Kecskeméti Napló, 1916. július (5. évfolyam, 148-167. szám)

1916-07-01 / 148. szám

V. évf. 148 sz. Ara «fill. Szombat Kecskemét, 1916, julius 1 ■ Előfizetési érák: sa ~ . t-±-t • / Megjelenik minőén nap délután ***.. ímc kt«,., vidtb. DB.iér *«*. Független polififíai napilap — — §fém *tn X. 12 __Efiit *9" . . A. ie__ o zerk es z/ös ég és kiad ó h ivat a I: fél étf* .... 8 Fit irr* .... 8— ^ Xrany Jár.oa-utca 6. ai. — Jalafcneiém; 274 **•**"’■ * •—****'"•• • *- Felelős szerzesz'Ó. DlOSZEGJfy JÓZSEF “ Cí. c v “ |pp itta 4 E§y uát 4 fW, a „JiECSJiEJdtH Jí A P L0“ lapkiadó iäraaaiy aaaamaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaam Hivatalos jelentések. Balkánon nincs iijabb esemény Délkeleti hadszíntér: , A helyzet változatlan. t>f£? ll/C' Balkán hadszíntér: \ Nincs változás. j£t~—"“2^v Az orosz harctér eseményei. Orosz hadszíntér : Bukovinában Izwornál osztagaink egy orosz lovas­ezredet széjjelugrasztottak. A Kolomeától keletre fekvő területen az ellenség tegnap negyven kilométer szélességű harcvonalon megújította tömegtámadásait. Elkeseredett váltakozó lefolyású harcok fejlődtek ki. Odasietett tartalé­kaink önfeláldozó beavatkozása segítségével a túlerőben levő oroszokat több ponton kézitusában visszavetettük, végül az esti órákban mégis vissza kellett vennünk harc­vonalunk egy részét Kolcme felé és e vonaltól délre. Dnjeszter kanyarulatban Obertyntői északra, osztrák­magyar csapatok két tulerős orosz támadást vertek vissza. Ugyanígy meghiusutlak az oroszok összes kísérletei, ame­lyeket Novo Pccajewtöl nyugatra az eperjesi 67. számú gyalogezred elsáncolt osztagait igyekezett visszaverni. Volhyniában a tegnapi nap aránylag csendesen telt el. Az olaszok véres kudarcai. Olasz hadszíntér: A Brenta és az Etsch közt különböző erős­ségű oia osztagok sok helyen indultak uj harc­vonalaink ellen. Ilyen előretöréseket a Monte Zebio szakaszán a Pcsina-vöigytől északra, a Honte Testén, Brand völgyben és a Zugana- hegyháton visszanertük. Ezekben a harcokban aOO olaszt elfógtunk. JfyugatI hadszíntér: Nincs esemény. / flz aj parasztok. A magyarság jövőjét legelőször a földben keresem. Pedig nem örököl­tem birtokot s valószínűleg nem is szerzek. Foglalkozásom messze van a rögtől s mindig bátran és nyíltan vallom merkantilista tiszta meggyőző­désemet. Mégis, fajunk jövőjét kutat­va a legnagyobb problémánál vissza­térek a földhöz, mint bocskoros őse­ink tették. A világháború megrázott mindnyájunkat s legbensőbb vágyó­dásunk, ősi hajlamunk úrrá lesz felet­tünk. Hiába huzunk szmokingot daröc helyett; gyár és banktechnika bár lelkesítenek, nem tud elmúlni bennem az, aki vagyok: az ezeréves pa­raszt. Ez az ezeréves paraszt egy bank­fejedelem akar lenni. Hegedűs Ló­ránt a neve, a ml azonban ugyancsak mellékes. A fő az, hogy bankkirály kezébe veszi a tollat s ir, sokat ir a birtokpolitikáról, egész könyvet össze­ír, amelynek végén kimondja, hogy földhöz kell juttatni a népet. Azt mond­ja tehát, amit Prohászka püspök mon­dott: a háború hőseinek földet kell adni, ha kér. Annyit, amennyiből tisz­tességesen meg tud élni, amennyi elégséges arra, hogy ennek az agrár államnak oszlopos tagja lehessen. A két ember birtokpolitikája azonban ég és föld. Tűz és viz. Makó és Jeruzsálem. Prohászka mint magyar ember földet követel a nép részére, mint püspök pedig hajlandó abból adni, ami most az övé. Hege­dűs pedig mint csak Hegedűs hege­dül ilyen szép árját s ellágyul az anyai földhöz való vonzódástól, hogy kész szmoking helyett darócot ölteni és a páncélszekrény kulosa helyett az eke­szarvát megragadni és érzi magát. Mint bankkirály azonban épen ellen­téte Prohászkának, nem földet át a népnek, hanem latiflndium után néz. A Hegedűsök mint bankosok, épen a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék