Kelet-Magyarország, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

­­nlda) Tovább éleződik a feszültség Jordániában Aruulan utcáin ropognak a fegyverek A jordániai fővárosban vál­­tozalanul feszült a helyzet. A nyugati hírügynökségek szerda esti helyzetjelentései szerint a főváros központjá­ból változatlanul heves fegy­verropogás hallatszik. A jordániai belügyminisz­térium közölte, hogy a ge­­rillek szerdán a déli órák­ban kézigránátot dobtak egy rendőrjárőrre, s egy rend­őr megsebesült. Közvetlen ezután a város szívében tűz alá vet­ek és felborítottak egy mentőautót, amelynek Síé utasa megsebesült. A Reuter szerint az el­múlt négy napban lezajlott incidenseik során egyedül a fővárosban mintegy hatvan személy vesztette életét, il­letve sebesült meg. Az üzle­tek továbbra is zárva van­nak. Az iskolák bezárták kapuikat s a minisztériu­mokban és közhiva­alakban is csak csökkentett létszám­ban dolgoznak. A Jordániai Szakszerveze­ti Szövetség szerdán az egész ország területére leterjedő és m­eghatározatlan időre szóló általános sztrájkt hir­detett meg, tiltakozásul „a Palesztinai forradalom fel­számolására irányuló bűnös terv ellen” Az AFP bagdadi jelentése szerint Irak fővárosában szerdán délután több ezer személy részvételével tömeg­­gyűlést tartottak. A gyűlés résztvevői a jordániai reak­ciós rezsim „véres mészárlá­sai” ellen tiltakoztak, jel­szavaikban szidalmazták a jordániai vezetőket és éltet­ték a palesztinai forradal­mat. Abu Latit, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Központi Bizottságának tag­ja szerdán, Kairóban tartott saj­óértekezletén azzal vá­dolta a jordániai vezetőket, hogy titkos tárgyalásokat folytatnak Izraellel és né­hány nyugati hatalommal. Az EAK új béketervet terjesztett elő Az Flgyesdült Arab Köztár­saság újabb hárompontos tervet juttatott el a közel­­keleti konfliktus békés ren­dezésére Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszor­szág kormányának, közölte szerdán a kairói Al Ahram. Az újabb egyiptomi béke­tervet Mahmud Riad kül­ügyminiszter fejtette ki leg­utóbbi párizsi, londoni és római látogatása alkalmá­val.­­-Az Al Ahram a következő­képpen összegezi a nagy je­lentőségű egyiptomi javasla­tot: — A négy nagyhatalom — az Egyesült Államok, a Szov­jetunió, Nagy-Britannia és Franciaország — lássa el út­mutatásokkal és tanácsokkal Gummar Jarringot, az ENSZ közel-keleti különmegbí­­zottját a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatá­nak érvényesítését célzó erő­feszítéseiben. — A Jarringn­ak adandó utasításoknak tartalmazniuk kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határo­zat végrehajtásának időren­di tervét . Ha a négy nagyhatalom­nak nem sikerülne kidolgoz­nia a BT-határozat végrehaj­tásának tervét,“ akkor üljön össze még januárban az ENSZ Biztonsági Tanácsa és vitassa meg a határozat vég­rehajtásának módozatait. Ezt követően minden nagyhata­lomnak vállalnia kell a világ színe előtt a közel-keleti probléma megoldásáért rá há­ruló felelősséget. Holdporból — antiszeptikum Ötszáz tudós részvételével folytatja munkáját a texasi Houstonban a II holdkuta­tás­ tudományos értekezlet. .. keddi napon hangzott el Gerald Taylor, amerikai bio­lógus előadása. A tudós az Apolló-űrhajók által hozott holdpor biológiai tulajdonsá­gait elemezte. Tayler szerint a holdpor fe­lasználható lehet arra hogy minden eddiginél na­gyobb hatású antiszeptiku­­mot készítsenek belőle, amely eredményes lesz a „legproblematikusabb” földi baktériumok ellen is. A holdpor ezen tulajdonságát véletlenül fedezték fel. A tudósok a holdport proteinnel keverték össze, és 10 napig „érni” hagyták, azzal a cél­lal, hogy felélesszék az eset­leg benne található mikroor­ganizmusokat. Ez nem sike­rült ugyan, viszont a keve­réktől a további kísérletek tanúsága szerint órák alatt elpusztultak a legkülönfélébb baktériumfajták — mondot­ta Taylor. KEZ.IT MAGYARORSZÁG Schröder Moszkvában Gerhard Schröder, a nyu­gatnémet parlament, a Bun­destag külügyi bizottságának elnöke, az ellenzéki GDU egyik vezető politikusa szer­dán reggel 1 hetes látogatás­ra Moszkvába érkezett. A szovjet—nyugatnémet szer­ződés aláírása óta ő az első ellenzéki politikus, aki a Szovjetunióba látogat. Bonn­ban arra számítanak, hogy Schrödert fogadni fogja Cromiko szovjet külügymi­niszter is. Husák plovdivi látogatása A Gustáv Husák vezetésé­vel harmadik napja Bulgá­riában tartózkodó csehszlo­vák párt- és kormány­kül­det­ség szerdán Plovdivban, az ország második legna­gyobb városában tett rövid látogatást A delegációt a vendéglátók rész­éről Todor Zsivkov is elkísérte. A vendégek Plovdivban ta­lálkoztak a megye és a vá­ros vezetőivel, majd megte­rem­ették az írógépgyárat­, ahol a dolgozók barátsági gyűlést tartottak a küldött­ség látogatása alkalmából. A lelkes hangulatú gyűlé­sen Zsivko Zsivkov, a BKV Politikai Bizottságának ág­­ja, Bulgária minisztertaná­csának első elnökhelyettese, valamint Lubomir Strougsl csehszlovák miniszterelnök, a CSKP elnökségének tagja mondott beszédet. A küldöttség a késő dél­utáni órákban visszatért a fővárosba, itt -­ a látogatás programjának utolsó hivata­los aktusaként — a csehszlo­vák­ nagykövetségen tarta­nak fogadást. A vendégek csütörtökön délelőtt hazautaznak. .. ................... ...... Újabb Bahr—Köln! találkozó A bonni kormány tájékoz­tatási hivatala szerdán beje­lentette, hogy pénteken, ja­nuár 15-én folytatódik az NDK és az NSZK hivatalos eszmecseréje, az erről szóló kommüniké így hangzik: „Pénteken, január 15-én a harmadik megbeszélésre ke­rül sor Bonnban, Egon Bahr kancellári hivatali államtit­kár és dr. Michael Kohl, NDK minisztertanácsi állam­titkár között az 1970. októ­ber 29-én az NSZK és az NDK kormánya között létre­jött megállapodás keretében.” A két megelőző találka­ színhelye Berlin volt Az NDK javaslata szerint az ál­lamtitkárok megbeszélése a két állam kölcsönös tranzit­­forgalmára vonatko­zó meg­állapodás előkészítését szol­gálná. Bolíviában meggyorsítják a forradalmi programot Kedden La Pazban tömeg­­felvonuláson ünnepelték meg a jobboldali­­puccskísérlet bu­kását. A tüntetés után La Paz főterén 10 000 ember tartott nagygyűlést, amelyen megje­lent Juan José Torrez köz­társasági elnök is. A felszólalók egymás után jelentették ki, hogy a forra­dalmi haladás egyetlen le­hetősége: a nép felfegyver­zése. Torrez elnök azt hangoztat­ta beszédében, hogy meg­gyorsítja forradalmi prog­ramját, „olyan mértékig, aho­gyan önök akarják”. Hozzáfűzte Torrez: „Nép­­gyűlést’’ hajlandó létrehozni­ abból a célból, hogy ellen­őrizze a kormányprogram végrehajtását. Torrez hozzá­fűzte: kormánya nem­ fog habozni, hogy a bolíviai for­radalmat elmélyítse, és kö­zelebb vigye a dolgozók ál­tal követelt célokhoz. „Nem tudom, szocializmus lesz-e itt, vagy forradalmi nacionaliz­mus. De harcolunk a nép boldogságáért és megszüntet­jük Bolíviában az éhínséget, egyszer s mindenkorra”. Egy másik La Paz-i jelen­tés szerint a bolíviai kor­mány megszüntette az egyik amerikai bányaipari társaság, az International Metal Pro­cessing Corporation koncesz­­szióját. A nagyvállalat 1965 óta értékesítette az értékes ónbányászati mégéleteszméke­­ket. Falin a Szovjetunió új bonni nagykövete A bonni­ külügyminisztéri­um szerdán közölte, hogy az NSZK kormánya megadta az igrément-et Valentin Falin­nak, mint a Szovjetunió új bonni nagykövetének. Falin Carapkin nagykövet utódja lesz. Az új nagykövet való­színűleg kora tavasszal fog­lalja el állomáshelyét Az 1926-ban Leningrádban született Valentin Falin, jelenleg a szovjet külügymi­nisztérium harmadik nyugat­európai osztályának vezető­je. Ehhez az osztályhoz tar­tozik az NSZK. 1969. óta tag­ja a moszkvai külügyminisz­térium kollégiumának. Részt vett a múlt évben Gromiko külügyminiszter és Bahr bonni államtitkár moszkvai megbe­szélésein, amelyek a szovjet—nyugatnémet szer­ződés aláírásához vezettek. 1971. Jan­nk­ M Óriás erőmű a Nílus partján Írta: K. Szusirnov, az asszuáni gát szovjet főépítésvezetője A Nílus parti erőmű, az asszuáni nagygát épít­kezési munkálatai befe­jeződtek és január 15-én, pénteken kerül sor az egész komplexum ünne­pélyes felavatására. Az ünnepségre Egyiptomba érkezett a Nyikolaj Pod­­gornij vezette szovjet párt és állami küldött­ség. A munkálatok során 57 millió köbméter vas­betont építettek be a gátba és tartozékaiba. A vízgyűjtő, a Győzelem nevet viselő hatalmas mes­terséges tó befogadóképes­sége 16­1 köbkilométer. Ez a hatalmas létesítmény szabá­lyozná a Nílust és 74 köbki­lométer víz h­asznosítását te­szi lehetővé, (ebből 19 köbki­lométer Szudánnak jut). A gátépítés, eredményeiként az Egyesült Arab Köztársaság­ban már 1904 óta ismeretle­n fogalom az árvíz és aszály. Sok millió feddan földet tettek azóta öntözhetővé és körülbelül egymillió feddan földet az év minden szaká­ban öntöznek. Ez azt jelenti, hogy ezekről a földekről évente több termést takarí­tanak be. A több, mint kétmillió ki­lowatt az attisuáni erőmű, be­kapcsolódva az egységes ener­getikai rendszerbe, jelentősen emelte az ország energiaellá­tását. Nagyom érdekes a gátépítés története, 1898—1902-ben Asszuán környékén egy ki­sebb gát épült, amelyet a ké­sőbbiekben kétszer is bőví­tettek. Ezt követően megszü­letett Egyiptom és Szudán vízellátásának brit terve. Eszerint a Níluson és mellék­folyóin több vízgyűjtőt lé­tesítettek volna az áradás sza­bályozására. A költséges terv­ csak részben került kivitele­zésre, mégpedig úgy, hogy négy kisebb víztárolót létesí­tettek Szudánban, és egy tartaléktárolót a Viktória-ta­­von. A teljes vízellátás prob­lémáját azonban csak­ az 1952 es forradalom után ol­dották meg: október 6-án dekrétum jelent meg az asz­­szuámi gát és egy 150 köbki­­lom­éteres víztároló építésé­ről. Befutottak a nyugatnémet, francia és (másodszor) az an­gol tervpályázatok. A Nm­­­zetközi Fejlesztési és Újjá­építési Bank 418 millió egyiptomi fontban állapította meg az összköltséget. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kezdetben 200 mil­lió dolláros hitelt szavazott meg, természetesen számtalan kikötés mellett. 1955 szep­temberében megtörtént az el­ső kapavágás. Ezután, előbb az amerikai, majd az angol kormány állt el a segély­­nyújtástól. Ezzel akartak nyomást gyakorolni az egyiptomi népre, hogy letérít­sék a kiválasztott útról, ez­zel akarták megakadályozni az ország gazdasági fejlődé­sét. Egyiptom kormánya ekkor a Szovjetunióhoz fordult se­gítségért, 1958 októberében megállapodás született, arról, hogy a Szovjetunió részt vesz az asszuáni gát­ építésé­ben, műszaki segítséget nyújt hozzá. 1960 augusztusában aláírták a második megálla­podást a második részleg építéséről. A kivitelezéssel a Gidroprojekt szovjet vállala­tot bízták meg, amely 1959- ben elkezdte a nagyszabású terv kidolgozását. A szovjet kivitelező — a költségek csök­kentésére — az erőmű és a gáz szerkezetek tervezetében bizonyos módosításokat java­solt Az építtető fél és egy nemzetközi szakértő bizottság helyben hagyta a módosításo­kat, és a Gidroprojekt­ meg­kezdhette a munkát. A reakciós körök kételked­tek abban, hogy az EAK a Szovjetunió segítségével meg­birkózik e nehéz feladattal. Az amerik­ai Time például azt bizonygatta, hogy az ara­bok és az oroszok lehetetlen dologra vállalkoztak. 1964. május 16-én, elkészült a Nílus zárógátja. 1968 de­cemberében a gát elérte a tervezett magasságot. 1966. október 27-én indult az első turbina. Az utolsót a 12 agg­regétől 1979 júliusában he­lyezték üzembe. Minden be­­rendezést és minden anyagot a szovjet ipar szállított. Szovjet mérnökök, techniku­sok é­s szakmunkások dolgoz­tak az építkezésen. Ugyanak­kor az egykori feilahok is ki­tanulták az építői és szerelői szakmát, 18 000 egyiptomi munkás tanult meg 75 féle szakmát. 160 arab szakember tanult a Szovjetunióban. Ezek közül 50-et a vilanyterepük üzemeltetésére képezték ki. Finnországi utazások (2.) Egy éve Helsinkiben Egy hete nyitotta kapuit a helsinki egyetem, azóta küszködik a magyar nyelvvel huszonhárom diák. Vajon miért választották épp a ma­gyar szakot? — A finnugor nyelvcsa­ládból a magyar a legélőbb. A­zapp, mordvin zűrjén, vo­­gul nyelvek már halódóban vannak, — válaszol az egyik. A tanár, Keresztes László, huszonkilenc éves fiatalévi bér, le­s fel jár a padok előtt. Először olvasási próbát tart a tanítványokkal. Mosolyok, türelmesen javítja a hibákat lassan, értelmesen magyaráz Természetesen finnül beszél Olyan könnyedén, olyan ma­gabiztosan, akárha anyanyel­ve lenne. Az osztály pissze­nés nélkül ül, jegyez,­­ ko­moly munka folyik. Keresztes László egy esz­tendeje él Helsinkiben, és ez idő alatt rendbe hozta az ér­tékes egyetemi magyar könyvtárat. Tavaly kétszáz diákkal és felnőttel szerettet­te meg a magyar nyelvet. Heti húsz órát tanít az egye­temen (otthon heti hat órá­ja lenne). Fordításokat és előadásokat bíztak rá, olykor tolmácsol is. Előszót írt, — felkérésre — Illyés Gyula Puszták népe című regényé­nek finn fordításához. Otthonában készül az órák­ra. Töri a fejét, hogyan ma­gyarázza meg, hogy a mál­­idő olykor egy „t”-re, olyko­r öt „t”-re végződik. Hogya­­magyarázza az összefüggése­ket, a törvényszerűségeket amikor annyi az eltérés a szabálytól. S közben készül saját kandidátusára: „A mássalhangzórendszer kiala­kulása a mordvin nyelvjárá­sokban”. A finnül beszélő, magyar n­­elvet oktató tanár Debre­cenből érkezett, otthon a finn nyelv tanára volt. * Ohjaajantie 20. A. 1. Hel­sinki 40. Keresztes László. A csengetésre az ajtó kitá­rul és barátságos otthonba lépünk. Példás a rend, író­asztal, mögötte könyvespolc. Fagylalt és fekete mellett beszélgetünk. A kávé ki is hal, annyi a téma. Ilona, a natalasszony hol a gyerek­­hez ugrik, a kilenchónapos Gabikához, vigyáz, hogy ne zavarjon bennünket a be­szélgetésben, hol hallgatja férje beszámolóját. —­ Hogyan lett finn—ma­gyar szakos? — Alig tudtam valamit Finnországr­ól, sem történel­mét, sem földrajzát nem is­mertem jobban, mint egy át­lag diák. Az egyetemen azon­ban Papp István professzor, Andrássy Kövesi Magda és Kálmán Béla tanáraim meg­szerettették velem ezt a tár­gyat. — Negyedéve hallgattam a finn nyelvet az egyetemen, amikor első ösztöndíjasként Finnországba küldtek. Tíz hónapot töltötten­ itt. Akkori barátaim ma is megvannak. Régi professzoraim örömmel üdvözöltek, a környezet sem idegen, s ha csak lehet, ösz­­szejövünk a régi ismerősök­kel. Amikor Keresztes László annak idején Finnországban tanult, UUa Hauhin Magyar­­országon volt ösztöndíjas ma­­­gyar szakos hallgató. S hogy Keresztes László most Hel­sinkiben tanár, hol lehetne UUa Hauhina, ha nem Bu­dapesten, ahol az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetemen finn nyelvet ad elő. A finnekhez nemcsak régi diákkapcsolatai fűzik. Kez­dettől egyik szervezője, for­málója volt a jyväskyläi egyetem és a debreceni egye­tem diákjai kulturális és ta­nulmányi kapcsolatának. Nyaranként most is négy-öt diák vesz részt a nyári egye­temen. Feleségét kérdezem, mivel tölti napjait: — Sajnos sokat vagyok idehaza egyedül, a kicsivel. Laci későn jön haza, akkor is olvas, vagy készül. Úgy ér­zem, nem ezért szereztem ta­nári diplomát az egyetemen Igaz, a tanári diplomamun­kámat is úgy írtam, hogy a gyerek az ölemben volt, a férjem gépelte a dolgozatot. Egész Batsányi-szakértő lett, — ez volt a témám. Férje egészíti ki Ilona pa­naszát: — Ha lenne elég irodalom, ha össze tudnánk szedni, ta­lán felkészülhetne a disszer­tációjára, a kufsteini iroda­lom születéséből. Telik az idő, többször in­dulnék, de nem engedtek. Terített asztalhoz ültetnek —• vacsorával kínálnak. Az asz­talon bableves, tejfölös ki­rántott karfiol. Hazai ízek. Elszorul a torkom, hirtelen honvágy fog el,— pedig én csak egy hete élek itt. Az­után már kapkodunk, sietni kell. Keresztes Lászlót össze­jövetelre várják, egyik ne­ves professzor tart előadást. Az asszony csendes, nem tesz szemrehányást. Halkan csukja utánunk az ajtót. Ott marad Gabikával egész esté­re a csinos, ultramodern la­kásban, ahol a férj munká­jának szentelheti életét, a hazatértekor szép, okos fele­ség várja. Ilona, az egyete­met végzett kismama még hontalan. A kufsteini iroda­lom születésének feldolgozá­sa talán őt is kielégítené. Nehéz az asszonyi sors, s kül­földön, idegenben kétszere­sen az... Sági Ágnes

Next