Kecskeméti Napló, 1915. szeptember (4. évfolyam, 199-223. szám)
1915-09-01 / 199. szám
2. oldal Kecskeméti Napló 199. szám és hozzátartozóik szívéből való gyors eltávolításától fog függni a jövő béke korszakának minden áldása. Látniuk és érezniük kell azoknak, akik a honvédelemnek rettenetes harcaiból, akár részben, akár egészben megnyomorítva hazatértek, hogy a társadalom, amelybe visszatértek, mély és igaz hálával van irányukban azért, mert a háború irtózatos szenvedéseit vitézül eltűrték és a győzelmes békét megteremtették. Erre a hazafiasan hálás s a szenvedéseket és veszteségeket feledtetni hivatott kötelességre tehát már most kell előkészíteni és tartani az otthon békében élő városi és községi társadalmakat, mert az emberek hamar feledik a velük tett jókat. A Kecskeméti Dalárda hangversenye. A Kecskeméti Dalárdának szombaton, szeptember 4-én este 8 órakor a háborúban feldúlt tűzhelyek építési költségeire a Kecskeméti Városi Színházban rendezendő jótékonycélú nagy hangversenye iránt már előleges híradásaink is a legnagyobb mértékben felkeltették városunk közönségének az érdeklődését. A hangverseny műsorán szereplő egyes számok igen nívós, művészi értékű hangverseny-estét ígérnek. Az ünnepi beszédet Sándor István polgármester mondja, külön nagy vonzóerőt gyakorol a 94-ik gyalogezred zenekarának közreműködése, Bónisné Mikes Margit énekszámai, Héjjas Boriska szavalata, valamint a Dalárdának és a hatalmas vegyeskarnak önállóan is, meg katonazenekarral is előadandó énekszámai. A részletes műsort itt közöljük: 1. Grieg: Peer Gynt. Suite. I. a)Reggeli hangulat; b) Ase halála, c) mitra tánca, d) A hegykirály barlangjában. Előadja a cs. és kir. 94-ik gyalogezred zenekara. 2. Megnyitó beszédet mond Sándor István polgármester. 3. Gaál Ferenc: Eredeti magyar népdalok. Előadja a Kecskeméti Dalárda nagy vegyeskara. 4. a) Mayerbeer: „Próféta“ c. operájából a „Fides“ ária, b) Thomas: „Mignon“ c. operájából románc. Énekli Bónisné Mikes Margit, zongorán kiséri Csornák Elemérné, Turóczy Ilona. 5. Huber Károly: Szabadságdal. Előadja a Kecskeméti Dalárda, kvintett és zongorakisérettel, a zongorakiséretet Csornák Elemérné Turóczy Ilona látja el. Tíz perc szünet. 6. Szaval Héjjas Boriska. 7. Merti N. Harci induló. Előadja a Kecskeméti Dalárda nagy vegyeskara. 8. Erkel F.: Takarodó „A névtelen hősök“ c. daljátékból. Előadja a Kecskeméti Dalárda és a cs. és kir. 94-ik gyalogezred zenekara. 9. „Wagneriana“. Fantázia Wagner Richard összes műveiből: a) Lohengrin, b) A tündérek, c) Istenek alkonya, d) Walkürök. e) A Rajna kincse, f) A bolygó Hollandi, g) Tannhäuser, h) Meisier dalnokok f) Parsival, j) az apostolok utolsó vacsorája, k) Szerelmi tilalom, 1) Tristan és Isolde, m) Siegfried, n) Rienzi. Előadja a cs. és kir. 94-ik gyalogezred zenekara. Helyárak: földszinti és emeleti proscénium páholy 12 kor, földszinti páholy 10 kor, emeleti páholy 8 kor., földszinti ülőhely 1.60 fill. emeleti erkély és zártszék 60 fill., földszinti állóhely 80 fill., katona és diákhely 40 fill., emeleti állóhely 40 fillér. Jegyek előre válthatók Fekete Béla pénztárnoknál (Városháza, I. em.) Közgyűlés. Tegnap, augusztus hó 31-én tartotta a város törvényhatósági bizottsága rendes havi közgyűlését gróf Ráday Gedeon főispán elnöklete alatt. Az elnöklő főispán megnyitván a közgyűlést, felkéri dr. Szabó Lajos tb. aljegyzőt a közigazgatás folyó évi július havi állapotáról szóló polgármesteri jelentés felolvasására. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette, miután Györffy Balázs biz. tag felszólalására Sándor István polgármester és Dömötör Lajos tanácsnok megnyugtatóig válaszolt. A főjegyző néhány póttárgy érkezését jelenti be Majd James L. A. Burell budapesti amerikai alkonzul kinevezése tárgyában érkezett kereskedelemügyi miniszteri leiratot mutatja be, mit a közgyűlés tudomásul vesz, úgyszintén a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok és a hazánkban élő idegen állampolgárok konzuli védelme tárgyában érkezett kereskedelemügyi miniszteri leiratot is. Ezután a felvidéki faluban felépítendő községházára megszavazott városi segélynek más középület felépítésére való felhasználása tárgyában hozott tanácsijavaslatot terjeszti elő, ami szintén tudomásul szolgál. Jelenti továbbá a főjegyző, hogy a kereskedelemügyi miniszter leirata szerint a hatóság nem állíthat fel az állatok és néhány élelmi cikkre kiviteli tilalmat. Goitein Miksa biz. tag szólalt fel e pontnál s kéri, hogy a város az élelmezés érdekében írjon fel a miniszterhez kényszerbevásárlási jog megadása végett. Az indítványt Sándor István polgármester azon módosításával fogadja el a közgyűlés, hogy a gabona elővásárlási határideje is hosszabbíttassék meg november 1-ig és hogy a városon túl, Pest és Szolnok megye területén is engedélyeztessék a bevásárlás. Garzó Sándor tb. fogalmazó a tanács javaslatát terjeszti elő a gabona, zsiradék és faszükséglet beszerzésénél nyújtott kedvezményeknek a nyugdíjasokra való kiterjesztése, Pócsy György tébolydatelepi kertészeti bérletének megszüntetése, Neuman Mór által megvett felsőpusztaszeri tizenhét rész föld visszavétele és újabb eladása, Révész Benedek javadalmi pénztáros, Szelesy Géza főerdőőr, Holló János javadalmi felvigyázó nyugdíjazása, Stringovics Gyula aljegyző egyhavi szabadsága és 600 koronás személyi pótlékára vonatkozó közgyűlési határozat kiegészítése tárgyában, miket a közgyűlés jóváhagyólag vett tanodásul. Tormássy Ferenc főszámvevő a javadalmi hivatal 1914-ik évi zárszámadását a Dömötör Lajos tanácsnok fahordás céljára mezei vasút beszerzésére vonatkozó tanácsi javaslatot terjeszti elő, Héjjas Sándor fogalmazó több városi föld árverésének eredményéről számol be, végül Zimay Károly tanácsnok a városi zálogintézetnek a javadalmi bizottság által felülvizsgált és helyesnek talált 1914 évi zárszámadását terjeszt elő, mely összes javaslatokat hozzászólás nélkül, egyhangúlag fogadott el a közgyűlés. A főispán a jegyzőkönyv hitelesítésre ifj. Csabay János, Szappanos Elek és Szelei János bizottsági tagokat kérte fel s ezzel a gyűlés véget ért. * Kevesen jelentkeznek gabonáért. A városi tanács a múltkoriban hirdetményt tett közé, amelyben jelentkezésre hívja a gabonaigénylő lakosságot. A felhívás eddig még nem járt a kívánt eredménnyel, mert mindössze 850 család jelentette be szükségletét, holott sok ezer azok száma, akiknek szükségük volna. Ennek a tartózkodásnak oka valószínűleg attól való félelem, hogy majd kukoricát kap a lakosság, azonban ennek a föltevésnek semmi alapja nincs, mert a városi tanács vagy őrölve, vagy őröletlenül, de mindenesetre gabonáról fog gondoskodni. Siessenek tehát jelentkezni, akiknek szükségük van gabonára. Közönség köréből. Az uj reáliskola környékbeliek panasza. Már hosszú idő óta majdnem napirenden van, hogy szerkesztőségünket panaszos levelekkel keresik föl, az új reáliskola körüli lakók az ottani vízmizériák miatt, amely a 94-es ezred megérkezése óta napirenden van. Részinte sok panasznak engedve, részint a személyes meggyőződés nyomán is ez után hívjuk fel az illetékes hatóság becses figyelmét az alábbiakra: A vásári utca végén, egész a régi vásártéren van egy kút a feszület mellett, mely ott egy egész környéket, mondhatni majdnem egész kerületet lát el vízzel. Mondani sem kell, hogy egyetlen ilyen ivókút mennyire igénybe van véve a környékbeliek által egész nap. Amióta azonban a 94-es új háziezred megérkezett és elhelyezték az új Reáliskolába, azóta a közönség a szó szoros értelmében el van zárva a kút használatától. És ezt könynyen el is képzelhetjük, ha vesszük, hogy az új iskolaépületében, melynek közvetlen tövében a kút áll, vagy 3500 ember van elhelyezve. Gondoljuk csak el, milyen vízmenynyiségre van szüksége ennyi embernek különösen a nyári hónapokban, a főzés, mosás, mosdás, ivás és stb.-it számítva. Ugyannyira, hogy a rángatós kút körül állandóan legkevesebb 20 -25 katona áll, kik nagy sulykát tartva mosnak, vagy isznak, vagy főzőüstökbe húzzák a vizet, vagy ott — igazán közmegbotránkozásra — félig mezítelenül mosdanak stb., de a kút általuk folyton de folyton le van foglalva, annyira, hogy örülhet az illető adófizető polgár, ha óránkénti várakozás után egy negyed kanna vizet tud húzni, nagy kínok, keservek és veszekedések között. Mi egy csöppet sem okolhatjuk a katonaságot, mert víz azoknak is kell és nem is érnek rá arra, hogy a kútnál várakozzanak. Mi csak azon csodálkozunk roppant, hogy a város — tudatában annak, hogy az új iskola épületben vagy 3000 — 3500 embert fog beszállásolni és vizről nemhogy már jól előre nem gondoskodott, hanem még most sem szándékozik, mikor az iskola udvarán úgy is kellene egy kút, előbb vagy utóbb. Miután így röviden és sokkal enyhébben megvilágítottuk e szánalmas helyzetet, nem is számítva azt, hogy a kút ily nagymérvű használat mellett minden másnap elromlik, arra kérjük a hatóságot, oldja meg rövidesen az ottani vízkérdést. Tegye lehetővé a közönség korlátlan vízfogyasztását vagy az által, hogy az iskolaépületben egy kutat ásat, vagy ■ pedig ’a katonáknak a nevezett kúttól való eltiltása által, olyanféle módon, hogy ezek a régi honvédhuszár laktanya előtti s oda nem messze eső kútból szerezzék be vízszükségletüket. És ezzel a város nemcsak az ottani lakosok jogos kérelmének tesz eleget, hanem még megóvja őket különféle megbotránkozástól és inzultusoktól, mely nem ritka esetben könnyen el is képzelhető a leírt körülmények alapján. HÍREK. Kecskemét, augusztus 31. Egy verset... kaptam ma tábori postán Nobilis Tibor zászlóstól. Nem Ő irta, nem is magyar ember alkotta s igy nem is az jellemzi, ami a jelenlegi szebbnélszebb háborús verseinket szokta: a tűzről pattant magyar virtus, vagy győzelmeink dicsőítése, messze határainkon túl harcoló katonáink honvágya és a tiszta igazságért küzdő fegyvereink biztos győzelmei ádáz elleneink felett, hanem éppen ellenkezőleg a levél tartalma szerint is a következő: ... Egyidejűleg a 6.b. sz. tábori lapon küldök neked egy elesett orosz kato-