Kecskeméti Napló, 1913. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)

1913-08-01 / 178. szám

2. oldal, Kecskeméti Napló A pénz mint veszedelem. Nemcsak az erkölcstan és a bölcsé­szet, hanem a hosszas tapasztalat is azt bi­zonyítja, hogy a pénz sok rossznak a for­rása. De eddig senkinek sem jutott eszébe az, hogy a pénz közvetlenül testi egészsé­günknek is árthat. Azt igenis jól tudtuk, hogy a pénz árán megszerzett gyönyörök, vagy a pénz által okozott gond megtámad­hatja az egészséget. De ez csak közvetett támadás csak kerülő utakon árthat így a pénz. Arra nem is gondoltunk, hogy a pénz­nek érintése maga is ártalmas lehet. Sőt azt hittük, hogy a pénz inkább megerősít bennünket. Mikor megmarkoltuk a pénzt, azt hittük, hogy bizonyos jólétet érezünk, bizonyos jóltevő meleg futja át testünket. Ámde az is igaz, hogy az ember — no meg az asszony is — kész minden jóval visszaélni. Mától kezdve nem győzzük eléggé is­mételni, hogy a pénznek érintése veszedel­mes. Veszedelmes azt kézbe fogni, vesze­delmes azt magunkkal hordani, veszedelmes azt lakásunkba bevinni! Meg kell hajolnunk egy tudós ember előtt, aki nagy türelemmel és igazi tudós hidegvérrel gyűjtötte össze a bizonyítékokat. Az általa bebizonyított ve­szedelmek között meg kell emítlítenünk a tuberkulózist és sok más nyavalyát, melyet fel se sorolok, nehogy még jobban megré­mítsem egyik-másik gyönge szívű olvasó­nőmet. Hogyan, mondhatja valaki, az a pénz, melynek csengését oly jól esik a fülnek hal­lani, az az arany, mely oly szépen veri vissza a nap tündöklő sugak­at, az a bank­jegy, amelyen levő képek szemlélésével sohasem lakik jól a szem, mindez veszede­lemmel fenyegetne, mindez kisebbítené ben­nünk az életerőt, siettetné halálunkat? Igen, úgy van, ez a szomorú igazság. Kérdezzék csak meg Langlais Markot, aki kíváncsiság­ból és tudományszomjból különböző többé­­kevésbbé használt pénznemet megmosott meghatározott mennyiségű sterilizált vízben s a legkisebb részletekig felsorolja a bennük rejlő veszedelmeket. És ki ne rémülne meg, ha olvassa a felsorolt rengeteg számokat. Ő ugyan francia pénzdarabokkal tette a kí­sérletet, de mi az azoknak megfelelő nagy­ságú magyar pénznemeket soroljuk fel. Így egy köb­centiméter sterilizált vízben 760.000 baktériumot talált Langlais, ha benne egy tíz filléres pénzdarabot megmosott. A 20 filléres nikkel pénz után 140.000 baktériu­mot; egy két koronás ezüst pénz után 160 ezer baktériumot; egy húsz koronás arany után 220 ezer baktériumot; egy nagyobb bankjegy után egy millió kétszázezer bak­tériumot. És ne gondolják ám, hogy valami apró ártatlan kis baktériumot. Sőt a leg­veszedelmesebb, a legrettenetesebb bakté­riumokat, melyek hatalmas terjesztői a leg­ragályosabb betegségeknek. Ennyi veszedelmes ellenség láttára a jövőben nagyon óvatosnak kell lennünk. Rettenetes ember ez a Langlais Mark, aki ilyen borzalmas veszedelmeket tár a sze­meink elé. Azt hiszem, a gunyolódás dénoma szállta meg a lelkét s elképzelem, minő vad öröme volt neki kutatásai és felfede­zései közben. Ott a sötét laboratóriumában képzelt közönség előtt valószínűleg így szónokolt: „Szegény emberek ! Sokan kö­­zületek azt hiszik, hogy a pénz a legna­gyobb jótevő. Kénytelen vagyok bennete­ket kiábrándítani, lelkesedésteket lelohasz­­tani és üdvös félelemmel eltölteni szivete­ket. Harpagon ezentúl nemcsak a kincseit fogja félteni, hanem azoktól is fog félni. Nem fösvénységből vagy koplalás miatt fog meghalni, megöli őt a baktériumok tömege, melyet kincsei táplálnak a lakásán. Sírjára ezt írhatják: „Nagyon szerette a pénzt, ez ölte meg őt!“ Ilyenféle gondolatok járhattak a híres felfedező koponyájában. De az is lehet, hogy talán nem is voltak olyan gonosz gondolatai. Talán épen ellenkezőleg, na­gyon is emberbarát szíve van. Talán fájt neki, mikor látta, hogy embertársa minden elővigyázat nélkül fogdossák azt a pénzt, mely ellen ő olyan elkeseredett harcot in­dított. Talán azt remélte, hogy a villamos vasúti kalauz nem fogja többé fogai közé venni a pénzdarabot, amíg abból visszaad. Talán azt hitte, hogy képes lesz ember­társaiban bizonyos utállatot kelteni azon apró fémdarabok és papírszeletek iránt, melyek annyi mikrobának a fészkei. Sajnos, én magam azt hiszem, hogy csalódott. Hiába fecsérelte el idejét, fárad­ságát és kutatásait. Hygienista barátom, az ön hatalma itt megtörik. Nem hiszem, hogy az ön fenyegetései miatt csak egy embert is reá bírnának arra a kijelentésre, hogy ő többé nem fog pénzhez nyúlni. Én azt hiszem, ha Danaenek meg­mondták volna, hogy minden darab arany, mely reáhullik, tele van baktériummal, az mégis akarta volna az aranyesőt. Attól félek, hogy a tudós kutató fel­fedezése a jótékonyságnak fog sokat ártani. A kissé keményebb szívű ember kitűnő ürügyet talál a takarékosságra. „Szándékom volt, fogja mondani, ennek a szerencsétlen embernek ötven koronát küldeni. De az ötven koronás bankjegyen rengeteg sok a mikroba, inkább küldtem tehát neki három darab húsz fillérest, a nikkel pénz egész­ségesebb.“ Gyorsirókongresszus Kecskeméten Az augusztusban Budapesten ülésező­­ nemzetközi gyorsirókongresszus — mint már megírtuk — aug. 14-én Kecskemétre is el­jön egy félnapos kirándulásra. Az előkészítő bizottság tegnapi ülésén a kecskeméti sze­replés programmját a következőkben állí­totta össze: 1. Fogadás a pályaudvaron délután fél 5 órakor, innen gyalog a Royal-szál­­lodába. 2. A városháza dísztermében a vendé­gek üdvözlése a város, a gyorsiróegyesület és a fogadásban szintén résztvevő sajtószö­vetség részéről. Dr. Lőwy Ödön előadást tart Kecskemétről német és francia nyelven. 3. A városi múzeum megtekintése. 4. A róm. kath. nagytemplom és a ref. főiskola megtekintése. 5. Uzsonna a Kaszinóban. 6. Kirándulás kocsival a Műkertbe; a Mű­vésztelep és gazdasági tanítónőképző megtekintése. 7. Vasúton vissza. Társas vacsora a Royalban. 8. Feketekávé a kioszkban. A vendégek az éjféli gyorsvonattal utaz­nak tovább­ Szegedre. Az egyesület vezetősége ezúton is kéri városunk intelligens közönségét, hogy az érkezők fogadásánál a pályaudvaron, a vá­rosházi gyűlésen, a kirándulásokon és ban­ketten (5 K.) minél nagyobb számban ve­gyen részt. * * Iparostanoncok otthona Budapes­ten. Az iparos- és kereskedőtanonc-otthonok országos egyesülete Budapesten iparosta­­nonc-otthont létesített abból a célból, hogy a vidéki szülők fővárosba szerződtetett fiai­nak teljes ellátást nyújtson. A tanonc-ott­­honba fölvételnek 13. életévüket betöltött, egészséges, erős fiuk, akik legalább hat elemi vagy a középiskola két osztályát vé­gezték és akik a fémiparos mesterségre szándékoznak lépni. A fölvett fiuk után tar­tásdíjat a szülők nem fizetnek. Jelentkezni vagy érdeklődni az Iparos Tanoncotthon igazgatóságnál (Budapest, VI., Huba­ utca 10.) lehet. 178. szám. HÍREK. * Áthelyezés. A vallás- és közoktatás­­ügyi miniszter Schleiber Emma kecskeméti polgári leányiskolai helyettes tanítónőt a csongrádi polgári leányiskolához helyezte át. * Az új telekkönyvi számozás. Az igazságügyminiszter két év előtt elrendelte, hogy a földrészleteknek oly helyrajzi szá­mot adjanak, amelynek számlálója a köz­ség legmagasabb helyrajzi száma után kö­vetkező szám, nevezője pedig az ingatlan eredeti helyrajzi száma, de a pénzügymi­niszter kijelentette, hogy ezt a számozási módot a kataszter elvei és módszere miatt követni nem lehet. Hogy a telekkönyv és a kataszter összhangja megóvassék, a Pénzintézetek Országos Egyesülése Éber Antal dr. alelnök indítványára felterjesztést intézet az igazságügyminiszterhez a rende­let visszavonása tárgyában és a földrészle­tek egyöntetű és legcélszerűbb számozási módjára vonatkozólag a pénzügyminiszterrel egyetértőleg történendő szabályozást kért. Az igazságügyminiszter a rendeletet most visszavonta, a számozásra nézve ideiglene­sen az előbbi állapotot állította vissza és kijelentette hogy a kérdést legközelebb a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendezi. * Lóverseny. A cs. és kir. 8. huszár­ezred ma délután tartja szokásos házi ló­versenyét a nyomáson levő gyakorlótéren. A lóversenyre városunk összes előkelőségei kaptak meghívót. * A vasárnapi footballmatch. Vasár­nap délután a KAC budapesti II. osztályú bajnokság második helyezettjével, a Keres­kedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete csapatával méri össze erejét. A KAOE jó­­hírű fővárosi csapat és épen ezért érdekes mérkőzésre van kilátás. A matchet Sugár István fővárosi szöv. bíró vezeti. * A július havi népesedés. Az anya­könyvi hivatal könyvei szerint Kecskeméten a július hónapban 183 születés és 170 ha­lálozás történt, a természetes szaporodás tehát mindössze 13. Ez az ijesztően csekély szaporodási szám az óriási gyermekhalan­dóság eredménye. Az elhaltaknak körülbelül 35 százaléka ugyanis a 3 éven aluli gyer­mekekre esik. Házasságot a július hó fo­lyamán 16 esetben kötöttek. * A Kláber-telepi munkásügy. Teg­napelőtti számunkban részletesen megírtuk, hogy Kláber-telepen a szőlőmunkások és a munkaadó között nézeteltérések támadtak s a munkások jogaik megvédelmezésére Papp György főkapitányhoz fordultak. A főkapi­tány Barna Tibor rendőrparancsnokot bizta meg a vizsgálat lefolytatásával. A rendőr­parancsnok tegnap délelőtt kiszállott Kláber­­telepre s ott úgy a panaszos munkásokat, mint a munkáltatókat kihallgatta. A kihall­gatás során kiderült, hogy a munkások el­­bocsájtására jogos ok nincs s a büntetés­pénzeket annyira leszállította, hogy az ok csak a tényleges károkozás mértékének felel meg. Ilyenformán azután Barna Tibor­nak sikerült a munkásokat és a munkaadó­kat kibékíteni s most már újra rend van Kláber-telepen s zavartalanul folyik a munka. * A kisréti árviz. A kisréti földeket fenyegető árvizveszedelem alig akar el­múlni. Dacára annak, hogy a Tisza minden­felé apadást mutat, Kisrétnél a viz csak pár cm.-rel áll lejebb, mint ezelőtt. A gátvédelmen éjjel-nappal 30—40 ember dolgozik, akiknek nehéz munkájuk árán sikerült a vizet el­fogni s a védhetetlennek látszó gátat eddig megmenteni. Ha az apadás állandó lesz, úgy remélhető, hogy mégis csak elmúlik a veszedelem. * Cégváltozás: Sikari Kovács László könyvnyomdáját megvették Kaufer Artur és Nemes Ármin nyomdatulajdonosok. Az új tulajdonosok szakavatottságukkal a közön­ség legkényesebb ízlését is kielégítik.

Next