Kecskeméti Lapok, 1877. január-június (10. évfolyam, 1-25. szám)

1877-01-14 / 2. szám

törvény alapján működő törvényhatósági közigazgatási bizottság üléseiről némi tudósításokat nagy közönségünk elé is bocsátani elég érdekesnek sőt szükségesnek véljük. És ha a t. szerkesztőség becses lapjában az ilyetén tudósításoknak tért engedni hajlandó lenne: *) olykor olykor jövendőre is szíves készséggel szolgálandanánk. A közigazg. bizottságok fölött, főként alakulásuk előtt, de működésüknek megkezdése óta is, sok felől sokféle nézetek, ítéletek s előítéletek nyilvánultak. Jónak —rosznak, szükségesnek — fölöslegesnek, életrevalónak — születésében megholtnak, alkotmányszeríőnek — centralizálónak,... ilyennek, olyannak s mindenfélének lett elmondva szóbeszédben és papiroson,------no már úgy, mint minden olyan intézmény, ami új és jelentőséggel bir. Mi magunk is inkább hajoltunk a Tamáskodók felé, mert hát természete az a magyar embernek, hogy a nagyobb szabású újítások iránt egyelőre bizalmatlan, vagy legalább kétkedő szokott lenni. Városunk közigazgbizottsága ma már 4-dik ülését tartotta s noha még ezen négy nagy ülés sem elegendő arra, hogy a nagyon is újszerű intézmény életrevalósága immár szinről-szinte látható lenne, mindazáltal működésének már ezen első időszakában is be kell vallanunk, hogy csakugyan van annak egy (lehet, hogy a többire is reájövünk) kiválókig üdvös tulajdonsága: azon közvetlen közelség, melyben a lakosságunkat érdeklő közigazgatási fontos ügyek itthon intéztetnek el. Mert hát például: az oly igen csiklandós adóügy körül fölmerülhető ezer és ezer kérdéssel-kéréssel ma már nem mi megyünk drága deputátiókban vagy aktákkal terhelt felterjesztésekkel Budapestre, hanem maga a kormány szakavatott közege az Adó ■ felügyelő jár le hozzánk, viszonyainkat s igazságos érdekeinket itt tanulmányozza megismerni, velünk tanácskozik s a mi dolgainkról szakavatottan nekünk referál s velünk együtt határoz.... Éogy a posta, távirda, középitészet s nevelésügy hivatott képviselői is. Katonaügy, árvaügy, börtönügy, közegészségügy stb. mind itt ellenőriztetnek .............. De most egyelőre, mintegy bevezető tájékozásul, legyen ennyi elég, az ülések tárgyalásairól adandó tudósításainknak hagyjuk a feladatot, hogy tükrözzék vissza a nagy közönség elé: váljon üdvössé vagy nem a közigazgatási bizottságok intézménye? (Folytatjuk.) Egyik, felfogott érdeküket szem előtt tartva, részvétükkel a város jó nevének is becsültetést szerezni igyekeztek. Utána Katona Zsigmond —ki az érmek szétosztásával volt megbízva — emelé ki a szegediek , különösen pedig a nálunk kedves emlékű Dani Ferencz főispán és Bakay Nándor érdemeit, valamint a kiállítókat méltán megillető elismerést is, kik között a kecskemétiek jelentékeny helyet, foglaltak. A kiállítás eredményeiből ítélve örömmel tapasztalta, hogy a hazai ipar a mostoha viszonyok között is életképes, úgyannyira, hogy ha egy idegen akart a tárlatból hazánkra nézve következtetést vonni, ezt iparos államnak ítélhette inkább mint földmivelőnek. Dicz Henrik bajor írónak nemzetgazdaságunkról írott közleményei máris valósultaknak tűnnek fel: talajunk kimerül, ha ennek termőképességét nyers termelményeinknek helyben feldolgozásával, fokozni nem igyekezünk. Ily úton földmivelő népünk télen gyári foglalkozást nyerne, a munka sikere a munka szeretetét eszközölné, míg az egyoldalú gyakran elemi csapások által sújtott gazdálkodás sikertelensége leverő és szegénynyé tesz. Azon meggyőződése, hogy iparunknak egészséges alapon fejlődését és ezáltal nemzetgazdaságunk javulását önálló vám nélkül elérni nem fogjuk , a szegedi tárlaton szerzett tapasztalatainál fogva még jobban megszilárdult. Ugyanazért meg van győződve, hogy nemzetgazdaságunk kedvezőbb fejlődését csak önálló vám mellett érhetjük el. Kik a közös gazdálkodás alapján hiszik hazai viszonyainknak javulhatását, a történelmet hagyják figyelmen kívül, melynek felelőséggel fognak tartozni. — Úgy van meggyőződve, hogy a jelen viszonyok között minden alkalommal e nézetnek kifejezést adni nemcsak szabad, de szükséges is. Ezután Csilléry Benő úr mint a helybeli gazdasági egyesület alelnöke az egyesület nevében üdvözölte a küldöttséget, igen szépen fejeze ki sajnálatát, hogy városunk gazdaközönsége e ránk nézve fontos alkalommal, a múlt évi fagy miatt oly arányban mint a minőben más viszonyok között bizonyára tette volna, részt nem vehetett. A szegedi tárlaton örömmel tapasztalta hazai iparunknak erőteljes fejlődését, mely a földmivelés és kereskedelem javulásának elvitázhatlan életfeltétele, mert mint a legremekebben készített óragépezetben is szabálytalanság áll be csak egy parányi kerék hiányossága mellett is: épen úgy nem lehet nemzetgazdaságunk egészséges alapra letéve, ha az ipartól mindazon előnyök elvonulnak, melyek életfeltételéül szükségesek , mert ezáltal a mezőgazdaságban is múlhatlanul bekövetkeznek azon hiányok , melyeket az ipar jólléte szokott pótolni. Utána Bakay Nándor a szegedi küldöttség elnöke küldői nevében üdvözölte polgármesterünket mint a tárlat iránt oly jelentékeny áldozatkészséget, tanúsított szomszéd nagyváros első tisztviselőjét, köszönetet mondott kiállítóinknak , elismerést a gazdasági egyesületnek, mely a mostoha idő daczára is, különösen a gyümölcstermelés kitüntetésében első volt. Ezután következett az érmek kiosztása, és örömmel nyilváníthatjuk megelégedésünket a felett, mely más városok kiállítóihoz viszonyítva felette kedvező, ugyanis 48 kiállító között 28-an nyertek „érdem“, 20-an emlékérmet ugyanannyi oklevéllel. Eléghetlen szövetek. A farsang közeledése emlékembe idézi a báli kedélyes mulatságok mellett ama szerencsétlen halálesetek sorozatát is, melyeket a báli öltönyök meggyuladása évről-évre okozni szokott és melyeknek száma némelykor egész a hihetetlenig emelkedik], igy emlékezhetünk pl. ama szerencsétlen bálra, melyet Schwarzenberg herczeg I. Napoleon tiszteletére rendezett, és melyen az udvari hölgyek nagyrésze az öltönyök meggyuladásának áldozata lett, emlékezünk Albrecht herczeg leányának és más számtalan magasabb és alacsonyabb rangú hölgyek hasonló kínos kimultára; legmegdöbbentőbb azonban a szám, melyet az angol polgári kimutatás közöl s mely szerinte 1852—1856-ig 9998 emberélet esett a tűznek áldozatául és ezek között 2181 a ruha meggyuladása következtében múlt ki. Igaz ugyan , hogy az ilynemű halálozások száma más helyeken, hol a nyílt kandallók nem oly általánosan használtatnak a szobák fűtésére mint Angolhonban, sokkal csekélyebb, de mégsem múlik el egy farsang sem, hogy több ily szerencsétlenséget nem olvasnánk a lapok hasábjain Viktória angol királynő volt az első a ki a szépnem ezen veszélyes ellenségének leküzdésére jutalmat tűzött ki azon vegyész számára, a ki olyan vegyületet talál fel, mely a női öltönyökhez használandó szöveteket égyetlenné teszi és végre sikerült Versmanni és Oppenheim vegyészeknek két sót készíteni , melyek a leggyúlékonyabb szöveteket is u. i. tárlatán, moll és muszelin, melyek leggyakrabban használtatnak báli öltönyökül, és melyeknek csak egy szikra kell, hogy azonnal lángra lobbanjanak , elégdetlenné teszik; ilyen sók: a kénsavas légköneg (schwefelsaurer Ammoniak) és selenysavas szikony (Wolframsaure Natron), mely utóbbit jelenleg nagy mennyiségben gyártják Angolhonban és „hölgyélet fentartása“ czímen árulják csekély árért. A kénsavas légköneg nem használható jól olyan szövetek avatására, melyeket forrón kell vasalni, mert a vasaló nem csúszik rajta elég sebesen, de a selenysavas szikony a legfinomabb és bármily színű szövet avatására is használható, anélkül, hogy annak nagy fényét vagy szépségét csökkentené, s a vele bánás oly egyszerű, hogy azt bármely szobaleány elvégezheti, mert 1 font selenysavas sót kell feloldani 6 font tiszta vízben, s a szövetet, melyet avatni akarunk, ha új , egyszerűen bele kell áztatni s azután két ruha között kivasalni, ha pedig a ruha már használtatott, előbb ki kell mosni, azután kikeményiteni és ha a levegőn megszáradt, az említett sóoldatba kell bemártani és az előbbi módon kivasalni. Az országos szegedi tárlatban résztvett kiállítók által nyert kitüntetések f. hó 7-ikén d. e. 11 órakor osztattak ki a városháza tanácstermében, Szegedről érkezett 4 küldöttségi tag jelenléte mellett. Bagi László polgármester úr a küldöttséget városunk nevében is mint kedves vendégeket üdvözölve kiemeli, hogy Szeged városa és az ottani ipartársulat e tárlat rendezésével nemzetgazdaságunk javára jelentékeny érdemeket szerzettek, miért is e testvér alföldi város részéről elismerést nyilvánítani kedves kötelességének ismeri. Üdvözlé a kiállítókat is , kik saját jól *) Köszönettel vesszük mindenkor. Szerk. TÁRCZA. A szemek. (Szemlélődés.) Irta: Hevesi József. „Szemesnek áll a világ!“ mondja egy magyar közmondás. Lehet, hogy sokan. olvasóim közül nekem is szemességül fogják felróni azt, hogy szemlélődésem tárgyául e thémát választom, amennyiben azt hihetik, hogy talán czélom egyikmásik igen tisztelt olvasónőim szép szemeit dicsőítve, hiúságának tömjénezni, azonban biztosítha-tam azon sokakat, hogy erre épen nem gondoltam , mert: 1) sokkal inkább meg vagyok győződve arról, hogy mily kevéssé hiúk tisztelt olvasónőim; 2) mivel különben is épen ellenkezőjét hiszem idézett közmondásnak. Szerintem ugyanis, nem épen a szemesnek, sokkal inkább szemtelennek áll a világ! Mai napság a szerény, tartózkodó ember alig, vagy csakis csigaléptekkel haladhat előre, a tolakodó úgynevezett szemtelen emberek ellenben belekapaszkodnak a sors forgó kerekébe és haladnak. Nem hegyvadászatból választom tehát e thémát, hanem a legegyszerűbb körülmény az, mely engem erre vezérelt. Én ugyanis szeretek a lélektannal foglalkozni, engem igen érdekel az emberi lélek ezer meg ezer variatióival és hol találhatnék én ennek tanulmányozására bővebb és szebb tért, hol ismerhetném azt meg körülményesebben mint épen a lélek tükrében a szemben? Igen, a szem a lélek tükre! A szem képes kifejezni , visszatükrözni a lélek minden értelmét. A könyerő, megtörött homályos szem leút, bánatot, fájdalmat, gondot, kétségbeesést és reménytelenséget fejez ki; mosolygó, ragyogó szemek: örömet, boldogságot, üdvöt és reményt; az ég felé tekintő, félig nyitott szem: kérést, könyörgést, imádást; az egészen nyitott feszült tekintetű szem parancsolást, követelést vagy tiltást jelent s igy tovább a szemek tudnak biztatni, helyeselni, tiltani, roszszalni; a szemek tudnak reményt árasztani a kebelbe s viszont megvetést kifejezve, minden reménytől megfosztani; a szemek adnak kifejezést az ábrándnak, az epedésnek; szemekből olvassuk ki a lélek nyugalmát vagy szenvedélyes háborgását stb. stb. ... de leginkább és legérthetőbben tükrözi vissza a szerelmet. Mi nyilvánítja inkább a szerelmet, mint a szemnek egy delejező sugara, mely szívünknek minden érzelem húrját rezgésbe hozza? Szavak, az arczkifejezés csalhat, de a szem sohasem! A szemekből elhatározó pillanatban majdnem mindig helyesen olvashatjuk ki valakinek szándékát, mert a szemben nyer maga az arcz is kifejezést. „Nincs az az ékesen írott instantia, melyből többet lehessen olvasni, mint a szemből“, mondja egy helyen Jókai. Ezért van a festőknek fölényük a szobrászokon. A festőnek a szem hű visszaadásával könnyű az aczkifejezést vászonra tenni és életet adni a képnek , míg a szobrásznál erről szó sincs, mert ezek a szemet visszaadni nem képesek. Ami a szemek színét illeti, ennek phisikai oka ismeretes, mindamellett következéseket szoktak ebből vonni az egyén lelki tulajdonságaira. Nem küzdök ennek igazsága mellett, hanem Mirza Schaffival következőket mondok : Ein graues Auge Ein schlaues Auge, Auf schelmische Launen Deuten die Braunen, Des Auges Bläue Bedeutet Freue; Doch eines schwarzen Aug’s Gefunkel Ist stets wie Gottes Wege dunkel. „Szürke szem, ravasz szem!“ És ez a vélemény már úgy el van fogadva, hogy szürke szemekben idealitást nem látunk; még soha életemben poétát nem hallottam szürke szemekről énekelni, sőt ha idealok szemei szürkék volnának is, azokat ők kéknek énekelik. S honnan van ez? Talán mert a ravasz macska szemei is szürkék (?!) „A barna szemek pajkosságot jelentenek!“ Úgy hiszem, a teremtő ezeknek szempilláiba két kis ördögöt rejtett, hogy azok daemoni hatalommal játszanak szegény áldozatukkal, melyet elkárhozásra szántak. Mit gondolnak önök, de sokan vannak, akik az ilyen ördögöknek szívesen adják el lelküket s nemcsak hogy nem félnek, sőt szeretik a tűzlángot, melyet a kis ördögök szivükben felgyújtottak. Azt mondják, a barna szemű hölgyek kiválóan kaczérok. „A kék szem hűséget jelent“! Az égbolt, mely állandóan és örök időtől fogva borul a föld felé, a kék színnel bir, a nefelejts, melynek már neve is örök hűséget jelez, s szintén kék, ezért következtetünk talán kék szemekből is hű lélekre. He de szépek is azok a szikrázó búzavirág, azok a szelíd, ábrándos, epedő kökény szemek! Annyi ábránd, annyi édes epedés, annyi szelid- sségről beszélnek ezek. Bennök rajzolódik az ég, Bagi László polgármester úr a szegedi küldöttséget és állatok Szeged városa polgárságát még egyszer üdvözölve, a kiállítókat, különösen az 1878-ban rendezendő párizsi világtárlatra emlékeztetve , további szorgalom és kitartásra buzdította, mely után a kiállítók városunk törvényhatósági bizottságát anyagi és erkölcsi pártfogásáért, Bagi László polgármester urat tanúsított jóindulata, érdekükben kifejtett fáradozásaiért lelkesen éltetve szét- f oszlottak s az ünnepély befejeztetett.