Kelet-Magyarország, 1983. június (40. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-22 / 146. szám
2 Munkával a kellemes percekért Fehérgyarmaton, ezekben a napokban 2500 általános és középiskolás tanuló kezdte meg a szünidőt. Mind többen szeretnék, ha a két hónap szünidőből pénzkeresetre is futná. A szakmunkásképzősök és szakközépiskolások kötelező gyakorlatokon vesznek részt, s minden középfokú iskolából indulnak csoportok az építőtáborokba. A Zalka gimnázium és a szakközép 10— 10, valamint a szakmunkásképző 30 fiú tanulója Makón, 20—20 leány Lengyeltótiban, s 80 középiskolás fiú és leány Bodakajtorban öregbítheti szűkebb pátriánk jó hírét. Idén is bekapcsolódnak a gyümölcsszedésbe az 1. sz. általános iskola úttörői, Bodakajtorban. Jut idő pihenésre is. Már 19-én elindult két úttörőcsapatból Fonyódligetre közel 100 úttörő. Az NDK-ba az ipari szakmunkásképzőből 8 KISZ-es jut el ez évben, míg a Petőfi Sándor közgazdasági szakközépiskolából hárman Bulgáriába utazhatnak. Az ifjú városok 5. találkozójának színhelye ezúttal Érd lesz. Augusztus végén több, mint 30 fiatal képviseli majd városunkat. Mint ahogy korábban hírt adtunk róla, a két középiskolából, az 1. sz. általános iskolából mintegy 200 fiatal az NDK-ban vesz részt gyümölcsszedésben. Természetesen itthon is szeretnének pénzt keresni a fiatalok. A tanácsi illetékeshez a diákok nyári foglalkoztatásával kapcsolatosan négy gazdálkodó egység juttatott el kérelmet. A költségvetési üzem 12 fiúnak, s 8 lánynak ajánl teljesítménybéres segédmunkát július elejétől, augusztus végéig. Az asztalos- és vasipari szövetkezet már június 20-tól 9—11 forintos órabérben vár 10 fiút és 5 leányt segédmunkára, augusztus végéig. A MEZŐGÉP egy hónapra alkalmaz 3 fiút és 3 leányt kisegítőként, 9—10 forintos órabérrel. A rozsályi tsz 5 segédmunkára alkalmas fiút vár. A jelzett igények alapján 30 fiúnak, s 16 leánynak nyílik alkalma így elhelyezkedni A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a hozzátartozók, dolgozni akaró gyerekeinek általában „találnak” alkalmas lehetőséget. (m. k.) Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS Kelet-Magyarország Pásztor István rendőr őrnagy, dr. Nemesné dr. Fekete Gabriella, a járásbíróság elnöke, Tukacs KISZ munkatársa, Erdélyi Gyula, gimnazista és Nemes Gabriella tekercselő. (Molnár-fotó) Imre, a városi járási a megítélés ellentmondásai Munkáslány, járásbíró, rendőrkapitány, KISZ-munkatárs, gimnazista. Ők beszélgető partnereim. Sok oldalról vizsgálódhatunk hát. Mondhatnánk: belülről. Hisz’ nemcsak a kimondottan ifjúság fiatal, de annak számít a bíró és a rendőr is. Kezdjem azzal, amit Pásztor István városi-járási kapitány mond: — A járásban és a városban a bűnözési arány jobb, mint más vidékeiken. A fiatalok sem rosszabbak, mint másutt. Sőt A kis település, a kis város olyan közeg, amely eleve visszatart a rossztól, hiszen mindenki ismer mindenkit. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek zavaró dolgok. Az oktalan rongálással itt is találkozunk, vannak betörések, garázdaságok, az ital hatása alatt elkövetett rendbontások. De — és ez újabb visszatartó tényező — szinte mindenre azonnal fény is derül. A család felelőssége — Hadd induljak ki a saját területemről — mondja dr. Nemesné dr. Fekete Gabriella, a járásbíróság elnöke — a válóperek világából. Ha valahol, akkor itt tetten érhető a felelőtlenség. Pár hét, jobb esetben pár hónap múltán jönnek a fiatalok, bontsuk fel a házasságot Az okok nevetségesek. De egy kiderül belőlük: a felelőtlenség. Hogy miért ezzel folytatom? Mert az biztos, hogy az a fiatal, aki otthonról nem hozott magával felelősséget, komolyságot, akit nem tettek sose próbára az életben, aki mindent készen kapott, az képtelen arra, hogy párkapcsolatban megállja a helyét. — A bírónőnek igaza van — veszi át a szót Tukacs Imre, a KISZ munkatársa —, mégpedig azért, mert a fiatalok körében a legnagyobb probléma, már a családalapítás előtt is az, amit felsorolt. A diák és a munkásfiatal számolatlanul kapja otthon a pénzt, a munkát, annak nehezét nem ismeri meg, agyonpátyolgatják, ügyeit takargatják, oktalanul is védik, így aztán ami feltűnik a sok jó mellett, a fiatalokban nem alakul ki eléggé a kötelességérzet, a felelősség. — Hadd tromfoljak rá erre — vág közbe Erdélyi Gyula, a Zalka Máté Gimnázium tanulója —sikk sokaknál úgy fogalmazni: életcélom, kevés munkával sokat keresni. A munka tisztessége ritkán kap elismerést a diákok körében, de gondolom, máshol sincs ez másként. — A mi üzemünk még fiatal, de ott is látom — így Nemes Gabriella tekercselő —, hogy van olyan szemlélet, miként lehet átverni valakit, hogyan lehet a munka nehezét megúszni. Hadd tegyem hozzá, sokszor ez szóban nyilvánul meg, ha tenni kell, megcsinálja az is a dolgát, aki szájait. De kérdem én: miért kell lebecsülően szólni a munkáról? Honnan a példák? — Főleg a fizikai munkáról — egészíti ki az eddigiet két Pásztor őrnagy. — És ebből következik, hogy aki nem ismeri az értékteremtés szépségét és nehézségét, az úgy is viszonyul a világhoz. A társadalmi tulajdon rongálója, a szülőkéből költekező, a könnyű megoldásokat kereső — s a könnyebb gyakorta nem tisztességes! — azok közül kerül ki, akik sose kényszerültek erőfeszítéseket tenni. Igaz, nem ők a többség, de szembetűnőek. — És mindehhez jön az alkohol — mondják egyszerre többen is — ami sajnos szintén sikk. Iszik a bejáró, amiig buszra vár, de sörözni megy a fiatal munkás műszak után, divat a sörivási vetélkedő, isznak ballagás előtt és után. De látják, hogy iszik a család is. Olvasmányok, filmek, televíziós játékok, otthoni példák, a barátok és cimborák, a rossz társasági szokások mind-mind azt sugallják, hogy gyorsan anyagiakhoz jutni, mindenre üríteni egy pohárral. Sajnos, ez nem múlik el nyom nélkül, és ami még szomorúbb: a társadalmi megítélés sem szigorú. Akad felmentés, s ha a gyermeket, a fiatalt valaki bünteti, sokszor éppen a szülő háborodik fel a legjobban. — Azt hiszem, most már látja, miért kezdtem a válóperekkel — így dr. Nemesné —, s miért ebből indultam ki. Egy felelőtlen fiatalkor egyenesen magával hozza, hogy a házasság is felelőtlen, előre bukásra ítélt. De mi lesz akkor későibb? Én hiszem, hogy nálunk a család döntő tényezője a társadalomnak. Nem egyszerűen arról van tehát szó, hogy a fiatal bohó, felelőtlen, hanem arról, hogy a jövő családja kerülhet veszélybe. Tukacs, Erdélyi és Nemes Gabriella magyarázzák: — A gyarmati fiatalok között akadnak, akik valóban bandába verődnek. Igen kevesen. Elszigetelhető társaság. Hatnak azok is, akik hétvégeken hazajárnak, s „játszák a Janit”. Nem sokáig, túl jól ismerik őket. De az igazi gond azokkal van, akik talán sose jutnak el a bűncselekményig, se a szabálysértésig, mégis, nagyon rontják a fiatalok hírét, becsületét. Azokról van szó, akik sose tanulják meg: jó megítélésük csak a munka alapján lehetséges. — A gond nemcsak a miénk — így Pásztor István — tudjuk, másutt is vannak hasonló problémák. De én hiszek abban, hogy ezen a tájon, ahol mindig csak a kemény munkának volt tisztelete, sikere és becsülete, itt tudunk hatni. Itt is segít, hogy városunk kicsi. A helyes közvéleménynek, közmegítélésnek hatalmas nevelő szerepe van. Együttes erővel — Az anyagilag megerősödött családban a tudati fejlődés lemaradt — magyarázza dr. Nemesné — így elsősorban ott kell rendet teremteni. Talán rögeszmének tűnik, de szerintem minden ott dől el. Csak ezután beszélhetünk az iskola, az ifjúsági szervezet szerepéről. — Tény — mondja Tukacs — amíg mi nem tudunk megfelelő alkalmakat, helyeket, lehetőségeket teremteni a fiataloknak, mindenki ott keresi az időtöltést, ahol tudja. Étterem és kocsma mindig van nyitva, mi nem tudunk sajnos egész nap nyitva tartó, jó és vonzó helyet kínálni. — Az én családi életem is csaknem azon ment tönkre — vall Nemes Gabriella, — hogy férjem olyan társaságba járt, amely mássá tette. Nehéz harcban szereztem vissza. Nagyon rossz, hogy a könnyelműt mindig felmenti a társadalom. — Diákváros lettünk — mondja Erdélyi — és sajnos nem mindig a jó oldalunkról ismernek. A cigaretta, a presszós italozás nem szokatlan körünkben. Lehet, hogy ez ma külsődleges póz, de később már szokás, s a végén magatartás. Ezért félek tőle... MONDJÁK: GYARMATON IS VANNAK „CSÖVESEK”. MULATSÁGOS, INKÁBB SZÁNALMAS FIGURÁK. NEM IS ÜGY, MONDJÁK: A VÁROSBAN VANNAK GARÁZDÁK. NEM SOKÁIG, HAMAR LEBUKNAK. DE AZT IS TUDJUK: TÖBBEN VANNAK A RENDESEK, AKIK KÖZÖTT OTT ÉLNEK ÉS HATNAK A KÖNNYELMŰEK, A MUNKÁT NEM KEDVELŐK, AZ OTTHON NEM NEVELTEK. SAJNOS NEHEZEN NEVELHETŐEN, ALIG VÁLTOZTATHATÓAN. ÜGYÜK NEM RENDŐRSÉGI, NEM BÍRÓSÁGI. ÜGYÜK MÉGIS MINDANYNYIÓKÉ. CSALÁDÉ, TÁRSADALOMÉ. FIGYELJÜNK RÁJUK. CSAK DICSÉRNI LEHET FEHÉRGYARMATON A MUNKÁSFIATALOKAT, AZ ISKOLÁSOKAT, AZ INTÉZMÉNYEKBEN DOLGOZÓKAT. TUDÁSUK, TERMELÉSI SIKERÜK MESSZEHANGZÓN HIRDETI: A TÁVOLI VÁROSBAN ALKOTÓ ifjúság él, de Érdemes mélyebbre is ásni, mi zavarja a képet, miből erednek 1983. június 22. Felelősei s ajnos, ami rossz, az hamar szembetűnik. Száz jó között is az egy rossz kelt figyelmet, éppen azért, mert viselkedése, magatartása kirí a normális közül. Rossz gyakorlat, amikor egy-egy ilyen jelenségből általánosítás születik. Márpedig fiataljaink megítélésekor gyakori ez a módszer. Tegyük hozzá: rossz módszer. Nézzük a példát: fehérgyarmati üzemekből sorra-rendre jelentjük: termelési sikerek születnek, exportra megy a termék, újítások készülnek. A munkások zöme: fiatal. Az iskolák tanulói versenyeken szereznek kimagasló helyeket. Az egyetemi felvételi arány igen jó. Események, rendezvények során dicsérik a fehérgyarmati diákot. A közigazgatásban, az intézményeknél igen sok fiatal biztosítja a napi feladatok jó megoldását. Vagyis a többség teszi a dolgát, nem is rosszul. Hogy most mégis helyt kell adni az aggódásnak? Természetes, hiszen az a néhány rossz példa, melyet ismerünk, hathat. Az a rossz magatartási forma, amely tapasztalható, kihathat a jövőre. Sajnos, a rossz példák követőkre találnak, s ha időben nem száll sorompóba család, iskola, ifjúsági szervezet, akkor a ma elszigetelt könnyelműség, felelőtlenség, munkát lebecsülő magatartás, bomlasztó erővé válhat A felnőtt társadalom felelőssége óriási. Az italozás, a könnyű pénzszerzés divatja, a családi életet könnyelműen felrúgás, a bűnben cinkosság példa lehet a ma felnövő, kellő kritikával nem rendelkező, tapasztalatlan fiatal előtt. Ezért kell szólni róla, ébresztgetve a lelkiismeretet. Mert a jövő attól függ, sikerül-e olyan nemzedéket alakítani, amely komolyan veszi, hogy társadalmunk a munka társadalma. Amelyik tudja, hogy csak a tisztesség az igazi mérce. Amelyik megérti: értéke annak van, amiért megdolgozik. Súlyos hiba lenne, ha elmennénk a negatív jelenségek, beidegződések, szokások mellett. Nincs rosszabb, mint a közömbösség. Az arra várás, hogy majd kiforogja magát a világ. A ma felnőttje, a ma szülője, nevelője felelős. A holnap felnőtt nemzedékéért is. " TÖBB, MINT FÉLEZREM Önként a biztonságért Fehérgyarmat város és járás területén közel 600 önkéntes rendőr segíti a megelőző, felvilágosító, ellenőrző munkát. Negyvenkilenc településen 58 csoport működik. A három közlekedési csoportban 33, a szatmárcsekei és tunyogmatolcsi cigánytelepi csoportokban 5—5, míg a szatmárcsekei női csoportokban 13 önkéntes rendőr tevékenykedik. A propagandamunkát segíti a 8 nevelőből álló pedagóguscsoport. A többiek a közrendvédelmi csoportokban végzik feladatukat. A szolgálat havi 16 óra. Esetenként szakmai képzésekre is sor kerül. Egy évben erre 3 napot ad a munkahely. Mind gyakoribb, hogy a szolgálat idejére, ha az nem oldható meg másként csak részben munkaidő alatt, átlagbért kapnak. Eredményes a tevékenységük. Ez évben 13 személyt állítottak elő. Elfogtak 3 körözött személyt, s 4 embert értek tetten bűncselekmény elkövetése közben. Természetesen társadalmi munka a szolgálat. Az elmúlt esztendőkben mégis egy-egy alkalommal, a legjobbak munkáját sikerült méltányolni. 1982-ben 226 önkéntes rendőr közel 100 ezer forint jutalmat kapott. Hatvanöten a Szolgálatért kitüntető jelvény 5—10—15—20 éves fokozatát kapták. Ez év március 26-án a fehérgyarmati művelődési központ nagytermében 168 önkéntes rendőr mintegy 75 ezer forint jutalmat kapott. A helyi tanácsos évente egy-egy alkalommal beszámoltatják a körzeti megbízottat, s több helyen jegyzőkönyvileg dicsérték meg az önkéntes rendőri csoportot. A gazdálkodó szervek is egyre jobban élnek dolgozóik fontos társadalmi munkájának minősítésével, amit a különböző anyagi és erkölcsi elismerések jeleznek. SzínS ellenőrzésen