Kecskeméti Napló, 1917. július (6. évfolyam, 78-90. szám)
1917-07-01 / 78. szám
VI. évf. 78 sz. Ara 6. fill. Vasárnap Kecskemét, 1917. julius 1 n . . . Megjelenik minden héten háromszor ... ríinnpf fí!7 m lllfdfil rin kedden, csütörtökön és szombaton délután. ***** ifáfkei kH'tim vidék.*# kiidn / uyyunon / . 4 Ji. ?Z._ E/éti . . . 18_ ‘ Szerkesztőség és kiadó hivatal | tl .... f Fii *’-• . . . , S ’1'5 Széchenyi-tér 1 sz. — 7»Itfonaium: 77 Felelős szerkesztő: DIOSZEGffy JÓZSEF — £ L.p*«Wono,'ki.é6, Efa trim 6 ° M fi P L 0 ' /«/jA/.j/ítársasa A háború mint a szövetkezés tanítómestere. Amig Európa legtöbb országában bámulatos gyorsasággal terjedt el a szövetkezeti eszme és ezrével alakultak a különféle szövetkezetek, úgy hogy jelenleg körülbelül 170 ezer szövetkezet van, melynek tevékenysége 110—120 millió emberre kiterjed , addig hazánkban sok akadályba ütközött és a munkások és munkásnők foglalkoztak a legkevesebbet a szövetkezeti eszmékkel. Magyarországon a szövetkezés legnagyobb akadálya volt a nép tudatlansága, a közömbösség, a kitartás hiánya. A háború e téren tanítómesterünk lett. Annyi égbekiáltó, vért forraló bűnt láttunk és tapasztalunk azok részéről, kikhez gazdasági, háztartási és egyéb szükségleti cikkek beszerzésénél fordulnunk kellett, hogy abba belenyugodni, azt jövőben is tűrni, mi fogyasztók nem tehetjük. A szolgaságot mélyíteni, a nyomort elviselhetetlenné fokozni engedi és ezek ellen teljes erőből nem védekezni a munkás és munkásnő osztály öngyilkosságát jelentené, lassú, de biztos elsorvadást, amit a nagytőke és uzsora érdekében gyermekeik tovább folytatnának. Akik a háborúban a szenvedés és nyomor ideje alatt óriási vagyonok összeharácsolására képesek voltak azok háború után sem fogják önmagukat megtagadni és étvágyukat mérsékelni. Megszabadulás a pénz és áruuzsorától, az erők egybegyűjtése, a szövetkezeti szellem kifejlődése, a tisztességes üzleti szellem fejlődése anynyira sürgős, hogy megvalósításukat megkezdeni a jövő legfontosabb feladata. A jövő a szövetkezeteké. A kapitalizmus elleni védelmet a gyöngédgebbek számára csak a szövetkezetek nyújthatnak és a világháborúban hódító útra indult szövetkezeti eszme az orvosság, amely millió és millió — a kétségbeesés tanyájává lett — tűzhelyre gyógyulást hordhat. Ezért jósolunk mi nagy jövőt az alakulóban levő fogyasztási szövetkezetnek. Bár ez még nem elég , a szövetkezést más tereken is meg kell valósítani. Kecskemét üdvözli az új kormányt A júniusi közgyűlés szürke, jelentéktelen tárgysorozatának különös érdeklődést adott a törvényhatóság válasza az uj kormány leiratára s gróf Ráday Gedeon, volt főispántól való meleg bucsuzás. A közgyűlést Ráday gróf nyitotta meg s polgármesteri jelentés felolvasása után szólásra emelkedett s meghatóban, meleg szavakkal mondott búcsút Kecskemét törvényhatóságának, amelynek 7 éven át volt főispánja. A függetlenségi pártok nevében dr. Horváth Mihály orsz. képviselő búcsúzott el a főispántól, nem mint a kormány volt politikai exponensétől, hanem mint a város érdekeit szívén viselő első tisztviselőtől, akinek részéről a város mindig a legnagyobb jóindulatot tapasztalta. Utánna Faragó Béla méltatta az ő ismert nagy tudásával, remek formába öntött beszédében Ráday és ősei érdemeit. Majd Sándor polgármester méltatta Ráday grófnak a város érdekében kifejtett nagy munkáját s jóindulatát, mire a főispán meghatva válaszolt s lelkes ünnepeltetés közben elhagyta a termet. Bizalom a kormánynak. Ezután következett a tárgysorozat, melynek első pontja az újonnan kinevezett kormány leirata volt a hivatalbalépésről. A tanács indítványozta, hogy a közgyűlés üdvözölje az uj kormányt hivatalba lépése alkalmából. A közgyűlés Gömöry Sándor és Pásthy Károly felszólalásai után egyenhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy Kecskemét törvényhatósága lelkesedéssel üdvözli az új kormányt s annak programmját, mely egy boldogabb jövendőt jelent Magyarországnak. Kimondja a közgyűlés, hogy a kormányt hazafias munkájában a legteljesebb erővel támogatni fogja. , A közgyűlés ezen egyhangú, imponáló bizalomnyilvánítása azért különösen értékes mert Kecskemét városa tudvalevőleg a legutóbbi évtizedben se pro se contra nem nyilatkozott kormányról. A közgyűlés többi pontjai közül a piaci rendőrség felállítása s a városi alkalmazotttak ruhasegélye érdemel említést, amelyre vonatkozó tanácsi jelentést elfogadták. 1íz eltűnt és hadifogságban levő katonák bejelentése. Fontos tudnivalók a közönségnek. A Vöröskereszt egylet tudósító irodája felkérte a város polgármesterét tudassa a közönséggel, hogy a háború során eltűnt vagy hadifogságban levő katonákat a legközelebbi hozzátartozóik a tartózkodási hely szerint az illetékes községi elöljáróságnál jelentsék be. A háború hosszú tartama folytán ugyanis rendkívül megszaporodott azon eltűntek száma, kiknek sorsa bizonytalanná vált. Ezeknek felkutatásával most kell foglalkozni, még a háború folyamán, mikor a szükséges nyomozás céljaira a harctéren működő katonai parancsnokságok és intézmények igénybe vehetők. Egy pontos nyilvántartás már azért is szükséges, mert igen sok hivatalosan eltűntként nyilvánított katona a hadifogságból már esetleg éretjelt adott magáról, így ismerni kellene hozzátartozók bejelentése alapján hogy kik a valóban eltűntek és kik jelentkeztek már közülök a hadifogságból. Ehhez járul, hogy a hadügyminisztériumnak igen számos adat van birtokában (hiányos sírfeliratok), ellenséges országokból érkezett elhalálozási jelentések stb. melyekről ma azért nem lehet megállapítani, hogy mely