Kecskeméti Lapok, 1880. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1880-10-10 / 41. szám
Tizenharmadik évfolyam. 41. szám. Október 10. 1880. KECSKEMÉTI LAPOK. Fi . . . Előfizetési dij : Megjelen hetenként egyszer. Szerkesztő- és kiadó-hivatal. Hirdetési dij : Egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., VASÁRNAP. BDVAI-NAGY-UTCZA 184. SZÁM. 3 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., 1 negyedévre 1 frt. 50 kr .— többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár------- Az előfizetési pénzek, E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető leengedés adatik. Az előfizetés az év folytán minden hónapban úgy a hirdetések is „Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadómegkezdhető.dójának“ czimzendők. hivatalhoz intézendő. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr, ■------------------------------------------------------------------------—____________________________________________________________________________________________________________________« VEGYESTARTALMÚ HETILAP. Kecskemét, okt.-én 1880. A róm. kath. egyháztanács már egy régebben hozott határozata értelmében az egyház tulajdonát képező épületekben a boltokat zárt ajánlatok tétele alapján adja ki. Ennek foganatosítására mint tudjuk az egyháztanács azért határozta el magát, mert egyes boltbérlők, midőn üzletüket odahagyni szándékoztak , százakat követeltek közvetlen szomszédos kereskedőtársuktól az általuk bérelt helyiség átengedéséért, másrészről meg gyanúsítások fordultak elő a tekintetben, hogy a boltok kiadásánál a komaság és sógorsági viszony és egyéb tekintetek egyeseknek a bérösszeg nagyon is kedvező megállapítását teszi lehetővé. Hogy oly eset fordult elő, miszerint az üzletet elhagyni szándékozó szomszédos üzlettársától százakat vett az átengedés alkalmával, arról van tudomásunk, de hogy a sógorsági, rokonsági viszony s egyéb hasonló tekintetek alacsonyabb bérösszeg megállapítását tették volna lehetővé, arra nem emlékezünk, mert bármely boltra vonatkozó bérösszeget vesszük is tekintetbe, az bizony elég magas. A zárt ajánlatok tétele melletti boltkiadást tehát ezzel indokolni nem lehet. Az egyháztanácsnak véleményünk szerint is joga, sőt kötelessége a kínálkozó módozatok között azt választani, amely mellett az egyházi vagyon legjobban gyümölcsöztethető, de a legjobban gyümölcsöztető módozatnak nem szabad olyannak lenni, a mely csak időleges s rövid időtartamra biztosit nagy jövedelmet s nem szabad olyannak lenni, hogy vele az ildomosság megsértessék. Már pedig ez a zártajánlatok tétele melletti bolt kiadás, bizton merjük állítani, csak rövid időre biztosit nagyobb hasznot s az ildomosság követelményeivel a legnagyobb mérvben ellentétben áll. Az egyháztanácsnak a bérleteknél legnagyobb érdeke, hogy szolid kereskedők által béreltessenek, erre pedig a jövőben a kereskedő stabilitását veszélyeztető zárt ajánlat tétele melletti boltkiadás rendszerénél aligha számíthatni. Nem, mert minden bérletturnusban veszélyeztetve lévén, hogy legméltányosabb zárt ajánlatát ellenese vagy irigye részakaratilag túlcsigázza csak azért, hogy e kereskedőt előre kiszámíthatlan zavarokba döntse, így egy időre ezen zárt ajánlatrendszerrel talán nagyobb jövedelem lesz elérhető, de következése nem lehet egyéb, mint az, hogy a szolid kereskedők kik évtizedeken keresztül pontosan fizető, semmi tekintetben sem kifogásolható bérlői voltak ez egyház bizonyos bolthelyiségeinek , a legelső kínálkozó alkalmat megragadják , hogy zaklatott helyzetüket olyannal cseréljék fel, mely üzletük stabilitását nem veszélyezteti s igy lassankint oda kényszerittetnek, hogy más helyiségekbe költözködjenek át, mely helyiségeknek tulajdonosai méltányosabb eljárást tanúsítanak a bérlők irányában. Elszomorító valóban azoknak a helyzete akiknek bérleti szerződése lejár, mert a bérbe kiadandó bolt a tisztesség ítélőszéke előtt meg nem állható üzérkedésnek lesz tárgyává. Tudomásunk van róla, hogy az ily bolthelyiség bérlőjénél üzérek jelennek meg s bizonyos összeget követelnek azzal fenyegetőzvén , hogy zárt ajánlatott fognak tenni s igy a volt bérlet megszokott helyéből kibecsülik. Ily cselekvésre az egyháztanácsnak alkalmat adni nem szabad, ha eljárásában ildomosnak akar tartatni s ha bérlői által követelt méltányosságot akarja határozatainak és eljárásának jellemvonásává tenni. És ezt akarnia kell, midőn látja, hogy a sáfárkodás utáni szörnye zsákmányra jár s prédát találhat, az egyháztanács a boltkiadás módozatát megállapító határozata mellett. Sokan az egyháztanácsban meg vannak győződve e rendszer gyarlóságáról, de oly véleményben vannak, hogy az egyháztanács határozatát meg nem változtathatja reputatiójának megsértése nélkül. Ez a vélemény azonban téves, mert a gyakorlati kivitelnél ily sok sérelmet előidézhető határozat visszavonása illetve megmásitásával csak emelni fogja reputátióját s az iránta köteles tisztelet csak erősbödhet az által, hogy nem ragaszkodik ahhoz mit helytelennek, visszásnak ítél mindenki, ha elfogulatlan bírálója a boltbérlők helyzetének. Az egyháztanácsnak igen is joga sőt kötelessége az egyház jövedelmeinek emelése s ezt eszközlőbe veheti más úton is, ha azt látja hogy az eddigi bérlő keveset fizet, emelje fel a bérösszeget oly magasra, mint amilyen magasra az a tényleges viszony számbavétele mellett jogosan emelhető s ha a volt bérlő nem adná meg az összeget, úgy adja ki árverésen, melyben a kikiáltási összeget a volt bérlő által ajánlott összeg képezné. Minden bérleti szerződés jóváhagyás végett az egyháztanácsnak lévén bemutatandó, eleje vétetik illetőleg ki lesz zárva a gyanú, hogy a bérlők közül egyik vagy másik kedvezményben részesíttetett. Azt hisszük, hogy ha a bérlők együttes kérvényezés útján az egyháztanács elé hozzák az ügyet, az egyháztanács a legméltányosabb teend. T. P. Folytatása a szeptember 14-én tartott közgyűlési jelentésnek. Felolvastatván a kormány hatósági rendeletek és leiratok, tiszteletteljes tudomásul vétetvén, irattárba tétetni rendeltettek, csak az 1880. évi népszámlálás végrehajtása tárgyában leérkezett miniszteri rendeletre mondta ki végzésül a közgyűlés, hogy maga is belátván, miszerint ezt pontosan végrehajtani csak úgy lehetséges, ha az a város minden pontján egy ugyanazon időben s a legrövidebben eszközöltetik, szükségesnek látja tehát, hogy a város minél apróbb kerületekre beosztassék s minden ilyen kis kerületbe a népet ismerő értelmes összeíró bizottság küldessék. Alakíttassák e czélból egy bizottság, mely a beosztási tervet elkészitse, az összeírási módozatokat kijelölje, az összeírásra alkalmasnak vélt egyének neveit beterjessze és az összeírással megbízottakat betanítsa, szóval minden intézkedést meg kell tenni, hogy e nagy horderejű s városunk tekintélyére is jótékonyan ható intézmény a lehető legtökéletesebb megoldást nyerhessen. Olvastatván Somogy megye körlevele, melyben arra szólítja fel a törvényhatóságot, hogy intézzen kebeléből feliratot az országgyűléshez, s kérje az országgyűlést, hogy a magyar nemzeti lobogón Egerben Seemann által elkövetett megsértés alkalmából mondja ki, hogy a nemzeti lobogónak, vagy más nyilvánosan használt nemzeti jelvénynek megsértését azonosítsa a felségsértési bűnnel és elkövetőjét ugyanazon mérvben büntesse mint a felségsértőt. A közgyűlés hosszas tárgyalás után abban állapodott meg, hogy igenis felterjesztést intéz az országgyűléshez, melyben kifejezést adand mély megbotránkozásának a nemzeti lobogón Seemann által állítólag elkövetett megsértés miatt, fölkéri az országgyűlést, hogy utasítsa a magas kormányt , miszerint ez őrködjék a felett, hogy a vizsgálat Seemann ellen a legnagyobb szigorral hajtassák végre s ha bűnösnek találtatnék, a legérzékenyebben büntettessék meg. Továbbá iparkodjék az országgyűlés törvényhozás útján is oda hatni, hogy a katonaság által az államiság ellen elkövetett vétség épen úgy büntettessék meg mint a felségsértés , hogy a nemzeti lobogónak minden más társ nemzeti lobogókkal való egyenjogúságát minden az országban élő bármily rangú vagy állású egyén kivétel nélkül tiszteletben tartsa. Olvastatván a Kecskemét-vidéki gazdasági egylet átirata, melyben a város közönségét a terménytárlatbani résztvevésre fölhívja, a közgyűlés a jutalmazásokra 12 darab aranyat ajánl fel az egylet szabad rendelkezésére s kebeléből h. polgármester úr elnöksége alatt Dr. Dékány Ráfael, Kada Elek, Parragh Gedeon és Mádi János bizottsági tag urakat küldi ki a közönség képviselésére. A kecskeméti jogakadémia vizsgáló bizottsági tagjainak névsorát megküldvén, tudomásul vétetik. Olvastatván Fehérmegye körlevele, melyben a törvényhatóságokat népnevelési egyletek felállítására hívja fel, kiadatik a tanügyi bizottságnak tanulmányozás és véleményadás végett. Bemutattatván a város lakosainak községi illetőségéről, a betelepülésről s községi kötelékbe való fölvételről szóló szabályrendelet tervezete, csekély módosítással egész terjedelmében elfogadtatik. A szabályrendeletek tárgyalásánál csak a 19. §. adott hosszabb eszmecserére alkalmat, amenynyiben többen nem voltak tisztában azzal, hogy mennyire nyúljon vissza a rendőrkapitányi hivatal a községi kötelékbe még eddig tényleg föl nem vett egyének összeírásánál s erre nézve határoztatok , hogy kivétel nélkül, mint bentartózkodó írandó be mindenki, bár mennyi év óta lakik itt, ha ő még Kecskemét város községi kötelékébe hivatalból bevéve nincs. Reánk kecskemétiekre nézve az nem érv, hogy egyik vagy másik bentartózkodó hány év óta fizet itt adót, mert nekünk házi adónk nem lévén, amit királyi adóként fizet, az által állampolgáriságának tesz eleget s az által ő igen is állampolgár, de nem törvényes polgára egyszersmind Kecskemétnek is. Ezen pontnak tüzetes megfejtése annál inkább szükséges volt, mert a város közönsége ezreket fizet évenkint kórházi költségek megtérítése czimén olyan egyénekért, kik néhány éven át itt tartózkodva más városba átmennek s ott megbetegedvén , magukat kecskemétieknek vallják s a hatóság nem lévén képes kimutatni, hogy honnan kerültek ide s meddig és milyen minőségben éltek itt, kénytelen helyettök a kórházi tartási dijat kifizetni. Olvastatván a tiszai védgátak emelése alkalmával okozott károk megbecsüléséről és megtérítésről szóló jelentés, a közgyűlés örvendetes tudomásul veszi, hogy az ügy békés úton kiegyenlít-