Kecskeméti Ujság, 1946. szeptember (41. évfolyam, 1-5. szám)

1946-09-01 / 1. szám

Kecskemét múltja, jelene és jövője 9 polgármester nagy beszéde a költségvetést tárgyaié városi közgyűlésen A törvényhatósági bizottság ked­di közgyűlésén, mely a felszabadulás óta az első városi költségvetést tár­gyalta és azt egyhangúan elfogad­ta _ Tóth László polgármester az alábbi nagyszabású beszédet mon­dotta. A beszédet, tekintettel an­nak rendikívüli fontosságára és érde­kességére, az alábbiakban szósze- rint közöljük: Történelmünk rettenetes viharában oly soka t szenvedett, megtépelt és szegénnyé fielt Kecskemét a mostoha természettel vívott keserves harcokban már eleve meg- «tződött s 1944 végzetes őszének, elkö­vetkező izgalmakban teli hónapoknak kemény megpróbáltatásaiból, akTtságábol és bénultságából ime hősjasen felküz­dötte magát. Lezárja a fájdalmas közel­múltat, a háború szenvedéseit és nélkii. Sózásait, számotvet megmaradt erőivel, s az önkormányzat elé terjeszti jövendő életének egyelőre szegényes terveit. Az örökre elmerült műit siratod tatán csak a veszteségeket érzik és látják az ada' cl és száinok mögött'; a demokrácia őszinte híveinek mágiában a tényben, a köl’ség- vetlés elkészítésében, a városi háztartás rendes kerékvágásába terelésében új étet biztató jelét kell tekinteni, Q mélyből fel­felé vezető útinak ör vernie es állomását. A változás valóban gyökeres társadalmi és gazdasági szempontból! egyaránt. Sző­kébb tájhazánk, az Alföld áttétté a tör­ténelmi sors mélyrehatóbb fordulatát és siegrendí'őhb csapását, a török hódoltság korát, amely a középkor második felé­ben meg virágzó Kecskemét földrajzi és természeti alka’át megváltod!atta. A tö­rök tette sivárrá, homokká és szikessé c földet, szárazzá éghajlatút; ,a kecskeméti puszta a török hódoltság következtében válj szegényes honává víznek, lápnak, buckának, törpe növényzetnek, sefű-sofa- féléknek. Az elpusztított Alföld csak év­századok múltán ilett Isimét termő vidék, bíztató táj, kenytéradó föld, virágzó kert és gyümölcsfával teleszórt szőlő­Óvják-e a fákat, ültetnek-e újakat ? Amikor magva rabb és emberibb jővén, dő küszöbén a múltból okulást merítünk, minden kecskeméti lélekhez kiiilön-külőn kellene szólnunk. Bizonyára valamennyien érzik és tudják, hogy a gonoszul felidé­zett háború vihara és békés otthonok el ■ reinék oktiaía« kiürítése nemcsak a kecs. keméti táj szépségét zúzta össze, hanem kikezdte a föld termő erejét isi; de ér* iiik-e és tudják-e kötelességüket mind­nyájan a táj iránt, a város iránt, gyer­mekeik és a jövendő iránit? Óvják-e a fá­kat féltő szeretettel, ültetnek-e újak®t, akarják-e, s tudjiák-e bztosítani kivitelünk eddigi döntő szerepét, s elhárítják-e 'telki, ismeretes munkával és íelölősisiéggel a táj új színváltozását, mely j óvá tehet« Ken ka­tasztrófa lenne- Éle;- és feltámadás útját nem a költségvetés szürke számai jelzik, Semem népünk ereje, szorgalmat tudása, amellyel a talajt szelíd itt és a tájat -is. Termelésünk színvonalának megőrzésién és felemeléSién nemcsak egyesek kenyere függ, hanem a közösség sorsa is. Eddigi életformánktól e! nem szakadhatunk- Kecskémé* mindig évtizedekkel járj a lus­ta magyar idő előtt, s megmutatta, ho­gyan kell egyetemessé szervezni az egyéni termelést, megmutatta, hogyan keli a sok apró magyar egyéniség egészséges verse­nyével emelni az átlagos minőség színvo­nalát, hogyan kell a külön magyar szín, íz és zamat számára európai ogyetienies- ségű piacot teremteni. Kecskemét, az üde város Az elmondottak nemcsak a szülőváros szere tétéből fakadnak: a kecskeméti ha­tár és a homoki ember dícséretét nem a patriotizmus súg* a. Termelésünk adatai, kivitelünk eredményei alapján, állapította meg a Statisztika:: Szemle: Kecskemét Ma­gyarország legnagyobb tanyavárosa, min­dig ® saját erejéből frissül, fejlődése a legegészségesebb. Szóljon' bites 'amiként és szakértőként Erdei Ferenc, pairasetsá- g-uinik felszabadításának rendületlen bar. cost így ír róhink a második világhábo­rút megelőző nyugtalanság éveiben: ...Kerekemét reménysége.? és üdítő város, »•melyben érzi a vándor, hogy élni lehet bann» nagyobb gyötrelmeik nélkül, ami nem kicsi szó honunkban. Sziget a« Al­földön, mely a megol'dia*H|nnság, kínlódás, elégedetlenség, feszültség és kirobbant ké­szülő lázadás tengeréböil éppen annyira emelkedik ki, hogy meg lche,j támaszkod­ni rajta: pihenni, felüdülni, reménykedni-“ rácm a különítmények városa vagyunk Le ine-m, tagadhatjuk, Tekintetes Köz­gyűlés. hogy az ellenforradalmi s-ze&nt bevérezte e város jó hírét a haladó vi- lág előtt. Múltunk elszomorító fejezete gyakran- felmerül a történelmi számvetés során. Jóvá kell tenmönk kecskeméti lei- kok e mélyre -zuhanását, ember tefe-u eilc- velvedését a demokrácia hűséges szolgála­tával!, s nekünk, akik a város életét és fejlődésié; a pártok megbízásából irányí­tani: hívatottak vegyünk, s akik sorsával közösséget vállalunk, — magunkat- né­pünket, ország és'stef5ag közvéleményét emlékeztetni kell, hogy nem a különít­mények városa vagyunk, bánéin Katona Józsefé, Kodéin,7 Zoltáné, Csókás Józsefé, Ma'hiász Jánosé és Kada Eleké- A go­nosz mull megtagadásává!, maradandó ér. fékeink ma is élő szellemével őrködjünk Kecskemét felett, erezzünk életével és dol­gozóival njeghontilialaiíiam közösséget, tartsunk számon, minden kecskeméti -érté­ket, minden barázdát, miniden gyümölcs­tál. Vállaljuk és hordozzuk a feőelősség-et minden kecskeméti család sorsáért, hol. dogu iá sóért, egészségéért és emberibb éle­tet 'érdemlő gyermekeiért. Szolgáljuk be­csöle'tel verejtékező népünké^ igazgas- smk szeretette®, fokozzuk életkedvét, eny­hítsük gondjait, s az önkormányzati élet mai fordulóján forrjunk össze boldogabb, gazdagabb és szociálisabb Kecskemét ön­zetlen ban. szolgálatának felemelő gondolatá­Ä város mai helyzete A költségvetéshez fűzött tömör indoko­lásból kitűnik, milyen erőforrásokat vesz­tettünk el, -s milyen bevételi lehetőségeink maradtak. A felépítésnél alapél vili az a belügyminiszteri rendelkezés szolgáit, amely szerint a költségvetés előirányzásé, nál előbb a -bevételeiket ketiott m-egiállapí- taná és csak -elírnak ismeretében lehele t, ehhez viszonyítva, a költségvetés- szükség­leti részét ösiszeéüátami. Nemcsak a kisajátított földeik, általában a magángazdálkodásunk jövedelmének ki­esése faragja felére költségvetésünk kefé­iét, hanem az a korlátozás is, amely az üzemek jobb kihasználása terén m-utatkó. zik- Valamennyi újjáépítésre szorul, s ez nem helyi jelenség. Budapas’ költségveté­siében a-z -elektromos, gáz-, víz és csator­názási müvek előirányzott 380 millió fo­rintos költségvetéséből semmi sem jut a háztartási kiadások fedezésére. Nincs jö- vedelim? Budopesinzik vágóliídból, vásár- csarnokaiból élei'm-iszerüzemeibőí sem­Hasonló helyzetünkbe nem tőrödbe'ü-nik bele és minden lehetőt el kell követnünk, hogy üzemeink a közösséget gyarapítsák, s az általuk szerzett jövedelem legalább egy nesze vi-sszatériiljön a városi háztartás javána. A sáros veze’őségének a jelenlegi szűk lehetőségekhez 'képest kell alkal­mazkodni a szorosan vett >giaizdálkodás te­rén, de Kecskemét fejlődése ós, gazdasági megérősödőse érdekében a váíbs egész ételének és termeléséinek szempontjait fi. gyelembo kell- vonni. Megnyugvással emlé­kezhetünk azokra as küzdelmekre, melyek­kel a város minden gyárát és nagyobb üzemét á1 mentettük, s -azokban a munka megindulhatott. Minden segítséget meg kiéli rdniumk, hogy miinél nagyobb miunksís- léfsizámimal dolgozzanak, minél eredmé­nyesebben. ,s minél -közvetlenebb ikapcso- [aitot teremtsenek a mezőgazdasággal és gyű mö les term eléssel. A sáros érdike. hogy az üzemek ,a 'ermieliés irányához és szín­vonalához alkalmazkodjanak, lehetőleg saját termílkieíclket dolgozzák fel, s vata- m-ennyien közreműködjenek népünk éfet- síz ín vonalának felemelésében. Különlegességeink-Gyümölcstermeliésünk feladja tatról már szóltunk: hasonló felelősséget sűrűnk mindazoktól, akik a mezőgazdasági ter­metes irányítására hivató’ tak- Tudnunk kell, hogy az utolsó -évtizedek során a legtöbb -európai országban a mezőgazda­sági termelés komoly haladást mutatott, a hazai őstermelés a teljes .stagnálás hé. Ivójába jutott. A hoMankénii termésátla­gok nem emelkedtek. Ez a szomorú tünet Kecskeméten- ás megálíiapí ható- A város­nak tehát chyarai eszközük híján, is köte­lessége lesz odahalni, -hogy az illetékes szerveket fokozott mu-nkánp .serkentse, kfl. lömöaen a föld hözjuttalo’tok megsegítése terén. A földbözjuttatotlaik él?í-a.__ igaerő és munkia-e-szkőzök nélkül merő -kínlódás. Ez fogja őket ráébreszteni. a- társulás szűk. ségessiégére. A fejlődés ezen irányé* kell szolgáim: a- városnak azzal, hogy sorsukat beható figyelemmel kíséri és kiharcolja caáimukír® -a kormányzat felé is a nélkii- 1 űzheti i-lon ta írója tást ■ Azonos küte-lesséigeti érzünk a k-usipairal szemben is amely csak minőségi: mainké. Tál tudja megörzeni eddigi jövedelmezősé­gét és becsület-éf. Ez a ’ánsr-dalmi réteg r múltban nőm kapott a város és közélet irányításában ni uniójához és képzettségé­hez méltó szerepel; a demokrácia feliadata bekapcsolni a' -szélesebb látókörű i-p-airos- ságo; a községi politikába is.­Különös gondot hí vámunk fordítaná a költségvetésben a szociális és közegész­ségügyi feladatokra. A szegénység nemcsak nálunk j-eelnákezik, ilianem Európa-sízerte. Sőt az európai cl-szeigényediés a világ el­szegényedését jelenti- Ez a -helyzet egész­ségügyi vonatkozásban, is. Nálunk, vagy Európában fellépő járványok -maholnap az egész világ megfertőzését jeleni’ik. A háborúham megszenvedett országok újjá­építésére, tehát taját közegészségünk új­jáépítésére vonatkozó terveik is az egész világ jólétét célozzák, s akik a munkában rész+vesanek, jelen-'ősen hozzájárulnak új és jobb társadiailiom fetépítéséhí-z. Hálásak vagyunk a-ziért a segítségért, amelyet eb­ben a vonatkozásbani Kecskemét svéd- és svájci szerveiktől, valamint városunk iránt megértő és szükségeink-e: őszintén áté-rző ITNRRÁ-tól kflipott. Ezek bennünüeet az új­jáépítés első szakaszában' segítenek, s< e feladat óik teí-jcsítésié irtán vissizavonulnak a színitérr-ől. Csak a kezdetet jetentd-k, a munka további része reánk vár­100 százalékos munkát! A lágabb horizontú közigazgatást tér. mészelesen demokratikus szellemnek kell á'hatni. A n-épn-ek öiunagúnak kell s:zal)á_ lyozni életét, ,a közigazgatást eltenő-riiznie kell1; szükség esetén a- felelőssógrev-o-nás j nem maradhat el. Az új közigazgatást a j korszerűség és tudományos közigazgatás- szervezés elvei szerint, építhetjük fel- Át­meneti időben a iwrtszempon* okát neon mellőzhetjük de a helyes megoldás szem­pontjából meg kell alkotnunk, ki keli f-ej- les-zteiniünk a demokratikus köztisztviselői ideáltípust-, ifigy,elemmel arra, lvogv szak- képziettség nélküli ugyanúgy Tem tehe: köz- igazgatási funkciót ellátói, ahogyan vala­mely ipari -mesterséget sem lehetne szak­ismeret hiányában q közösség kára nélkül gyakorolni. Tisztviselőink, főként az itt- honmaradottak, válságos időkben jó szol­gálatot tettek, szorgalmuk talán éppen a veszélyeik múltával lankadt, ami részben a B-lista árnyékával, részben az alig fil­léreket erő i-lLct-ményekkel magyarázható, illetve menthető. Ezt a korszakot le kelt zárnunk, miníieokitől százszázalékos telje­sítményt követelünk, lelkiismeretes mun­kát, a felekkel szemben legnagyobb tü­relmet és méltá-nyo-siságo-t, különösen ott, aih-ol elesettek fordulnak tanácsért, vagy segítségért. Eredményt akkor érünk el, h0 valóhan tervszerűen gazdálkodunk, -ennek feltétek: az egységes tervezés, aiz átfogó Irányítás, az összhang megteremtése az egyes ig-a-zgatás; -ágak között, s minden vonalo» jól szervezett végrehajtó appará­tus. Azt a szociális gondolatot, amely sze­rint mindenkinek képessége szerint, min- deintkimek munkája szerj-nt — elsősorban a tisztviselői kar irányában kell érvényesí­tenünk. Jöjjön a kritika A törvényhatósági bizottságinak a most előterjesztett költségvetési nemcsak arra nyújt módot, hogy ezzel kapcsolatban te­gyen. észrevételeket, hanem arra is, hogy bírálatot gyakoroljon. a város-vezetés fe­lett- Hálásan vesszük az elfogultságtól man,*, tárgyilagos- bírálatot ós örömünkre szolgák ha miinél elevenebb és felelősség­teljesebb munkáját, -s ennek politikai szempontból is komoly jelentősége van. Az önkormányzat hozzátartozik a-z -em­beri sízabadságjogokho-z, s azt jelein t-i, hogy nemcsak a-z egyes ember szabad, ha­nem a közösség is. melyet az önkormány­zat tesz nagykorúvá, az az önkormányzat, amely a népre való felépítés elvét vallja. Az önkormányzat a közigazgatás demok­ráciája, amely a szabadság gonid ólai át ér­vényesíti s arról go-ndoskodiik, hogy a nép egyénisége és szelleme áthassa a végre­hajtó hatalom miniden szervéi, minden tisztviselőjét- Az önkormányzat a közigaz­gatásnak -erkölcsi tartalmat ad, lehetővé teszi, hogy a köz-igazgatásban ,a helyi sa­játosságok, a helyi termelési érdekek és igények érvényesül jenek. Az önkormány­zat a;z állampolgárok nevelésének ailkal- mas eszköze és a politokaí élet iskolája. A tövissel teli élet A magyar demokráciának hálátlan tör­téneti feladat jutott osztályrészül: össze­omlás után- romokból építeni-. A-z első vi­lágháború előtt, a haladó erők megkötésié, utána az elleinif-orradal-mii szeíilem -érvénye­sülése visszeszorftot'ta a dioilgozó rétege- get, a szociális gondolat hordozóit, s a nemzet igazi képviselete akkor jutót; sze­rephez, amikor a végzet betelije-sedett. Ezért jut a demokratikus kormányzat gyaikram -szinte megoWihaiatla'ni felada-t-ok elé, ezért köti meg a törvényhatóságot eb­ben -a költségvetésben- szegénységünk és kifosztott -mivo-ltunk. Ezért lelj tövissel íiz én tisztem is- Szegényem indultam az életnek, úta-m -soha cl mem kanyarodó!-' a szociaíizmus Iwní'áséitól és a munkáisosz. tál}7 szolgálaitátóS, s -most, amikor tétiek­kel keHeme vaik'anom a im-ull mellett, nincs lehetőség. Nyolcéves koromban -téglát hordtam a szimtkí'iájyi tempknnboz, har­minc évvel később az idegemfortgalo-m meg- szervezéséveili a világhír szárnyára adtuk Kecskemétet, gyümölcslét és borát, s most non tudok a sokaik által még níánd'g gaz­dagnak hiOt K-ecsikemét enejéből legalább egy metszőol’iót adni Qz új szőlősgazdák­nak, Irgailáibib -néhány motoros permetezőt a nagyobb ikörzieitekmek. Nem vállalhatjuk egyetlen munkás-lakás felépítését, niincs fedezet iskolák tetőire és abtakaina; a régi ítímo-k.V és a józaini terveket kegyetlenül törli a kényszerű takarékosság­Tiszta Eeikiísmerettei Az én s-zerop-em húsz hónap alatt nem tervezés volt, nem, erőgyűjtés, nem békés igazgatás, hamm küzde’em életekért és otthonokért, -biz’onságiért és a munka el­indításáért. S vívtam e harcol azzal nz elszántsággal:, amit a felszabadítók Szia­Hngréd védelmében -tanúsítónak. S ők e magatartásért nem neliezteötek: szúmukra természetes volt. Fegyverem: e tájnak és népének sízeneteíe, erősnek bizonyult. Tu. diomybogy -e szolgálat -elhomályosul a tű­nő idővel, s mint- aki kenyerem javát megettem, s változásokban az embereket megismertem, tudom jó®, hogyha vissza­hív a régi munkám, az emberi gyengeség ércbe vési/majd hibáimat, s erényeimet a vízre írja. Elfogy -a tanúja lázas nappa­lok viharainak, s még inkább az átvir­rasztott éjszakák szorongásainak. S mégis tiszta telkfemerettel, megnyugvással bú­csúzom majd, ha a tisztviselői karban, a törvényha’ósági bizottságban, 5 a pár­tokban is hatékonyan ébres-zfgettem, s ta­lán fel is gyújtottam a -sortsközössiég örök tiizét e várossal és népével, ha a más tá­jakról jött vezetők iis megértik: szülőhá­zát szívéből senki ki nem szakíthatja­Rendületleinül bízom a demokrácia esz. méniyóbein, a szellem uralmában-, az igaz­ságban és szabadságban, népünk sz-ívós- ságéba-n, szociális érzésében-, bízom ab­ban hogy ezek az -cr-ő-k új virágzást vará­zsolnak a kecskeméti iha'árra. Majakovszkij jut eszembe, kedves bará­taim, a Szovjet kiváló -költője, aki sokat bolyongott, a világban, s minél inkább megragadták a távoli országok szépségek annál görcsösebben kapaszkodott a hazai talajba, annál mohóbban szomjúhozta feltörekvő n-épóniek gazdaságii megerősö­dését és szellemi izmosodását­,,Áldom -hazám, a mostanit-, de százszor áldom, amelyik lesz... — írja rajongással, s lélekben vele mondom: Áldom Kecskemétet, a mostanit, de százszor áldom, -amelyik lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék