Kecskeméti Napló, 1914. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1914-01-01 / 1. szám

4. oldal, azt az embert, aki egyik, vagy másik irányt tekinti egyedül fejlődésképes iránynak. Ezek az elvek csak békéi a művészet szabad fej­lődésének s igy azok lesznek kerékkötői akik legdühösebben hirdetik a haladást. A művészetnek nincs iránya és politikája mert szabad. Az lebilincselhet bennünket, de mi azt soha. Nincs pótadó! Régen volt már olyan mozgalmas, mélyen járó közgyűlése a város parlament­jének, mint a mai. Nem is csoda, hiszen a város egész részletekbe leágazó gazdálko­dási rendszere került bonckés alá, az a rendszer, melyet nem a pénzügyi osztály idézett elő, amelynek inkább csak az átfogó vezérgondolatait adja meg, hanem az gaz­dálkodási kivitellel megbízott szervek s a fölcsigázott igények a külszín forszírozása. Mikor azután odáig érett a dolog, hogy nyíltan fel kellett tárni a tarthatatlan álla­potot, akkor —­ nagyon elmésen jegyezte meg a polgármester — mindenki talpra áll, de csak addig, amig pár pillanatra elmúlik a pótadó fenyegetése s azután marad min­den a régiben. Úgy látszik azonban olyan lelkes és tettrekész a hangulat a város­atyákban, hogy méltán remélhetünk egy új s produktívebb korszakban, amely épen a mai t­. bizottsági ülésen vette kezdetét s azok, akik leszavaztatták a tanács javaslatát, csakugyan gondoskodni és fáradozni fognak a hiányok helyes, észszerű kiküszöböléséről. S ez akkor is kell, hogy megtörténjék, ha a belügyminiszter nem hagyja jóvá a bi­zottság határozatát. Soronkívül a költségvetést. A polgármesteri havi jelentés felolva­sása és tudomásul vétele után Grasselli Miklós indítványozza a jövő évi költségelőirányzat soron kívüli tárgyalását. Rövid vita után a közgyűlés így határozott. Az 1914 évi költségvetés. Következett a jövő évi költségelő­irányzat tárgyalása. Tormássy Ferenc főszámvevő terjeszti elő a költségelőirányzatot a tanács és a pénzügyi bizottság jelentésével és javasla­tával. Vázolja a gazdasági válság hatását a magyar városok, köztük Kecskemét ház­tartására. A hiány 135 ezer korona, mely­nek fedezése végett a tanács és pénzügyi bizottság javasolja az eddigi 30%-os pót­adó kulcsnak 20% ról 50%ra való fel­emelését. Dr. Szabó László dr. az általános vi­tának első szónoka. A költségelőirányzati munkálatot értékesnek elismeri, mert a ta­karékosságot szigorúan keresztülviszi a bevételek némely tételénél a jövedelem fokozására már most rámutat. De így is­­ 135000 korona a hiány. Az előző évek számadásaiból megállapítja, hogy ez már nem múló jelenség, hanem krónikus baj, melynek fedezéséről gondoskodni kell. Erre két mód van: vagy a pótadó felemelése, vagy egy átmeneti függő kölcsön fel­vétele. Azt mondhatják, hogy fokozni kell a jövedelmeket, gyarapítani és célsze­rűbben kihasználni a város javait. Ez helyes, de ez még csak a jövőben lesz esz­közölhető, jövő évre kihatólag aligha lehet ilyen módon gondoskodni a fedezéséről. Azért indítványozza : fogadja el a közgyű­lés általánosságban a költségelőirányzatot tárgyalásra s mivel a részletes tárgyalás aligha hozhat más eredményt, mint amelyet most a javaslat feltüntetet, mondja ki a köz­gyűlés, hogy a hiány fedezéséről akként gon­doskodik, hogy a pótadóemelés mellőzésé­vel átmenetileg megfelelő kölcsönt vesz fel. Farkas Ignác felszólalásában vissza­mutatott a város közel­lült s agyondicsért politikájára. Háromszoros piactér követésbe százezreket dobtunk ki a csatornázás előtt, amikor újra élőről kezdeni, célszerűtlen ki­sajátításokra mérhetetlen pénzt költöttünk, csak azért, hogy cifrálkodhassunk. Tetemes összeget tett ki a szentlőrinci haszonbérek megváltása s nem származott belőle semmi haszna sem. A kórház telkén kiirtottuk a szőlőket, melyek még pár évig jövedelmez­tek volna. Ugyanígy áll a­dóig a tébolyda 200 holdnyi telkén. A szövőiskola, művész­telep sok pénzünket vitt el haszontalanul. Ott volt a Vágó főerdész ügye. Vontak-e a sok hihetetlen visszaélésért valakit felelős­ségre? Nézzünk hát jobban bele a város gazdálkodásába s ez fog segíteni, nem a pótadó terhe. Pártolja tr. Szabó László in­dítványát. Dékány Károly szintén a városi gaz­dálkodást kifogásolja s közben olyan meg­jegyzést tesz az egyik újságíróra, aki jóhi­szemű beadványát lecsúfolta, amiért Rózsa Jenő kénytelen elégtételt kérni a megsértett újságírók részére. A főispán, aki nem értette Dékány Károly kifogásolt kifejezését, sza­vainak ismétlésére kéri fel a szónokot, aki kijelenti, hogy csak egy személyre s nem az egész újságírói karra célzott, így a do­log minden elintézési forma nélkül végző­dött, amire még rá fog kerülni a sor, mert az ilyen inzultusnak nincs helye a köz­gyűlésben. Dr. Angyal Vidor szintén pártolja a tanács propozícióját, míg dr. Steiszkál Ottó súlyos érvekkel támogatja azon felfogását, hogy inkább a közvagyonból fedezzük a szükségletet, mint a lakosság zsebéből. Sándor István polgármester beható és alapos érveléssel tárja elénk a súlyos jö­vendőt s szerinte ez a hiány nem időszakos, hanem állandó és növekedő jellegű, amin kölcsön nem segít, hanem csak pótadó sta­tisztikailag bizonyítja, hogy gazdagabb vá­rosok is jóval nagyobb pótadót szednek, mint Kecskemét. A város gazdálkodásának észszerűvé tétele érdekében pedig ajánlja, hogy egy bizottságot alakítanak, melyben ki-ki tetszése szerint kifejezheti észrevételeit, közreadhatja terveit, melyek vannak őnála is, a tanácsban és a th. biz. tagoknál is. Dr. ív. Szabó László föntartja indítványát, mire Faragó Béla felszólalása után elkez­dődik a névszerinti szavazás. A tanács ja­vaslata mellett igennel, dr. ív. Szabó László mellett nemmel felelnek. A névszerinti szavazás megejtése után kitűnt, hogy a t­. bizottság 86 szóval, 35 ellen leszavazták a tanácsot s igy a hiány fedezésére függő kölcsön felvételét jelölte ki. Az eredmény kihirdetését nagy éljenzés fo­gadta. Az idő ekkor már délre járt s igy a választások megejtése után a közgyűlés folytatását délutánra halasztották. A választásokból a függetlenségi lista került ki­­ szótöbbséggel győztesen. * Igen sajnálatos dolognak tartjuk, hogy a viták folyamán pro és kontra személyi támadások is felszínre kerültek, amelyek azonban közmegnyugvásra hamar elsimultak. * Kecskeméti Napló * K. T. E. házi birkózóversenye. A A Kecskeméti Testedzők Egyesülete birkózó szakosztálya 1914. évi január 4-én rendezi első házi versenyét az Iparos-Otthon téli kerthelyiségében. A szimpatikus Egyesület hatalmas birkózó gárdája ez alkalommal mutatkozik be először a kecskeméti sport közönség előtt. Összesen 16 versenyző in­dul 3 súlycsoportban. A zsűri tisztségét dr. Előd József, Baranyi István és Gerő Miksa urak, a Kac tagjai vállalták magukra. A versenyen a következő birkózók vesznek részt: Fehér József, Vikor József, Virágh István, Osztávi Pál, Tóth Gyula, Huszár Mihály, Kósa István, Nyári Ferenc, Pásztor Pál, Danics László, Polonyi Pál, Hencz Schild Tivadar, Kecskeméti Mihály, Bozóki Ferenc, Bakos Elek. 1. szám. H­I­RE­K. Kecskemét, dec. 31. Újévre. Adjon Isten a magyarnak Boldog új esztendőt, Békességből és búzából Bőven elegendőt! Senkinek se legyen kára: Váljék inkább a javára Nyugalom vagy munka : Jusson árnyék hűvösébe, Ki szüntelen napon égve A napot megunta. Szőlővessző ne teremjen Gyilkoló sörétet: Meg ne csípje azt a légy, ki A légynek se vétett. A gyümölcsfák dús világát, Alma körte zsenge ágát A jég le ne verje: Ha ellenség, ha jó barát, Minden ember csak a saját küszöbét seperje. Adjon Isten vidámságot Ez uj esztendőben: Munka után nyugodalmat És jutalmat bőven. Világért se czivakodjunk Szép nótákból ki ne fogyjunk, Éljünk az idővel ; És ne fakadjunk sírásra, Ha a boldog vigadásra A számadás jő el. Hadd legyen az uj esztendő A szorgalom éve ! A ki miért fárad, mindazt igazán elérje. „Nesze semmi, fogd meg jól“Ha Kárba ne vesszen az óra ; A ki megy, haladjon; A jó Isten egészséget, Kedvet, erőt, békeséget Boldogságot adjon! Rudnyánszky Gyula, rS\r­ Lapunk előfizetőinek, olvasói­nak és barátainak sok boldogságot kívánunk az uj esztendőben. * Felelős szerkesztőnk, dr. Popity János a mai napon megvált tőlünk s tisztét ideiglenesen és átmenetileg dr. Nyúl Pál vállalta el. Ez a változás a lap szellemi és világnézeti irányában nem jelent változást s ezután is azzal az igaz bensőséges meg­győződéssel küzdünk igazainkért, amellyel dr. Popity János, aki régi helyére, Nagy­váradra költözik vissza. * Hálaadás. A szilveszternapi hálaadó istentisztelet délután 4 órakor veszi kezde­tét, Révész István prépost-plébános prédi­kációjával. Utána szentségkitétel és litánia lesz. Újév napján délelőtt 9 órakor ünne­pélyes indulás nagymise lesz, melyet Révész István fog alebrálni fényes segédlettel. A szentbeszédet Huszár László káplán tart. * A Kecskeméti Gyermekvédő Egye­sület folyó évi január 4-én, vasárnap d. e. fél 11 órakor tartja választmányi ülését a városi székház bizottsági termében. Tárgy­­sorozat : 1. Kada Gyermekotthon felállítá­sáról szóló jelentés. 2. A „Gyermekvéde­lem iskolája" vagy „Anyák iskolája“ cím alatt tartandó felolvasások bejelentése. 3. A zárszámadások bemutatása. 4. A közgyűlés elé terjesztendő tisztújítási javaslat. 5. Eset­leges indítványok. * A közigazgatás ügyforgalma. A közigazgatási jelentés adatai szerint a vá­rosházán az október hónapban érkezett 5811 darab, melyek közül elintézést nyert 4397, elintézetlen maradt 1414.

Next