Kelet-Magyarország, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Könyvhét Ma kezdődik az ünnepi könyvhét, s ilyenkor csendes emlékezéssel idézzük a régi és mostani olvasmányélményeinket, regények, novellák alakjait. Barátaink a könyvek, hozzásegítenek bennünket az élet alaposabb megismeréséhez. Könyvek ma már szép számmal vannak a családi otthonokban, a könyvtárakban. Megyénkben egy-egy lakosra több mint két kötet könyv jut. Ez nem rossz, sőt jó arány, de még nem mindenütt várják otthonos könyvtárak, klubszobák az érkezőket. S az idei könyvhét ünnepi perceiben, amikor örülünk a megjelent szép könyveknek, — köztük a megyénkben élő Ratkó József József Attila-díjas költő legújabb köteténeit, — nem tudunk szabadulni a gondolattól, hogy vannak községeit, ahol a pusztító ár elmosta a könyvtárakat, a családi otthonok ezreit Itt nem ünnepelhetnek, sőt megfeszített munkával dolgoznak az élet újrakezdésén. Megyénkben az idén is eljönnek az író-, költővendégek, de a szatmári községekbe örülünk, ha a napi újság eljut, hisz akadozik, sőt egyes helyeken még meg semindult a közlekedés. Az idei könyvhéten arra is gondolnunk kell, a romba dőlt könyvtárak újjáépítéséhez, a sok ezer kötet könyv beszerzéséhez is a megye, az ország segítőkészsége teremtheti meg a feltételeket Könyvheti gondjaink ezért is sajátosak az idén. Mégis szólni kell arról a hallatlan erőfeszítésről, ami megyeszerte a könyvek névtelen „eminenciásai” a hivatásos, tiszteletdíjas, társadalmi könyvtárosok, könyvbizományosok, irodalomszakos tanárok munkáját kíséri, akik nem kitüntetésért nem anyagiakért áldozzák fel idejüket, hogy újabb és újabb híveket szerezzenek a szépirodalomnak, a könyveknek. Vendégeink is tiszteletet ébresztenek, akik a fővárosból, vagy az ország különböző városaiból érkeznek az irodalmi estekre. Költők, írók, kritikusok, előadóművészek. Többnyire nem feszes, protokoll-találkozók ezek, életszerű közelséget hoznak az alkotók , művészek és a közönség mindennapos kapcsolatában. Természetesen vannak szatmári községek, ahonnan ma még nem az irodalom, hanem az ivóvíz hiányzik. De ezeken a helyeken is jólesik az olyan spontán találkozás a képernyőről, a filmvászonról ismert művészekkel, mint Major Tamás, aki a Mátészalka környéki községekben járt a közelmúltban. Barátaink a könyvek, —gyancsak az ünnepi könyvhét eseményeinek időszakában — hanem a hétköznapok sorában is. De még sokat kell tennünk mindenütt, hogy tovább erősödjék, még tartalmasabbá váljék ez a barátság, még több szabolcsi, szatmári embernek jelentsen mindennapos élményt, tartalmas kikapcsolódást a könyv, életünk saját«» tükre. Szükségünk van rájuk, mint szomjas embernek a friss vízre. . . Pali Géza:» VILÁG PROLITÁRJAI, £GY£$ÜL)IWU AZ MSZMP SZABÓI OS SZATMAR MEGYI BIZOTTSÁGA ÉS A WZGYEI TARACS LAPJA II XXVII ÉVVOLTAM, 125. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. MAXUS 30. SZOMBAT Országos sajtótájékoztató a szatmári árvízről és az újjáépítésről A Polgári Védelem Országos Parancsnokságának rendezésében pénteken délután sajtótájékoztatót tartottak Nyíregyházán a felső-tiszai árvízről, az újjáépítés megkezdéséről, a polgári védelem tevékenységéről. Sesták István alezredesnek, a polgári védelem országos törzsparancsnoksága helyettes vezetőjének megnyitója után dr. Fekszi István, a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács VB- elnöke, a polgári védelem megyei parancsnoka válaszolt az újságírók kérdéseire. Dr. Fekszi István bevezetőben elmondotta, hogy az árvízkatasztrófa olyan váratlan, meglepetésszerű és nagyméretű volt, amelyet a legjobb vízügyi szakemberek sem tudtak elképzelni. Főként honvédségi alakulatok, szovjet katonák részvételével és felszerelésével 35 000 embert telepítettek ki a vízzel elöntött, vagy körülzárt községekből. A polgári védelem szakszolgálatának nagy szerepe volt abban, hogy a kitelepített lakosság részére mindenütt megszervezték a közétkeztetést és az egészségügyi ellátást. Nagy segítséget jelentett, hogy az ország minden részéből megindultak a küldemények, takarók, ruhaneműek, amelyekre a kitelepített lakosságnak elsődlegesen szüksége volt. Elismeréssel szólt arról, hogy a befogadó községek lakosai mindenütt szívesen osztották meg hajlékukat, sőt élelmiszerkészletüket is a károsultakkal. Az árvíz pusztítása nyomán becslések szerint csupán a lakóházakban keletkezett kár megközelíti az egymilliárd forintot. Hasonló nagyságúra becsülik a mezőgazdaságban bekövetkezett károk mértékét is. A 74 600 hold szántóból 18 000 hold őszi kalászos, 3500 hold őszi árpa, 13 700 hold évelő pillangós. 4600 hold gyümölcsös termésére nem, vagy csak egészen kismértékben számolhatnak. 815 darab szarvasmarha, 2500 darab sertés, 6250 juh, 29 ló pusztult el, ez a szám azonban még korántsem végleges, mert az erdők fái között tömegesen találnak elhullott állatokat. Sok ezer állat befogadására alkalmas istálló is romba dőlt. A legtöbb kárt szenvedett községekben tönkrementek a közintézmények is. Mintegy 32 iskolai tantermet, 7 óvodát, több gyógyszertárt, orvosi rendelőt, lakást, kell újjáépíteni. Károsodás érte a fehérgyarmati kórházat, ahonnan 270 beteget és teljes személyzetet kellett kitelepíteni. A Csepel Vasművek felajánlotta segítségét a kórház és a téglagyár berendezéseinek megjavításához. Az árvízveszély után megkezdték a visszatelepítés feltételeinek megteremtését, a legminimálisabb egészségügyi ellátás megoldását Különösen az ivóvíz jelent ma is nagy problémát Ezt szűrőberendezésekkel, tartályokkal oldották meg, s megkezdték a kutak tisztítását, fertőtlenítését is. A megyei szervek legsürgősebb feladata a lakosság számára elviselhető életkörülmények megteremtése, hogy megindulhasson az újjáépítés és a termelő munka. Ezért a lakás nélkül maradt családokat barakkokban, sátrakban és egyéb alkalmi létesítményekben helyezik el. Most szervezik meg a visszatelepült lakosság közétkeztetését. Dr. Fekszi István ezután közölte, hogy a gyorssegélyek kifizetése megkezdődött. Csütörtökig 8536 személy kapott ilyen támogatást. Mintegy négy és fél millió forintot osztottak ki. Várhatóan egy-két napon belül minden rászoruló család megkapja a gyorssegélyt. Eddig 2000 gyereket helyeztek el intézményesen a megyében és az ország különböző vidékén. Beszámolt arról, hogy a TOT felhívása nyomán csütörtökön 12 területi tsz-szövetség vezetői keresték fel Szabolcsot, pénteken újabb szövetségek képviselői jártak a megyében. Közölte: nagy gondot fordítanak arra, hogy az ország lakossága által felajánlott élelmiszerek, ruhaneműek késedelem nélkül eljussanak a rászorulókhoz. Az építeni szándékozók gyorsan és helyben megkaphatják az építési engedélyeket és kölcsönöket. A tájékoztató után az ország minden részéből összegyűlt újságírók külön autóbusszal az árvíz sújtotta területekre utaztak. Hódi László Aláírták a magyar—szovjet együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Mihaii Leszecsko miniszterelnök-helyettesek péntek este a Parlament épületében aláírták a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság IX. ülésének jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A bizottság május 27. és 29. között tartotta ülését, amelyen Apró Antal és Mihail Leszecsko vezette a bizottság két delegációját. Megvitatták Magyarország és a Szovjetunió 1971—75. évi népgazdaságfejlesztési tervei koordinálásának befejező szakaszával összefüggő kérdéseket, a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésével összefüggő, továbbá a gyártásszakosítás, kooperáció kérdéseit. Megvizsgálták a két ország közötti kereskedelmi forgalom helyzetét, továbbá a külkereskedelmi áruszállítások javítására eddig tett és még szükséges lépéseket A kormányközi bizottság határozatot hozott arról, hogy a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés során létrejövő találmányok jogvédelmére egyezményt kössenek. Határozat született az elektrotechnikai gyártmányok termelésében megvalósítandó együttműködésre, továbbá a vízügyi szervek közötti együttműködés programjának kidolgozására. A szovjet delegáció vezetőjét, Mihail Leszecskót fogadta Fock Jenő, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. A jegyzőkönyv aláírása után Apró Antal pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy a mostani ülésszakom a következő ötéves terv koordinálásának előkészítő munkáit tekintették át. Kiemelte, hogy Magyarország gazdasági élete szempontjából a legjelentősebb helyet a magyar—szovjet gazdasági együttműködés foglalja el. Külkereskedelmi forgalmunk 40 százalékát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A most aláírt jegyzőkönyvben megszabott feladatokat a következő hónapokban kell realizálni. — Arra törekszünk — mondotta —, mielőbb jelenthessük kormányainknak, hogy az új ötéves tervidőszakban tovább bővül a két ország együttműködése. Mihail Leszecsko megelégedéssel nyugtázta, hogy a magyar partnerek kedvező feltételeket teremtettek a bizottság munkájához, örvendetesnek tartja, hogy jelentős dokumentumokat írhattak alá, amelyek megszabják az együttműködés további programját. — Meggyőződésünk — hangsúlyozta —, hogy a mostani ülésszak mielőbb meghozza eredményeit, s tovább bővül a két ország együttműködése. . . . LAPUNK TARTALMÁRÓL Kormányhatározat az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdé seiről 6. oldalt Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott Megtárgyalta és elfogadta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. számú tvr. módosítását amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdeményezett. Eszerint július 1-től a betegségi biztosítás keretében a dolgozók, valamint családtagjaik — az eddigi 90 nap helyett —, időbeli korlátozás nélkül kaphatnak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolást. Az Elnöki Tanács felhatalmazása alapján a kormány ezzel egyidejűleg rendeletében kiterjesztette a fentieket a nyugdíjasokra és azok családtagjaira is, akik tehát július 1-től a betegségi biztosítás keretében szintén időbeli korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi, gyógyintézeti ápolásra. Az Elnöki Tanács továbbá területszervezési ügyekben döntött. Megállapította, hogy a közös tanács mint szervezeti forma bevált, elősegíti a kisközségeik tanácsainál a helyi gazdasági és szellemi erők koncentrálását, a falusi lakosság ellátásának javítását. Az Elnöki Tanács tizenhat megyét érintő, községi közös tanácsok szervezésére vonatkozó határozata július 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács Hajdúvid Községi Tanácsot Hajdúböszörmény városi, Nagyhölgyes Községi Tanácsot Hajdúszoboszló városi, Balaton,fűzfő Nagyközségi Közös Tanácsot pedig Veszprém Városi Tanács irányítása alá rendelte. Az Elnöki Tanács 5 megye területén 16 község egyesítését határozta el. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdéseket tárgyalt. Június 2-án utazik Norvégiába Péter János A norvég kormány meghívására Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere hivatalos látogatást tesz Norvégiában június 25 között HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Péter János norvégiai látogatása újabb fontos állomás azon az úton, amelyen az aktivitását fokozó magyar külpolitika a világbéke megszilárdítását, s ennek érdekében mindenekelőtt az európai biztonsági értekezlet létrejöttét igyekszik előmozdítani. Péter János utazásának külön jelentőséget kölcsönöz a körülmény, hogy a norvég kormány meghívásának eleget téve ezúttal első ízben látogat magyar külügyminiszter Norvégiába. A Svenn Strag norvég külügyminiszterrel és Norvégia más vezető képviselőivel tartandó megbeszélésének egyik fő témája természetesen a két állam közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztése, a magyar—norvég együttműködés kiszélesítése és elmélyítése lesz. A Budapesten folytatott magyar—norvég gazdasági tárgyalások eredményeként ez év január 17-én írták alá a két ország új ötéves hoszszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodását, s egyidejűleg parafálták a Magyar Népköztársaság és a Norvég Királyság között létrejött gazdasági, ipari és műszaki együttműködésre vonatkozó egyezményt, amelynek aláírására külügyminiszterünklátogatása alkalmából kerül sor Oslóban. 1969. április 19-én ugyancsak Budapesten írták alá a magyar—norvég kulturális együttműködési munkaterv 1970—71-re szóló programját, amelynek értelmében bővülnek a két ország kulturális kapcsolatai. Ennek jegyében nyílt április 3-án Oslóban a „Budapest” kiállítás, amely a magyar főváros életével ismertette meg a norvég metropolis lakosságát. Norvégia népe — amely a múlt esztendő októberében emlékezett meg hazája felszabadulásának 25. évfordulójáról — nem feledkezett meg a történelmi tényről, hogy az ország északi területéről a szovjet hadsereg komoly áldozatok árán űzte el a hitlerista megszállókat. A múlt tapasztalatait a NATO- hoz csatlakozott Norvégia kormánykörei sem hagyhatják figyelmen kívül. Az ez évi májusában hazánkban járt norvég parlamenti küldöttség vezetője, Bernt Ingvaldsen parlamenti elnök is kijelentette: „Nekünk kis országoknak közös érdekünk, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésén munkálkodjunk, mint ahogy mindkét ország számára előnyös a két ország kapcsolatainak további elmélyítése.” A Az Országos Vízügyi Hivatal jelentése A Tisza árhulláma Tiszaroffnál tartósan tetőzik, alatta végig lassan árad. Szegednél pénteken, a vízszint már 12 centiméterrel haladta meg a 923 centiméteres eddigi maximumot Makónál a Maros apadása a levonuló kisebb árhullám miatt megállt. A Tisza mentén tovább építették a lokalizációs gátakat és erőteljes ütemben folytatták a töltések magasítását. A Tisza felső- és középső szakaszának töltéseit számos helyen terheléssel erősítik. Szeged körzetében igen tartós, rendkívül magas árvíz elleni védekezéssel kell számolni, ezért a térség védelmére további jelentős erőket összpontosítottak. A Tisza-völgyi védekezési munkákon csütörtökön 38 ezer ember dolgozott. A Szamos völgyében az el öntött terület tovább csökkent, jelenleg 16 000 hold. A víz visszavezetését 60 szállítható szivattyú gyorsítja. A belterületi víztelenítési munkákat gyorsan mozgó szivattyúval felszerelt 24 brigád segíti. . •