Kecskeméti Ujság, 1909. szeptember (2. évfolyam, 88-112. szám)

1909-09-01 / 88. szám

2. oldal. akarja mutatni, hogy nem teljesen modern és tökéletes viszonyok között is modern szellemű és tökéletes munkát végeznek a kecskeméti tanintézetekben. Gyönyörök gyönyöre, öntöznek ! De csak söprés után. Kecskemét, aug. 31. (dr) Egy mellékutcán lakó polgártár­sunk állított be hozzánk. A szemét fekete szemüveg takarta, minden harmadik szónál irtózatos köhögés fogta el, ruhájának egyik oldala csupa por, másik része csupa lucsok. A kalapját háromszor a menyezetig dobta, két percig járta a sziu indiánok csatatáncát s első dijra érdemes hangon bömbölte : megtörtént ! . . . es ist geschehen ! . . . consummatum est 1 . . . Azt hittük az első percben, hogy a bácsi enyhén szólva­­ megbolondult. De nem. Mikor lehiggadt, elmondta a szokatlan kitörés okát. Köhö­géstől meg megszakítva, de elmondta. Mi köhögés nélkül mondjuk el . . . Tehát: az illető egy mellékutcán lakik. Olyan melléku­tán, melyen 1902. július óta nem ment végig utcaseprő, sem utc­akaparó, sem öntöző­kocsi. Nem is számítottak rá, hogy végigmenjen. Sőt a legtöbb lakó vasár- és ünnepnap azzal szórakoztatta a gyere­keit, hogy díszbe öltöztetve őket, kivitte a Körösi utcára, utcaseprőt és öntözőt nézni. Tegnap azonban csoda történt. Két utcaseprő jelent meg a láthatáron s a csü­lökig érő port teljes lelkesedéssel kezdték söpörni. Valóságos porfelhő gomolygott az utca fölött. A nyitott ablakokon tódult be a por a szobákba, ujjnyi vastagon lepett be mindent. A lakók tüdeje egy szempillantás alatt vályogvető telep lett. Az élet sötét­barna színt öltött és ropogott a paradicsom­­leves, mint egy rosszul sikerült general de charge. Ezt mind a por tette. Az utcaseprők által felvert por. Aztán . . . ah, gyönyörök gyönyöre ! — a porfelhőből kibontakozott egy kocsi. Egy öntöző­kocsi. A kocsiból gyönyörű sugarakban ömlött a víz. A ko­csis köhögött a gomolygó portól, a lovak is köhögtek. A víz köhögés nélkül omolt. A porral belepett lakók kisiettek az utcára a port lemosni magukról az öntözőkocsi vízsugarában. Szóval a gyönyör teljes volt. Söpörtek, sőt öntöztek a mellékutcán. Persze itt szokás szerint. Előbb felsöpör­ték a port, aztán öntözték, míg sár nem lett belőle. Az utca összes lakói köhögnek a lenyelt és szemgyuladásban szenvednek a leszállt por miatt. És, — mint látogatónk kifejezte — arra kérik a nemes tanácsot, hogy vagy előbb öntöztessen és aztán sö­pörtessen, vagy maradjon minden a ré­giben­­ . . . Beiratási értesítés. A „Kecskeméti Jótékony Nőegylet“ által fenn­tartott és Kecskemét th. város által segélyezett női ipariskolában, melyben mindennemű női kézimunkák: fehérnemű, felsőruha varrás, hímzések, kézen és gépen varrás és mindennemű csipkekészítés és pipere mun­kák alapos oktatást nyerhetnek, a beiratások folyó évi szeptember hó 1 — 10-éig bezárólag d­élelőtt 8—12-ig és délután 2—4 óráig eszközöltetnek Az intézet kebelébe azon 12 éves kort betöl­tött leánykák vétetnek fel, kik iskolai tankötelezettsé­güknek már eleget tettek. Beiratási díj 2 korona, tandíj havonként fizetve 4 korona Felnőttek különböző munkacsoportokra rövidebb időtartamra is felvétetnek. A csetneki csipke­készítő tanfolyam október 1-től december végéig tart. A készített munkák érté­kesítéséről az egylet gondoskodik. Tandíj a tanfolyamra 8 korona. Tandíjmentességet kérők ez iránti kérvényüket kellő igazolvánnyal felszerelve az intézet igazgatónő­jénél szeptember hó 5-ig nyújtsák be. Bővebb felvilágosítással az intézet igazgatónője a hivatalos órák alatt készségesen szolgál. Tisztelettel: az elnökség. KECSKEMÉTI ÚJSÁG H­ÍREK. Városi közgyűlés. Unalmas tárgysorozat, unalmas han­gulat jellemzi a mai közgyűlést, amelybe alig alig csöpög be kis élénség, derültség. Az elnöki emelvényen Kada polgármester ül, aki a beteg főispánt helyettesíti. A pol­gármesteri múlt havi jelentés után Sándor István főjegyző jelentését olvassák föl az elmúlt országos dalünnep eredményéről. Előbb Kada Elek polgármester kiváló ma­gasságú beszéd keretében megrótta azon gyalázatos tudósítót, aki a városi tiszt­viselőkről becsmérőleg nyilatkozott a Pesti Hírlapban a múlt havi közgyűlés­ről szóló referádában s kijelenti, hogy „a sajtó azon parazitája ellen méltó­ságának alulinak tartja a város tisztvi­selői kara nemcsak sajtópert indítani, de vele egyáltalában szóba is állani, miután a Pesti Hírlapnak május óta To­mory Jenő és helyettese Szabó Jenő jog­hallgató a tudósítója, tehát a parazita szó bizonyára ezen két jó úr közül azt illeti, akik büntetlenül és sajnos, megtorlatla­­nul pocskondiázzák városunk jó hírnevét és annak illő magasságban álló tisztvi­selő karát. Egyik se tagja a Kecskeméti Sajtószövetségnek! Meleghangon emlék­szik meg Sándor István főjegyző emlék­iratában nemcsak Bordács Rezsőről, a da­lárda elnökének kiváló munkásságáról, a résztvett intézőbizottság­i tagok­ról és külö­nösen a helyi sajtóról, amely áldozatot nem kímélve teljesítette hivatását, továbbá a fővárosi sajtó helyi, valamint itt meg­jelent képviselőiről, továbbá Füvessy Im­réről és dr. Horváth Mihályról, akik éjjelt nappalá téve buzgolkodtak, hogy városunk hírnevén csorba ne essék. Gyönyörű be­szédben méltatta a polgármester Sándor István főjegyző emberi erőt meghaladó, kiváló munkásságát, valamint Füvessy Imre éjjelt-napallal összetevő, odaadó tevé­kenységét, akik részére a közgyűlés abból a négyezer koronából, ami a dalversenyre előirányzott összegből megmaradni látszik, Sándor Istvánnak 1800 koronát és Füvessy Imrének 800 koronát szavazott meg nagy lelkesedéssel. A város budapesti házát a Kash­ Főiskolai Internátus Egyesület akarja megvenni, melyért ez 450 ezer kort aján­lott föl. A közgyűlés elfogadta. A föld­rajzi társaság céljaira tíz éven átal évi 600 koronát szavazott meg a közgyűlés segélyképen. Kecskemét, augusztus 31. — Késedelmi kamat a városi adó után. A ceglédi adótanácsnok egy beadványt nyújtott be a tanácshoz, melyben — hivat­kozással a nagy adóhátralékra — azt ja­vasolja, hogy ne csak az állami, hanem a városi adó és a közmunka után is szedjen a város késedelmi kamatot. — A táviródról, mint gyógyszer. Külö­nös eszméje támadt egy orosz parasztnak. A Riezan —Ural vasút egyik munkása, aki­nek csuta volt, azt hallotta, hogy a villa­mosság meggyógyítja az ő betegségét. Meg­szerzett egy drótot, ráerősítette a moszkva —barybioni táviróvonal drótjára, a drót másik végét ráerősítette egy vasdorongra, aztán pedig ráült a dorongra. A munkás társainak mód nélkül megtetszett az új gyógyítómód. Valamennyien egymásután ráültek a vasdorongra és vidáman kacag­tak, amikor megérezték a villamos ütése­ket. Közben pedig a táviróvezeték egyál­talában nem működött. Kasira vasúti állo­másban vizsgálatot indítottak a vonalzavar okának megállapítására és ekkor kiderült, hogy egy munkás villamossággal akarta meggyógyítani a reumáját. Eladó ház Máriavárosban, föld­árréten — elköltözés miatt — kedvező feltételek mellett. — Értekezni lehet dr. Kerekes József ügyvéd irodájában, Festő­ utca 130 szám — Tűz és betörés. Id. és ifjú Pór Istvánnak aug. 30 án este ágasegyházi 380 holdas birtokán egy 12 öles istálló­nak teteje, eddig ismeretlen okból, ki­gyulladt és porráégett. Valószínűleg isme­retlen tettesek gyújtották fel. Ezen zűr­zavaros helyzetet használhatta ki valaki, mert mig a tanyaiak az oltást végezték, addig behatoltak az ottani bérlőnek, Tar­­jányi Jánosnak a tűztől 3—400 lépés­nyire levő lakásába és onnét egy fegy­vert, 40 kor­ pénzt és egy pille kenyeret elemeltek. A rendőrség nyomozza őket. — Mit eszik a szegény ember? A csendőrség feljelentés folytán kinyomozta, hogy Albert Kunder Lukács majsai lakos beteg, döglődő állatokat vásárolt össze s azoknak húsát a szegény népnek eladta. •Lakásán 30 kilogramm ilyen húst talál­tak a csendőrök, akik az ügyet üttették a rendőrséghez. A vizsgálat tovább folyik, de az eddigi adatokat is elegendőnek tart­juk ahhoz, hogy a hatóság kezelhetetlen szigorral járjon el ellene.­­ A csemői helyi érdekű vasút iránti ellenszenvből, vagy csak csínytevésből a múlt héten ismeretlen­­ tettes az új árokon fekvő vashíd alkatrészeiből a kötő csava­rokat kiduzgálta és ellopta. Miután ez a közveszélyű megrongálás bűntettét foglalja magában, amit a törvény 5 évi fegyházzal büntet, különösen is felhívja a ceglédi rendőrség a lakosságot, hogy őrizkedjék minden ilyen csíny­tevésnek látszó, de kö­vetkezményeiben kiszámíthatatlan veszé­lyekkel járó cselekményektől. Szomorú példaként megemlítjük József Lajos és ifj. Gombai Pál esetét, akik a vasúttal szembe elkövetett csínyükért 6—6 hóna­pot ülnek és Izsó Sándor és ifj. Török József esetét, ki vizsgálati fogságban van­nak és merényletükért legalább 3 évi fegyházbüntetés vár rájuk. — Dalünnepi emlékek. Néhány gaz­dátlan tárgy maradt a dalünnep után az itt lévő vendégek szives jóvoltából, így találtatott: több esőernyő, kabát, bot, ing, lábravaló, kefe, harisnya, törülköző, fésű, sőt még — tömérdek fogpiszkáló­bb. Át­vehetők a rendőrségen. — Épül a városháza. A félegyházi városház építéséhez a múlt héten nagy erővel fogtak hozzá. Vass József, a tervező s felügyelő műépítész Merkl Andor építési vállalkozóval a múlt héten az alapozási munkálatok méreteit megadták s földmun­kálatokat megkezdték. Az ó templom-téri ártézi kutból vezetett csatorna is le van rakva s most már az ártézi vízzel kavart mészhabarcsba rakhatják le a téglát. A vállalkozó az épületet ez évben még tető alá akarja helyezni. — Munkásvédelem. Fontos rendeletet bocsátott ki a belügyminiszter. Tekintet­tel a cséplőgépeknél még mindig előfor­duló szerencsétlenségekre, elrendelte, hogy minden gépnél megfelelő mentőszekrény­nek kell lenni. Ahol ilyent a hatósági közegek nem találnak, a gép tulajdonosát példásan megbüntetik. — Nincsen munka építési iparosok részére. Most két éve, a kiállítási eszten­dőben a pécsi ácsok száma 280 és 300 között váltakozott. Ennyi ácsmunkás ré­szére jutott munka ezen mozgalmas év­ben, de más években is 150—200 ács mindig talált Pécsett munkát. Most pedig — 12, mind tizenkét ács áll náluk munká­ban, ami többet mond, mint bármilyen vezetőcikk, melyet az építőipar ijesztő pangásáról írhatnánk. A pécsi ácsok el­mentek jobb vidékre, ahol a dolgozni akaró munkáskéz nincsen munkátlanságra kárhoztatva és a pécsi építőmunkások leginkább Boszniába és Budapestre men­nek, ahol akad munka, de miként a tő­lük távol dolgozó pécsi kőművesek, — alig akad itt munka 280—300 kőműves részére — pécsiek maradnak és várják a jó híreket otthonról, mikor lendül fel is­mét az építkezés. És Kecskeméten ? Itt se rózsásabbak a viszonyok, sajnos, mint Pécsett 1­ 88 SZ.

Next