Kelet-Magyarország, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

VIVkS PROLETÁRIAI,EGYESOLJETEKI CXV'­ ÉVFOLYAM, 271 SZÁMAra­­ forint 19 7*. NOVEMBER ¡M, VASARNAP Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkong­resszus óta végzett munkát, számot adjon az elért fejlő­désről, s a küldöttek vélemé­nyét, javaslatait figyelembe véve kijelölje az elkövetkező időszak feladatait, útmutatást adjon azok végrehajtásához. Ennek alapján a Központi Bi­zottság — korábbi határoza­tának megfelelően — a követ­kező napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság be­számolója; b) javaslat a Szervezeti Szabályzat módosítására; c) a Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentése; di) a fellebbviteli bizottság jelentése; c) a párt vezető szerveinek meg­választása. A hat napra tervezett kongresszuson, — amely nem­csak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is szá­mot tartó esemény —, a kül­dötteken kívül igen sok meg­hívott is részt vesz. Ott lesz­nek a forradalmi munkás-pa­raszt kormány tagjai, az or­szágos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszerveze­­tek vezetői; meghívták a ta­nácskozásra a magyar mun­kásmozgalom számos régi harcosát, a tudományos és művészeti élet ismert képvi­selőit, a szocialista építő­munka élenjáróit, közöttük szocialista brigádvezetőket, termelőszövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszu­son a megyék, járások, váro­sok, községek szakmai és mozgalmi munkában példa­mutató dolgozói, kommunis­tái, s a kongresszus vendégei­nek sorában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyé­ért a kommunistákkal együtt munkálkodó pártonkívü­liek képviselői, neves közéleti sze­mélyiségek. A kialakult hagyományok­hoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. A tanácskozásról a közvéle­mény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a saj­tó, a rádió és a televízió út­ján. A televízió hétfőin, rend­kívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, hely­színi közvetítést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizottságá­nak a beszámolójáról. Kedd­től szombatig minden este 19.50 órai kezdettel „A kong­resszusról jelentjük” címmel külön műsort sugároz a tele­vízió. Pénteken este ismét a helyszínről tudósít majd bő­vebben a tv, szombaton pedig összefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus esemé­nyeiről. Hétfőn 13.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásban közvetíti a megnyi­tót, illetve a Központi Bi­zottság beszámolóját. A Déli Krónika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti esemé­nyeiről, az Esti Krónika pe­dig összefoglalja az­­egész na­pi tanácskozást s hangképek­ben tudósít az egyes felszóla­lásokról. A hazai hírközlő szerveken kivütl a külföldi sajtó is élénk figyelmet szentel az MSZMP X. kongresszusának. A hír­­ügynökségek munkatársain kívül számos külföldi újság­író ad majd rendszeresen tu­dósítást — a Kongresszusi sajtóiroda útján — a magyar kommunisták tanácskozásáról. Ha utaznak Budapestre megyénk kongresszusi A megyei pártértekezleten, november 2-án megválasztott szabolcs-szatmári kongresszu­si küldöttek és a vendégként­ meghívottak ma utaznak a­ fővárosba.­­ A küldöttek a következők: Alexa László, a nyíregyházi járási pártbizottság első tit­kára. Bencs Tiborné barabási tsz-főállattenyésztő, Faggyas Jenő tarpai tsz-elnök, dr. Feleszi István nyugdíjas, dr. Gluchman László, a BM szabolcsi pártbizottság titká­ra. Gulácsi Sándor, a fehér­gyarmati járási pártbizottság első titkára. Gyúró Imréné nyírbátori általános iskolai igazgatóhelyettes. J­eszenszki István, az építő- és szerelő vállalat igazgatója. Márkus József­né nyíregyházi ruha­gyári varrónő. Mezei László­né csengeri tsz-borj­únevel­ő. Molnár Albert biri tsz-főag­­ronómus. Oláh László, a Nyíregyházi Faipari Vállalat igazgatója. Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB elnöke. Pecséri Balázs mátészalkai állami gazdasági műhelyvezető. Soltész Istv­ánné, a Nyíregy­házi Háziipari Szövetkezet elnöke. Szabó László deme­­cseri üzemi villanyszerelő. dr. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság titkára. Tomba And­rás, az építőipari vállalat la­katosa. Tervey Istvánné kis­­vár­dás a­­tó-könyvelő. Tóth Géza, a MÁV záhonyi üzemi pártbizottság titkára. Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára. A küldöttekkel együtt utaznak a meghívott vendé­gek: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Mázsári István, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztály veze­tője, Hegedűs Sándor, a vá­­sárosnaményi járási pártbi­zottság első titkára, Kovács Sándor, a mátészalkai városi pártbizottság titkára, Szabó Mihály, a Tiszavasvári Alka­loida üzemi pártbizottság tit­kára, dr. Gombás Sándor, a Nyíregyházi Járási Tanács VB elnöke, Ordas Nándor, a Kelet-Magyarország főszer­kesztője. A küldöttséghez Budapes­ten csatlakoznak: Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja. Benkei András belügyminisz­ter, a Központi Bizottság tagja. Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke és Tóth Mátyás, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára. A küldöttséget a nyíregy­házi pályaudvaron Ekler György, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság titkára és a megyei pártbizottság osztályvezetői búcsúztatják. küldöttei Megalakult a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja Szombaton Nyíregyházán, megalakult a Magyar Köz-I gazdasági Társaság Szabolcs-­ Szatmár megyei csoportjának­­ szervező bizottsága. Ez a bi-i zottság készíti elő a megyei­­ csoport megalakítását. Már most megkezdi a szervező munkát, hogy lehetőleg mi­nél előbb biztosítsa a cso­port megalakításához a szük­séges feltételeket, elsősorban a megfelelő taglétszámot A csoport megalakítása a megyében is igen időszerű, mert az iparosodás meggyor­sításával, a gazdasági élet fellendülésével együtt nő a közgazdászok száma is. A megyei csoport feladata lesz majd a közgazdászok összefo­gása, továbbképzésük meg­szervezése, és sok olyan he­lyi gazdasági feladat, problé­ma megoldásának segítése, amely elsősorban közös, kol­lektív munkát igényel. Üdvözöljük az MSZMP X. kongresszusát! Z ISZSZ-kommentár: A lunohodok a holdexpedíciók előhírnökei Negyedik napja dolgozik az „égi terepjáró“ A Lunohod—1 folytatja munkáját. Szombaton regge­lig a holdjáró száz órát töl­tött a Holdon. Az újabb rá­dió- és televíziós kapcsolat során többek között folytat­ták a holdfelszín mechani­kai és fizikai sajátosságainak meghatározását.­­ A Luno­hod—1. miközben képeket továbbított a Holdról, moz­gást és manőverezést hajtott végre, hogy kiválaszthassák azt a helyet, ahol a holdjáró állni fog a holdéjszaka ide­jén. A Holdon az éjszaka november 24-én kezdődik és 14 és fél napig tart. A leg­utóbbi és a pénteki rádió­kapcsolat idején ellenőrizték a Lunohod—1 fedélzeti rend­szereinek munkáját és érté­kelték a holdjáró állapotát. A beérkezett adatok szerint a Lunohod—1 összes rendszere m­ifogástalanul működik. ★ A lunohodok jövőjével fog­lalkozik kommentárjában J. Pszkovszkij, a TASZSZ tudo­mányos szemleírója. Az első szovjet Lunohod tulajdonképpen előhírnöke a jövőbeni több automatikából álló holdexpedícióknak. A mostani holdjármű utódai többet látnak majd, s távo­labbra jutnak el. Miután megtörténik a Hold­ra szállás az önjáró automaták elindulnak a leszállásra ke­vésbé alkalmas, de a sokol­dalú kutatások számára an­nál inkább érdekes körzetek­be. Sok fontos adatot gyűjt­hetnek például az olyan komplex expedíciók, amelyek néhány holdjáróból és állan­dó támaszpontokból állnak. A tanulmányozott holdkörzet­ben elhelyezett automaták egyidejűleg folytathatnak kö­zös kutatásokat a szelenofi­­zika, szelenodézia, kozmikus vegytan terén, vagy fizikai kí­sérleteket hajthatnak végre. Ezenkívül a tudományos be­rendezéssel felszerelt mozgó állomás nagyobb utakat tehet a Holdon úgy, hogy közben üzemanyagot — a napelemek által összegyűjtött elektroe­­nergiát — vesz fel a támasz­pontokon, összeszedi az ott összegyűlt tudományos anya­got. Ezeket az expedíciókat min­denekelőtt a változatos fél­­színű, szakadékokkal, kráte­rekkel tarkított körzetekbe küldik. A geológusokat ugyanis az a vitás kérdés ér­dekli, hogy mikor keletkez­tek a holdhegyek és a hold­tengerek. Jól járnak a szelenofiziku­­sok is, akik a lunohodok se­gítségével szeizmikus (föld­rengés!) jelenségeket tanul­mányozhatnak a Holdon. El­képzelhető például egy olyan kísérlet is, amikor a hold­járó időzített robbanószerke­zetet helyez le a talajra, s távolról figyeli meg a robba­nást, majd visszatér annak helyére, s ott a keletkezett tölcsért tanulmányozhatja. ★ Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti. Szombaton a Lunohod—1 „égi terepjáró” megkezdte ne­gyedik munkanapját. Jóllehet a három méter hosszú holdautó sebessége lé­nyegesen kisebb mint a föl­dön gyalogló emberé, (na­­gyobb gyorsaságra a holdvi­szonyok közepette nincs is szüksége) egyre szaporodik azoknak a barázdáknak a száma, amelyeket a holdjár­mű kerekei hagynak maguk után Földünk örök kísérőjé­nek felszínén.­­ Az eltelt három munkanap során a holdjármű nemcsak tudományos tevékenységből, hanem terepjárásból is ki­tűnőre vizsgázott. Sikeresen megmászta az emelkedőket, ügyesen kikerülte a krátere­ket, az egész berendezés va­lamennyi alkatrésze kifogás­talanul működött, nem volt szükség arra, hogy a földi irá­nyító központ munkába állít­sa a szerkezet valamelyik tar­talékberendezését. Magától értetődően a Luno­­hódai kitűnő útieredményei­­ben a földi irányító központ­ban tevékenykedő „holdsofő­rök” jó munkája is benne van. A terepet tv-képernyőn figyelő irányítóknak rendkí­vül pontosan kell felmérniük­ a váratlanul előbukkanó emelkedők, vagy lejtőik szá­zalékos arányát, ha az irá­nyító központ munkatársa té­vesen ítélné meg a jelentkező akadályt, ez azt jelentené, hogy feleslegesen megnövelné a holdkocsi manőverezéseit, s ennek megfelelően indokolat­lanul emelné a Lunohodat mozgásához szükséges idő- és energia-ráfordítást. Elutazott Budapestről a török külügyminiszter Caglayangil sajtótájékoztatója Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügy­minisztere , — aki Péter Já­nos külügyminiszter meghí­vására hivatalos látogatást tett Magyarországon, — szombat délben elutazott Bu­dapestről. Látogatásáról kö­zös közleményt adtak ki. A török külügyminiszter és a kíséretében lévő személyi­ségek búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Marjai József és Hollai Imre külügyminiszter-helyettesek, Zágor György hazánk anka­rai nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több m­ás vezető beosztású munkatársa. Ott volt Ismail Soysal, a Tö­rök Köztársaság budapesti nagykövete. A török külügyminiszter elutazása előtt a Hotel Inter­continentalban sajtóértekezle­ten tájékoztatta az újságíró­kat a Magyarországon tett hivatalos látogatásának ta­pasztalatairól. Az értekezle­ten részt vett Péter János külügyminiszter, s jelen volt Ismail Soysal, Törökország budapesti nagykövete. Dr. Bányász Rezső, a Kül­ügyminisztérium sajtóosztá­lyának vezetője üdvözölte a vendégeket, majd a török külügyminiszter válaszolt az újságírók kérdésére. Bevezetőben hangsúlyozta:­­ itt-tartózkodásunk során figyelemmel kísérhettük a magyar nép eredményeit. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar nép mind az ipar, mind a mezőgazdaság és általában a gazdálkodás terén rendkívül szép sikereket ért el Külö­nösen nagyra értékeljük kul­turális eredményeiket, a kul­turális és történelmi műemlé­kek helyreállítását és védel­mét. Arra a kérdésre, hogyan ér­tékeli a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásait, a külügyminiszter kijelentette: a Magyarországi látogatá­som során az a megtiszteltetés ért, hogy fogadott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Fock Jenő, a kormány elnöke, továbbá alkalmam volt eszmecserét folytatni Péter János külügyminiszter kollégámmal. Tárgyalásain­kat a kölcsönös megértés, a nyílt és őszinte légkör jele­mezte. Megvitattuk a nem­­zetközi problémákat és a kétoldalú kapcsolatainkat. Megállapítottuk, hogy szá­mos kérdésben azonos, vagy egymáshoz közel álló a néze­tünk, s azon fáradoztunk, hogy közelebb hozzuk állás­pontjainkat olyan kérdések­ben, amelyekben még bizo­nyos eltérések mutatkoznak. Jelentős eredménynek tar­tom, hogy mindkét fél mege­rősítette azt a szándékát, minden tőle telhetőt megtesz a világ, különösen pedig a saját földrészük, Európa bé­kéjéért, biztonságáért.­­ Ami a kétoldalú kapcso­latainkat illeti, a legjelentő­sebb eredménynek azt tartom, hogy mindkét fél fejleszteni kívánja a kölcsönös együtt­működést gazdasági, ipari és kulturális téren, s erre szá­mos lehetőség kínálkozik. A külügyminiszter a to­vábbiakban az európai biz­tonság kérdésével foglalko­zott ismeretesek — mondot­ta — a Magyar Népköztársa­ságnak a konferencia összehí­ (folytatás­a 1 (Malmi

Next