Kecskeméti Ujság, 1946. szeptember (41. évfolyam, 1-5. szám)
1946-09-01 / 1. szám
Kecskemét múltja, jelene és jövője A polgármester nagy beszéde a költségvetést tárgyaló városi közgyűlésen A törvényhatósági bizottság keddi közgyűlésén, mely a felszabadulás óta az első városi költségvetést tárgyalta és azt egyhangúan elfogadta _ Tóth László polgármester az alábbi nagyszabású beszédet mondotta. A beszédet, tekintettel annak rendkívüli fontosságára és érdekességére, az alábbiakban szó szerint közöljük: Történelmünk rettenetes viharában oly sokat szenvedett, megtépett és szegénnyé fielt Kecskemét a mostoha természettel vívott keserves harcokban már eleve megőrződött s 1944 végzetes őszének, elkövetkező izgalmakban teli hónapoknak kemény megpróbáltatásaiból, akutságából és bénultságából ime hősiasen felküzdötte magát. Lezárja a fájdalmas közelmúltat, a háború szenvedéseit és nélküt. Sózásait, számotvet megmaradt erőivel, s az önkormányzat elé terjeszti jövendő életének egyelőre szegényes terveit. Az örökre elmerült műst siratok talán csak a veszteségeket érzik és látják az ada'ol és számok mögött; a demokrácia őszinte híveinek mágiában a tényben, a költségvetés elkészítésében, a városi háztartás rendes kerékvágásába terelésében új étet biztató jelét kell tekinteni, a mélyből felfelé vezető útinak örveznie és állomását. A változás valóban gyökeres társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Szőkébb tájhazánk, az Alföld áttette a történelmi sors mélyrehatóbb fordulatát és segrendítőbb csapását, a török hódoltság korát, amely a középkor második felében megvirágzó Kecskemét földrajzi és természeti alkatát megváltoztatta. A török tette sivárrá, homokká és szikessé e földet, szárazzá éghajlatot ,a kecskeméti puszta a török hódoltság következtében vált szegényes honává víznek, lápnak, buckának, törpe növényzetnek, sefű-sofaféléknek. Az elpusztított Alföld csak évszázadok múltán ilett isimét termő vidék, bíztató táj, kenytéradó föld, virágzó kert és gyümölcsfával teleszórt szőlő- Óvják-e a fákat, ültetnek-e újakat ? Amikor magyarabb és emberibb lévén, de küszöbén a múltból okulást merítünk, minden kecskeméti lélekhez küülön-külön kellene szólnunk. Bizonyára valamennyien érzik és tudják, hogy a gonoszul felidézett háború vihara és békés otthonok elé remek okirata« kiürítése nemcsak a kecskeméti táj szépségét zúzta össze, hanem kikezdte a föld termő erejét is; de értitik-e és tudják-e kötelességüket mindnyájan a táj iránt, a város iránt, gyermekeik és a jövendő iránti? Óvják-e a fákat féltő szeretettel, ültetnek-e újak®t, akarják-e, s tudják-e bztosítani kivitelünk eddigi döntő szerepét, s elhárítják-etelki, ismeretes munkával és felelősséggel a táj új színváltozását, mely jóvátehetlen katasztrófa lenne- Élet- és feltámadás útját nem a költségvetés szürke számai jelzik, Semem népünk ereje, szorgalmat tudása, amellyel a talajt szelíd itt és a tájatis. Termelésünk színvonalának megőrzésén és felemelésén nemcsak egyesek kenyere függ, hanem a közösség sorsa is. Eddigi életformánktól el nem szakadhatunk- Kecskemét mindig évtizedekkel járt a lusta magyar idő előtt, s megmutatta, hogyan kell egyetemessé szervezni az egyéni termelést, megmutatta, hogyan kell a sok apró magyar egyéniség egészséges versenyével emelni az átlagos minőség színvonalát, hogyan kell a külön magyar szín, íz és zamat számára európai egyetlemességű piacot teremteni. Kecskemét, az üde város Az elmondottak nemcsak a szülőváros szeretetéből fakadnak: a kecskeméti határ és a homoki ember dícséretét nem a patriotizmus súgja. Termelésünk adatai, kivitelünk eredményei alapján, állapította meg a Statisztika:: Szemle: Kecskemét Magyarország legnagyobb tanyavárosa, mindig a saját erejéből frissül, fejlődése a legegészségesebb. Szóljon' bites 'amiként és szakértőként Erdei Ferenc, pairasetság aiunk felszabadításának rendületlen harcost így ír rólunk a második világháborút megelőző nyugtalanság éveiben: ...Kerekemét reménysége.? és üdítő város, »•melyben érzi a vándor, hogy élni lehet bann» nagyobb gyötrelmeik nélkül, ami nem kicsi szó honunkban. Sziget a« Alföldön, mely a megoldja*Hnnság, kínlódás, elégedetlenség, feszültség és kirobbant készülő lázadás tengeréből éppen annyira emelkedik ki, hogy meg lehet támaszkodni rajta: pihenni, felüdülni, reménykedni-“ ráem a különítmények városa vagyunk Lennem, tagadhatjuk, Tekintetes Közgyűlés, hogy az ellenforradalmi szent bevérezte e város jó hírét a haladó világ előtt. Múltunk elszomorító fejezete gyakran felmerül a történelmi számvetés során. Jóvá kell tenniünk kecskeméti lelkek e mélyrezuhanását, emberteren ellevelyedését a demokrácia hűséges szolgálatával, s nekünk, akik a város életét és fejlődésié, a pártok megbízásából irányítani, hívatottak vegyünk, s akik sorsával közösséget vállalunk, a magunkat- ne Különlegességeink -Gyümölcstermelésünk feladatairól már szóltunk: hasonló felelősséget sűrűnk mindazoktól, akik a mezőgazdasági termelés irányítására hivatottak- Tudnunk kell, hogy az utolsóévtizedek során a legtöbbeurópai országban a mezőgazdasági termelés komoly haladást mutatott, a hazai őstermelés a teljesstagnálás hét svójába jutott. A honankénti termésátlagok nem emelkedtek. Ez a szomorú tünet Kecskeméten- is megállapítató- A városnak tehát divarai eszközük híján, is kötelessége lesz odahatni,hogy az illetékes szerveket fokozott munkánaserkentse, kfl. tömören a földhözjuttatottak megsegítése terén. A földhözjuttatottaik él?!-a.__ igaerő és munka-eszközök nélkül merőkínlódás. Ez fogja őket ráébreszteni a társulás szükségességére. A fejlődés ezen irányét kell szolgálni: a városnak azzal, hogy sorsukat beható figyelemmel kíséri és kiharcolja caáimukír®a kormányzat felé is a nélkü- űzheti ilonta írója tájt . Azonos kötelességeit érzünk a kusiparral szemben is amely csak minőségi mainké. Túl tudja megőrzeni eddigi jövedelmezőségét és becsületét. Ez a lonszdalmi réteg a múltban nem kapott a város és közélet irányításában m uniójához és képzettségépünket, ország és steftag közvéleményét emlékeztetni kell, hogy nem a különítmények városa vagyunk, hanem Katona Józsefé, Kodéi, Zoltáné, Csókás Józsefé, Mahiász Jánosé és Kada Eleké- A gonosz múlt megtagadásáva, maradandó értékeink ma is élő szellemével őrködjünk Kecskemét felett, érezzünk életével és dolgozóival a meghontikalasítani közösséget, tartsunk számon, minden kecskemétiértéket, minden barázdát, minden gyümölcstál. Vállaljuk és hordozzuk a felelősséget minden kecskeméti család sorsáért, hol, hogy lásáért, egészségéért és emberibb életetérdemlő gyermekeiért. Szolgáljuk becsülettel verejtékező népünket igazgassunk szeretette®, fokozzuk életkedvét, enyhítsük gondjait, s az önkormányzati élet mai fordulóján forrjunk össze boldogabb, gazdagabb és szociálisabb Kecskemét önzetlen bangszolgálatának felemelő gondolata- A város mai helyzete A költségvetéshez fűzött tömör indokolásból kitűnik, milyen erőforrásokat vesztettünk el,s milyen bevételi lehetőségeink maradtak. A felépítésnél alapelvili az a belügyminiszteri rendelkezés szolgáit, amely szerint a költségvetés előirányzásánál előbb abevételeiket kellett megállapítaná és csakelírnak ismeretében lehelet, ehhez viszonyítva, a költségvetés szükségleti részét összeellátatni. Nemcsak a kisajátított földeik, általában a magángazdálkodásunk jövedelmének kiesése faragja felére költségvetésünk kérését, hanem az a korlátozás is, amely az üzemek jobb kihasználása terén mutatkozik- Valamennyi újjáépítésre szorul, s ez nem helyi jelenség. Budapest költségvetésében azelektromos, gáz-, víz és csatornázási művek előirányzott 380 millió forintos költségvetéséből semmi sem jut a háztartási kiadások fedezésére. Nincs jövedelem? Budapestnzik vágóhídból, vásárcsarnokaiból élelmiszerüzemeiből sem Hasonló helyzetünkbe nem tőrödbe t ünik bele és minden lehetőt el kell követnünk, hogy üzemeink a közösséget gyarapítsák, s az általuk szerzett jövedelem legalább egy nesze visszatérüljön a városi háztartás javára. A város vezetőségének a jelenlegi szűk lehetőségekhezképest kell alkalmazkodni a szorosan vett á graizdálkodás terén, de Kecskemét fejlődése és, gazdasági megerősödése érdekében a város egész ételének és termeléseinek szempontjait figyelembe kell venni. Megnyugvással emlékezhetünk azokra a küzdelmekre, melyekkel a város minden gyárát és nagyobb üzemét átmentettük, sazokban a munka megindulhatott. Minden segítséget meg kicll adniunk, hogy miinél nagyobb miniksísléssizámmal dolgozzanak, minél eredményesebben ,s minélközvetlenebbkapcsolatot teremtsenek a mezőgazdasággal és gyümölcstermeléssel. A sáros érdeke, hogy az üzemek ,a termelés irányához és színvonalához alkalmazkodjanak, lehetőleg saját terméskierőiket dolgozzák fel, s valamennyien közreműködjenek népünk életszín vonalának felemelésében. Kez méltó szerepet a demokrácia feladata bekapcsolni aszélesebb látókörű ipariosságot a községi politikába is.Különös gondot kívánnunk fordítaná a költségvetésben a szociális és közegészségügyi feladatokra. A szegénység nemcsak nálunk seltkezik,hanem Európa-szerte. Sőt az európai esszeigényedés a világ elszegényedését jelenti- Ez ahelyzet egészségügyi vonatkozásban, is. Nálunk, vagy Európában fellépő járványokmaholnap az egész világ megfertőzését jelenttik. A háborúban megszenvedett országok újjáépítésére, tehát saját közegészségünk újjáépítésére vonatkozó terveik is az egész világ jólétét célozzák, s akik a munkában részt vesznek, jelentősen hozzájárulnak új és jobb társadalkom felépítéséhez. Hálásak vagyunk azért a segítségért, amelyet ebben a vonatkozásban a Kecskemét svéd és svájci szerveiktől, valamint városunk iránt megértő és szükségesnket őszintén átérző ITNRRÁ-tól kilopott. Ezek bennünkket az újjáépítés első szakaszában segítenek, s de feladataik teljesítése után visszavonulnak a színitérről. Csak a kezdetet jelentik, a munka további része reánk vár 100 százalékos munkát! A tágabb horizontú közigazgatást természetesen demokratikus szellemnek kell áthatni. A népnek önmagának kell szabályozni életét, ,a közigazgatást ellenőriznie kell; szükség esetén a felelősségrevonás nem maradhat el. Az új közigazgatást a korszerűség és tudományos közigazgatásszervezés elvei szerint, építhetjük fel- Átmeneti időben a tártszempontokat neon mellőzhetjük de a helyes megoldás szempontjából meg kell alkotnunk, ki kell fejlesztetniünk a demokratikus köztisztviselői ideáltípust,figyelemmel arra,ogy szakképzettség nélküli ugyanúgy nem tehet közigazgatási funkciót ellátni, ahogyan valamely iparimesterséget sem lehetne szakismeret hiányában a közösség kára nélkül gyakorolni. Tisztviselőink, főként az itthonmaradottak, válságos időkben jó szolgálatot tettek, szorgalmuk talán éppen a veszélyeik múltával lankadt, ami részben a B-lista árnyékával, részben az alig filléreket érő illetményekkel magyarázható, illetve menthető. Ezt a korszakot le kell zárnunk, minddenkitől százszázalékos teljesítményt követelünk, lelkiismeretes munkát, a felekkel szemben legnagyobb türelmet és méltányosságot, különösen ott, ahol elesettek fordulnak tanácsért, vagy segítségért. Eredményt akkor érünk el, ha valóban tervszerűen gazdálkodunk,ennek feltétele: az egységes tervezés, az átfogó irányítás, az összhang megteremtése az egyes igazgatásiágak között, s minden vonalon jól szervezett végrehajtó apparátus. Azt a szociális gondolatot, amely szerint mindenkinek képessége szerint, mindennkimek munkája szerint — elsősorban a tisztviselői kar irányában kell érvényesítenünk. Jöjjön a kritika A törvényhatósági bizottságinak a most előterjesztett költségvetési nemcsak arra nyújt módot, hogy ezzel kapcsolatban tegyen észrevételeket, hanem arra is, hogy bírálatot gyakoroljon a városvezetés felett- Hálásan vesszük az elfogultságtól man,*, tárgyilagos bírálatot és örömünkre szolgáltja miinél elevenebb és felelősségteljesebb munkáját,s ennek politikai szempontból is komoly jelentősége van. Az önkormányzat hozzátartozik azemberi szabadságjogokhoz, s azt jelenti, hogy nemcsak az egyes ember szabad, hanem a közösség is, melyet az önkormányzat tesz nagykorúvá, az az önkormányzat, amely a népre való felépítés elvét vallja. Az önkormányzat a közigazgatás demokráciája, amely a szabadság gondolatát érvényesíti s arról gondoskodik, hogy a nép egyénisége és szelleme áthassa a végrehajtó hatalom minden szervét, minden tisztviselőjét- Az önkormányzat a közigazgatásnakerkölcsi tartalmat ad, lehetővé teszi, hogy a közigazgatásban ,a helyi sajátosságok, a helyi termelési érdekek és igények érvényesüljenek. Az önkormányzat az állampolgárok nevelésének alkalmas eszköze és a politikai élet iskolája. A tövissel teli élet A magyar demokráciának hálátlan történeti feladat jutott osztályrészül: összeomlás után romokból építeni. Az első világháború előtt, a haladó erők megkötése, utána az ellemi forradalmii szellemérvényesülése visszaszorította a dolgozó rétegeket, a szociális gondolat hordozóit, s a nemzet igazi képviselete akkor jutott szerephez, amikor a végzet beteljesedett. Ezért jut a demokratikus kormányzat gyakrani -szinte megolthatatlan- feladatok elé, ezért köti meg a törvényhatóságot ebbena költségvetésben- szegénységünk és kifosztott -mivoltunk. Ezért teli tövissel írt én tisztem is- Szegényem indultam az életnek, utam -soha el nem kanyarodó!- a szocializmus tanításéitól és a munkásosztályy szolgálatától, smost, amikor tétiekkel keleme vaskanom a smull mellett, nincs lehetőség. Nyolcéves korombantéglát hordtam a szimkrliájgs templimhoz, harminc évvel később az idegenforgalom megszervezésévels a világhír szárnyára adtuk Kecskemétet, gyümölcslét és borát, s most nem tudok a sokaik által még arándig gazdagnak hitt Kecskemét erejéből legalább egy metszőolzjót adni az új szőlősgazdáknak, Irgailáibiknéhány motoros permetezőt a nagyobb ikörzseiteknek. Nem vállalhatjuk egyetlen munkáslakás felépítését, niincs fedezet iskolák tetőire és ablakaira, a régi ízímok. és a józamui terveket kegyetlenül törli a kényszerű takarékosság- Tiszta lelkiismerettel Az én szerepem húsz hónap alatt nem tervezés volt, nem, erőgyűjtés, nem békés igazgatás, hamm küzdelem életekért és otthonokért,biztonságiért és a munka elindításáért. S vívtam e harcot azzal az elszántsággal, amit a felszabadítók Szia-Hngvéd védelmébentanúsítanak. S ők e magatartásért nem nehezteltek: számukra természetes volt. Fegyverem, e tájnak és népének szenetere, erősnek bizonyult. Tudjom,hogy -e szolgálat -elhomályosul a tűnő idővel, s mint aki kenyerem javát megettem, s változásokban az embereket megismertem, tudom jó®, hogyha visszahív a régi munkám, az emberi gyengeség ércbe vési majd hibáimat, s erényeimet a vízre írja. Elfogya tanúja lázas nappalok viharainak, s még inkább az átvirrasztott éjszakák szorongásainak. S mégis tiszta telkismerettel, megnyugvással búcsúzom majd, ha a tisztviselői karban, a törvényhatósági bizottságban, a pártokban is hatékonyan ébresztgettem, s talán fel is gyújtottam asorsközösség örök tüzét e várossal és népével, ha a más tájakról jött vezetők is megértik: szülőházát szívéből senki ki nem szakíthatja-Rendületlenül bízom a demokrácia eszményében, a szellem uralmában, az igazságban és szabadságban, népünk szívósságéban, szociális érzésében-, bízom abban hogy ezek azerők új virágzást varázsolnak a kecskeméti ihatárra. Majakovszkij jut eszembe, kedves barátaim, a Szovjet kiválóköltője, aki sokat bolyongott, a világban, s minél inkább megragadták a távoli országok szépségek annál görcsösebben kapaszkodott a hazai talajba, annál mohóbban szomjúhozta feltörekvő népeinek gazdaságii megerősödését és szellemi izmosodását,,Áldomhazám, a mostanit, de százszor áldom, amelyik lesz... — írja rajongással, s lélekben vele mondom: Áldom Kecskemétet, a mostanit, de százszor áldom,amelyik lesz.