Kelet-Magyarország, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. 74. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 28. SZOMBAT Fock Jenő látogatása a Ganz- MÁVAG­ban Fock Jenő, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke pénteken láto­gatást tett a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gép­gyárban. Társaságában volt Venéczi János, a budapesti pártbizottság titkára és Nagy Richárd, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára. A vendégeiket a gyár köz­ponti épületében Csergő Já­nos vezérigazgató, Rad­fai László, a pártbizottság titká­ra és Pajzs Jenő, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára üdvözölte. Tájékoztat­ták a látogatókat a gyár ter­melési eredményeiről, a mű­szaki fejlesztés helyzetéről, a munkakörülmények javítá­sát célzó tervekről a haté­konyabb gazdálkodás érdeké­ben eddig végrehajtott és a továbbiakban tervezett in­tézkedésekről; ismertették a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit, valamint az ezek javítására kidolgozott elkép­zeléseket. Beszámoltak a gyárban működő mozgalmi szervezetek tevékenységéről is. A tájékoztatók után a Mi­nisztertanács elnöke megte­kintette a Ganz-MÁVAG fontosabb üzemeit. Először a vagongyárat kereste fel, ahol a budapesti forgalomnak szánt csuklós villamoskocsik, valamint a Szovjetunió ál­tal rendelt motorvonatok ké­szülnek. A másik nagy üzemegységben, a motor­gyárban új termék, a francia szabadalom alapján készülő Pielstick-motor első példá­nyait szerelték éppen: a ki­váló minőségű berendezések a mozdonyok és motorvona­tok fontos tartozékai. A ven­dégek jártak a mozdony­gyárban, a vízgép és komp­resszor gyáregységben, vala­mint a vállalat gazdálkodási adatait gépi úton feldolgozó elektronikus számítóközpont­ban is. A vízgép-tervezési főosztályon a Tisza II. víz­lépcső itt készülő terveiről tájékoztatták vendégeiket­­ helyi vezetők. A Minisztertanács elnöke az üzemlátogatás végeztével elismerő szavakkal szólt a gyár dolgozóinak jó munká­­járól, a különböző gyárrész­­legeknek a korábbihoz ké­pest számottevő fejlődéséről, majd az üzemben tapasztal­takról és a további felada­tokról részletes eszmecserét folytatott a gyár műszaki­­gazdasági, valamint politikai vezetőivel. A program befe­jezéseként a Minisztertanács elnöke megtekintette a Ganz- MÁVAG 125 éves múltját, fejlődését illusztráló kiállí­tásról készített színes filmet. Aláírták a magyar—Bolgár együttműködési Bizottság jegyzőkönyvét­ ­ Apró Antal és Ivan Mihajl­ov miniszterelnök-helyettesek pénteken a Gundel étteremben aláírták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. Képünkön: a küldöttségek vezetői Ivan Mihajlov és Apró Antal kicserélik az aláírt jegyzőkönyv okmányait. (Kelet-Magyarország — telefoto) VILÁG PROLETÁRJA/, EGYE$ÜLj£TE/uf LAPTO­K TARTALMIBÓL A népi rendőrség 25 éve Szemtől szembe SSL oldal A tanulókocsi peronján Hét végi sportműsor ,5. olda­­S. oldal (9. oldal Harminchatmilliós Beruházás Beregben Megkapták a „Működési szabályzat” egy-egy példá­nyát azok a beregi tsz-ek, melyek szakosított sertés­hizlalási kooperációra lép­tek. A tsz-ek a következők: aranyosapáti Béke, aranyos­apáti Új Élet, gyürei Béke, nagyvarsányi Szabadság, kisvarsányi Új Élet, gem­­zsei Új Élet, ilki Dózsa, vá­­sárosnaményi Vörös Csillag, vitkai Kossuth, olcsvai Új Élet, olcsvaapáti Petőfi, ger­­gelyiugornyai Új Élet. A tár­sulás Vásárosnamény kör­nyéki Sertéstenyésztő és Hiz­laló Közös Vállalkozás ne­vet viseli. A szakosított, korszerű te­lep építését Vásárosnamény határában már végzik is. Építési költsége — előzetes számítások alapján — 36 millió forintba kerül Az egyébként 360 kocaférőhe­lyes bábolnai rendszerű komplett sertéshizlaló beru­házási és benépesítési költ­ségeihez a társult tsz-ek egyenlő arányban járulnak hozzá. Az állami támogatás mellett, a gazdaságokat köz­vetlen érintő beruházási fe­dezetet hosszú lejáratú hi­telből biztosítják; a benépe­sítéshez — egyenlő arány­ban — rövid lejáratú hitelt vesznek igénybe. A haszná­latba vett kombinát takar­mányszükségletéhez éven­ként 15—30 vagon közötti mennyiséggel járulnak hoz­zá, összesen évi 310 vagon­nal. Rögzítették az alapszabály­ban, hogy a vállalkozás szükséges munkagárdáját el­sősorban a társ tsz-ek tag­jaiból képezett szakmunká­sokból és más tsz-tagokból biztosítják. Olyan kereseti rendszert alakítanak ki, amely differenciált munka­díjazásból és kiegészítő (ered­­ményességi) javadalmazás­ból áll. (Ez megfelel mind a dolgozóknak, mind a kooperáció gazdasági rend­szerének.) A bevételekből mindenek­előtt fedezik a termelési költségeket, teljesítik az ál­lam iránti kötelezettségeket, rendezik a munkabéreket. A maradó nettó jövedelemből szociális, kulturális, fejlesz­tési és részesedési alapot ké­peznek. A tervek szerint a telep építését még ez évben befe­jezik, miután megkezdik hasznosításba vételét. (sb) jövedelem Ezekben a napokban, hetek­ben kaptak, illetőleg kapnak első ízben felemelt bért a felsőoktatás dolgozói, az ápo­lónők, a vasutasok és némileg nagyobb összeget a kis­nyug­­díjasok. A többlet, amit már­cius elsejétől folyósítanak ne­kik, nem azonos; az ápoló­­személyzet bérét emelték a legszámottevőbb arányban, míg az érintett nyugdíjasok szerény többletet kapnak. Az államháztartás jelenlegi lehe­tőségei szabták meg a bér­emelésben részesülők társa­dalmilag jelentős, országosan mégis viszonylag szűk körét, s a béremelés mértékét is, értve e lehetőségeken a gaz­dálkodás már elért eredmé­nyeit, de még inkább a benne rejlő és a reform segítségével kibontakoztatható további le­hetőségeket Ez egyszersmind a pillanat­nyilag egyedül lehetséges vá­lasz azoknak is, akik ugyan­csak joggal várják életkörül­ményeik megjavulását Válasz olyan értelemben, hogy ime, a kormányzat mihelyt a nem­zeti jövedelem alakulása, a költségvetés számoszlopai bármily csekély módot adnak a leginkább rászoruló rétegek gondjainak enyhítésére, az intézkedések nem késleked­nek, még ha némileg előleg­­zetten, már­mint a jobb mun­ka, a jobb közérzet reményé­ben kell is meghitelezni a szükséges pénzügyi fedezet egy részét. Nem véletlen te­hát hogy a művelődésügyi miniszter nemrég az ország­­gyűlésen jelentette be: a kö­vetkező tervidőszakban ki­emelt feladat lesz a pedagó­gusok fizetésének, életkörül­ményeinek megjavítása. A párt- és kormány élet­színvonal-politikájának, ezen­­belül jövedelemelosztási gya­korlatának megnyilvánulásai ezek, amely politikai kereté­ben nem kis kérdéseket kell megoldani. Többek között azt a talán legtöbbet vitatott kér­dést hogy most vajon a jöve­delmek kiegyenlítése, vagy éppen nagyobb mértékű el­térítése, úgymond nivellálása vagy differenciálása van-e napirenden? Nos, a kormány­zat, mint látnivaló, mindket­tőre törekszik, mert mindket­tőre szükség van. Amíg ugyanis a legalacsonyabb jö­vedelmű rétegek nem kapják meg hiánytalanul mindazt, amire az ország adott fejlett­ségi színvonalán szükségük van, addig a szocialista jöve­delempolitika nem mondhat le rétegek — tehát a legkisebb keresetűek, a sokgyerekesek, a csekély nyugdíjúak — sor­sának következetes javításá­ról. Sőt, társadalmunk, álla­munk végül is ennél többre törekszik, hogy mindenki kul­turált emberhez méltó körül­mények között élvezhesse a kor és a rendszer vívmányait. Innen származik tehát a ki­egyenlítés, a nivellálás szük­ségessége. De ténylegesen nagyobb hangsúlyt kapott mostanában, főleg a gazdasági reform be­vezetésével, a jövedelmek na­gyobb mértékű differenciálá­sának szükségessége is, mert e nélkül nincs anyagi ösztön­zés, s az ország elért fejlett­ségi színvonalán nem lehet­séges e nélkül megfelelően gyors, dinamikus gazdasági, műszaki továbbfejlődés sem! Nem egyszerű dolog e két követelménynek egyszerre eleget tenni, de mégsem lehe­tetlen. Mindkettő ugyanis an­nak az alapvető elvnek van alárendelve, amely szerint jö­vőnk, sőt, jelenünk kockázta­tása nélkül, csak azt oszthat­juk el, amit már megszerzett, ■mit már magáénak tud gaz­daságunk. Az ösztönzésnek ilyen értelmű különleges fon­tossága tűzte egyebek mellett napirendre annak idején a gazdálkodás megreformálását is. És ezt a gondolatmenetet továbbfűzve vetődnek fel olyan kérdések is — éppen a nyereségrészesedés kifizetésé­nek napjaiban —, hogy vajon mennyiben lehet függővé ten­ni a munkás vagy az alkal­mazott keresetét a vállalat anyagi eredményeitől, ame­lyeket sok külső, a munkavál­laló által alig korrigálható té­nyező is erősen befolyásol. — Akad ekörül is vita. Azt azonban senki sem vonja két­ségbe, hogy a vállalat, mint ahogy az egész népgazdaság, nem fejlődhet megfelelően bi­zonyos ösztönző bérpolitika Következésképpen: a jól dolgozó és anyagilag sikeres vállalatnak lehetővé kell ten­ni, hogy — a szocialista el­osztás elvével összhangban — jobban fizessen és magához vonzza, kösse az embereket. Mint ahogy az embereket­­ meg kell győzni arról, hogy jobb, sikeresebb munkájuk anyagi eredménye, jutalma nem maradhat el. Huzamos ideig semmi esetre sem. Ez a lényeg, fe­nt Az áruellátásról tárgyalt a Mátészalkai Városi Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Mátészalkai Városi Tanács. Az ülésen megtárgyalták és jóváhagyták a múlt évi költ­ségvetés végrehajtásáról szó­ló jelentést,, majd a város áruellátásával foglalkoztak. A jelentés szerint a foglal­koztatottsági színt emelkedé­sével növekedett a lakosság pénzbevétele, s ez intenzív fi­zetőképes keresletet hozott létre. Bár az általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezet bolti kiskereskedelmi forgalma 1965-höz képest a duplájára emelkedett, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalaté 17—18 százalékkal nőtt, a keresletet a kínálat nem tudta kellőképpen és minden tekintetben kielégíteni. Élelmiszerből az ellátás — néhány cikk kivételével — folyamatos volt. Nem volt ki­elégítő, s ma sem az az ellá­tás tőkehúsból és töltelékáru­ból. A múlt év első felében többször volt probléma a zöldség- és gyümölcsellátás­sal, időnként egyes importból­ származó fűszerekkel, később a vöröshagymával. Gyenge volt a választék húskonzer­vekből és száraztésztából. A téli hónapokban a húsellátás — a magánvágások miatt — javult, de most ismét problé­ma mutatkozik. Az év első fe­lében 7—10 százalékos többlet áll rendelkezésre a múlt évi­hez képest, de az igényeket ez sem fedezi. Ruházati termékből a várt­nál nagyobb volt a kereslet, így az igényeket nem tudta kielégíteni a kereskedelem. Elsősorban a téli alsóruházati termékek és gyermeköltönyök hiányoztak a pultokról, de nem volt kielégítő az ellátás a ruházati cikkekből, szőnye­gekből, gyermek felső kötött­árukból és műszálas szövetek­ből. Újabban a cipőellátásban lényegesen javult a helyzet, de a választék még most sem kielégítő. Sokat javult viszont az el­látás a háztartási, vastömeg­­cikkipari termékekből, bútor­áruból. A hiánycikklistán szerepel néhány mezőgazda­­sági kézi szerszám. Olcsó olaj­kályhából, porcelán készlet­ből és gránitáruból sincs ele­gendő. A vastömegcikk ellá­tásban csak fokozza a nehéz­séget, hogy egyetlen ilyen üzlete van a városnak, s ami­kor leltározik, a lakosság nem tudja hol beszerezni a szük­séges árukat. A Kraszna áru­ház megnyitásával élénkült a forgalom, javult az ellátás, de elmarad a szükséglet mögött. Vannak bíztató jelenségek. A múlt évben már több tűz­­bolt kezdte meg működését a városban, a MÉK Vállalat is nyitott új üzletet. Ezek első­sorban az élelmiszer, zöldség és gyümölcsellátásban javít­ják a forgalmat. Épül az álta­lános fogyasztási és értékesítő szövetkezet ABC-áruháza, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat lakberendezési áru­háza, a 108 személyes szállo­da, néhány élelmiszerbolt. A régi üzletek korszerűsítésén, felújításán túl azonban szük­ség lenne még óra és ékszer­boltra, képző- és iparművé­szeti boltra, bizományi árul® boltjára, kölcsönzőre, újabb húsboltra, zöldség- és gyü­­mölcselárusító üzletekre. A tanács kérte az illetékes ke­reskedelmi szerveket, hogy a forgalom javítása érdekében törekedjenek újabb beszerzési források felkutatására, opti­mális készletek kialakítására, megfelelő választékra, olcsóbb áruk beszerzésére és elfogad­ható árszínvonal kialakításá­ra. mh­u A magyar kultúra napjai Moszkvában Moszkva (MTI) A Szovjetunióban változat­lan érdeklődés kíséri a ma­gyar kultúra napjait. Pénte­ken a moszkvai belváros egyik hangulatos utcájában, a Pet­­rovkán a magyar és a szovjet művelődésügyi minisztérium képviselőinek jelenlétében megnyílt a magyar könyv­hét. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter vezetésével a magyar kulturális küldöttség péntek reggel megérkezett Lenin­­grádba. A szovjet sajtó továbbra is különleges figyelemmel for­dul a felszabadulásának ünne­pére készülő Magyarország fe­lé. A Pravda pénteki száma közli Bálint Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága gazdasági osztálya vezetőjé­nek cikkét a magyar gazdasá­gi reform megvalósításáról.

Next