Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
ULÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK. XXVII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 7. PÉNTEK Fordítsuk az emberiség hasznára az atomenergiát Emlékünnepség az Országos Béketanácsnál a hirosimai tragédia 25. évfordulóján A világtörténelem legkegyetlenebb katasztrófájának a hirosimai atomtámadásnak a 25. évfordulójára emlékeztek csütörtökön azon az ünnepségen, amelyet az Országos Béketanács és tudományos bizottsága rendezett a Hazafias Népfront székházában. 1945. augusztus 6-án, helyi idő szerint 8 óra 15 perckor egy Boeing 29-es mintájú bombázógép jelent meg Hirosima fölött tízezer méterre és ledobta az első atombombát. A gyilkos bomba tízezer font (mintegy öt tonna) súlyú volt. Az atomtámadás után megszámolták a lerombolt házakat: Hirosimában 90 százalékos, Nagaszakiban 30 százalékos volt a pusztulás. A későbbi vizsgálatok során megállapították, hogy az atombombától Hirosimában körülbelül 200 ezren, Nagaszakiban mintegy 73 ezren pusztultak el. Dr. Zsebők Zoltán professzor, a Radiológiai Intézet igazgatója, a béketanács tudományos bizottságának titkára mondott beszédet az emlékünnepségen, amelyen dr. Szádeczky Kardos Elemér, a tudományos bizottság vezetője elnökölt. Ott volt az eseményen dr. Réczei László, az Országos Béketanács elnökhelyettese, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, a béketanács katolikus bizottságának főtitkára, Trautmann Rezső, a budapesti népfrontbizottság elnöke. Pokoli kép, kínos halál, vagy szinte gyógyíthatatlan állapot következik az atomrobbantással járó radioaktív sugárzásból — mondta dr. Zsebők Zoltán. Ezt zúdították negyedszázaddal ezelőtt sok százezer emberre és a túlélők utódaira. Arról is beszélt, hogy az elmúlt évtized úgynevezett lokális és kis háborúi bebizonyították, az imperializmusnak és a fasizmusnak száz arca van. Nem lehet tevékenységünket, a békéért folytatott küzdelmet az akció-reakcióra egyszerűsíteni. Ezért állandóan készen kell állnunk és fel kell lépnünk minden olyan gonosz erő ellen, amely az emberiség békéjét fenyegeti. Erősnek tudhatjuk magunkat. Az emberi elme képes volt arra, hogy űrhajót szerkesszen, s vele meghódítsa a kozmoszt; képes arra is, hogy az atomenergiát is az emberiség hasznára fordítsa. Történelmi korszakokban a természet erői fenyegették az ember életét, most úgy tűnik — és ezt idézi Hirosima emléke is — hogy az ember maga alkotta produktumaival egy kis összeesküvő csoport fenyegeti az emberiséget és az egész élő világot. A békemozgalom erkölcsi tisztasága éppen abban van, hogy minden ember számára meg akarja teremteni a békés élet feltételeit a földön. A magyar békemozgalom is mindent megtesz ezért. Az évforduló alkalmából a Magyar Országos Béketanács a japán béketanácsot táviratban köszöntötte. Községpolitika és a fiatalok A tanácsok akkor folytatnak helyes ifjúságpolitikát, ha nemcsak meghallgatják, hanem igénylik is a fiatalok véleményét, sőt, bevonják őket a tervek megvitatásába éppúgy, mint a megvalósítás munkájába. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a fiatal 4 szívesen kapcsolódnak be ebbe a munkába akár egyénileg, akár az ifjúsági szervezeten keresztül. A tanácsok jó ifjúságpolitikája tehát egyúttal ezt is jelenti, ha a legrátermettebb fiatalokat az eddiginél nagyobb számban választják be a különféle helyi vezető testületekbe, ahol a felnőttekkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel vehetnek részt a közös munkában. A tapasztalat szerint amit SF- ifjúság helyesnek tart, az az esetek többségében nem ■mond ellent az idősebb korosztályok céljainak, érdekeinek sem. A falukorszerűsítés például, amelynek a fiatalok az élharcosai, szívügye mindenkinek, függetlenül évei számától. Ki ne akarná, hogy faluja kiemelkedjék a sárból, hogy minél több betonjárda készüljön, s a városihoz fokozatosan közelítő új, kulturált életforma. .. a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál, s a községpolitika valamennyi területén az eddiginél gyorsabb ütemben valósuljon meg? Ma sokan panaszkodnak amiatt, hogy a faluszépítésre felhasználható összeg mennyire szűkös. Ám a társadalmi munkaakciók egész sora bizonyítja, hogy ott, ahol meg kell fogni a dolog végét, általában a fiatalok állnak az első sorokban. Munkáskezük révén olykor százezrekkel tágítható egy-egy faluban a faluszépítés költségkerete, helyenként pedig egyenesen több a munkáskéz, mint az elvégzendő munka. Vannak ugyanakkor olyan sajátosnak nevezhető igények is, amelyeknek teljesítése — érthető okokból — főként a fiatalság szívügye. Ilyen a kulturális, művelődési, szórakozási lehetőségek bővítése, valamint a rendszeres sportolás ügye. Ebben a vonatkozásban meglehetősen sok meg nem értéssel találkozhatunk a helyi tanácsoknál. Évek óta nem tudják megoldani például számos helyen, hogy a fiatalság valóban otthont találjon a községi művelődési házakban. Igaz, része van ebben annak is, hogy a községek nem elhanyagolható részében még a régebbi elképzelés alapján épült kultúrházak találhatók, ahol az egyetlen nagy terem főként az egész községet átfogó rendezvények céljait szolgálja. De még ahol vannak is kisebb helyiségek, ott is gyakran zárva találják azokat a fiatalok. Jó kezdeményezésnek mondható az a mostanában kialakuló szokás, hogy a kultúrház fenntartásának anyagi gondját a községi tanács és a helyi termelőszövetkezetek közösen viselik. Különösen megnőtt a fiatalok sportolási igénye. Sajnos nem mindenütt fordítanak rá kellő gondot, hogy ezt az igényt kielégítsék. Bármerre elmehetünk az országban, láthatjuk, hogy legalább minden második faluban mennyire elhanyagolt a sportpálya és környéke, arról nem is szólva, hogy a futballcsapatnak gyakran arra sincs pénze, hogy megváltsa a vasúti jegyet, ha a járás másik szögletében kell a soros mérkőzést lejátszania. Hol vagyunk még attól, hogy egyegy községben többféle sportág is szakosztályt tarthasson fenn. Hiányzanak ehhez a sportszerek, a minimális eszközök. Mindez a községpolitika tárgykörébe tartozik és elodázhatatlan tennivalót jelent a község vezetői számára is, ha azt akarjuk, hogy a falu számára nélkülözhetetlen fiatalok ne kívánkozzanak el hazulról. K. I. EBÉD A HATÁRBAN. Húsleves grízgaluskával, sült hús petrezselymes burgonyával és rizzsel. Ez volt a steril ételhordókban, ez volt a napi menü a Kemecsei Állami Gazdaság bogdányi üzemegységében kapáló lányoknak, asszonyoknak. Hammel József felvétele LAPUNK TARTALMÁBÓL! Koncepciók — forintért A lakosság polgári védelmi felkészítése (3. oldal) A rádió és a televízió heti műsora Sportjelentéseink (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) Kádár János fogadta az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Meir Wilnert, az Izraeli Kommunista Párt főtitkárát. A találkozón kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kommunista és munkásmozgalom helyzetéről, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találkozó során megvitatott kérdésekben ismételten kifejezésre jutott a két testvérpártnak a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvein nyugvó nézetazonossága. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Épül a villanyhálózat az árvíz sújtotta területeken A májusi árvíz a Felső-Tisza és Szamos közti községek villamos hálózatát is erősen megrongálta. A keletkezett károkról és a helyreállítási munkálatokról Molnár János, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat igazgatója adott tájékoztatót. Az árvíz következtében többek között 110 kilométer középfeszültségű, 230 kilométer kisfeszültségű vezeték, egy középteljesítményű elosztóállomás, 5 oszlop-transzformátorállomás, 13 000 darab csatlakozó vezeték ment tönkre. A keletkezett károk összege 20 millió forint. A helyreállítás költségei azonban ennél lényegesen nagyobbak, 50—55 millió forintot tesznek ki, mert a megrongált vezetékek közül 45 kilométert újjal kell helyettesíteni, főként az új lakótelepek kialakítása miatt 50 kilométer kisfeszültségű, 22 kilométer nagyfeszültségű új vezetéket kell felépíteni. Számolva a fejlődéssel, a tönkrement fehérgyarmati elosztóállomás helyett háromszor nagyobb teljesítményűt létesítünk. Ezenkívül 10 darab oszlop-transzformátorállomás létesítéséről, mintegy 5000 új lakóház bekapcsolásáról, védő- és mérőberendezéséről kell gondoskodnunk. A szatmári árvíz sújtotta terület villamossági helyreállítási munkálataiból kisebb-nagyobb mértékben a Magyar Villamos Művek egész hálózata kiveszi részét. Az újjáépítés és fejlesztés költségeit teljes mértékben az országos központ — tröszt — fedezi. A terveket a különböző villamos tervező irodák mérnökei készítették soron kívül. A kivitelezésben a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat három megyében működő hat üzemigazgatóságának dolgozóin kívül részt vesz a Budapesti Villamos Erőművek Tervező és Szerelő Vállalatának kollektívája is. Az újjáépítésben dolgozó üzemigazgatóságok, szerelési osztályok, kirendeltségek dolgozói, akik az árvízvédekezés idején az éjjeli világításról gondoskodtak, a víz visszavonulása után mindjárt hozzákezdtek a helyreállításhoz. Vállalták, hogy azt a többletmunkát, amit az árvízkárok helyreállítása jelent, az éves tervük teljesítésén felül végzik el. Ezek között olyan nagy munkát, mint a fehérgyarmati 120 20 kV-os állomás, fél év alatt épít fel a Budapesti Villamos Erőművek Tervező és Szerelő Vállalata. Ez a szokott körülmények között 3—4 évet vett volna igénybe. A nyíregyházi üzemigazgatóság például olyan nagyfeszültségű vezeték megépítését vállalta, amelyet eddig még nem készített. Még az építkezéshez szükséges anyagok mozgatásáról, szállításáról is az üzemigazgatóságok gondoskodnak. A villanyhálózati helyreállítási munkák a programnak megfelelően haladnak. A megrongálódott vezetékek nagy részét már felújították. Közben soron kívül elégítették ki a területen dolgozó építőipari vállalatok energiaigényét a gépek üzemeltetéséhez. Megkezdték a különböző erősségű vezetékek, elosztóállomások építését, az új lakótelepek villamosítását. Itt a hálózat egyelőre az építőipart szolgálja ki, később az újonnan felépülő lakásokat kapcsolják rá. A dolgozók gyakran pihenőnapjukról mondanak le, hogy gyorsítsák az építkezést. Minden, törekvésünk az, hogy a téli nagy terhelési időr° elkészüljenek a berendezések. Az azonban biztosra vehető, mire a lakások elkészülnek, a villanyhálózat is mindenütt megépül az új lakótelepeken.