Kecskeméti Lapok, 1885 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1885-10-18 / 42. szám
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. 42. szám. KECSKEMÉTI LAPOK ELŐFIZETÉSI DÍJ Egész évre 5 frt—kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Egy szám яга 12 kr. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Előfizetni az év folytán minden hónap elején lehet. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP SZERKESZTŐ LAKIK: KATONA J.-UTCZA, 35. SZ. KIADÓHIVATAL: BUDAI-UTCZA, 186. SZ. HIRDETÉSI DÍJ 14 hasábos petit sor 5 kr., többszöri vagy terjedelmes hirdetéseim 4 árleengedés adatik. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. Előfizetési fölhívás. Lapunk a folyó évvel a tizennyolczadik évfolyamot fejezi be s igy egyike a legrégibb vidéki lapoknak. Ez a hosszú pályafutás leginkább igazolja, hogy jogosult volt a múltban és jogosult lesz a jövőben, annál is inkább, mert a szerkesztőség mindent elkövetett arra, hogy egy pártatlan s kizárólag helyi érdekekkel foglalkozó élénk és változatos tartalmű lap nyújtassék az olvasóközönségnek. Lapunk a lefolyt legközelebbi félév minden számában közölt egy-két czikket a város ügyeiről, pontos és kimerítő tudósításokat hozott időnként a közgyűlés és a közigazgatási bizottság üléseiről, a javadalmi és pénzügyi bizottságok működéséről. Behatóan tárgyalta az iskolaügyet szakczikkben, hozott közleményeket a felolvasó-társaság, a tanári kör, a kecskeméti községi tanítók, a dunamelléki ref. egyházkerületi tanári gyámegyesületről. Figyelemmel kisérte az iparegyes lilét a kecskeméti kereskedő ifjak, a kecskeméti ipartestület, Olvasókör, Gazdakör, gazdasági egylet, Rongyos Egylet és nőegylet működését. Hozott közleményeket az egyházi ügyekről, a helybeli részvénytársulatokról, az állami szőlőtelepről, szóval mindenről, ami Kecskemét városában kulturális vagy materiális tényezőképen szerepel. Különös gondot fordított a tárcza közleményekre s a mióta az új szerkesztőség vezeti a lap ügyeit, e rovatot oda emelte, amely páratlanul áll a vidéki hírlapirodalomban: minden tárcza közleményünk kivétel nélkül helyi érdekű és alkalmi volt. Hozott adatokat Kecskemét város történetéhez, a „közgyűlési jelesmondások“, „közgyűlési apróságok“ s a krónikás kecskeméti adomákban pedig mulattató apróságokat közölt. A személyeskedéstől távol tartotta magát, és soha semmi körülmények között nem támadott meg egyeseket. És ez lehetővé vált kitűnő munkatársaink közreműködésével. Lapunkba a legközelebb lefolyt félév alatt írtak: Dr. Beliczay Jónás, Csereklyei Károly, Fekete József (Budapest), Fördős Dezső, Györffy Balázs, Götsch József, Hornyik József, Dr. Horváth Mihály, Hanusz István, Dr. Horváth Ádám, Habina János, Katona Zsigmond, Dr. Kecskeméti Lajos, Kada Elek (Budapest), Pásthy Károly, Pintér Kálmán, Soklya Antal (Csongrád), Dr. Szeless József, Szakács István, Zsigmond József, Csulyok Béla, Gobóczy Károly stb. A jövőben is hűk maradunk azon irányhoz, melyet eddig követtünk. Kiváló gondot fordítunk a város ügyeire, az egyletek, társulatok és intézetekre. Politikával, melyet nem tartunk egy vidéki helyi érdekű hetilap keretébe beilleszthetőnek, nem foglalkozunk. A tárczát ezentúl is Calamus, Camedino, Josip és Pick Bube szívesen olvasott közleményeikkel látják el, kikhez még a helyi írók egy egész sora társul. A jövő 1886-ik évben lapunk megnagyobbodott alakban fog megjelenni. A lap ára ugyanaz marad, ami volt eddig: Egész évre 5 frt. Félévre 2 frt 50 kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Mutatványszámokkal szívesen szolgál a szerkesztőség. Az előfizetés bármely héten megkezdhető. Kecskemét, 1885. október hó. A „Kecskeméti Lapok szerkesztősége és kiadó-hivatala. KECSKEMÉTI LAPOK TÁRCZÁJA A hét története. (Búcsú a kaszinó nyári helyiségétől. — A téli kaszinó új berendezése. — A korcsolyázók estélye. — Az álarczos bál. A mióta ez az október beköszöntött, hús szellővel s náthát okozó hűvös csapadékokkal, a kaszinó, márt. i. a nyári, elvesztette azt a kis népszerűségét is, a melylyel a nyár utolján birt. Hiába, a hűvös szél s az a sűrű, apró cseppekben alá permetező eső, nagy ellen-sége a nyári helyeknek. Vagy tíz nap óta ott áll a kuglipálya némán, nem recseg a vége. A kuglibabák elmentek téli álomra, a golyók megviselt állapotban hosszú pihenőnek mennek eléje. A babákat állító czigány gyerekek is elbúcsúztak e helytől, hasztalan várnák most úgy délutáni öt óra tájt az alkalmaztatást. Pedig de kár, hogy vége lett a saisonnak! Kiss Aladár, az atléta, most jött volna már bele igazán a dobásokba, úgy neki eresztette a saison utolján a golyót a pályának, hogy biztosra vette az ember, míg a golyó a kezében volt, hogy kilencet dob, ami azonban nem sikerül neki, csak talán a jövő saisonban. Szelese József is addig edzette a karját, hogy ha vagy két hétig a saison tovább tart, még erősen is ki tudta volna dobni a golyót, így azonban , hogy a saison hamar beszűnt, még csak az erősödő dobók közé tudta magát felküzdeni. Gyenes Pista, az árvaszéki ülnöknek is nagyon fáj a szíve. Ő, aki ott az árvaszék hivatalos helyiségeiben olyan szépen gyámolítja az árvákat, itt a kuglipályán is szüntelen oda törekedett, hogy árván ne hagyjon valamely babát , azért ütött mindig az egész nyáron át olyan keveset, H amilyen szelíd lelkületű, nem akar senkit leütni a lábáról, még a bábukat sem. Sógora, a telekkönyvvezető Pista, az sokkal kegyetlenebb ember. Az irtó háborút üzent a babáknak s hogy az irtás nem sikerült, annak a kuglipálya hiányos felszerelése az oka. Nem moshatta meg elég gyakran a kezét. Vigasztalja azonban az a remény, hogy főn a téli kaszinóban majd szépen vezeti a lapját a billiárdon, mert ott van vízmedencze, ahol moshatja a kezeit. A kapitányi hivatal személyzete is sokat veszített, amióta bezárult a kuglipálya. Szegény Szegedi Gyurka oly nagy hévvel dolgozott itt a kuglipályán, hogy szinte belebetegedett s uram fia, mikorra felgyógyul , bezáródik a soison, vége az élvezetnek. Csak egy ember van, aki örül annak, hogy a nyári helyiségben beszűnt a kuglizás. A Nagy doktor sokat veszített nimbusából. A saison vége felé már nagyon rosszul dobott. Kutatták az okát. Dupla adagban ezitta a czigarettát, nem használt semmit. Most már rájöttek, hogy miért dobott olyan rosszul a saison vége felé. Nem volt ott a figyelme. Ami nem is csoda. Aki olyan nagy vandárkedvelő, mint ő, aki még a czigarett papirosán is sast visel, amióta Szarkásból egy harkályt kapott, csak nem figyelhetett a kuglira?! Ő szívesen is búcsúzott el a kuglitól. A társasélet folytatást most már a téli kaszinóban nyer, melyben a nyáron nagy renoválás történt. A körülülőkéket behúzták szép vörösbarna bőrrel csinosan, az olvasó szobákat parquettirozták s újra festötték. A hét elején megérkezett az olvasószobák új bútorzata is. Magas támlányú díványok hivogatólag integetnek most már a belépő felé, a sarkokba félkörös pamlagocskák helyezvék, minden oldalról kényelmet kinálgatván. Az ósdi bútorok dobra kerülnek s igy a kaszinó egész modern színezetet nyer, csak a vállalkozó is renoválná a lámpáit, meg azokat az éppen nem díszes ablakokat masquiroznák egy csinos drapperiával. Hanem csak lassan, ne akarjunk sokat, majd meg lesz minden idővel. A kaszinó termeiben nyilvános mulatsággal úgy látszik, az őszön először a korcsolyázók vonulnak be. A bál eszméjét, úgy látszik, elejtették, ha nem lesz helyette estély. Bál vagy estély tulajdonképen mindegy. Az estélyen először történik az étkezés , s ezt követi a táncz, a bálakon pedig először tánczolnak, azután étkeznek. Ez a kettő legalább nálunk tökéletesen egyre megy. Hogyan legyen valami, azt óhajtjuk, akár bál, akár estély legyen a neve. Lesz a télen egyébiránt más is, olyan, ami mostanában nem volt. Ugyan mi lehet az?? Ne vegyék rész néven azok, akik terjezik, ha itt kifecsegjük, hiszen nem bír az a hivatalos titok jellegével. E tervezett mulatsággal Kecskemét városának társas élete csakugyan nagyvárosi színezetet nyerne. Kék, fekete, rózsaszínű és vörös dominók stb. vonulnának fel a kaszinó termeiben megtartandó álarczos-bálra. Igazán érdekes. Már most annyit beszélnek róla a nők, hogy szinte minden kétely daczára, hajlandók vagyunk elhinni, hogy ennek a tervezett álarczos bálnak nemcsak néző közönsége, hanem álarczosa is lesz. Rendezni szándékozik pedig a nőegylet, amihez pedig ez az egylet fog, annak sikerülni kell. Pick—Bube: A szervezeti szabályok tervezett változtatása. Azon rövid idő, amely alatt a város új szervezeti szabályai érvényben állanak, már meggyőzött arról, hogy azokon módosítani , változtatni kell. Törvényhatóságunknak 1885-ben alkotott szervezeti szabályai szerint, szervezve van a közigazgatásban a mérnöki és építészeti osztály. Mikor a szervezeti szabályok terveztettek s amikor azok a közgyűlés elé kerültek megvitatás végett, már akkor sokan ellenezték ezen osztálynak olyaténképen való szervezését, a mint az tényleg a közgyűlés többsége által elfogadva szervezve lett. Nem tartották czélszerűnek, hogy mérnöki és építészeti ügyekben, a melyek az 1885 iki szervezeti szabályok szerint külön osztályban nyernek elintézést, tanácsnok legyen az ügyek vezetője és előadója. Ha a szervezeti szabályok 70. §-ába, mely a mérnöki és építési ügyosztály teendőit sorolja fel, beletekintünk, kétségkívül feltűnik, hogy egy tanácsnok , aki az ezen ügyosztályba osztott ügyek ellátásában nem szakember, ez gyakorolja a felügyeletet az osztály személyzete és eljárása fölött s ez lássa el az ezen osztály ügykörébe sorozott mindazon teendőket, melyek az osztály szakközegeinek szakmájába nem tartoznak. Ebben kétségkívül van anomália, mert a szervezeti szabályok 70. §-ban körülírott teendői a mérnöki és építési ügyosztálynak ha nem is kizárólag, de túlnyomólag olyan természetűek, amelyek az osztály szakközegeinek szakmájába tartoznak. Mi már akkor is, mikor a szervezeti szabályok készültek, úgy voltunk meggyőződve, hogy a főmérnököt alterálja, feszélyezi a tanácsnok irányában való alárendeltségi viszonya, amelynek folytán nélkülözi az általa foganatosítandó intézkedésekben azt az önállóságot és függetlenséget, azt a rendelkezési szabadságot, amelylyel pedig bírnia kellene azon erkölcsi felelősség következtében is , mely végfolyamatban a mérnökre nehezedik, a mérnöki és építészeti ügyosztályba beosztott teendők ellátásából. A szervezeti szabályok alkalmazásba történt vétele csak igazolta azok véleményét, akik az ügyosztály tervezése alkalmából annak ilyszerű szervezése ellen felszóllaltak. Hogy félre ne értessünk, ki kell jelentenünk , hogy nem az ügyosztály élén álló tanácsnok személye ellen van kifogásunk. Éppen nem, mert a tanácsnoknak tartozunk ez ügy szőnyegre hozása alkalmából azzal az elismeréssel, hogy jóakarattal, kiváló szorgalom s ügyszeretettel vezeti az osztályt. Az ő személye és egyénisége ellen nincs kifogásunk s nem is lehet, de a rendszer, amelyben az ügyvitel mozog , az kifogásolandó. A lökést azonban a szervezeti szabályok megváltoztatásának tervezésére nem ezen tisztán belső természetű indokok , hanem maholnap beálló külső kényszerűség adja. A javadalmi hivatal élén egy jó ideig annak szervezésétől kezdve, a legutóbbi hónapokig a főkönyvelő állott, később, miután a főkönyvelő lemondott, a tanács a főjegyzőt bizta meg a javadalmi bizottság elnökségével. Szakértelem s a város igaz érdekeinek szigorú figyelembe vételével szervezte s vezette az ügy administrálását a főkönyvelő, buzgalommal és kiváló éberséggel vezeti ez időszerint a főjegyző. 1885. OKTOBER 18. Tanyai életkép. (Báli tudósítás.) Várjon a fővárosi vigadó (Redoute) fényes termeiben vakító fényáradat mellett vigan mulató nagy úri közönség tudna-e leereszkedni oda, a hol a természet romlatlan kedélyű gyermekei egy tanyai mécses elaltató pislogása mellett rakják az igazán magyaros csárdást (ezen pleonasmus megengedhető napjankban, midőn elite báljainkban a csárdást majdnem a felismerhetetlenségig eltorzítva méltóságos lassú tempójában is agyat és velőt rázó modorban a rezgő polkához hasonlóan leugrálják) és a fényes, sikamlós parquetten tova iramodó tánczos pár heír-e sejtelemmel arról, hogy a puszták homokján ép oly kedélyesen tánczol a hevesvérű fiatalság, mint ők?! Kétlem, sőt merem kockáztatni azon állításomat, hogy a fővárosi distingvált közönség erről még álmodni sem tud, de