Kecskeméti Napló, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)
1913-08-01 / 178. szám
2. oldal, Kecskeméti Napló A pénz mint veszedelem. Nemcsak az erkölcstan és a bölcsészet, hanem a hosszas tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a pénz sok rossznak a forrása. De eddig senkinek sem jutott eszébe az, hogy a pénz közvetlenül testi egészségünknek is árthat. Azt igenis jól tudtuk, hogy a pénz árán megszerzett gyönyörök, vagy a pénz által okozott gond megtámadhatja az egészséget. De ez csak közvetett támadás csak kerülő utakon árthat így a pénz. Arra nem is gondoltunk, hogy a pénznek érintése maga is ártalmas lehet. Sőt azt hittük, hogy a pénz inkább megerősít bennünket. Mikor megmarkoltuk a pénzt, azt hittük, hogy bizonyos jólétet érezünk, bizonyos jóltevő meleg futja át testünket. Ámde az is igaz, hogy az ember — no meg az asszony is — kész minden jóval visszaélni. Mától kezdve nem győzzük eléggé ismételni, hogy a pénznek érintése veszedelmes. Veszedelmes azt kézbe fogni, veszedelmes azt magunkkal hordani, veszedelmes azt lakásunkba bevinni! Meg kell hajolnunk egy tudós ember előtt, aki nagy türelemmel és igazi tudós hidegvérrel gyűjtötte össze a bizonyítékokat. Az általa bebizonyított veszedelmek között meg kell emítlítenünk a tuberkulózist és sok más nyavalyát, melyet fel se sorolok, nehogy még jobban megrémítsem egyik-másik gyönge szívű olvasónőmet. Hogyan, mondhatja valaki, az a pénz, melynek csengését oly jól esik a fülnek hallani, az az arany, mely oly szépen veri vissza a nap tündöklő sugakat, az a bankjegy, amelyen levő képek szemlélésével sohasem lakik jól a szem, mindez veszedelemmel fenyegetne, mindez kisebbítené bennünk az életerőt, siettetné halálunkat? Igen, úgy van, ez a szomorú igazság. Kérdezzék csak meg Langlais Markot, aki kíváncsiságból és tudományszomjból különböző többékevésbbé használt pénznemet megmosott meghatározott mennyiségű sterilizált vízben s a legkisebb részletekig felsorolja a bennük rejlő veszedelmeket. És ki ne rémülne meg, ha olvassa a felsorolt rengeteg számokat. Ő ugyan francia pénzdarabokkal tette a kísérletet, de mi az azoknak megfelelő nagyságú magyar pénznemeket soroljuk fel. Így egy köbcentiméter sterilizált vízben 760.000 baktériumot talált Langlais, ha benne egy tíz filléres pénzdarabot megmosott. A 20 filléres nikkel pénz után 140.000 baktériumot; egy két koronás ezüst pénz után 160 ezer baktériumot; egy húsz koronás arany után 220 ezer baktériumot; egy nagyobb bankjegy után egy millió kétszázezer baktériumot. És ne gondolják ám, hogy valami apró ártatlan kis baktériumot. Sőt a legveszedelmesebb, a legrettenetesebb baktériumokat, melyek hatalmas terjesztői a legragályosabb betegségeknek. Ennyi veszedelmes ellenség láttára a jövőben nagyon óvatosnak kell lennünk. Rettenetes ember ez a Langlais Mark, aki ilyen borzalmas veszedelmeket tár a szemeink elé. Azt hiszem, a gunyolódás dénoma szállta meg a lelkét s elképzelem, minő vad öröme volt neki kutatásai és felfedezései közben. Ott a sötét laboratóriumában képzelt közönség előtt valószínűleg így szónokolt: „Szegény emberek ! Sokan közületek azt hiszik, hogy a pénz a legnagyobb jótevő. Kénytelen vagyok benneteket kiábrándítani, lelkesedésteket lelohasztani és üdvös félelemmel eltölteni sziveteket. Harpagon ezentúl nemcsak a kincseit fogja félteni, hanem azoktól is fog félni. Nem fösvénységből vagy koplalás miatt fog meghalni, megöli őt a baktériumok tömege, melyet kincsei táplálnak a lakásán. Sírjára ezt írhatják: „Nagyon szerette a pénzt, ez ölte meg őt!“ Ilyenféle gondolatok járhattak a híres felfedező koponyájában. De az is lehet, hogy talán nem is voltak olyan gonosz gondolatai. Talán épen ellenkezőleg, nagyon is emberbarát szíve van. Talán fájt neki, mikor látta, hogy embertársa minden elővigyázat nélkül fogdossák azt a pénzt, mely ellen ő olyan elkeseredett harcot indított. Talán azt remélte, hogy a villamos vasúti kalauz nem fogja többé fogai közé venni a pénzdarabot, amíg abból visszaad. Talán azt hitte, hogy képes lesz embertársaiban bizonyos utállatot kelteni azon apró fémdarabok és papírszeletek iránt, melyek annyi mikrobának a fészkei. Sajnos, én magam azt hiszem, hogy csalódott. Hiába fecsérelte el idejét, fáradságát és kutatásait. Hygienista barátom, az ön hatalma itt megtörik. Nem hiszem, hogy az ön fenyegetései miatt csak egy embert is reá bírnának arra a kijelentésre, hogy ő többé nem fog pénzhez nyúlni. Én azt hiszem, ha Danaenek megmondták volna, hogy minden darab arany, mely reáhullik, tele van baktériummal, az mégis akarta volna az aranyesőt. Attól félek, hogy a tudós kutató felfedezése a jótékonyságnak fog sokat ártani. A kissé keményebb szívű ember kitűnő ürügyet talál a takarékosságra. „Szándékom volt, fogja mondani, ennek a szerencsétlen embernek ötven koronát küldeni. De az ötven koronás bankjegyen rengeteg sok a mikroba, inkább küldtem tehát neki három darab húsz fillérest, a nikkel pénz egészségesebb.“ Gyorsirókongresszus Kecskeméten Az augusztusban Budapesten ülésező nemzetközi gyorsirókongresszus — mint már megírtuk — aug. 14-én Kecskemétre is eljön egy félnapos kirándulásra. Az előkészítő bizottság tegnapi ülésén a kecskeméti szereplés programmját a következőkben állította össze: 1. Fogadás a pályaudvaron délután fél 5 órakor, innen gyalog a Royal-szállodába. 2. A városháza dísztermében a vendégek üdvözlése a város, a gyorsiróegyesület és a fogadásban szintén résztvevő sajtószövetség részéről. Dr. Lőwy Ödön előadást tart Kecskemétről német és francia nyelven. 3. A városi múzeum megtekintése. 4. A róm. kath. nagytemplom és a ref. főiskola megtekintése. 5. Uzsonna a Kaszinóban. 6. Kirándulás kocsival a Műkertbe; a Művésztelep és gazdasági tanítónőképző megtekintése. 7. Vasúton vissza. Társas vacsora a Royalban. 8. Feketekávé a kioszkban. A vendégek az éjféli gyorsvonattal utaznak tovább Szegedre. Az egyesület vezetősége ezúton is kéri városunk intelligens közönségét, hogy az érkezők fogadásánál a pályaudvaron, a városházi gyűlésen, a kirándulásokon és banketten (5 K.) minél nagyobb számban vegyen részt. * * Iparostanoncok otthona Budapesten. Az iparos- és kereskedőtanonc-otthonok országos egyesülete Budapesten iparostanonc-otthont létesített abból a célból, hogy a vidéki szülők fővárosba szerződtetett fiainak teljes ellátást nyújtson. A tanonc-otthonba fölvételnek 13. életévüket betöltött, egészséges, erős fiuk, akik legalább hat elemi vagy a középiskola két osztályát végezték és akik a fémiparos mesterségre szándékoznak lépni. A fölvett fiuk után tartásdíjat a szülők nem fizetnek. Jelentkezni vagy érdeklődni az Iparos Tanoncotthon igazgatóságnál (Budapest, VI., Huba utca 10.) lehet. 178. szám. HÍREK. * Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Schleiber Emma kecskeméti polgári leányiskolai helyettes tanítónőt a csongrádi polgári leányiskolához helyezte át. * Az új telekkönyvi számozás. Az igazságügyminiszter két év előtt elrendelte, hogy a földrészleteknek oly helyrajzi számot adjanak, amelynek számlálója a község legmagasabb helyrajzi száma után következő szám, nevezője pedig az ingatlan eredeti helyrajzi száma, de a pénzügyminiszter kijelentette, hogy ezt a számozási módot a kataszter elvei és módszere miatt követni nem lehet. Hogy a telekkönyv és a kataszter összhangja megóvassék, a Pénzintézetek Országos Egyesülése Éber Antal dr. alelnök indítványára felterjesztést intézet az igazságügyminiszterhez a rendelet visszavonása tárgyában és a földrészletek egyöntetű és legcélszerűbb számozási módjára vonatkozólag a pénzügyminiszterrel egyetértőleg történendő szabályozást kért. Az igazságügyminiszter a rendeletet most visszavonta, a számozásra nézve ideiglenesen az előbbi állapotot állította vissza és kijelentette hogy a kérdést legközelebb a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendezi. * Lóverseny. A cs. és kir. 8. huszárezred ma délután tartja szokásos házi lóversenyét a nyomáson levő gyakorlótéren. A lóversenyre városunk összes előkelőségei kaptak meghívót. * A vasárnapi footballmatch. Vasárnap délután a KAC budapesti II. osztályú bajnokság második helyezettjével, a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete csapatával méri össze erejét. A KAOE jóhírű fővárosi csapat és épen ezért érdekes mérkőzésre van kilátás. A matchet Sugár István fővárosi szöv. bíró vezeti. * A július havi népesedés. Az anyakönyvi hivatal könyvei szerint Kecskeméten a július hónapban 183 születés és 170 halálozás történt, a természetes szaporodás tehát mindössze 13. Ez az ijesztően csekély szaporodási szám az óriási gyermekhalandóság eredménye. Az elhaltaknak körülbelül 35 százaléka ugyanis a 3 éven aluli gyermekekre esik. Házasságot a július hó folyamán 16 esetben kötöttek. * A Kláber-telepi munkásügy. Tegnapelőtti számunkban részletesen megírtuk, hogy Kláber-telepen a szőlőmunkások és a munkaadó között nézeteltérések támadtak s a munkások jogaik megvédelmezésére Papp György főkapitányhoz fordultak. A főkapitány Barna Tibor rendőrparancsnokot bizta meg a vizsgálat lefolytatásával. A rendőrparancsnok tegnap délelőtt kiszállott Klábertelepre s ott úgy a panaszos munkásokat, mint a munkáltatókat kihallgatta. A kihallgatás során kiderült, hogy a munkások elbocsájtására jogos ok nincs s a büntetéspénzeket annyira leszállította, hogy az ok csak a tényleges károkozás mértékének felel meg. Ilyenformán azután Barna Tibornak sikerült a munkásokat és a munkaadókat kibékíteni s most már újra rend van Kláber-telepen s zavartalanul folyik a munka. * A kisréti árviz. A kisréti földeket fenyegető árvizveszedelem alig akar elmúlni. Dacára annak, hogy a Tisza mindenfelé apadást mutat, Kisrétnél a viz csak pár cm.-rel áll lejebb, mint ezelőtt. A gátvédelmen éjjel-nappal 30—40 ember dolgozik, akiknek nehéz munkájuk árán sikerült a vizet elfogni s a védhetetlennek látszó gátat eddig megmenteni. Ha az apadás állandó lesz, úgy remélhető, hogy mégis csak elmúlik a veszedelem. * Cégváltozás: Sikari Kovács László könyvnyomdáját megvették Kaufer Artur és Nemes Ármin nyomdatulajdonosok. Az új tulajdonosok szakavatottságukkal a közönség legkényesebb ízlését is kielégítik.