Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (39. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

2 T­ársaság — terminállal Nyitás előtt a Lenin téri üzletsoron tanuk a presszó előtt. Ugyancsak a jövő hónap elején — terv szerint 5-én már nyitnak — költözik át új helyére a BEL­KER Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat nyíregyházi boltja. Az iparművész tervezte bútorzattal ellátott üzlet alapte­rülete 25 négyzetméterrel na­gyobb, mint az Arany János ut­cai. Nyitásra az elhasználódott cikkeket újakra cserélik. Lesz új gyerekkocsi, hűtőszekrény és tv is. S ha a nyitásra nem is, de az új helyen hamarosan a kulcsmás­olást is szeretnék meg­oldani. Nem utolsósorban nagy előny mindkét „félnek”, hogy végre a városközpontba került ez a sokak álltal kedvelt szol­gáltatás, ami feltétlenül a for­galom növekedését eredményezi. November végén települ át véglegesen új helyére az IBUSZ nyíregyházi utazási irodája — ismét várják összes szolgáltatá­saikkal az ügyfeleket. A 321 négyzetméter alapterületből két­harmad az utastér. Lesz külön tárgyalóhelyiség, bővülnek a szociális helyiségek is. A szol­gáltatást lényegesen javítja egy ügyes berendezés: belépnek a VIDEO-TERMINAL számítóköz­­pontos rendszerbe. Ez a tv-rend­­szerű adatbank lényegesen meg­gyorsítja majd a külföldi egyéni és társas utak szervezését. Nyíregyháza új büszkesége, a Lenin téri sávház földszintjén színes Tieonfel­iratok hirdetik, hogy hamarosan kölcsönző, ká­vézó, IBUSZ-iroda váltja itt az érdeklődőket. Ebben az épület­ben kapott helyet a TIT, valamint a Tudomány és Technika Háza is. A földszinti üzletsorban el­sőként a Rubin butik nyílt meg, ahol főleg egyedi darabokat kínálnak a férfiingektől az es­télyi ruhákig. Tegna­p nyitott az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat új ön­kiszolgáló ABC-áruháza is, ahol a napi élelmiszerek mellett pél­dául vegyicikkeket, italokat, mi­relit készítményeket, konzerve­­iket, papírárukat is árusítanak. A bolt érdekessége — amit a ve­vők egyébként nem láthatnak —, hogy a tágas raktár a pincé­ben kapott helyet, ahonnan te­­herliften viszik fel az árukat az eladótérbe. Október első napjaiban adják át a forgalomnak a Szabolcs megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat új kávézóját, presszóját a sávházban. A presszó egyik helyiségében asztalok mellett, a másikban barátságos bokszok­ban foglalnak majd helyet a vendégek. A gyorskiszolgáló részben álló fogyasztásra lesz lehetőség. Kávé, fagylalt, cuk­rászsütemények, s italok mellett az egység saját kis konyhájában készült gyorsételeket — például pizzát, hamburgert — is felszol­gálnak. A vállalat tervei szerint tavasszal egy teraszt is kialakí­ Hárommillió forint értékű árukészlettel nyílt meg szomba­ton a sávház új ABC-áruháza, ahol közel kétezer cikk kö­zül választhatnak a vevők a 350 négyzetméteres alapterüle­tű eladótérben. Képünk, utolsó percek a nyitás előtt. Ráfizettek a „varázslók" Konyakká váltott a víz Gyermekkoromban álmélkodva hallgattam a példabeszédet, ami­kor a kánai menyegzőn Jézus a vizet borrá változtatta. A na­pokban meg az jutott eszembe, hogy nem is olyan nagy csoda ez ahhoz képest, amit a megyei ta­nács kereskedelmi felügyelői ta­láltak legutóbbi ellenőrzésük so­rán, mert a nyíregyházi piac­­csarnoki bárban nem borrá, ha­nem konyakká változtatták a vizet, egy kisvárdai magánven­déglős pedig Karavánból főzte az Omnia kávét is. Nagyobb ételválaszték Szerencsére nemcsak ilyen „meredek” megállapításokat te­hettek azok a kereskedelmi ellen­őrök, akik a nyáron folyamatosan vizsgálták: milyen az ellátás szín­vonala azokon a helyeken, ahol sok idegen fordul meg, s mik akadályozzák az ellátást. A több mint 90 étteremre, presszóra, boltra, vállalati és szövetkezeti központra kiterjesztett vizsgálat az ellátás színvonaláról tulajdon­képpen kedvezőnek is nevezhető képet alkotott. Ezt nemcsak azért értékelhették így tapasztalataik rögzítésekor, mert általában emelkedett a forgalom, hanem azért is, mert hiányosságot csak ott tapasztaltak, ahol túl óvato­sak voltak a boltvezetők a meg­rendelések megtételekor. Előfordult persze, hogy olyan árut is találtak egy-egy boltban, aminek az eredetét nem sikerült tisztázni, vagy hogy továbbra sem tájékoztatják kellőképpen a vá­sárlókat a nyitvatartási időről, sok helyen a zöldségek, gyümöl­csök áráról és minőségéről, eset­leg nem mindenütt mondják meg, hogy felszámolták az üveg árát, s amikor a vendég visszateszi a pultra, nem kap érte egy vasat sem. De valamelyest megnyug­tató volt, hogy az üzletek egész­ségügyi kulturáltsága az előírá­soknak alapvetően megfelelt, és a vendéglátó, üzletek ételszolgálta­tása is igazodik az igényekhez. Képeslap csak raktárban ! Persze, ha valaki rendszeres vendége volt a sóstói strandnak, és sokszor nem kapott sört, hiá­ba mondják neki, hogy az ellá­tás kielégítő, mert amikor az el­lenőrök ott voltak, akkor éppen volt, s hiába mondják azt is, hogy a PIÉRT-nél két évre elegendő mennyiségű nyíregyházi képes­lap van, ha az itt nyaraló egyet sem talált belőle a trafikokban és a papírboltokban. Talán már nem is számít új­ságnak, hogy megint az áruk minőségével volt a legtöbb gond­ja az ellenőröknek. Hét üzletből vittek vizsgálatra kávét, pálinkát és hurkát, s ezek többsége nem felelt meg az előírt követelmé­nyeknek. A Csengeri ÁFÉSZ presszójában lejárt szavatosságú kávéból készítették a presszóká­vét, a kisvárdai magánvendéglős Karavánból főzte a kávét, de úgy adta, mintha Omniából főzte vol­na, almapálinkájában pedig lé­nyegesen magasabb volt a réztar­talom, mint a megengedett. A piaccsarnoki bárban a konyakot hígították, hogy többet értékesít­hessenek belőle, Baktalóránthá­­zán, a Fenyves csárdában pedig 628 üveg borsodi sör állított ki magáról bizonyítványt, azzal hogy üledékes, opálos volt, de nem is lehetett rajta különöseb­ben csodálkozni, mert rég lejárt a szavatossági ideje. Ková­t semmiből? Sajnos nincs javulás a fogyasz­tói érdekvédelem terén sem. Iga­zolja ezt, hogy a megtartott 74 próbavásárlás, próbafogyasztás és minőségvizsgálat során 32 felelős­­ségrevonást kellett alkalmazni, mert továbbra is rosszul mérnek és rosszul számolnak, s milyen a sors? — legtöbbször a vásárló pénztárcájának kárára. Mátészal­kán, a Hotel Szatmárban két adag fagylaltot vettek, de 20 de­ka helyett csak 14—14 dekát kap­tak az ellenőrök. A nyíregyházi Omnia szalonban az ellenőrzésig 26 kávét főztek, de a kávé meny­­nyisége azonos volt a nyitókész­lettel. A nagykállói presszóban­­min­denkit felelősségre kellett vonni, aki közreműködött a vendég ki­szolgálásában. A legsúlyosabb visszaélést a fehérgyarmati ha­lászati szövetkezetnél találták, ahol a HTSZ főkönyvelője az ége­tett szeszes italok haszonkulcsát január 1-től alaposan meg­emelte, s becslések alapján is 80 ezer forinttal csapták be azo­kat, akik pálinkát ittak náluk. A felelősségrevonás természe­tesen arányban áll a tapasztalt mulasztásokkal: hárman figyel­meztetést kaptak, hat dolgozó el­len munkahelye indít fegyelmi eljárást, öten helyszíni bírságot fizettek, tizenheten pedig pénz­bírságot­­, van olyan, aki nyolc­ezer forintot — fizet. Csak nehogy ezt is a vendége­ken hozzák majd be .. . Balogh József Arany­ I­irodalom Házasságkötésük ötve­nedik évfordulóját ünne­pelte szeptember 25-én Tímáron Szavicskó Mi­hály és felesége, Aszara Erzsébet. Az idős há­zaspárt, akik már a fel­­szabadulás előtt tagjai voltak a pártnak, lakóhe­lyükön köszöntötték a tí­­mári úttörők, KISZ-esek, valamint a pártalapszer­­vezet tagjai, míg egykori munkahelyük, a tímári termelőszövetkezet veze­tői ajándékokkal kedves­kedtek az ünnepelteknek. Kelet-Magyarország Zenei világnap Kodály centenáriumi ünnepségek­­ megyénkben Kodály születésének 100. évfordulójáról megyeszerte különböző eseményekkel em­lékeznek meg. Változatos programok előkészületei foly­nak Nyíregyházán és me­gyénk városaiban. Az ünnep­ségsorozat nyitányaként a Ze­nei Világnapon október 1-én Durkó Zsolt zeneszerző lesz a koncert vendége, amelyen Kodály-műveket is megszó­laltatnak az énekkarok. Hangversenysorozatot ad megyénkben a Honvéd Mű­vészegyüttes. „A haza fényre derül” — koncertjük mottója, amelyet Nyíregyházán októ­ber 12-én adnak elő és a nagykállói, nyírbátori és má­tészalkai közönség is hallhat­ja őket. Ugyancsak megye­szerte sor kerül Kodály­­hangversenyekre, amelyen Faragó Laura énekel, ifjabb Fasang Árpád zongorakísé­retével és id. Fasang Árpád közreműködésével. Novem­ber 27—28-án kétnapos Ko­­dály-emlékülésre kerül sor a tanárképző főiskolán. Az ülésszak első napját Kodály­­koncert követi majd, ame­lyen megyénk neves kórusai énekelnek, így a Vasvári gimnázium leánykara, a 4. számú Általános Iskola kó­rusa, az Ifjú zenebarátok kó­rusa, a Nyíregyházi vegyes kar, a Szabolcsi szimfonikus zenekar közreműködésével. Az ülésszakkal egy időben Kodály Zoltán Szabolcs me­gyei és nyíregyházi kapcso­latainak dokumentumait lát­hatjuk a Kodály-kiállításon. A színházban Kodály-emlék­­táblát avatnak, amely Ko­dály 1937-es színházban tar­tott előadását idézi. Ezenkí­vül a volt Kálvineum épüle­tében, valamint Kodály Sza­bolcs megyei útjainak fontos állomásain — így Nagykálló­­ban és Nagyecseden — is he­lyeznek el emléktáblát. Az „Igaz ez a szép” szo­cialista brigádvetélkedő Ko­dály és a népzene címmel emlékezik meg az évforduló­ról. Az iskolák Kodály mű­veltségi vetélkedőt szervez­nek diákjaiknak, amelyet a városi Kodály-vetélkedő kö­vet. A Kodály-év jegyében zajlik le az Éneklő ifjúság kórusmozgalom is, amely egyben fénypontja lesz a centenáriumi ünnepségek­nek. Bíró Éva FELEDÉKENYEK Keresztkérdés a végállomáson Szeptember 20-án Nyíregy­házán az egyik utas az autó­buszon felejtette táskáját. Háromszáz valahány forint volt benne. A becsületes meg­találó a végállomáson átad­ta a buszvezetőnek, ő meg a menetirányítónak. Egy óra sem telt el az esemény után, a tulajdonos érdeklődött a végállomáson, és néhány iga­zoló keresztkérdés után át­vehette elveszített táskáját. Egy fiatalember például munkaadójának, a nyíregy­házi nagyüzemnek a bélyeg­zőjét felejtette az ülésen. A végállomáson a menetirányí­tó egy tiszta papírra nyomta a bélyegzőt, nyomban telefo­nált és tíz perc sem telt el, az üzem főnöke a bélyegzőért küldött. Többen felejtik a buszon szemüvegüket, iga­zolványukat, gyári belépőjü­ket. Nemrég egy diák fiú ad­ta át a menetirányítónak azt az ottfelejtett táskát, amely­ben egy tömött pénztárca la­pult. A közelmúltban egy kazincbarcikai hölgy végállo­máson leadott retiküljében az igazolványok mellett 580 fo­rint is volt. Érthető, hogy pár óra múlva a hölgy boldogan dicsérte a becsületes szabol­csi embereket. Nem minden megtaláló egyforma. Rohanó életritmu­sunk közepette is vigyázzunk jobban holmijainkra. (n. t.) Masszírozta Ujjai között, fogásaitól szinte felfrissül és újjászületik az em­ber. Katona Illésné Czelura Má­ria tanult mesterséges gyógy­masszőr. Tizenkét éve simogatja, ütögeti, gyúrja a nyíregyházi városi fürdőbe járó vendégeket. Kezei közé kerülve kérdeztem meg, hogyan választotta ezt a pályát? — Nyíregyházán, a megyei kór­ház reumatológiai osztályán sze­reztem a gyakorlatot — mond­ja —. Itt halgattam a gyógy­­masszázsról előadásokat, majd dolgoztam a Lukács-fürdőben Budapesten, s a Fővárosi Fürdő­­igazgatóságon vizsgáztam. Köz­ben azonban a munka mellett a Kossuthban leérettségiztem — mert ez volt a feltétel, így vé­gezhettem a gyógymasszírozó­képzőn. — Szépnek tartja foglalkozá­sát? — Hivatásomnak tekintem. A gyógymasszázs elsősorban a reumatikus betegségben szenve­dőknek elengedhetetlen, de fontos az egészséges embernek is, hiszen jelentős mértékben befolyásolja a jó életműködést, felfrissít, így növeli a teljesítő­képességét is. A nyár holtszezon, a csúcs­­forgalom télen van. S ez most kezdődik ősszel, és eltart áprili­sig. Naponta egy 12 órás mű­szakban 25—30 embert masszíroz — ez felér egy fizikai munkás kiválóan elvégzett munkájával. Tizenkét év alatt sok ezer ven­dége volt. Dicsérte kezeit Básti Lajos színművész, Papp László, háromszoros olimpiai bajnok, a művész Bessenyei Ferenc és az énekesek közül Korda György, Koós János. — Kiket jó masszírozni? — A jó fizikumú embereket. Se sovány, se kövér ne legyen, mert fel kell lazítani ,az izmokat. Minden ember olyan, mint egy térkép, ki kell tapogatni, megér­zem még azt is, milyen reuma­tikus betegsége volt, melyik csi­golyával volt baj. Zónák szerint masszíroznak, ezt a szív irányában végzik. A gyógymasszírozás simogatással kezdődik, folytatódik lazítással, aztán a vibráció következik. Amikor az ember lelép a fek­helyről, úgy érzi, minden tagja újjászületett. Katona Illésné gyúrja az NYVSSC 'is 70 s­zakos­zt­ály a maik tagjait, eredményes úszónőinket, Ormos Editet, Kovács Ritát, le­galább 12 fiatal úszónkat. No, és néha a férjét is, aki gépkocsive­zető. — Ha látom, hogy fájlalja a derekát, e­lkapom — mondja —, jól ki­masszírozom, s megszűnik minden fájd­a­l­ma. Egyébként a gépkocsivezetőknek foglalkozási betegsége a derékfájás. Erre na­gyon jó a gyógymasszázs. Fokozatosan­ kedvelték meg a nyíregyháziak a masszírozást, ma már sokaknak külön prog­ram, amit Katona Illésné a für­dőben kollégájával, Krajecz And­rással végez — reggel 8-tól e­ste 6-ig. (f. k.) Papp Lacit, Bessenyeit, Kordát Tudománya a frissítés A masszőr és páciense. (Jávor László felvétele) 1982. szeptember 26. Házi bosszúságunk P­­PP11 Örülök a piaccsarnoknak. Elsősorban természetesen azért, mert notórius piacjá­ró vagyok, de természetesen az sem mellékes szempont, hogy a kistermelők, a vi­szonteladók, a kiskereskedők nem áznak, nem fáznak, s nyáron sem fonnyasztja a tűző nap portékáikat. De nem egészen ezért dicsérem, ha­nem azért, mert nemrég va­laki ledorongolt: ahelyett, hogy örülnék az új létesít­ménynek már legalább négy­szer pellengéreztem ki „Heti bosszúságunk” gyanánt. De most újból erre fanyalodtam. Hiába, piacra járás közben nem csupán a zöldséget, gyü­mölcsöt figyelem. Bosszant ugyanis, hogy szom­bati napokon sokadmagammal gyakran nem találunk par­kolóhelyet, pedig bőven van a környéken. Nem önmagá­ban ez a bosszúság tárgya, hanem a Búza tér Új utcára vezető részén látható, szép, nagy üres parkolóhely. So­káig nemigen értettem, miért e sok hely üresen, mikor más is félórát kóvályog, míg talál magának egy helyet. A rej­tély hamar megoldódott, a parkolóhely bejáratánál a két szép „P”-betűs tábla alatt ugyanis egy kis kiegészítő tábla is van: „Csak KPM-dolgozók részére.” Ettől még bemerészkedtem volna, ám a parkoló be volt lakatolva. Míg róttam az újabb köröket, azon töp­rengtem: vajon adott-e erre engedélyt a tanács, s ha igen, miért nem írták ki az enge­dély számát? Ha pedig enge­dély is van, miért nem lehet szombati napokra a tilalmat felfüggeszteni, amikor a pia­con nagy tömeg, a táblán fel­tüntetett dolgozóknak pedig szabad szombatja van? U. I.: Most pénteken neki­láttam megszámolni, hány parkolóhelyet zárnak le elő­lünk (húszat), s megpróbál­tam a lezárás okát is meg­tudni. Este megírtam ezt a jegyzetet, szombat reggel pe­dig nyitva találtam a parkolót. Persze a kettő között semmi­lyen összefüggést nem fedez­tem fel, csak azon csodálkoz­tam, hogy néha milyen köny­­nyen teljesülnek az ember apró vágyai... B. J. Mellesleg Vissza­­ forgattam az idő kerekét. Tettem ezt éjnek évadján, mi­vel az éjszaka ez volt a leg­fontosabb tennivalóm. Igaz, tegnap még gondoltam erre is, meg arra is, hogy mi mindent lehetne csinálni éjszaka, de aztán mégis amellett döntöt­tem: nekidűlök és visszafor­gatom az idő kerekét. Gondolom emiatt ma senki sem tart engem maradinak, avíttnak, kiváltképp pedig nem tart konzervatívnak. Tudniillik azt a bizonyos ke­reket én nem önszántamból, hanem nyilvános felszólításra forgattam vissza. Mint köztu­dott, a nyári időszámítás be­fejeztével ma, vasárnap óráink visszatérnek az eredeti közép­európai időszámításra. Ezért kellett hát megvárnom az éjfelet, sőt, amíg még egyet ütött az óra, hogy aztán a mutatót visszaparancsoljam a nullára. Mellesleg igazán jól jött ne­kem ez a mutatóállítás. Már napok óta nehezen alszom el, egyesek szerint a hosszúra nyúlt és túlságosan kánikulai hangulatban lévő vénasszo­nyok nyara okozta mindezt. Mások szerint az esőzóna kö­zeledte zavarta meg biológiai egyensúlyomat, ami által a szervezetem időzavarba ke­rült, és nem tudta, hogy mikor van éjjel és mikor van nappal. Ez az időzavar egyéb­ként is nagyon jellemző rám, lévén, hogy újabban semmi­re sem tudok elegendő időt szakítani. Mondom jól jött ez a plusz egy óra, így leg­alább végre kialudhattam magamat. Közép-európai ember lévén persze jól tudom, hogy ehhez az új időszámításhoz is mi­hamar hozzászokik a szerve­zetem és akkor közép-európai módon fogom majd nézni a plafont fél éjszakán át. De még ez volna a kisebb baj. Hanem ha igaz az a ki­szólás, miszerint az idő pénz, akkor azt is el kell hinnünk, hogy az időzavar egyúttal pénzzavar is. Nahát ez az, amitől én most­­, hogy az óraállítás nyomán egy kis időzavarba keveredtem —, fö­löttébb tartok. Tudniillik ná­lam már nagyon sokadika kezd lenni. Még szerencse, hogy másodika ezúttal vasár­napra esik, és ezért a szabad szombat előtti pénteken meg­kapjuk a borítékot. Persze addig még kell néhányat aludni, de a következő éjsza­kák már nem lesznek hosszab­bak egy órával. (angyal)

Next