Kecskeméti Napló, 1917. július (6. évfolyam, 78-90. szám)

1917-07-01 / 78. szám

VI. évf. 78 sz. Ara 6. fill. Vasárnap Kecskemét, 1917. julius 1 n . . . Megjelenik minden héten háromszor ... ríinnpf fí!7 m­ lllfd­fil rin kedden, csütörtökön és szombaton délután. ***** ifáfkei kH'tim vidék.*# kiidn / uyyun­on / . 4 Ji. ?Z._ E/éti . . . 18_ ‘ Szerkesztőség és kiadó hivatal | tl .... f Fii *’-• . . . , S ’1'5 Széchenyi-tér 1 sz. — 7»Itfonaium: 77­­ Felelős szerkesztő: DIOSZEGffy JÓZSEF — £ L.p*«Wono,'ki.é6, Efa trim 6 ° M fi P L 0 ' /«/jA/.j/ítársasa A háború mint a szövet­kezés tanítómestere. Amig Európa legtöbb országában bámulatos gyorsasággal terjedt el a szövetkezeti eszme és ezrével alakul­tak a különféle szövetkezetek, úgy hogy jelenleg körülbelül 170 ezer szövetkezet van, melynek tevékenysége 110—120 millió emberre kiterjed , addig hazánkban sok akadályba ütkö­zött és a munkások és munkásnők foglalkoztak a legkevesebbet a szö­vetkezeti eszmékkel. Magyarországon a szövetkezés legnagyobb akadálya volt a nép tu­datlansága, a közömbösség, a kitartás hiánya. A háború e téren tanítómesterünk lett. Annyi égbekiáltó, vért forraló bűnt láttunk és tapasztalunk azok részéről, kikhez gazdasági, háztartási és egyéb szükségleti cikkek beszerzésénél for­dulnunk kellett, hogy abba belenyu­godni, azt jövőben is tűrni, mi fo­gyasztók nem tehetjük. A szolgaságot mélyíteni, a nyomort elviselhetetlenné fokozni engedi és ezek ellen teljes erőből nem védekezni a munkás és munkásnő osztály öngyilkosságát jelen­tené, lassú, de biztos elsorvadást, amit a nagytőke és uzsora érdekében gyer­mekeik tovább folytatnának. Akik a háborúban a szenvedés és nyomor ideje alatt óriási vagyonok összeharácsolására képesek voltak azok háború után sem fogják önmagukat megtagadni és étvágyukat mérsékelni. Megszabadulás a pénz és áru­uzsorától, az erők egybegyűjtése, a szövetkezeti szellem kifejlődése, a tisz­tességes üzleti szellem fejlődése any­­nyira sürgős, hogy megvalósításukat megkezdeni a jövő legfontosabb fel­adata. A jövő a szövetkezeteké. A ka­pitalizmus elleni védelmet a gyöngéd­­gebbek számára csak a szövetkezetek nyújthatnak és a világháborúban hó­dító útra indult szövetkezeti eszme az orvosság, amely millió és millió — a kétségbeesés tanyájává lett — tűz­helyre gyógyulást hordhat. Ezért jósolunk mi nagy jövőt az alakulóban levő fogyasztási szövetke­zetnek. Bár ez még nem elég , a szövetkezést más tereken is meg kell valósítani. Kecskemét üdvözli az új kormányt A júniusi közgyűlés szürke, jelentékte­­len tárgysorozatának különös érdeklődést adott a törvényhatóság válasza az uj kor­mány leiratára s gróf Ráday Gedeon, volt főispántól való meleg bucsuzás. A közgyűlést Ráday gróf nyitotta meg s polgármesteri jelentés felolvasása után szó­lásra emelkedett s meghatóban, meleg szavak­kal mondott búcsút Kecskemét törvényható­ságának, amelynek 7 éven át volt főispánja. A függetlenségi pártok nevében dr. Horváth Mihály orsz. képviselő búcsúzott el a főispántól, nem mint a kormány volt po­litikai exponensétől, hanem mint a város ér­dekeit szívén viselő első tisztviselőtől, aki­nek részéről a város mindig a legnagyobb jóindulatot tapasztalta. Utánna Faragó Béla méltatta az ő is­mert nagy tudásával, remek formába öntött beszédében Ráday és ősei érdemeit. Majd Sándor polgármester méltatta Rá­day grófnak a város érdekében kifejtett nagy munkáját s jóindulatát, mire a főispán meg­hatva válaszolt s lelkes ünnepeltetés közben elhagyta a termet. Bizalom a kormánynak. Ezután következett a tárgysorozat, melynek első pontja az újonnan kinevezett kormány leirata volt a hivatalbalépésről. A tanács indítványozta, hogy a közgyűlés üd­vözölje az uj kormányt hivatalba lépése al­kalmából. A közgyűlés Gömöry Sándor és Pásthy Károly felszólalásai után egyenhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy Kecskemét törvényhatósága lelkesedéssel üdvözli az új kormányt s annak prog­­rammját, mely egy boldogabb jövendőt jelent Magyarországnak. Kimondja a közgyűlés, hogy a kormányt hazafias munkájában a legteljesebb erővel támo­gatni fogja. , A közgyűlés ezen egyhangú, imponáló bizalomnyilvánítása azért különösen értékes mert Kecskemét városa tudvalevőleg a leg­utóbbi évtizedben se pro se contra nem nyilatkozott kormányról. A közgyűlés többi pontjai közül a piaci­­ rendőrség felállítása s a városi alkalmazot­­t­tak ruhasegélye érdemel említést, amelyre vonatkozó tanácsi jelentést elfogadták. 1íz eltűnt és hadifogság­ban levő katonák beje­lentése. Fontos tudnivalók a közönségnek. A Vöröskereszt egylet tudósító irodája felkérte a város polgármeste­rét tudassa a közönséggel, hogy a háború során eltűnt vagy hadifogság­ban levő katonákat a legközelebbi hozzátartozóik a tartózkodási hely sze­rint az illetékes községi elöljáróságnál jelentsék be. A háború hosszú tartama folytán ugyanis rendkívül megszaporodott azon eltűntek száma, kiknek sorsa bizonytalanná vált. Ezeknek felkuta­tásával most kell foglalkozni, még a háború folyamán, mikor a szükséges nyomozás céljaira a harctéren működő katonai parancsnokságok és intézmé­nyek igénybe vehetők. Egy pontos nyilvántartás már azért is szükséges, mert igen sok hi­­vatalosan eltűntként nyilvánított ka­tona a hadifogságból már esetleg éretjelt adott magáról, így ismerni kel­lene hozzátartozók bejelentése alapján hogy kik a valóban eltűntek és kik jelentkeztek már közülök a hadifog­ságból. Ehhez járul, hogy a hadügy­minisztériumnak igen számos adat van birtokában (hiányos sírfeliratok), ellen­séges országokból érkezett elhalálozási jelentések stb. melyekről ma azért nem lehet megállapítani, hogy mely

Next