Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
sÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxvi. Évfolyam, 211. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 17. CSÜTÖRTÖK Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Szerda délután különrepülőgépen hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség, amely a szovjet kormány képviselőivel megállapodást írt alá az 1971— 75. évi népgazdasági tervek egyeztetéséről, valamint a karton, azbeszt, a foszfortartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztésével kapcsolatos, továbbá a tíz évre szóló olefin-kémiai együttműködésről. A delegációt Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke vezette. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György munkaügyi miniszter, Marjai József külügyminiszter-helyettes, dr. Gál Tivadar, a kormány titkárságának vezetője, Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Jelen volt A. M. Szorokin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségi tanácsosa is. Imponáló távlatok A Pravda cikke a magyar—szovjet szerződésről .,Egyesített erőfeszítés” címmel kommentálja a Pravda szerdai száma a magyar —szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírását. Vlagyimir Geraszimov kommentátor rámutat: a szocialista országok népgazdasági terveinek egyeztetése új lehetőségeket tár fel a gazdasági együttműködés ütemének gyorsítására. A népgazdaság alapvető ágazatait felölelő koordináció elősegíti a termelés szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztését, az ipari és a mezőgazdasági kölcsönös áruszállítások növelését, a tudományos-műszaki kapcsolatok bővítését. A testvérországok — a KGST tagjai — a KGST 23. (rendkívüli) és 24. ülésszakán közösen kidolgozott programot megvalósítva irányt vesznek a szocialista gazdasági integráció folyamatának kibontakoztatásához. A Pravda az 1971—75-re vonatkozó magyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírásában annak tanúbizonyságát látja, hogy az együttesen kitűzött program gyümölcsözően és sikeresen válik valóra. A cikkíró a magyar—szovjet együttműködés jelenlegi színvonalára jellemző vonásként emeli ki, hogy az együttműködés munkájában nem csupán a két ország tervező és külkereskedelmi szervei vesznek részt, hanem — gyakorlati ténykedéssel is — az összes ipari minisztériumok. A Pravda hangsúlyozta: jelentősen fejlődik az együttműködés a két ország között a gépgyártás területén, és mindenekelőtt annak leghaladottabb ágazataiban. Példákat sorolva, a cikk utal arra, hogy a Szovjetunió bővíti Magyarországra irányuló személy- és tehergépkocsiszállítmányait, valamint az ezekhez szükséges pótalkatrészek kivitelét. Ami pedig az IKARUSZ autóbuszokat illeti, ezek mind nagyobb számban jelennek meg a szovjet utcákon és utakon. A magyar ipar, a kooperációs tervnek megfelelően, bővíti a közúti járművekhez, továbbá a volgai autógyár személygépkocsijához szükséges különböző felszerelések gyártását. Ez az egyetlen iparágra vonatkozó példa is — húzza alá a kommentátor — kitűnően megmutatja az együttműködésnek azokat a formáit, amelyek előmozdítják a műszaki fejlesztést, a termelés növelését — a legkorszerűbb technikai színvonalon. Mindkét ország szempontjából kétségkívül előnyös az alkatrészek, valamint egész szerelési egységek gyártásában a kooperáció fejlesztése. A Pravda imponálónak nevezi a magyar—szovjet árucsere-forgalom fejlesztési távlatait tükröző számadatokat, s ennek kapcsán kiemeli, hogy 1971—75-ben másfélszeresére nő a korábbi ötéves időszakhoz képest az áruforgalom értékösszege, amely meg fogja haladni a 9 milliárd rubelt. A Szovjetunió szállításaival kielégíti az elekroenergiában, olajban, gázban és hengereltáruban mutatkozó magyar importszükséglet túlnyomó részét. Ez elő fogja segíteni Magyarország szilárd fűtőanyag-, energia- és nyersanyagmérlegének megteremtését. Külön megállapodások irányozzák elő az együttműködés új formáit, olyanképpen, hogy Magyarország részt vesz az azbeszt-, kartongyártás, valamint foszforkitermelés új kapacitásainak létrehozásában, miközben bővül az említett anyagok Magyarországra való szállítása. A népgazdasági tervek egyeztetése Magyarország és a Szovjetunió között megmutatja, hogy a következő öt év során az integráció, a szakosítás és a kooperálás fejlődése még szélesebb, még mélyrehatóbb lesz. Ez újból és ékesen példázza, milyen hatalmasak a szocialista országok alkotó erői. Egyesítve erőfeszítéseiket, gyorsabban haladnak előre. Folytatódtak a magyar— csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Jan Marko csehszlovák külügyminiszter és felesége, valamint a magyar—csehszlovák tárgyalásokban részt vevő csehszlovák küldöttség tagjai — Péter János külügyminiszter társaságában — szerdán délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállítást, ahol dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Szőke István, a kiállítás igazgatója üdvözölte a vendégeket. A házigazdák társaságában megtekintették a kiállítás főpavilonjait, ellátogattak a csehszlovák pavilonba is. Itt Andrej Golan köszöntötte a látogatókat. Az ezt követő körséta befejeztével a bemutató tribünjéről megtekintették a felvonultatott, nagy teljesítményű, korszerű mezőgazdasági gépeket és a lovasbemutatót. Jan Marko nagy elismeréssel nyilatkozott a kiállításon látottakról az MTI munkatársának Szerdán délután a Külügyminisztériumban folytatódtak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. A Magyar Távirati Iroda tudósítója úgy értesült, hogy a tárgyalások második napján a két külügyminiszter főként a nemzetközi helyzet elemzésével, a Magyar Népköztársaság, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkozott. A világhelyzet általános áttekintése során megelégedéssel állapították meg, hogy a javulás, az enyhülés bizonyos jelei észlelhetők a világban. Ehhez a folyamathoz hozzájárul a Csehszlovákiában sikeresen előrehaladó konszolidáció. A világhelyzet javulása mindenekelőtt a szocialista országok megnövekedett erejének, a fejlődő országok mind következetesebb antiimperialista, antikolonialista harcának, a békéért harcoló százmillióknak köszönhető. Az imperializmus erői azonban bizonyos tekintetben még agresszívabbakká váltak. A két külügyminiszter nagy figyelmet szentelt az európai országok közötti együttműködés kibővítésének, az európai biztonsági konferencia előkészítésének is. Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban — szerdán megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét. LAPUNK TARTALMÁBÓL: Fehérlenek a palatetők (3. oldal) 27 ezer vagon alma sorsa (4. oldal) Gyilkolt a tornádó Kupakrónika (5. oldal) (7. oldal) Szeptember 2- ra összehívták a megyei tanácsot A termelőszövetkezetek szakemberhelyzetéről tárgyalt a tanács végrehajtó bizottsága Szerdán ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen előkészítették a megyei tanács legközelebbi ülését. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a megyei tanácsot rendes ülésre 1970. szeptember 28-án, hétfőn reggel 9 órára összehívja. Napirendjén több fontos kérdés megvitatása szerepel. Foglalkozik a megye távlati településfejlesztési és településhálózat-fejlesztési tervével, az ipari, kereskedelmi és áruszállítási szolgáltatások helyzetével, fejlesztésével, a megye ifjúsága nevelésének, képzésének helyzetével, problémáival, az ezzel kapcsolatos feladatokkal, dönt néhány tanyai iskola megszüntetésében. Végül tájékoztatják a megyei tanácstagokat az árvíz sújtotta terület újjáépítéséről. A végrehajtó bizottság ezután megtárgyalta és elfogadta a termelőszövetkezetek személyzeti munkájáról, szakember-ellátottságáról és a mezőgazdasági szakmunkás, képzésről szóló jelentést. Az előterjesztés megállapította, hogy a termelőszövetkezetekben folytatott személyzeti és kádermunka általában megfelel a vonatkozó kormány- és minisztériumi rendelet előírásainak. A szövetkezetek vezetőségei e tekintetben is felelős gazdáivá váltak a közösségeknek, s e tevékenységen keresztül tovább erősödik és mélyül a szövetkezeti jelleg, a szövetkezeti demokrácia. Mindezek mellett azonban továbbra is fontos feladat, hogy elsősorban a szövetkezeti pártszervezeteken keresztül ismertessék a személyzeti munka jelentőségét, a vezetőségek ez irányú feladatát. Elmondták: míg 1965-ben 808 felső- és középfokú végzettségű szakember dolgozott a szövetkezetekben, ma 1733 ilyen végzettségű szakembert tartanak nyilván, vagyis nem egészen öt év alatt számuk 925-tel gyarapodott. Az eredményekhez lényegesen hozzájárult, hogy a szövetkezetekben egyre többet törődnek a fiatal szakemberekkel, segítik őket problémáik megoldásában, tanulásukban, így például négy év alatt 215 fiatalnak adtak társadalmi tanulmányi ösztöndíjat. A közös gazdaságokban rendszeresen felmérik az igényeket és az ország minden felsőfokú oktatási intézményében pályázatot hirdetnek az állásokra. Ennek eredményeként évenként 140 fiatal mezőgazdasági szakember kezdi meg a munkát a megyében és az egyévi gyakorlati idő leteltével ezek 80—85 százaléka a szövetkezetekben marad. A jelentős létszámemelkedés ellenére még ma sem megnyugtató a szakemberellátás a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben. A kedvezőtlen adottságokból eredő hátrányok továbbra is indokolják a szakemberek részére nyújtott megkülönböztetett állami támogatások rendszerének fenntartását, esetenként mértékének növelését. Ami a szakmunkás-ellátottságot illeti, jelenleg a megye szövetkezeteiben 6370 szakmunkás és 8230 betanított munkás dolgozik. Az idén 342 fiatal szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Az új tanévben a szakmunkásképző iskolák első évfolyamán 367 mezőgazdasági és 115 élelmiszeripari szakmunkástanuló beiskolázását engedélyezték. A számok azt mutatják, hogy a szakmunkásképzés üteme elég lassú. A megye három mezőgazdasági szakmunkásképző iskolája nem tudja kielégíteni az igényeket, ami évenként ezer körül lesz a negyedik ötéves tervben. Külön problémát okoz, hogy ezen intézmények gépparkja elavult. A legrégibb típusú gépeken kénytelenek tanítani a fiatalokat, és amikor kikerülnek az iskolából, már a legmodernebb gépekkel találkoznak. Hasonlóak a gondok a betanított munkások képzésében, pedig a jövőben az eddiginél is több traktorosra, növényvédőre, méregkamrakezelőre, növény- és gyümölcstermesztőre, öntözési szakemberre lesz szükség. A képzés ütemét újabb tantermek építésével, főként kollégiumi férőhelyek létesítésével lehetne gyorsítani. Az oktatás színvonalának emelése céljából tovább kell javítani a tárgyi és személyi feltételeket. A jelentés szerint növelni szükséges az ágazati szakemberek, gépészmérnökök, technikusok, növényvédők, közgazdászok, felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvelők létszámát. Az árvíz sújtotta területeken a munkakörülmények javításával, beleértve a szolgálati lakások építését is, a megfelelő munkafeltételek biztosításával kell megelőzni a szakemberek létszámának csökkenését, illetve elősegíteni számuk gyarapodását. A mezőgazdasági szakemberképzés ütemét olyan mértékben kívánatos növelni, hogy a negyedik ötéves terv végére évi 500—600 fiatal beiskolázására váljon lehetőség. Végül az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a szakmunkások üzemi foglalkoztatására, bérezésére. (kedi) Kitüntették az árvíz idején helytállt szovjet katonákat Szovjet-magyar barátsági nagygyűlés Nagyszöllősön Forró hangulatú szovjetmagyar barátsági nagygyűlésre került sor kedden a délutáni órákban a Szovjetunió Kárpátontúli területén lévő Nagyszőllősön abból az alkalomból, hogy kitüntették azokat a szovjet katonákat, akik a májusi szamosközi árvíz idején kétéltű járműveken több ezer ember életét mentették meg. Szabolcs-Szatmár megyéből Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vbelnöke, Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára és Gerencsér József határőr ezredes utazott az eseményre. A kölcsönös üdvözlések után a nagygyűlés résztvevői előtt Kállai Sándor mondott ünnepi beszédet. Részletesen szólt az immár negyedszázada állandóan erősödő magyarszovjet barátságról, méltatta a szovjet nép önzetlen segítségét, melyet a szabadság kivívásában, s az új élet építésében nyújt a magyar népnek. Barátságunk történetének legfényesebb lapjaira kerülnek azok a cselekedetek, melyekkel a tavaszi árvíz idején siettek segítségünkre szovjet testvéreink — mondta a szónok többek között, majd felelevenítette a támogatás epizódjait, méltatta az azóta is megnyilvánuló önzetlen segítségadást. Beszámolt a Szamosközben folyó újjáépítési munkálatokról, az élet újraindulásáról, majd meleg szavakkal tolmácsolta megyénk dolgozóinak köszönetét azoknak a szovjet katonáknak, határtöröknek, akik az árvíz idején a legtöbbet tették a bajba jutott emberek megmentéséért. Ezt követően dr. Fekszi István hét szovjet katonának nyújtotta át az Árvízvédelemért érmet. Ugyanilyen kitüntetést adtak át annak a három szovjet határőrtisztnek is, akik két községünk lakosságának az árvíz alatt szovjet területre történt mentését irányították, segítették. Hárman a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét kapták. A kitüntetett katonáknak megyénk vezetői ajándékokat is átnyújtottak. Az egyik kitüntetett szovjet katona köszönő szavai, s egy cipőgyári munkásnő felszólalása után V. P. Ruszin, a területi tanács elnöke méltatta a szovjetes-magyar barátságot.