Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR ■HMMWAHMH Losonczi Pál Isfahanban A magyar államfő és kísérete ma utazik vissza Budapestre Teherán (MTI). Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke csütörtökön reggel rövid városnézésre in­dult Isfahanban. A város­néző körút első állomásaként a vendégek megtekintettek egy szőnyegszövő üzemet, ahol a híres perzsaszőnyegek leg­szebb példányai készülnek. Az építészetileg és város­­rendezési szempontból tökéle­tesen megoldott Sah téren he­lyezkednek el Isfahan legis­mertebb, s egyben legszebb műemlékei. Losonczi Pál és kísérete so­káig gyönyörködött a perzsa— iszlám építőművészet harmo­nikus alkotásaiban. Losonczi Pál átvette a város ajándé­kát, majd a repülőtéri ünne­pélyes búcsúztatás után az iráni különgép visszarepült Teheránba. Délután Losonczi Pál és kí­sérete látogatást tett a mű­velődés- és művészetügyi minisztériumban. A vendége­ket Merdad Palbod miniszter fogadta. A minisztérium vetítőter­mében Losonczi Pál és kísé­rete megtekintette azt a színes filmet, amelyet iráni filme­sek készítettek a látogatásról. Ezután a magyar nagykö­vetségen találkozott az elnök a magyar kolónia tagjaival. Este az iráni sah magán­jellegű vacsorán látta vendé­gül az államfőt és kíséretét. A vacsorán jelen voltak a sah családtagjai is. Losonczi Pál és kísérete pénteken, a kora délelőtti órákban indul vissza Buda­pestre. Sikeres manőverezés után tegnap este újra összekapcsolták a hold­kom­pót az anyaűrha­jóval ismét Hold körüli pályán az Apollo-12 • Houston (MTI). Conrad és Bean csütörtö­kön — második holdsétája so­rán — magyar idő szerint 7 óra 30 perckor elérték a Surveyor holdszondát, amely leszállásakor 6315 televíziós felvételt készített a Holdról. A két űrhajós első észrevéte­le az volt, hogy az eredetileg fehérre, illetve egyes helye­ken kékre festett Surveyor világos, sőt néhol sötétbarna színeket öltött. A másik ész­revételük az volt, hogy a holdkráter, amelyben a Sur­veyor két éve nyugszik, nem olyan meredek, mint ahogy korábban gondolták. Az űr­hajósok arról is beszámoltak, hogy a holdszondát elég vas­tag porréteg borítja. Számta­lan fényképfelvételt készítet­tek az űrállomásról, mégpedig a houstoni központ által megadott szögekből. Ezt kö­vetően folytatták a kőzet­gyűjtést a kráter környékén, majd a Surveyorból az utasí­tások szerint kiszerelt beren­dezésekkel megindultak a holdkomp felé. Közvetlenül az Intrepid mögött újabb rendkívül kö­ves kráterre találtak. Conrad véleménye szerint a kráter nagyon régi lehet és valószí­nűleg sokkal nagyobb volt. A két űrhajós második hold­sétájuk megkezdése után 3 óra 16 perccel, magyar idő szerint 8 óra 26 perckor, a houstoni központtól utasítást, kapott a holdséta befejezésé­re. Bár a két űrhajós több íz­ben kérte sétájuk meghosz­­szabbítását, a központ nem adott engedélyt a további kő­zetgyűjtésre és ennek megfe­lelően elsőnek Bean, majd őt követve Conrad beszállt a holdkompba. Felszállt a Hold felszínéről az Apollo—12 holdkompja, az Intrepid (rettenhetetlen) Charles Conrad és Alan Bean, a holdkomp két utasa több mint 30 órát töltött az égi­test felszínén, ebből mintegy 8 órát kabinon kívül. A felszállásra magyar idő szerint 15:26 órakor került sor. A holdkomp úgynevezett felszálló része kilövőállványá­­ul ezúttal is a „leszálló” rész szolgált, amely a fékezőraké­tát foglalta magában. Ez a rész a holdkomp lábaival a Holdon marad. Az egyik lá­bon ezúttal is táblát helyeztek el, a holdutazás emlékéül, a tábla csak a három űrhajós nevét, aláírását és az utazás időpontját — 1969 novembere — tartalmazza. A Holdról történő indítás hibátlanul sikerült: a felszál­ló rész a megadott pályán ha­ladt és a hajtómű a megadott program szerint működött. Az űrhajósokat hallhatóan nem viselte meg a bonyolult és veszélyes manőver: még tréfálkozni is tudtak a földi irányító központtal, miközben a pályaadatokat és a műsze­rek adatait közölték. A rajt előtt Conrad és Be­an, a második holdséta befe­jeztével „nagytakarítást” tar­tott a holdkomp kabinjában: letisztítgatták ruhájukat, el­távolították a felesleges szer­számokat, műszereket és mindent elcsomagoltak, amit a Holdról hoztak magukkal. Az utazás eredménye mintegy 25 kilogrammnyi holdkőzet, a Surveyor automatikus űrállo­más tévékamerája és néhány alkatrésze. Az űrhajósok a földi irányító központtal együtt végezték el a rajt előtt a szükséges ellenőrzést. Az Apolló—12 holdkompja az Intrepid 7 perccel a fel­szállás után, magyar idő sze­rint 15 óra 33 perckor 6035 ki­­lométer/óra sebességgel tért rá a Hold körüli pályára. A holdkomp ezt a műveletet 14,8 kilométer magasságban hajtotta végre. Pályájának holdtávoli pontja 87 kilomé­ter. Az elliptikus pálya vala­mivel magasabb az eredetileg tervezettnél (14 kilométer, il­letve 80 kilométer). Mint Houstonban megállapították, ennek az az oka, hogy a két űrpilóta a kelleténél másfél másodperccel tovább égette a felszálló rakétát. Mint közöl­ték, a hibát a későbbi manő­verek során könnyűszerrel ki­javítják. Ennek egyik módja az, hogy csökkentik a hold­komp sebességét. Richard Gordon a „Yankee Clipper”-ről megfigyelte a holdkomp felszállását. A holdkomp ablaka a Hold fe­lé fordult, ennek következté­­ban Conrad és Bean jól meg­figyelhette a felszálló rakéta begyújtásának a Hold talajá­ra gyakorolt hatását. Rendkívül elégedettek a houstoni központ szakértői az Apollo–12 űrhajósainak ed­digi eredményeivel. A hold­komp két utasa teljes sikerrel teljesítette a két holdsétára kitűzött feladatokat, megfele­lő mennyiségben és változat­ban gyűjtötte be a kőzet- és talajmintákat és visszahozza a földre a Surveyor automati­kus űrállomás tévékameráját is. A misszió legnagyobb nő­ (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött Nyíregyházán az U­­N­ESCO-rendezvény Befejeződött a magyaror­szági UNESCO asszociált is­koláinak és köreinek első nagy országos megbeszélés­­sorozata a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolán. A szer­dán kezdődött tapasztalatcse­rén az ország 14 gimnáziumá­nak és egyetemi klubjának UNESCO-felelősei vettek részt. A tanácskozó­ külföldi vendége Wladyslaw Grzed­­zielski, a Lengyel Nemzeti Bizottság főtitkára volt. A tapasztalatcsere második napján, csütörtökön, Kovács Józsefnek, a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola igazgatójá­nak beszámolóját hallgatták meg a résztvevők, amelynek témája a nemzetközi megér­tésre nevelés és a főiskolai oktatás kapcsolata volt. A csütörtöki program szerves része volt a főiskola orosz tanszékének szakköri bemuta­tója, amelyet Cyrill halálá­nak 1100. évfordulója tiszte­letére rendeztek. Az UNESCO asszociált iskolái és körei első hazai tanácskozásának résztvevői csütörtökön el­utaztak Nyíregyházáról. — viUe nomXtjAt, tGrtsoiprm 1969. NOVEMBER 81, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL* A rádió és a televízió heti műsora A népszámlálás előkészületeiről (5. oldal) Bemutatjuk a Tyukodi MEDOSZ labdarúgó-csapatát (7. oldal) Illést tartott a Minisztertanács Megszűnnek a kategóriák • Évközi jutalom és nyereségprémium Határozat a nyereségrészesedési alap felhasználásáról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudomá­sul vette Fehér Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségével Budapes­ten folytatott gazdasági tár­gyalásokról és az aláírt meg­állapodásokról. Ezek maguk­ban foglalják a jövő évre szó­ló árucsere-forgalmi egyez­ményt és a Magyarország ál­tal nyújtandó további segítsé­get. A kormány kifejezte azt a meggyőződését, hogy e meg­állapodások végrehajtása is hozzájárul a vietnami nép igazságos harcának győzelmes befejezéséhez. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—len­gyel gazdasági együttműködé­si állandó bizottság Budapes­ten november 3 és 5 között tartott 9. ülésszakáról. A bi­zottság a két ország állami szerveinek és gazdasági egy­ségeinek egy­üttműködését, a gyártásszakosítás és a koope­ráció helyzetét eredményes­nek ítélte. Az ülésszakon szé­les körű eszmecserét folytat­tak a kapcsolatok fejleszté­sének további irányairól, meg­jelölve azokat a népgazdasá­gi ágazatokat, amelyekben az együttműködés lehetőségei különösen hasznosnak mutat­koznak. A kormány ezután megvi­tatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztését a népgazdaság 1970 évre tervezett fejlődésé­ről és határozatot hozott a jövő évi népgazdasági tervről. A Központi Statisztikai Hiva­tal elnökének előterjesztése alapján tudomásul vette a Gazdaságkutató Intézet jelen­tését a népgazdaság 1969 évi várható fejlődéséről; a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára határozatot ho­zott a hitelpolitikai irányelvek kiegészítéséről, illetve módo­sításáról és az 1970 évi beru­házási hitelkontingensről, majd elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését az ipar és az építőipar 1989 I—III. ne­gyedévi munkaügyi helyzeté­ről. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előter­jesztette az 1970 évi állami költségvetésről szóló törvény­­javaslat tervezetét. A kor­mány megvitatta és elfogadta a törvényjavaslatot, majd úgy határozott, hogy azt az or­szággyűlés elé terjeszti. A kormány tudomásul vet­te az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökének, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökével egyetértésben tett előterjesztését az 1971— 1985-ig terjedő időszakra szó­ló országos távlati tudomá­nyos kutatási terv előkészíté­sének módszertanáról. Ennek kidolgozásánál figyelembe vették a kormány Tudomány­­politikai Bizottsága által el­­fogadott elveket. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa javaslatára a munkaügyi miniszter előter­jesztést készített a részesedési alap kategóriák szerinti fel­osztásának megszüntetésére, amelyet a kormány elfogadott Határozatot hozott arra, hogy a részesedési alap felosztását, felhasználásának módját, vál­lalati hatáskörbe kell utalni. Ugyanakkor továbbra is al­kalmazni kell a differenciált anyagi ösztönzést, mely bizto­­sítja a dolgozók közvetlen ér­dekeltségét a vállalati nyere­ség növelésében. Ezért a ré­szesedési alap felosztásánál továbbra is figyelembe kell venni a végzett munka haté­konyságát, fontosságát, a munkaviszonyban eltöltött időt, valamint az átlagosnál nagyobb fizikai igénybevételt. A részesedési alapból­­ a kollektív szerződésben törté­nő szabályozás szerint min­den dolgozó kaphat évközi ju­talmat, nyereségprémiumot és év végi részesedést. Az év vé­gi részesedés felosztásának alapját minden dolgozónál az éves kereset képezi. A magasabb vezető állású dolgozók nyereségprémiumát, jutalmát és év végi részesedé­­sét a felügyeleti szerv hatá­rozza meg, figyelembe véve a vállalat gazdasági eredménye­it, a dolgozók élet- és munka­­körülményeinek alakulását. A határozat intézkedik a magasabb vezető állásúak ed­digi prémiumátalányának differenciált alapbéresítésére, fenntartva a veszteséges gaz­dálkodással járó anyagi kö­vetkezményeket. Az intézkedés visszamenő­leg, 1909. január 1-től érvé­nyes, ami azt jelenti, hogy az év végi részesedés felosztásá­ra már 1970-ben a módosítás szerint kerül sor. A kormány felhívta a munkaügyi minisz­tert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetér­tésben 1969. december 31-ig szabályozza a részesedési alap felosztásának új rendszerét. A pénzügyminiszter előter­jesztésére a Minisztertanács rendeletet hozott a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljá­rás általános szabályairól. Az adóigazgatási eljárás során továbbra is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben megállapí­tott rendelkezéseket kell al­kalmazni; a kormány rendele­te az adóztatás sajátos prob­lémáival kapcsolatos kérdé­sekben intézkedik, egyszerűsí­ti az eljárást, többek között abban az értelemben, hogy 1970. január 1-től az adó megállapítását és az adóigaz­gatási feladatokat a lakosság­gal legközvetlenebb kapcso­latban álló községi, városi, kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási (illetőleg a vám- és pénzügy­­őrség) szervei látják el. A Minisztertanács az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnö­kének előterjesztésére meg­tárgyalta a határvizekkel kap­csolatban a szomszédos or­szágokkal kialakult együttmű­ködés kérdéseit, továbbá a magyar vízügyi szerveknek a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa és az európai gazdasági bizottság munká­jában kifejtett tevékenységét. Jóváhagyta a magyar—román vízügyi együttműködést sza­bályozó, 1969 novemberében a két állam kormányánál­ meghatalmazottai által aláírt egyezményt és a Tisza víz­gyűjtőjén elhelyezkedő öt or­szág (Csehszlovákia, Jugoszlá­via, Magyarország, Ro­mánia, Szovjetunió) többoldalú együttműködését a Tisza­­vö­lgy távlati vízgazdálkodás­­fejlesztési terveinek egyezte­tésére. Az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke ezután a vizeink szennyezettsége elleni védeke­zés hatékonyságának növelé­sére tett előterjesztést. Javas­latára a kormány határozatot hozott a szennyvízbírság al­kalmazásának módozatairól és a káros szennyezés mérté­kének új határértékeiről. Az előírt új módszerrel a tényle­ges szennyezés az eddiginél pontosabban megállapítható és a bírság összege arányos az üzem által okozott népgazda­sági kárral. A szennyvízbír­­ó­ságból származó bevételekből támogatást lehet adni az üze­meknek a szennyezések okai­nak megszűntetésére, ipari szennyvíztisztító és elvezető berendezések létesítésére. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a csökkent munkaképességű dolgozók védelmére hozott in­tézkedések végrehajtásáról. A beszámoló szerint az eddigi rendelkezések jobb feltételeket és megfelelő védelmet bizto­sítanak a csökkent munkaké­pességű dolgozóknak, azonban az üzemekben és a vállalatok­nál további erőfeszítésekre van szükség a megfelelő mun­kahelyek, munkakörök kiala­kítása és az átképzés körül­tekintő megoldása érdekében. A Minisztertanács a beszámo­lót elfogadta és utasította az érdekelt ágazati minisztere­ket, egyben felkérte a Szak­­szervezetek Országos Taná­csát, hogy a jövőben fordítsa­nak nagyobb gondot a csök­kent munkaképességű dolgo­zók védelmével és foglalkoz­tatásával kapcsolatos felada­tok megoldására. A belkereskedelmi minisz­ter az idegenforgalom fejlesz­tési koncepcióira tett javasla­tot Az előterjesztés szerint Magyarországnak az idegen­­­forgalomból származó deviza­­bevételei a meglévő adottsá­gok jobb kihasználásával to­vábbi összehangolt, arányos fejlesztésével 1975-re megkét­­szerezhetők. E törekvések egy­ben a magyar lakosság üdülé­si, pihenési és kirándulási igényeinek jobb kielégítését is szolgálják. A fejlesztési célok között szerepel a kereslethez igazodó, középszintű, komfortos szállo­dák építése elsősorban a fő­városban, a Balatonon és a Nyugat-Dunántúl vidékén, to­vábbá a gyógyfürdők és a hozzájuk tartozó szállodák fo­kozatos kiépítése Budapesten, Hévizen és Harkányban. To­vábbi feladat a nyaralóház­telepek kapacitásának gyor­sabb ütemű növelése és a fi­zetővendég­látás bővítése, va­lamint a vendéglátáshoz kap­csolódó egyéb szolgáltatások, a kereskedelem, a szórakozta­tás, a kulturális- és sport­­lehetőségek, stb. arányos fej­lesztése. Az előterjesztés a negyedik ötéves tervben megvalósítan­dó feladatok között feltünteti a korszerű, idegenforgalmi cé­lokra alkalmas, megfelelő au­tóbuszpark létrehozását, a modern étkező- és hálókocsik, valamint a különvonatok szá­mának növelését és az üzem­anyagtöltő- és szervizállomás­­hálózat bővítését is. A kormány az előterjesztést el­fogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tartval.

Next