Kelet-Magyarország, 1982. június (39. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

1982. június 6. KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL | | | | | T Földrengésbiztos házak a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa, Kisinyov a Bik folyó partján fekszik. La­kóinak száma félmillió. A Bik partja közelében ma is látható még az óváros, amelynek girbe­gurba utcáin festői városképpel találkozhat az idelátogató. Az elmúlt negyven évben Ki­sinyov fejlődésében és városképé­ben igen nagy változások men­tek végbe. A legjelentősebb vál­tozás talán az, hogy földrengés­­biztos szerkezetű, 8—15 emeletes házak épültek. Ezek alapozása, építési anyaga, szerkezete úgy van kialakítva, hogy erős föld­rengésnek is ellenállnak. Az új épületcsoportok a kisinyovi vá­rosképet gyökeresen megváltoz­tatták. Ma Kisinyov az ország jelentős ipari és kulturális centruma. Itt összpontosul több mint 100 ipari üzem, amelyek termékeit 52 or­szágba exportálják. A köztársa­ságnak saját akadémiája, több tucat kutatóintézete, 5 színháza, technikuma, felsőoktatási in­tézményei, múzeuma, könyvtára működik a városban. Kisinyovot a Szovjetunióban a lakásavatók városának is neve­zik. Az elmúlt 25 évben minden második városi lakos új lakásba költözött. A város keleti irány­ban terjeszkedik tovább, távlati tervek szerint 2000-re eléri a Dnyeszter partját. A Szovjet Hadsereg sugárutat láthatjuk. (APN­—KS) Kelet-Magyarország A szekértől a konflisig Az utolsó kocsigyártó Régi, ipariskolai tankönyvek őrzik ma már annak a mester­ségnek a szellemi emlékeit, mely­nek utolsó művelője Nyíregyhá­zán él és dolgozik: Marcsek And­rás kocsigyártó kisiparos. A 77 éves mester március óta nyugdí­jas. Ám a műhelyében sorakozó, javításra váró kocsik igazolják: hiába lett a benzinmotoros autó az út az utakon, még mindig szükség van erre a mesterségre. — Szüleim gazdálkodó emberek voltak. Nehezen éltek, mégis szakmát adtak a gyerekeik ke­zébe. A gyengébbekből suszter, az eszesekből kereskedő, az erősek­ből bognár lett. Magam 1919-ben kerültem bognártanulónak Fekete Istvánhoz. A kocsigyártást — amihez kovácsolni, fényezni is tudni kell — Antal Lajosnál ta­nultam. 1951-ben jöttem haza a Búza utcába, s nyitottam önálló műhelyt. Igazi manufaktúrát rejt a kis­iparos portája. Az első műhely­ben a bognár-, a másodikban a kovácsmunkákat készítette. A harmadik műhely a fényező. So­káig kézi erővel történt itt min­den: a rönkfűrészeléstől a kárpi­tozásig. Azóta könnyebb lett a munka. Ma már motoros szalag­­fűrész, fúró- és gyalugép áll az idős mester rendelkezésére. — Négy-öt éves száraz kőrisből lett a kocsi váza, dióból az olda­la. A kerékagyat először jól ki­gőzöltük, azután illesztettük bele a küllőket. Utána rugót kovácsol­tunk, betároltuk a kereket, a ke­rékagyba beillesztettük a ten­gelyperselyeket. Ha megvolt min­den kovácsolás, akkor már csak a lakkozás meg a kárpitozás ma­radt hátra. Három-négy kocsit készítettünk egy évben. Ilonka, a feleségem segített a legtöbbet,­­ a félkezem a szakmában. Homokfutók, kétkerekű féderes (rugós) taligák, szekerek, konf­lis, s felsorolni sem lehet, meny­nyiféle kocsi dicséri az idős ipa­ros keze munkáját. Dolgozott egyéni gazdáknak, parasztembe­reknek éppúgy, mint a nagycser­­keszi, a leveleki, a dombrádi ter­melőszövetkezetnek. — Még Palesztinába is került kocsi a műhelyemből! A harmin­cas években darabokban vitték ki a kasztnis (ekhós tetejű) taligát a messzi országba. De nem ez volt a legkedvesebb munkám, ha­nem az Eszterházy-kocsi. Ez ko­­sárfonású fabetétes díszítéssel ké­szült. Azért szerettem, mert ren­geteget kellett dolgozni rajta. Oklevelek, kitüntetések sora igazolja, hogy Marcsek András becsülettel megállta a helyét. Az ipar kiváló mestere, a szakma kiváló iparosa. Bár aktívan részt vett az ipari tanulók nevelésé­ben, szakmájának — úgy tűnik — n­em lesz folytatója. — Hiába, nehéz kenyér a kocsi­készítőké. Tucatjával neveltem a tanulókat, de egy sem maradt a szakmában. Átképezték magu­kat... Az utóbbi hónapokban mind ritkábban kerül elő a sire, s nyí­lik ki a műhelyek ajtaja. And­rás bácsi nemrég súlyos beteg volt, ezért márciusban nyugdíjba ment. — Bár ne mentem volna! Egy éltet engem, a munka. Igaz, most is dolgozhatok, de főleg lakossá­gi szolgáltatásra. Pedig a legtöbb megrendelése téeszektől, gazdasá­goktól érkezik. Ha én elküldöm őket,, ugyan kihez forduljanak? Azon töröm a fejem, hogy még­iscsak vissza kellene térni a szak­mába... .h. A gépnek beszélünk? A hangok titkai Az utóbbi évtizedben sójt új vizsgálati módszerrel, műszerrel, berendezéssel és — ami a leglé­nyegesebb — számos új megálla­pítással gazdagodott az akusztika tudománya. Ez az egyik oka an­nak is, hogy az Optikai, Akuszti­kai és Filmtechnikai Egyesület ál­­tal Budapesten a közelmúltban rendezett akusztikai kollokvium napirendjére tűzött mintegy 80 — felerészben magyar, felerészben külföldi — előadást már hat té­macsoportba kellett sorolni. Az előadók beszámoltak arról, hogy milyen új eredmények születtek a fizikai és az elektroakusztika, a terem-, a pszichológiai, illetve fi­ziológiai, a beszéd-, valamint az épületakusztika és a zajcsökken­tés területén. A témák jellemzéséül érdemes példaképpen megemlíteni, hogy a fizikai szekcióban az ultrahan­gokról, sőt a hiperhangokról is szó volt. Az elektroakusztika ma­gyar szempontból különösen azért nagyon fontos téma, mert — részben japán szabadalom fel­­használásával — a tőkés piacok­ra is jelentős mennyiségű hang­szórót, komplett hangdobozt ex­portálunk. Egy nyugatnémet előadó vi­szont a pszichológiai akusztikával foglalkozott. Arról szólt, milyen körülmények között hallják jól egymást az egy zenekarban együtt muzsikáló zenészek, ami nem kö­zömbös az előadás zenei színvo­nala szempontjából. Eddig ugyan­is csak a nézők körében vizsgálták a különféle akusztikai jellemző­ket. Az utóbbi időben egyik leg­inkább előtérbe került téma azonban kétségkívül a beszéd­akusztika. A cél az, hogy a gépe­ket alkalmassá tegyék a beszéd „megértésére”, pontosabban az élőszóban adott parancsok telje­sítésére. E téren két irányba foly­nak többé-kevésbé eredményes kutatások. Van olyan gép, amely az „állj!” parancsszóra megáll, az „In­dulj !”-t hallva pedig működni kezd. De a parancsból valójában csak annyit érzékel, hogy az egy­­vagy kéttagú-e. Tehát az „élj!” parancsszóra szintén meg fog áll­ni. Más gépek a magán- és más­salhangzók, a nazális és a szisze­gő hangok felismerésére képesek csupán. De még ezzel a módszer­rel is készültek már olyan, mint­egy száz szavas, szótárak, ame­lyeknek egyes szavait a gép „megérti”. A másik, mindenesetre bonyo­lultabb megoldás az, amikor az elhangzott hangsorokat a gép­­szét­bontja, az egyes szavakat mint­egy szétszeleteli az élőbeszéd köz­ben összemosódott hangokra, és azokból rekonstruálja azt a hangsort, amit az írásban a be­tűk egymásutánjával fejezünk ki. Sikerre ezen a téren elsősor­ban a japánok számíthatnak, mert az ő nyelvükben szabálysze­rűen váltakozva követik egymást az egymástól a gép által is jól megkülönböztethető magán- és mássalhangzók. Viszonylag elfo­gadható feltételeket kínál az olasz nyelv, jóval kevesebbet a magyar, de arra például semmi kilátás nincs, hogy a gép ilyen módon angol hangsorokat képes legyen „megérteni”. Lehetne viszont egy olyan mesterséges nyelvet alkotni, amely a legjobb lehető­ségeket kínálja a feladat meg­oldásához. Idei kiscsikó a mama védelme mellett. A tangazdaság lovastele­pén. (Elek Emil felv.) Ólomkristály bokszkesztyű Olyan ólomkristály-üvegből dús csiszolással készült bokszkesz­tyűt láthatunk, amilyennel min­den évben a Szovjetunió abszolút ökölvívóbajnokát tüntetik ki. Az üveg mesterséges gyémántok se­gítségével való csiszolását és fé­nyezését különleges szaktudású dolgozók végzik. A Szovjetunió­ban a Gyatkovó nevű kisvárosban működő üveggyár az ilyen és hasonló kristálycsodák legna­gyobb hírű előállítója. Szőlőmúzeum Nyíregyházán A Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Csallóköz 8. szám alatti gyakorló­kertjében értékes szőlő fajtagyűj­temény díszült. Mócsán János kertvezető technikus szerint Ti­szántúl egyetlen szőlőmúzeuma ez, amelybe az első tőkéket még 1970-ben ültették el, s évek óta újabb értékes szőlőtőkékkel gaz­dagítják. Jelenleg mintegy 140 fajta sző­lő díszül itt. Fele-fele arányban bor-, illetve csemegeszőlő. Az ér­tékes múzeum tőkéit éppen úgy gondozzák, metszik, kapálják, permetezik és szüretelnek róluk, mint a más telepítésű szőlőket. Ez a gyűjtemény elsősorban ter­mészetesen az oktatást szolgálja. A főiskolai szőlőmúzeumban megtalálhatók hazánk valameny­­nyi jelentős történelmi borvidé­kének a szőlőfajtái. Vannak itt Tokaj-hegyaljai, Badacsony-vi­­déki, Mátra-vidéki, Alföldi, Eger— Gyöngyös-vidéki és Villány kör­nyéki fajták. Csaknem minden fajtából néhány tőke. Természe­tesen emellett gondozzák az európai híres-neves borvidékek egy-egy szép példányát is, az olasz, francia, osztrák, német, román szőlőfajtákat. Gondoskod­nak arról is, hogy a legújabb nemesítésűek is bekerüljenek a szőlőmúzeumba. Csak példaként említjük, hogy a híres bikavér­ből hét fajta van. Díszük a Cser­szegi Judit, a francia Ch. Fron­­tingon Blanche, a Perzsát mag­­vatlan, a Szicília nevet viselő, az M. Jeruzsálem, a Julius Caesar, hogy csak néhányat említsünk a sok kuriózum közül. Tizenkét év munkája fekszik e szőlőfajta­gyűjteményben. Mesterséges gólyafészkek Szatmárban Ez a madár mélyen benne él népünk dal és mondavilágában is. Kötődik az ember, az élet szü­letéséhez. Bár a falukép változik, ez mégsem jelentheti a gólyák pusztulását. Mindent meg kell tennünk megmentésükért. — Mi áramszolgáltatások is gólyafészek-tulajdonosok va­gyunk — mondja Megyer Árpád, a TITÁSZ mátészalkai üzemigaz­gatóság csoportvezetője, a termé­szet szerelmese, akinek irányítá­sával már eddig is sokat tettek a gólyák megmentéséért. — Válla­latunk 1979 óta szerel fel gólya­­fészektartókat. Ezeket vagy a régi gólyafészkek helyére szerel­jük, vagy végoszlop esetében kü­lön oszlopra, és áttesszük a fész­keket is — tájékoztat. — Mi emberek változtatjuk meg a természetet, égbe nyúló oszlo­painkkal, palotának beillő há­zainkkal. Nekünk kötelességünk törődni is a veszélyeztetett élő­lényekkel, így a védett gólyákkal is — vélekedik Megyer Árpád. 1958-ban kétszer annyi gólya volt a megyében, mint 1974-ben. Ettől kezdve mintegy 10 százalék­kal növekedett a számuk 1979-ig. Ekkor Szabolcs-Szatmárban 529 gólyafészek volt. Ebből a máté­szalkai üzemigazgatóság terüle­tén 273, melyből 73 a villanyoszlo­pokon. — 1979-ben kezdtük felszerelni a gólyafészek-tartókat. Az első évben 90-et szereltünk fel. Ez évben eddig újabb kilencven sze­relését tervezzük — mondja Me­gyer Árpád. Így gondoskodik Szatmárban a TITÁSZ mátészalkai üzemigazga­tósága szép védett madarainkról, a gólyákról. (1) 7 alma 6., vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 5,00: Előttünk a vasárnap! — 7,23: Élelmiszermagazin az el­felejtett zöldségekről. — 8,05: Öt kontinens hét napja. —8,21: Albert György népi zenekara játszik, Gránát Zsuzsa nótákat énekel. — 9,00: Rádiómagazin. — 10,03: „Tündöklő konokság”. Az Ifjúsági Rádió műsora a pedagógusnap alkalmából. — 11,00: Vasárnapi koktél. — 12,05: Harminc perc alatt a Föld kö­rül. — 12,35: Édes anyanyel­vünk. — 12,40: Az utas és a napvilág. — 12,50: Mi a titka? — 13,40: Ebéd utáni nótamuzsi­ka. — 14,09: Így láttam Ko­dályt. — 14,35: És ha azt hallja . . . foci? — 15,05: Művészleme­zek. — 15,58: Effi Briest. — 17,05: Jelenidőben — a vezető­­képzésről. — 17,35: Benjamino Gigli operaáriákat énekel. — 18,15: Hol volt, hol nem volt . . . — 18,40: Közvetítés a debreceni Csokonai Színházból. A genovai Fiesco összeesküvése. Friedrich Schiller tragédiája. — 21,14: Népi muzsika. — 22,20: Kovács Lóránt fuvolázik. — 23,20: Ré­gi vokális zene. PETŐFI RADIO 6,00: Népszerű muzsika .— ko­ránkelőknek. — 7,00: A római katolikus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: Szabad a vásár! Miska bácsi gyermektalálkozója Veszprémben, az Ernst Thäl­mann megyei úttörőházban. — 8,56: Hitvesztetten is hiszek. — Hidas Antal versei. — 9,05: Mit hallunk? — 9,30: Ritmus! A Bad Manners együttes felvéte­leiből. — 10,00: Népdalok. — 10,35: Andor Éva és Gáti Ist­ván operettdalokat énekel. — 11,00: Utunk a döntőig. — 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 12,58: A negyedik kívánság. — 14,00: Ha még nem tudná ... — 14,35: Táskarádió. — 15,35: Pop­­tarisznya. — 17,20: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkó­rusa énekel. — 17,30: Az Ifjú­sági Rádiószínpad bemutatója. Hármashangzat. — 18,12: Zentai Anna nótákat énekel. — 18,35: Útközben hazafelé. — 20,00: A vasárnap sportja. Totó. — 20,35: Cannes után. — 20 55: A dene­vér. Részletek Johann Strauss operettjéből. — 22,00: Ország­térkép hangjegyekből. — 23,20: A tegnap slágereiből. NYÍREGYHÁZI RADIO 8,30: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,45: Betű­vetők. Riporter: An­tal István. (ism.) — 9,05: Hang­­árverés. A műsor telefonszáma: 11-141. — 9,57—10,00: Műsorelő­zetes. — 18,30—19,00: Összefog­laló a hétvége sporteseményei­ről — zenében. (A nap szerkesz­tője: Haskó József.) MAGYAR TV 8,00: Tévétorna (ism., sz.) — 8,05: Óvodások filmműsora. — 8,25: Játsszunk bábszínházat! XIII/9. rész: Játék a tárgyak­kal (ism.) — 9,05: Zsebtévé (ism., sz.) — 9,35: A hat kópé. Magyarul beszélő kanadai kis­­játékfilm-sorozat. 2. rész: A nyomozás (sz.) — 10.00: Hírek. — 10,05: Koldus és királyfi. Ze­nés játék két részben, felvétel­ről (sz., ism.) — 15,05: A név­telen vár. VII. rész: A mene­külés (ism., sz.) — 16,05: Rek­lám. — 16,10: 30 év legszebb népdalfeldolgozásaiból. Zene­szerző: Pászti Miklós (sz.) — 16,35: Műsorainkat ajánljuk! (sz.) — 17,00: Reklám. — 17,10: „Magas hőfokon”. Rendhagyó köszöntő pedagógusnapra. — 17,50: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor. — 18,20: Rek­lám. — 18,35: A Közönségszol­gálat tájékoztatója. — 18,40: Té­vétorna (sz.) — 18,45: Esti me­se (sz.) — 19,00: A hét (sz.) — 20,00: Hírek.­ — 20,05: Vikend­­szerelem. Tévéfilm Thurzó Gá­bor regényéből (sz.) (16 éven felülieknek!) — 21,15: Sporthí­rek (sz.) — 21,25: Rubik-kocka világbajnokság. Közvetítés a Vi­gadóból, felvételről (sz.) — 21,50: Szép szó. Illés Endre­­portré (sz.) — 22,35: Hírek. 2. MŰSOR 20,00: Hírek. — 20,05: Haydn szimfóniái. Dr. Bartha Dénes előadása. VII3. rész (sz.) — 21,05: Pénelopé. Bolgár animá­ciós film (sz.) — 21,15: Új idők, új dalai. VHI/8. rész: Az avant­­garde. — 21,40: Gutenbach, 1982. NSZK tévéfilm (sz.) ROMAN TV 8,40: Az egészséges életmód. — 9,30: Zeneszó. — 10,00: A falu életéből. — 11,45: Gyermek­­világ. — 13,05: Vasárnapi al­bum. — 18,35: A képernyő a kicsinyeké. — 19,00: Tv-híradó. — 19,30: Román tájakon. — 19,55: Dalok. — 20,40: Megtalál­tuk a 7. századot. Francia já­tékfilm. — 22,05: Tv-híradó. SZOVJET TV 17,30: A Pique dame (tv-film). — 19,00: Híradó. — 19,35: Lab­darúgó szemle. — 20,30: Hang­verseny. — 20,50: Hírek. — 21,05: A barátság fesztivál záróhang­versenye. SZLOVÁK TV 14,10: VS Praha—Slavia UK Bratislava vízilabda mérkőzés. — 15,00: Tátra vízislalom. — 15,40: Lóverseny. — 16,50: Film­múzeum. — 18,30: Baráti talál­kozó. — 19,10: Esti mese. —­ 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Va­sárnapi vers. — 20,10: Csupa egyes — tévéjáték. — 21,35: Gó­lok, pontok, másodpercek. — 21,50: A katona története— ba­lett. — 22,50: Nemzetközi úszó­verseny. — 23,30: Hírek. 7., hétfő KOSSUTH RADIO 8,25: Színes népi muzsika. —■ 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Hajnal Anna versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. Kis­iskolások műsora. — 10,35: Két szimfónia. — 11,25: Francia for­radalmi dalok. — 11,40: Szép re­mények. Folytatásos rádiójáték. — 12,45: Válaszolunk hallgató­inknak. — 13,00: Zenei érdekes­ségek az elmúlt hét műsorából. — 14,35: Kalinkovics: A győze­lem ünnepe. Nyitány. — 14,44: Kritikusok fóruma. — 14,54: Édes anyanyelvünk. — 15,05: A KISZ Központi Művészegyüttes „Rajkó” zenekara játszik. — 15,28: Képek és jelképek. — 16,00: Dvorzsák: E-dúr vonósné­gyes. — 16,29: Látogatóban. — 17,10: Kodály-művek legszebb hangfelvételeiből. — 17,57: van új a Nap alatt. — 19,15: A rádió Kabarészínház III. humorfeszti­­válja. Döntő. - 21,00: Fehéren — feketén. - 22,20: Tíz perc külpolitika. - 22,30: Nyárközép csodái. Rádiókomédia. — 23,22: Új királya. Részletek. — 0,10: Táncdalok. PETŐFI RADIO 8,OS: Operettegyüttesek. —8,35: Figyelmébe ajánlom! — 8,50: Slágermúzeum. — 9,50: Közna­pi ügyeink. Jegyzet. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Oláh Kál­mán népi zenekara játszik. — 12,35: Kis magyar néprajz. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13,25: Éneklő ifjúság. — 13,35: Régi muzsika gyerekeknek. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,00: Gyanúsí­tott?­ — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: Tamássy Zdenkó mű­sora. — 19,30: Tip-top parádé. — 20,00: Nóták. — 20,35: A-tól Z-ig a popzene világában. — 21,25: Senki többet? Harmad­szor! — 22,40: Planquette ope­­rettdalaiból. — 23,20: Könnyű­zene éjfélig. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,10: Hét­ nyitó. Hét­fői információs magazin. (Köz­ben: hallgatóink leveleire vála­szol dr. Orosz Gyula jogász.) — 18,00: Észak-tiszántúli kónika. — 18,15: Lovass Lajos nótákat éne­kel. — 18,25—18,30: Hírösszefog­laló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Gönczi Mária.) ROMAN TV 15,00: Magyar nyelvű adás. — 17,50: A legkisebbeknek. — 20,00: Tv-híradó. — 20,30: Tudo­mányos horizont. — 21,00: Köl­­tészet. — 21,10: Világhíradó. — 21,35: Utak (4. rész.) — 22,20: Tv-híradó. SZOVJET TV 18,05: Mindenki stadionja. — 18,45: Ma a világban. — 19,15: A párt tervei — a nép tervei! — 19,45: Hosszú út a dűnéken — 4. rész.­­ 21,00: Időnk. 21,35: Bronzlovas — koncertfilm. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: 6—7-én SZUPER­­EXPRESSZ (japán, 14 év). Kert mozi: 6-án CSAPDA A ZSOLDOSOKNAK (román, 14 év), 7-én KASZKADŐRÖK (amerikai). Előadás kezdete: 21 óra! Pénztárnyitás: 19 óra! Béke mozi: 6-án ANNA (14 év, magyar—francia). 6-án MATI­NÉ: Keresztül a nagy vízválasz­tón. 7-én: A TÚLÉLÉS ÁRA (14 év, NSZK—francia). Móricz Zs. mozi: 6—7-én A HERCEG ÉS A CSILLAGLÁNY (csehszlovák). Előadás kezdete: 15:30 óra! HAZATÉRÉS (16 év, amerikai). Előadás kezdete: 17,45 és 20 óra! Mátészalka: 6—7-én EGY PISZTOLY ELTŰNIK (szovjet). 6-án MATINÉ: A Pál utcai fiúk. Fehérgyarmat: 6—7-én. A KE­RESZTAPA (16 év, amerikai). 6- án MATINÉ: A dzsungel köny­ve. Nyírbátor 6—7-én AZ 51-ES DOSSZIÉ (14 év, francia). 6-án MATINÉ: Csizmás Kandúr a világ körül. Vásárosnamény: 6—7-én HE­GYI EMBEREK (14 év, ameri­kai). 7. SZÓKRATÉSZ VÉDŐBE­­SZÉDE 19.00, Blaha—Moliere­­bérlet. SÓSTÓI KULTURPARK, Sirok­kó együttes műsora. (964) FILM 1982. június 6., vasárnap 1982. június 7., hétfő

Next