Kecskeméti Lapok, 1875. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1875-02-14 / 7. szám

Nyolcadik évfolyam. 7. szám. Február 14. 1875. Félévre . . . 2 „ 50 „ Egész évre . . . „ — „ Megjeleli hetenként egyszer, V­asárnap. Szerkesztői szállás: Hal-piae, 250. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. LAPOK. Vegyestartalmú hetilap. Előfizetési dij: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Negyedévre . . 1 frt. 50 kr. Hirdetési dijak: 5 hasábos petit sor , egyszeri hirdetésnél 5 kr.; a többszöri vagy terjedelmes hirdetések­nél árleengedés adatik. A nyilt térben való közle­mény 3 hasábos soráért 10 kr. számittatik. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak Tóth László könyvnyomdájában, 3-ik tized Budai-nagy-utcza 184. sz. Az 1874. XXXIV. t.-cikk. (Folytatás.) Az ügyvédi kamara — mint már említve volt — a hatása körébe tartozó ügyeket a közgyűlés, továbbá a választmány és végre az elnök által intézi, tekintve intézteti. A közgyűlés főbb teendőit már említvén, a kamarai választmány, munka­ és az elnök hivatása körével is szükséges megismer­kednünk. Az ügyvédi kamara alakulási közgyű­lésén megválasztandó választmánynak, első­sorban a teendője, a már eleve beadni kel­lett és az alakulási közgyűlésen nekik át­adandó igazolási okiratok alapján , a jelent­kezett ügyvédeknek az ügyvédi lajstromba leendő fel vagy fel nem vétele fölött hatá­rozni. E határozathozatalnál különös figyel­met tartozik fordítani arra, hogy : a jelentkezett ügyvéd a kamara terüle­tén lakik-e? nincs-e csőd vagy gondnokság alatt? nem volt-e oly bűntett vagy vétség miatt fenyítve, vagy jelenben nem áll-e oly ok miatt vizsgálat alatt, mely miatt az ügyvéd­ség gyakorlatától el kellene tiltani? vagy végre nincs-e már attól végleg, vagy bizonyos időtartamra eltiltva ? Ha a jelentkezett ügyvéd ellen a jelzett okok miatt, a választmánynak aggályai nincsenek: az illetőt — lakásának is meg­jelölésével — az ügyvédi lajstromba beig­­tatja; ellenben ha úgy találja, miszerint a fentebbi okok, vagy azok valamelyike mi­att a jelentkezett az ügyvédi lajstromba be nem vezethető, ezt is határozatba foglalja, s azt az illetőnek kézbesíti. És ha a fölvétel nem az ügyvédi oklevél hiánya miatt, ha­nem más okból tagadtatott meg, az illető ügyvéd a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt beadandó újabb kérvényben, a felvé­telt megtagadó okot vagy okokat elenyész­­tetheti, vagy pedig fellebbvitel útján a leg­főbb ítélőszéknél kereshet orvoslást. Igen nevezetes teendője az ügyvédi ka­mara választmányának még az ügyvédek és az ügyvédjelöltek magaviselete fölötti őrködés; a fegyelmi hatóság gyakorlása; a kamara vagyonának, vagy alapítványok­nak kezelése; vagyontalan perlekedők ré­szére pártfogó ügyvéd kinevezése; végre az ügyvédjelöltek maguk viselete és gyakorlati idejökről bizonyítvány kiállítása. Az ügyvédi kamara elnökének — az ügy­rendben megállapítandó jogai mellett — ha­tásköréhez tartozik: a kamarát, bíróságok és hatóságokkali érintkezés esetén, közvetí­teni ; a titkár vagy ügyész akadályoztatása esetében helyettest nevezni; továbbá a ka­mara tagjai, valamint az ügyvédek és ügy­védjelöltek között, az ügyködési viszonyból fölmerülő egyenetlenségeket kiegyeztetni. Ez utóbbi célból az elnök — az érdeklett fele­ken kívü­l — oly tagokat is meghívhat, kik­nek közrehatásától jó eredményt reményi. Az ügyvédi rendtartás eddig fölsorolt szabályait tüzetesen azon célból véltem föl­említeni szükségesnek, hogy az illető fél — adandó esetben — tudhassa, hogy az ügy­véd elleni jogos panaszára hol kell orvos­lást keresnie. Ámde: Az ügyvéd ellen jogos panaszt csak azon fél tehet, ki az ügyvéd jogait s kö­telességeit kellőképen ismeri, viszont tudja azt is, hogy ügyvéde irányában melyek­­ az ő jogai s kötelességei. A jelzett törvény mindezekről az ügyvéd két úgy, mint a feleket kitanítja, a­mit egyébiránt az ügy­védek felelelősségéről irt fejezetből fogunk bővebben megismerni. Mindenki — ki a közelmúltba visszate­kint — azon sajnos tapasztalatának kényte­len kifejezést adni, miszerint az ügyvédnek az ügyködésből származott kisebb — az ügyfeleket azonban anyagilag érzékenyen érdeklő — cselekményei visszatolására vagy épen nem volt bíró, vagy ennek felkere­sése a félnek — már szenvedett s orvosolni kívánt megrövidítésénél — még nagyobb hát­rányával volt kapcsolatos. Ennek aztán igen természetes következménye az lett, hogy — a dicséretesek kivételével — az ügyvédi kar nevezetes része a perlekedő feleket önkény­­szerűleg zsákmányolta, sőt az ellenféllel a cimborálás folytán a reá bízott ügyeket el is árulta. Sajnosabb mindezeknél némely ügyvédeknek azon üzletszerű cselekménye,­­ mely szerént az emberek csalni nagyon is szerető gyarlóságát oly keretbe foglalta,­­ hogy a­mint az áldozatul kiszemelt, a bi­zonyos veszteséget, habár a törvény oltal­­­­mához folyamodott légyen is, ki nem ke­rülhette , úgy ellenben a csaló a megérde­melt büntetéstől is ment maradt. A jelzett törvény minden ilyen eshetőségeket eltávo­lítani akarván, a 47. §-ban azt rendeli, mikép­p az ügyvéd köteles közbenjárását, vagy a képviselést megtagadni oly ügyben, mely meggyőződése, vagy a fél kije­lentett szán­déka szer­int, mások jogai kijátszását célozza“; nem szabad továbbá­­ az ügyvédnek „ugyanazon egy időben i­s ugyanazon, vagy azzal lényeges összefüg­gésben álló ügyben mindkét felet képvi­selni“, valamint oly ügyben, melyben az­­ egyik felet képviselte, később a másiknál tanácsot adni“, vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni. A megkeresett ügyvéd köteles a neki felajánlott megbízás el, vagy el nem foga­dása iránt késedelem nélkül nyilatkozni, s elfogadás esetén „a tényvázlatot“ felvenni. A tényvázlatnak, hogy azzal az ügyvéd netalánt megtámadás esetére, eljárását iga­zolhassa s magát védhesse, körülbelül a következőket kell tartalmazni. Úgymint: a megbízó vagy bízók nevét, polgári állását és lakását; az elvállalt ügy rövid kivonatát; a kereset alapjául, vagy annak ellenére szolgáló okokat s okiratokat, vagy ha ilye­nek kéznél nem volnának, hol szerezhetők meg azok­ azon körülményt, melyre a fél az esküt letenni, vagy azzal ellenfelét meg­kínálni , vagy a kínáltat elfogadni kész; végül a megbizó vagy bízók sajátkezű alá­írását , s mellékesen az adott előleg fel­jegyzését. Köteles továbbá az ügyvéd a féltől át­vett iratokat híven megőrizni, s azokat sér­tetlenül — eredetben — visszaadni, és ha a fél azokról másolatokat kíván, ezeket is — annak költségére — kiszolgáltatni. Az iratok kiadását az ügyvéd még azon esetben sem tagadhatja meg, ha a félen költség vagy díj iránti követelése van. Köteles továbbá az ügyvéd az általa elvállalt ügyben híven eljárni; a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalom- és pontossággal megtenni; és min­den egyes ügyre rendes jegyzéket vezetni, melybe az ügyvéd által tett intézkedések és kiadások, a nyert előlegek és az ellen­fél fizetései bejegyzendők oly módon, hogy az ügyállás abból mindenkor kivehető legyen. Köteles továbbá a féltől nyert megbí­zása folytán behajtott pénzt és egyéb érték­tárgyakat híven megőrizni, a történt behaj­tásról megbízóját „rögtön“ értesíteni és azokat a félnek kivonatára, vagy utasítása szerint „azonnal“ kiszolgáltatni. Köteles végül az ügyvéd vagyontalan perlekedő feleket — a kirendelés sorrendje szerint — bíróságok előtt képviselni. Díj­­ját az ügyvéd ily esetben csak akkor igényelheti, ha annak megfizetésében az el­lenfél elmarasztaltatott, vagy képviseltje bármikép vagyonhoz jut. Minden más eset­ben pedig jogosítva van az ügyvéd, tett készpénzbeli kiadásainak és időveszteségé­nek megtérítésén felül, illő jutalomdijt s ezek aránylagos előlegek általi fedezését követelni. A jutalomdij és idővesztés kárpótlása sza­bad egyezkedés tárgya is lehet, melynek érvényességéhez — miként már említem — okirat szükséges. Az egyességileg kötelezett ügyvédi dij — per útján — aránylag leszállítható : a) ha előre nem látott véletlen esemény folytán az ügy vagy képviselet megszűnt; és b) ha a fél az ügyvédtől a megbízást, a fegyelmi bíróság által megrótt hiba miatt, visszavenni kényszerült. Az ügyvédnek a per tárgyát magához váltani nem szabad; az ilyen egyezkedés semmis, sőt az ügyvéd fegyelmi eljárás út­ján meg is büntettetik. Ha a képviselt fél ellen csőd nyittatik, az ügyvéd díjjai az átalános csődtömeg II-ik osztályába soroztatnak: a) ha függőben levő vagy legfelebb egy év előtt befejezett perekből merülnek fel; vagy b) ha régibb perekből is, de melyek iránt a csődnyitást megelőző három év előtt valamely bíróságnál a kereset megindíttatott. Az ügyvédnek, hogy megbízóját képvi­selhesse , meghatalmazással kell bírnia. E meghatalmazvány mindazon intézkedések megtételére feljogosítja, melyek a rábízott ügy rendes vitele és befejezésével egybe­­kapcsolvák, s tettei, cselekedetei, egy har­madik személy irányában úgy tekintetnek, mintha azokat a fél maga tette vagy csele­kedte volna. Az ügyvédi meghatalmazvány egyszers­mind kiterjed: a) a beperelt pénzösszeg, vagy pertárgyak átvitelére és nyugtatványozására; b) helyettes megbízására; és c) eskükínálásra, visszakínálásra, elfo­gadásra, vagy az ellenfél eskületételébe való beleegyezésre. Ha a fél az ügyvéd ezen

Next