Kecskeméti Napló, 1915. február (4. évfolyam, 26-48. szám)
1915-02-02 / 26. szám
2. oldal Íténkilépió 26. szám nak sikerült megszerezni az angol aknarakás titkos tervezetét, amint ezt a német tengeralattjáró hajóknak az angol partok mentén való megjelenése igazolja, addig az angolok semmiképen sem tudják kifürkészni a német aknamezőt így eshetik azután meg, hogy az angol hajók biztos kikötőkben kuksolnak, ugyancsak a német tengeralattjárók blokálják Angliát és az egyik kereskedelmi hajót a másik után semmisítik meg, ha azok az angol parthoz mernek közeledni. Igaz, kérdés, képes lesz-e foganatosítani a német tengerészet Anglia blokádját, de azért a blokád bejelentésének nagy fontossága, mert a semleges államok hajói tartózkodni fognak attól, hogy Anglia részére bármit is szállítsanak, mert rakományuk, mint hadizsákmány, német kezekbe kerülhetne. Anglia ellátását a szükséges cikkeket nagyon megnehezítették. Az utolsó helgolandi tengeri csata, ha igaz lefolyását ismerik meg Angliában megrendítően fog hatni az agolokra és az éhínség rémképe, amellyel Németországot akarták megalázni, Nagybritániát fenyegeti majd hamarosan. Tengerpartjai már eléggé kihaltak. — Alig mer egy-egy hajó kihajózni s ha ez továbbra is igy tart, az elszigetelt ország ütőere el lesz vágva. * Németország és a monarchia Olaszországgal szövetséget kötöttek. Ezt elnevezték hármas szövetségnek s mint a francia-orosz szövetség ellensúlyozója szerepelt, amely utóbbi szövetséghez Anglia is csatlakozott, de nem feltétlenül. Ezért csak az entente cordiale, barátságos megértés címét vette föl ez az újabb csoportosulás, ami semmire sem kötelez. Kitört a háború és az egész világ azt várta, hogy a hármas szövetség tömör egyetértésben lép föl, Anglia pedig, régi szokásához híven, verekedni engedi a franciákat, ő maga meg majd a végén fog aratni. Valamivel másképen történt. A hármas szövetségből kettős lett és a francia orosz, angol entente cordiale a legmegbonthatatlanabb szövetkezésképen lépett föl. Vájjon nem paradoxon-e ez? — Vájjon nem meglepetés-e, nem bizonyítéka-e annak, hogy a mostani pillanatokban a lehetetlenségek is lehetőségekké válnak? Végül pedig nem véres gúny-e az, mikor a németeknek hivatalosan kell kijelenteniük, hogy mostanra az olasz szövetséges részéről általában semmi veszedelem sem fenyeget ? Nehéz, végzetes kort élünk. Az idők egyre komolyabbra válnak és minden óra hozhat hírt arról, hogy ismét egy lehetetlenség vált lehetővé. A harctereken döntés még nem történt, de diplomáciája meghozhatja hamarosan a döntést, akár lesz győzelem, vagy vereség a csatatereken. Addig pedig higyjünk az igazság győzelmében és reméljük, hogy e háború végén Magyarországra is jobb napok virradnak. Ma már ez sem lehetetlenség. Gyűjtés a 29. és 38 -asok részére. A városi tanács által megindított gyűjtés eredményét 29-es és 38-as háziezredeink részére az alábbiakban közöljük : Kiss László gyűjtőibén adakozó felsőszentkirályi gazdák névsora: Virág András 1 liter tarhonya, 1 kg. szalonna, Batka Ferenc háromnegyed kiló szalonna, Csontos Gábor 1 kiló szalonna, Tóth László 1 kiló szalonna, 1 liter tarhonya, Tóbi József 1 és fél kiló szalonna, 5 liter tarhonya, Fodor János 1 kiló szalonna, 2 liter tészta, Német István 1 és fél kiló szalonna, Kaszala András 4 liter tarhonya, Poór János háromnegyed kiló szalonna, 1 liter tészta, Cs. Kovács János 4 kiló szalonna, 5 liter tarhonya, Fazekas László 1 liter tarhonya, Csorba Menyhért 1 és egynegyed kiló szalonna, 3 liter tarhonya, özv. Csontos Pálné 1 és fél kiló szalonna, 3 liter tarhonya, özv. Nagy Jánosné 1 és fél kiló szalonna, Nagy Menyhért 1 kiló szalonna, Tóth Mihály 2 korona, Vörös József 1 kiló szalonna, Százdi Péter 1 és fél kiló szalonna, Kiss György 1 kiló szalonna, Bitz András 1 és fél kiló szalonna, Kovács Sándor 1 kiló szalonna, Hajagos János 3 és fél kiló szalonna, Farkas József 1 és fél kiló szalonna, Kovács Mihály 1 és fél kiló szalonna, Béni Mihály 1 és fél kiló szalonna, Kozma István 1 kor., Basa Pál 2 kiló szalonna, ifj. Gömöri József 1 korona, Balla István 2 kiló szalonna, id. Gömöri József 2 és fél kiló szalonna, Bajáki Antal 1 liter pálinka. Alsószentkirályon, Halasi Pál gyűjtése: Szűcs Mihály 2 kor., Hegedűs Mihály 2 kg. szalonna, Szabó Lajos 3 kor. 10 fill., Gaál József 2 kiló szalonna, Katona Elekné 50 fill., Bocskor János 60 fill., Szabó Istvánná 1 kor., Kara Pálné 1 kiló szalonna, özv. Kiss Lászlóné 3 liter tarhonya, Kiss Rozália fél kiló szalonna, Tantó Imre 1 kor., B. Hajagos József 2 kor., id. Vári Mihályné 1 kor., Sándor István 50 fill., Kiss Juliánna 1 kiló szalonna. Jelentés az 1314 évi tüzekről és a tűzoltóság működéséről.* Kecskemét th. város területén az 1914 évben volt 100 (127) tüzeset, melyből a város belterületére 24 (28), külterületére 77 (77) tűzkár esik. Időszakok szerint: Januárban 5 (3), Februárban 7 (17), Márciusban 8 (19), Áprilisban 9 (6), Májusban 6 (6), Júniusban 11 (9), Júliusban 9 (7), Augusztusban 14 (16), Szeptember 8 (15), Októberben 9 (12), Novemberben 5 (12), Decemberben 7 (9). Kerületek szerint: A belterületen: I. tizedben 4 (7) II-ban — (1), III.-ban 3 (3), IV.-ben 4 (2), V.-ben 5 (10) VI.-ban 4(3), VII.-ben 1 (—) VIII.-ban 1 (1), IX.-ben — (-), X.-ben — (2). A külterületen: Alpáron 2 (3), Ágasegyházán 4 (6) Ballószegben 2 (2), Bugacon 3 (6), Helvétiában 2 (—), Kiskőrösi országúton 1 (—), Köncsögön 4 (7), Körösi hegyben 2 (2), Koháryszentlőrincen 10 (5), Kadafalván 1 (—) Kisfáiban 1 (2), Markón 4 (3), Ménteleken 2 (—), Monostoron 9(5), Nyírben 1 (17), Szarkásban 1 (2), Szentkirályon 12 (9), Széktóban 1 (3), Szikrában 2 (1), Tarájában 4 (5), Urréten 2 (—) Városföldön 7 (6). A tűz minősége szerint: Bolt 5 (4), Bükköny 1 (—) Cséplőgép 2 (2), Erdő 1 (5), Llófa 1 (—) Gabona osztagokban 1 (5), Gőzmalom 1 (—), Istálló 2 (2), Kamra 1 (1), Kémény 2 (3), Konyha Kocsiszín 1 (1), Kunyhó 1 (—), Kukoricaszárral rakott kocsi 1 (—), Kukoricaszár 1 (3), Kukoricahéj 1 (—), Mennyezet 4 (2), Ol 3 (2), Padlózat 2 (—), Ruhanemű 2 (2). *) A zárójelbe tett számok az 1913 évi adatokat tüntetik fel.) Nyújtsunk a „Gyermek Otthoniban levő árváknak is” Az amerikai magyarság szerepe a világháborúban. Az amerikai „Szabadság“ c. napilap amelyben Ludwig Ernő, clevelandi konzulunk nagyobb cikket írt „Gondolatok a világháborúról“ cím alatt, rámutat az amerikai magyarságfeladataira a háborúban. A cikk eme érdekes részét az alábbiakban közöljük : Mit várhat a haza az amerikai magyarságtól ?... Katonai segélyt nem, mert a fenforgó hajózási nehézségek folytán nem mehetünk át, hogy a hazát karunkkal megvédjük. Hadiszerek és egyéb szükségleteknek itten való beszerzése és Ausztria-Magyarországba való átszállítása azon akad fenn, hogy jelenleg még angol hadihajók uralják a tengert és a neutrális országokkal való kereskedelmi forgalom Anglia részéről mindenféle vexációknak van kitéve, így csupán két lehetőség van fenntartva számunkra: 1. hogy az özvegyek és árvák megsebesültek érdekében anyagilag és egyéb alakban közbenjárunk és 2. hogy a monarchia jogos álláspontját a nyilvánosságban legjobb tehetségünk szerint megvédjük. Ezen kétszeszeres misszióban nem szabad ellankadnunk a háború egész tartama alatt. Minden követ meg kell mozdítanunk, hogy kettős akciónk sikert érjen el. Kiki válassza magának azt a tért, mely egyéni tehetségének jobban felel meg. Hogyha van szervező tehetsége, szervezzen gyűjtőbizottságokat, vagy álljon rendelkezésére a már fennálló bizottságoknak. Ezen a téren a siker kétségtelenül a szervezéstől fog fügni. A másik téren egyéni kezdeményezésnek több alkalma van az érvényesülésre.Elmélkedjünk afölött, hogy váljon beszédek tartásával, vagy cikkek, könyvek írásával érhetünk el tartósabb hatást az amerikai közönségnél. De ne sokáig elmélkedjünk! — Döntsük el hamar, hogy mit volna célszerűbb tennünk és azután tegyük meg azt szaporán. Nem akarok szarkasztikus lenni. A megpróbáltatás nehéz óráiban szarkaszmusra se kedvem, se időm nincsen. Csupán azt szeretném megjegyezni, hogy a gyűjtéseket is szaporán eszközöljük. A világ halad folyton folyvást, ne álljunk meg mi! Háborúban minden kétszer vagy háromszor gyorsabban halad, mint békés időben és a háború haladása borzasztó következményeket von maga után. But és bánatot ezer meg ezer honfitársunknak, akivel testi-lelki vér és szívrokonság fűz össze bennünket. Figyeljük a bánatóra ketyegését és igazítsuk utána a tevékenységünk gyorsaságát. Ha a kettő közül az egyik hamarább ér a célhoz, mi legyünk az az egyik és ne a bánatnak gyorsított óramutatója, hogy a segédkezési akcióban meg ne fogja érni a sebességi rekordot. HÍREK. * Gyertyaszentelő B. A. Kedden tartja az egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét, mely a kis Jézus bemutatásának emléknapja a jeruzsálemi templomban. Ekkor nevezte őt Simeon próféta a világ világosságának, miért is e napon gyertyát szentel az egyház, mely szintén Krisztusnak, az örök világosságnak jelképe. Innen a Gyertyaszentelő melléknév. Az ünnepi misét és a szentelési szertartást Révész István praelátusplébános végzi segédlettel, ünnepi beszédet pedig Takács Mihály káplán mond. Másnap, azaz szerdán van szent Balázs püspök és vértanú ünnepe, ki életében különösen a járványos torokbetegség gyógyi-