Kecskeméti Napló, 1913. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-24 / 19. szám
2. oldal. Kecskeméti Napló 19. szám. POLITIKA. — Fővárosi tudósítónktól. — A képviselőház ülése. Tegnap ismét az ellenzék közreműködése nélkül tartott ülést a képviselőház : a bejáratokat megint csendőrök őrizték, bár az ellenzékiek meg sem kísérelték a bevonulást. Az ülést háromnegyed tizenegykor nyitotta meg Tisza István gróf. Zichy János gróf miniszter az ülés elején két törvényjavaslatot terjesztett be a tanítók fizetésének rendezéséről. A napirend első pontján az új nyereménykölcsönről szóló törvényjavaslat szerepelt, melyet Lévay Lajos báró előadó ismertetett. Az előadó elsorolta azokat a munkásvédelmi és más szociális intézményeket, melyek az új nyereménykölcsön jövedelmében osztozkodni fognak. Hegedűs Kálmán felszólalása után a Ház a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben megszavazta. Papp Géza báró a tokaji borvidék segítéséről szóló törvényjavaslatot ismerteti. A Ház a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben megszavazta. Szabó János előadó több vicinálisvasút engedelem-okiratának kiadásáról szóló törvényjavaslatot ismertet. A Ház mindezeket a javaslatokat vita nélkül megszavazta. Ezután mentelmi ügyeket tárgyaltak. Az ülés a jegyzőkönyv hitelesítésével fél egy után véget ért. Az ellenzéki pártok értekezlete. A szövetkezett ellenzéki pártok tagjai tegnap délelőtt tíz órakor a néppárt közhelyiségében gyűltek össze. Előbb az intézőbizottság tartott ülést, majd közös értekezlet volt, amelyen Molnár János elnökölt. Az értekezleten Molnár János előterjesztette az intézőbizottságnak indítványát, amely az ellenzék választójogi bizottságába 28 képviselő beválasztását javasolja. Az elnök bejelentette, hogy a választójogi bizottság ülésein a szövetkezett ellenzéki pártok valamennyi tagja részt vehet. Az értekezlet egyhangúlag hozzájárult az elnök előterjesztéseihez, mire az ülés véget ért. A megalakított választójogi bizottság a szövetkezett ellenzéki pártok értekezlete után nyomban összeült és elnökévé Apponyi Albert grófot, jegyzőjévé Szmrecsányi Györgyöt választotta meg. A bizottság megállapította, hogy kettős célja van, először, hogy a szövetkezett ellenzéki pártok teljes ülésére a javaslatot előkészítse és másodszor, hogy összehasonlítva a kormány javaslatát az ellenzék javaslatával, tájékoztassa az ország közönségét. A bizottság legközelebbi ülését kedden délután öt órakor tartja meg a néppárt közhelyiségében, ahol megalakítják az egyes albizottságokat. Csokoládé és cukorka különlegességek gyári raktára EGRY P. FÜLÖP Kecskemét, Kossuth tér. A téli idény alkalmával ajánlja nagy választéka valódi angol, francia és belföldi teasütemény-különlegességeit. Nagy választék ajándéknak alkalmas bonbonierek díszdobozok és valódi japán kazettákban. A közkedvelt Egry-féle legfinomabb szaloncukorka 1 kilogramm 2 korona. Valódi Kugler (Gerbeaud) b o n b o n o k állandóan kaphatók. A tanítók fizetése. — Zichy miniszter javaslata. — Budapest, jan. 23. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter tegnap két törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, az állami tanítók, valamint a felekezeti és községi tanítók fizetésének rendezéséről. A két javaslat egyenlővé teszi az állami és nem állami tanítók kezdő fizetését, valamint azt a legnagyobb fizetést is, melyet a tanító hivatali pályáján elérhet. A kezdő fizetés az 1000 korona helyett 1200 korona, a legnagyobb fizetés pedig az eddigi 2600, illetőleg 2400 korona helyett minden tanítóra néve 3200 korona Az állami és nem állami tanítók fizetése között az a különbség lesz csak, hogy a nem állami tanító fizetésének emelkedése a 15—25-ik szolgálati év között valamivel lassúbb, mint az állami tanítóé. A magasabb fizetési osztályba való előlépés automatikusan történik, de csak az érdemesség alapján, ha a tanfelügyelő a tanító működésének eredményét „ki nem elégítőnek“, vagy magatartását „nem megfelelőnek“ minősíti, a tanítót csak akkor zárják ki az előlépésből. Ugyanilyen módon minősíti a felekezeti tanítót egyházi hatósága, a községi tanítót pedig a községi iskolaszék is; az állami tanítók érdemességét vagy érdemtelenségét azonban kizárólag a tanfelügyelő állapítja meg. A tömegsztrájk. A főváros intézkedése. Abban a mértékben, amint közeledik 26-ika, a tömegsztrájk állítólagos kimondásának napja, a főváros hatósága minden biztosító intézkedést megtesz idejében arra nézve, hogy a főváros lakosságát kellemetlen meglepetés ne érhesse a legfontosabb közszükségletek ellátásának biztosításánál. A hatóság embereiben ugyan erős az a meggyőződés, hogy a sztrájk nem fog odáig fajulni, hogy miatta a nyomába lépő ínség és drágaság folytán elsősorban éppen a munkásság szenvedjen, amelynek mozgalma máris előre veti a folyvást résen álló uzsora árnyékát. A főváros elsősorban a saját üzemei zavartalan működésének biztosítására fog törekedni. Gondoskodás történt arra nézve, hogy a lakosság élelmezésében, hússal, tejjel kenyérrel és más egyébbel való ellátásában fennakadás ne történjék. A készülő politikai tömegsztrájkot a kormány sem nézi tétlenül. Hír szerint a kormány a készülő sztrájkot lázadásnak tekinti s a büntető törvénykönyv vonatkozó szakaszai alapján fog a sztrájk ellen védekezni. A kormánynak más eszköze is van. Hír szerint az általános sztrájkot a fővárosban úgy akarja elnyomni a kormány, hogy a budapesti államrendőrség főkapitányává a gyenge kezű Boda Dezső helyére kinevezi Haller József gróf volt borsodi főszolgabírót. A szociáldemokraták készülő sztrájkjához újabban erkölcsi és anyagi támogatásukat kilátásba helyezték az újpesti demokraták, az újpesti kereskedelmi alkalmazottak egyesüle és az újpesti fűszer- és vegyeskereskedők. Még egyszer a Zeneiskola. A „Kecskeméti Lapok“ január hó 22-iki számában ezzel a felhívással rukkolt ki, hogy „méltóztassék megkérdezni a szülőket, akiknek akkor is voltak s ma is vannak zeneiskolás gyermekei’. . . . van-e különbség és pedig lényeges különbség a régi és az új zeneiskola között?“ Hát mint ilyen szülő, erre a kérdésre a következő észrevételeket teszem meg. A városi zeneiskola 1911—12. évi értesítője szerint a két leginkább kultivált szak közül a zongora szakon 95 hallgató közt 16, a hegedű szakon pedig 52 közt 13 nem osztályoztatott. A számarány, illetve a nem osztályozottak százaléka feltűnő, amennyiben a zongora szakon a nem osztályozottak 17, a hegedű szakon pedig 25%%-al szerepelnek. Ha a nem vizsgálatozottakat is figyelembe vesszük, kiknek száma az elsőnél 7, az utóbbinál 2, akkor ezen számarány még kedvezőtlenebb. Ezen számarányok pedig beszélnek s váltig mondják, hogy vagy a tanulók gyengék, vagy az egyes szakok túlzsúfoltak s nem marad elegendő idő a tanulók oktatására, vagy szem elől téveszti az intézőség, hogy a szülők a városi zeneiskolában tulajdonképpen nem művészeket és művésznőket akarnak gyermekeikből neveltetni, csupán a továbbképeztetésre az alapot lerakatni, legtöbb esetben pedig megszereztetni velük valamelyes zenei tudást, mely nemesíti a lelket, műveli az embert, finomítja az ízlést. Nem kell éppen az egyszeri latin tanárnak álláspontjára helyezkedni, ki e tárgyból a nebulóknak soha kitűnőt nem adott, azzal az indokolással, hogy „mit adjunk akkor nekem ? hát még Cicerónak ?“ De bármelyik ok forog is fenn, egy dolog érthetetlen előttünk, szülők előtt s ez az, hogy miért nem osztályoznak, miért nem bocsátják ezen 17, illetve 25 százalékot vizsgálatra és miért nem adnak nekik bizonyítványt ? Minden iskolában szokásos, hogy az összes hallgatók vizsgálatra bocsáttatnak, a férjese elhullik, megbukik, de bizonyítvány nélkül a tanintézetből el nem bocsátják. S ha már a „Kecskeméti Lapok“ t. cikkírója kérdez, hát — nem mint szülő — hadd kérdezzek én is. Szent-Gály Gyula elmenetelének, — mely 1909. szeptember 1-ével történt — magyarázatát adja azzal, hogy „a város nem volt abban a helyzetben, hogy ezt a kívánságát (t. i. a jobb anyagi ellátást, illetve fizetésemelést) teljesíthette volna. A dolog pedig végeredményben úgy áll, hogy Szent-Gály Gyulának fizetése volt 2400 korona. A mostani igazgató az 1910. évi február hóban választatott meg három hónapra visszamenőleg 2700 korona évi fizetéssel, mely 1911. évre 4200 koronában, 1912. évre 5300 koronában lett megállapitva. 1911. évben talán csak nem a földrengés által jutott a város kedvezőbb anyagi helyzetbe ? Szent-Gály Gyula 15 hosszú esztendőn keresztül nevelte az ifjúságot majdnem kolduskenyéren; hajlandó lett volna a legcsekélyebb fizetésemelés mellett, vagy annak csak kilátásba helyezésével is megmaradni, de mindig rideg megtagadással találkozott s a sokkal jobban dotált állásra — hol pedig tudását és szorgalmát a legteljesebb anyagi és erkölcsi elismeréssel honorálják—még meghívásra is vérző szívvel távozott. És többi jeleseink, Halmay és Koller miért voltak kénytelenek eltávozni ? Pedig nem volt hangverseny Kecskeméten, melyen nem szerepeltek. Még pedig grátis! S s 1 r~ca ›=·i ›33 *‚3 e—' a N