meghivatnak, megfelelni képesek legyenek. E fontos körülmények figyelembe vétele mellett terjeszte elő a kijelölő választmány a candidáltak névsorát, kik közöl az első helyen előterjesztettek — hosszabb szóváltás után — megválasztottak. — És pedig elnökké: Fórián Károly ; bizottsági tagokká: Búza Kiss György, Daróci János, Mester Mihály, Muraközy Sándor, Nagy Pál ügyvéd, Szeless Ferenc, Széll Ferenc, szrk. Tóth László, Szokolai Sándor ügyvéd, Tasi László id.; póttagokká: Bajáki Elek, Csókás József, Farkas Antal, Ferenci József, Kovács Sándor, Kún Menyhért, Lipóci Ferenc, Nagy Sándor (3. üz.), Pethő Ferenc, Török Imre. A községi becslő bizottság a következőkép alakíttatott meg: elnök Bagi László polgármester; bizottsági tagok: Ági László, Bódogh Ferenc, B. Kiss Mihály, Dukai György, Gyenes Pál mérnök, Héjjas József, Horváth Péter, Lakos Imre, Laci József, Magyar Antal id., Nagy Lajos id., Sármai Márton , Sikari Kovács László id., Szappanos István, Széll Imre id.; jegyző ifj. Bagi László. — Mi kívánjuk, hogy fontos feladatuknak megfelelni tudjanak és igyekezzenek is. Tárgyaltatott még a jogakadémia szervezése és fenntartása iránti egyezkedésre kiküldött bizottság jelentése , mely szerint a dunamelléki ref. egyház- kerület és helybeli ref. egyház küldötteivel a közgyűlés múlt évi határozata által körülírt egyezkedési pontozatokban csekély változtatással megállapodtak. A közgyűlés az említett módosításokat elfogadta, s ennélfogva a jogakadémia létkérdése megoldatván, újjászervezésének útjában, többé nem áll semmi. A közgyűlés első ülésszaka a fentemlített ügyek tárgyalása után bezáratván, a Ilk ülésszak délután s a III-ik másnap, május 19-én délelőtt tartatott meg, ezekről azonban csak a jövő számban hozandunk tudósítást. Nótárius. Nézzük hogyan fejlődik a vízből a gőz? Tegyünk egy vaslábra vékony pléhet, s hintsünk rá homokot, a homokra helyezzünk egy hideg vízzel telt üveget. A homokot azért kell a pléhre hintenünk, hogy az üveg el ne pattanjon. Gyújtsunk a pléh alá tüzet, legalkalmasabb lesz meggyujtott borszeszt alkalmaznunk, mert ez nem füstöl s igy akadálytalanul láthatjuk azt, mi a vízben történend. Amint a borszesz lángja kezdi a vizet melegíteni, gyöngy forma buborékok támadnak a vízben, melyek az üveg falára rakodnak, majd fölebb haladván a viz színén elpattannak. — Ezen buborékok a vízben rejlő levegőből állanak, melyet a meleg kihajtott. — Melegitsük most tovább vizünket. A viz alján már most nagyobb buborékokat látunk képződni, melyek hirtelen emelkednek, de mielőtt a fölszinre jutnának már szétpattannak. Ezen buborékokban már gőz van s azért pattannak szét, mert hozzájok képest a viz fölszine hideg. A később keletkezettek már a fölszinig jutnak , s ott, sőt némelyek a fölszinen fölül ugorva pattannak szét. A gőzzé változott vizrészecskék helyére fölülről ismét más vízrészecskék nyomakodván , ez által szakadatlan körforgás támad, melyet az edénybe vetett fadarabokon világosan észlelhetünk. Ez a víz forrás. Ha most az üvegbe egy hévmérőt teszünk , tapasztalandjuk, hogy a higany 80 vagy 100 fokig emelkedett, a szerint amint a hévmérőnk 80 vagy 100 fokra van osztva 0 ponttól a forrpontig. Nálunk a 80 fokút, „Reamur“-ét, Franciaországban pedig s többnyire a vegyészek mindenütt „Celsius“-ét, a száz fokút használják. Bármennyi ideig melegítsem is a vizet, 100 fokúnál már nem lesz melegebb, mert minden újabban nyert meleg a gőzképzésre fordíttatik. Mikor lesz tehát a vízből gőz? Midőn száz fokra melegíttetik. A víznek gőzzé alakulását két ok akadályozza. Egyik a vonzerő, melynél fogva a víznek részei összetartanak, a másik a légnyomás. A száz fokig melegített víz ezen két okot legyőzi, azért már gőzzé alakul. Minél kisebb a légnyomás, annál hamarabb forr a víz. A Quitos felvidéken — 8,724 láb magasságban van a tenger színe fölött — már 90 foknál forr a víz. Ott tehát a tojást fedő nélkül keményre nem lehet főzni. Ha légszivattyúval kiszivatjuk a víz fölötti levegőt, a víz kezünk melegétől is fölforr. Ha a vizet 100 foknál melegebbé akarjuk tenni, födőt teszünk az edényre. Ekkor a képződött gőz nem száll el a levegőbe, tehát új gőzök nem képződhetnek a vízből már akkor, midőn a víz felszíne és a födő közötti jég tele van gőzzel; ezentúl tehát a meleg nem gőzképzésre, hanem a víz melegítésére fordíttatik. Pára mindig képződik, még jégből is, gőz csak akkor, ha a viz 100 (Celsius) vagy 80 (Reamur) fokig melegíttetik, azaz, ha a víz forrásba hozatik, különben ki a párát gőznek nevezi, nem nagy hibát követ el, mert mind a gőz, mind a pára légalakú viz, melyek természetökre nézve megegyeznek. A gőz és pára láthatatlan, olyan mint a lég, de csak addig, mig meg nem sürüdik, azaz: apró cseppekké nem válik. S mikor történik ez? Akkor, TÁRCA. Mire jön a lant s a lantos? Dalt a költő szerelmet és hazát, És szive csak e kettőben élt: Az elsőt boldogságáért zengé, Másiktól várta a babért. Szerelmét édesen zengé lantján, Mint amely szivéből fakadt; És zengeménye nem ismert határt Szerelmi nagysága alatt. Zenge szépen, mint csak zenghet a lant, Földi kéztől megérintve; Melytől fölgyulad, legyen bár kemény, A kebel, szerelmi heve. Honszerelmét varázs szavú lantján Isteniten éneklé meg: De kőszívűknek keménységében Nem érték azt, az emberek. És lánykája is hitszegö leve, Kihez szerelmi dala szólt; S most nincs kinek pengetné húrjait, S a költő igy jön élve holt. Mindentől elhagyott, miért csak élt: A lányka és hon hittelen; És ő bolyong lányt és hont keresni Ész tébolyában szüntelen. De zengő lantja már szétzúzva rég, Rajt’ már többé nem zenghető; Darabját tengerhullámba dobá Mond: menj, te is, te hitszegül De a dalnok még élt sok éveken, De már nem lányt s hont keresett, Őrjöngve járt-kelt s kereste lantját, Mit soha meg nem lelhetett. S járva-kelve elmetébolyában, Ismét a tengerpartra jut. — S lantját keresőn a habokba Veté magát a tébolyult. Minke Béla: A viz ténykedése a természetben. — Természettani értekezés. — L. J. (Folytatás.) Mondva volt, hogy a viz mindig párolog vagy gőzölög. Mégis meg kell különböztetnünk a gőzt a párától. Nő a pellengéren. Legay Henrik beszélye. J. Párisban, a nagy és kis rejtélyek városában, a véletlen gyakran mulat magokban véve egyszerű s csekély történeteken. 186 .. . egy júniusi délután Abila bankár a boulevardon át a Lafitte-utca irányában igyekezett haza a börzéről. A Mont-Martre boulevard végén, közel az italiens-hez, kocsisa kitért egy bérkocsinak, melynek ablakfüggönyei le voltak bocsájtva, míg a lovak a lehető gyors lépésben haladtak. A bankár üzletkönyvével kezében számítgatta a papírermelkedés mai hasznát, épen nem hagyta magát zavarni a járókelők zajától, s az átjáratoknál megszalasztották lármájától. Egy erőszakos lökés, mely kocsiját érte, zavarta fel, s e percben éktelen lármát hallott a tört üvegtáblákon át. Körülbelől ez történhetett. A bérkocsis a Lafitte utcába akart betérni, de a gyalogjárdához igen közel hajtott, s mint balra igyekezett fordulni megakadt. Ezalatt nem vette észre, hogy a bankár kocsija őt nyomban követi, kissé balra nem volt ideje az útról letérni, s a lovak teljes futásban voltak, így nem lehetett gátolni az összeütközést. Mielőtt Abila úr kocsijával végzett, vagy épen kiszállhatott volna, a kiváncsiak egész csoportja fogta körül a feldőlt bérkocsit. Néhányan a lovak szerszámait szedték le a kocsissal, kinek semmi baja sem történt, mások igyekeztek az állítólag bent ülő két személyt kiszabadítani kellemetlen helyzetekből. — Nincs semmi baj — szólt egyszerre egy közép elegáns öltözetű középtermetű fiatal hölgy, csak derékig hajolhatott ki a nyitott ajtón — segítsenek kérem kijutnom innen. Négy erős kar kiemelte s a járdára segítette. A fiatal hölgy arcát nem lehetett látni, mert fekete fátyollal volt letakarva, de a fátyol nem volt elég sűrű, sem elég hosszú, hogy csinos ábrázatát elrejtse. A bankár a segítők és bámészok háta mögött, a túl járdán, nem birt teljesen elfojtani egy elnyomott kiáltást, mit a meglepetés csikart ki, midőn a fiatal hölgyet a bérkocsiba visszaülni látta. (Folytatása következik.)