Kelet, 1881. június (11. évfolyam, 123-145. szám)

1881-06-03 / 125. szám

/ A „KKuKf elčífJxstéal dija: Vidékre poétán vagy helyben házhoz hordva Egéas évre.............................................16 frt. Fél évre..................................................8 „ Negyedévre ......................................................4 ^ Egy hóra helyben...........................................1 frt 60 kr Egyes számára 6 kr. Megjelenik a „Kelet“ mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás : főtér 12-ik szám. Xášitatoli fMm mooca.KEI Tizenegyedik évfolyam. 125. szám POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, 1881. AZT HISZEM, ELÉG EBBŐL ENNYI! (T.) Egyik habaréki lap úgy tünteti föl a kassai és budapesti esküdtszék felmentő ítéletét, melyet t. i. a közös hadsereget bántalmazó czikkek íróinak javára hozott, mintha azok az esküdt urak a kormány iránti ellenszenvből indultak volna ki. Ez is egyike azon argumentumoknak, milyenekkel az ellenzék élni szokott, kivált, ha másra akarja tolni saját bűnét. Igenis, az esküdtszékek felmentették a hadsereget bántalmazó hírlapírókat azért, mert az ellenzéki sajtó egész erejével azon volt, hogy a polgárság és hadsereg közt gyűlöletet ébresszen , hát most gyümölcseit aratja. Megvallom, hogy ez aratásbani örömet igen korainak látom, s a magyar sajtónak az a része, melynek ez aratásban kedve telik, nagyon jól teszi, ha diadalával nem dicsekszik. A katonai törvényszék például elítélte Rosztov és Dienstl hadnagyokat elég szigorúan, mert hivatalvesztés és börtön együttvéve, azt hiszem, elég szigorú büntetés, ámde enyhítette e büntetést kegyelem útján, — mert a sajtó ama bizonyos része folytonosan bántalmazta a hadsereget, s folytonosan a múltról beszélvén, oly deliriumba delejezte magát, mintha a halottakkal beszélne akkor, mikor az élőkre néz, és a múltat látná maga előtt a jelen helyett. Ámde még a múltra nézve is igen furcsa volt ez a delirium, mert amíg Karaffákat, Haynaukat és Hurbánokat látott, hát nem látott Damjanicsokat, Knezicheket, Kis Ernőket, Ihász Dánieleket, Klapkákat, Guyonokat, Pöltenbergeket stb., kik szintén e hadseregből kerültek ki. Nem látta gróf Széchenyi Istvánt, ki huszár kapitányi egyenruhát viselt, mikor a magyar akadémiát megalapította, és nem látta jeleseink százait és ezreit: a Simonyiakat, Nádasdyakat, Gvadányiakat, stb., kik ugyanazon hadsereg sorai közt szereztek dicső neveket a magyar hősiességnek és becsületnek; nem látta azon jeleseink százait és ezreit, kiknél bizonynyal dobog a szív oly nemesen, mint czikkírónál, s kik bizonynyal lennének hősök, ha a haza úgy kívánná. Hát mondom, furcsa delirium az olyan, mely az egész hadsereget a Caraffa és Hurbán becsületével traktálta, s izgatta a nemzetet kivétel nélkül mindazok ellen, kikért a gyász pedig honfigyász, s kik ma értünk élnek azért, hogy ha kell, hát értünk haljanak meg! Nem tétetett semmi kivétel a „portepé“—régi és mostani viselői közt,— a régiek emléke és mostaniak hazafisága közt; egyszerre a bitangság bélyegével bélyegezetten láttuk nemzetünk egykori s talán leendő büszkeségeit, meggondolatlanul megbecstelenittetve az árvák apáit, /kik a hon védelmében hulltak el és az élő szülők azon élő gyermekeit, kik minden pillanatban készek vérüket ontani a hazáért. Elhiszem én, hogy ama czikkek csak meggondolatlanul lettek igy írva, s hogy az iró nem úgy gondolkozott, mint a mint irt, ámde a czikkek igy hangzanak, az egész hadsereg jelenje és múltja, egyenként úgy, mint összevéve oda van vetve a nemzet gyűlöletének; a miért, hogy nem önálló hadsereg! A kik benne szolgáltak és a kik benne szolgálnak, gazok, hazaárulók és gyilkosok, mert nem oly hadseregben szolgálnak, mely magát a függetlenségi vádak által forradalomra hagyná felhasználni. És az esküdtszékek ezekben a czikkekben büntetésre méltó bűnöket nem találnak ! Hát legyen az ő hazafiságuk szerint, legyen igazuk, azt kívánom , hogy ezen felmentésük által a magyar nemzetnek használtak, mert akkor nemcsak hazafias tettet követtek el, hanem még emberit is, mert oly egyént vontak el a büntetés alól, ki ama büntetést nem érdemelte volna meg. . .. A hadsereget pedig nyugtassa meg az, hogy a Rosztov és Dinsztl hadnagyok elitéltetése által meg van hazudtolva mindazon rágalom, mely a volt és jelen hadsereg egyeseinek bűneiért az egész volt és az egész jelen hadsereg fejére hullt, ez a megsértett nagy fegyveres erő akkor fogja megmutatni igazi méltóságát, ha oly egyének káromkodására, kiket habár felmentett is az esküdtszék, — de kikre a nemzet értelmes része mit sem ád — megvetéssel fog tekinteni. Az újságíró urak pedig ne bízzák el magukat, mert annyit mondhatok, hogy a budapesti és kassai esküdtszék ítélete a hírlapirodalmat nem megvédte, hanem kiadta! A Rosztov és Dinsztel hadnagyok elitéltetése megelőzte az esküdtszéki tárgyalásokat, s a nemzet polgári része a katonai bíróság ítéletével meg lehet elégedve. ... Hanem ezután a hecz után lássa be az összes magyar journalistika kivétel nélkül, hogy a heczczet tovább folytatni észszerű dolog nem lenne; elégedjenek meg azzal az eredménnyel, amit elértek; ne szítsák a gyűlöletet tovább, mert hiszen azt úgy sem tehetik, de soha sem is tehették hazafiságból!.. . „Post folia cadunt arbores!“ Kisebb dolgok után a nagyobbak szoktak következni !.. . KOLOZSVÁR, 1881. jun. 2. A szélbali lapok filUértő károgást csapnak a „Kelet“-nek a budapesti esküdtszéki Ítéletről hozott czikke miatt. Az „Ellenzék“ben valami Botond, a „Függetlenség“-ben pedig „A sárga fekete tollak“ czimű czikkben, úgy látszik, a szerkesztő hadonázik ellenünk. Hogy meg vagyunk fizetve a véleménynyilvánításban, ez természetesen az okoskodás alaptétele. — Hogy minden lélek meg van fizetve Magyarországon, aki va banque-politikusainkkal szemben 1867 nagyszabású alkotásait védelmezi, az már magától értődik, hogy az „Ellenzék“ szerint egy ember sem becsületes, aki Irányinak valamelyik beszédét nem kedveli, az is bevégzett tény, valamint ép úgy, mint mi, a budapesti esküdtszék is meg lett volna fizetve, ha a hivatásának magaslatára emelkedve nem a szélbali politika, hanem a pártatlan igazság szempontjából hoz ítéletet, e felett sincs mit kételkedni. Programmja ez már a pártnak, melynek se embere, se istene, ha saját csalhatatlan véleményével szembe szállani mer valaki. Szokni kell ehez, mint annak, aki az emberevők közé lép, a fogvicsorgatáshoz. Az „Ellenzék“ ben annak a „fütykös“, „botond“, vagy miféle urnak az ellen van kifogása, hogy miért „ostorozzuk a közvéleményt“, mikor az egyetemi polgárság is megégette a „Kelet“et ; s aztán a mint illik, megtanítván bennünket hazafiságra, hosszulére eresztett okoskodással kifukad oda, hogy a bűn csak „bizonyos esetben“ és „bizonyos személlyel“ szemben bűn, minthogy pedig a közös hadsereg olyan eset és olyan személy, amely ellen nem lehet vétkezni, a budapesti esküdtszék joggal mentette fel Verhovayt. Nó hát viszonzás fejében tanuljon tőlünk is valamit „bot“ Uram! Először azt, hogy a világhistoria tanúsága szerint fanatikus emberek rendszerint az igazságot égették meg, mert az esett nekik legkeservesebben. Mi pedig nagyon sajnáljuk, hogy az igaznak kimondásával néhány egyetemi hallgatónak erre az időtöltésre alkalmat adtunk, mert ők aztán azon okból is illumináltak Bartha Miklós urnak a „Kelet“ tel, mert annak szerkesztősége, nem azon napra, hanem a következő napra ígérte egy bizonyos czikknek közreadását, s így megfosztottak bennünket azon élvezettől, hogy ezen autodafé komolyságával dicsekedhessünk. Másodszor tanulja meg a deáki stylgyakorlatokat próbálgató „bot“ uram, hogy oly párthoz, amely többségének orgánuma „a szebeni oláh politikus“-oknak szövetséget ajánl, nem járunk sem a magyarosságból, sem a hazafiságból leczkére. Harmadszor tanulja meg, hogy sem az egyetemi polgárság egy része, sem a 12 budapesti esküdt, sem a szélbal nem képvisel közvéleményt, és ha — amitől annyi istenverése után az ég óvja meg a hazát — e badar vélemények közvéleménnyé válnának, akkor is lesz, mint volt már tizenegy évig, a „Kelet“-nek elég erkölcsi bátorsága bárkinek és bármikor az önérzet teljes súlyával szemébe mondani jó meggyőződését. Miután pedig „bot“ az észjogról is beszél, holott sejteni sem látszik, hogy az „ész“ és „jog“ mire jó, tanulja meg, hogy magyar törvények szerint, aki e földre tette lábát, személyválogatás nélkül jogot nyert rá, hogy igazságot nyerjen. S amint Nagy Lajos óta atyáért nem büntetnek gyermeket, ép úgy nem szabad hivatalnokot hivatalnoktársáért, szerkesztőt szerkesztőért, katonát katonáért büntetni. Lám Verhovay őszintébb. Mit neki jog és igazság. Nyíltan bevallja, hogy az esküdtszék a szélbal politikai szolgálatában állott, s „ítélete azt jelenti, hogy a nemzetnek nem kell osztrákmagyarnak keresztelt idegen hadsereg.“ Tehát minden bíróságnak politizálni kell. Mintha csak azt a tanácsot adnák az urak a kormánynak: perzseltess fel a „Kelet“ módjára minden szélbali lapot és politikai szempontból pártállás szerint méresd bíróságaid utján az igazságot. A kormánynak meg is volna a hatalma hozzá, s nem is ártana saját fegyvereikkel leczkéztetni meg a jogegyenlőség és demokratia ezen álapostolait. Csakhogy a kormánypárt úgy látszik megtartotta még a joghoz az eszét is. Hirdetési dijak. Egy négyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdíj minden ^detés után 80 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetéseket fölvesznek: Bé osben : Oppelik Alajos Stadt Stubenbastei Nr. 2. (Eekhau) der Wollzeile 36.) Haasenstein et Vogler (Wallflischgasse 10 Bnd. Messe Publicistische Burean. Budapesten: Haasenste. és Vogler hirdetés közv. irodája. Goldberger A hirdetések fevételi irodája Budapesten Szervitatér 3. sz. gázmond sora után 26 krajczár fizetendő. Kolozsvár, péntek, junius 3 Elnöki zárjelentés az 1878. évi október hó 17-ik napjára összehívott 1878—81-ik országgyűlés 3-ik ülésszakáról és végre összevonva az egész országgyűlés eredményéről. Ő Felsége az 1878. évi október hó 20-ik napján, a budai magyar királyi váriakban ünnepélyesen megnyitott, s ugyanott ma 11 órakor berekesztendő jelen országgyűlés ezen utolsó, illetőleg harmadik ülésszakát 1880 évi junius hó 18-án kelt királyi leiratával a múlt évi september hó 25-ik napjára hívta össze. Ugyanezen hó 2- án tartott 287-ik ülésben az alelnökök, jegyzők s a háznagynak a házszabályok 26. § a értelmében tett megválasztása után elnök a képviselőházat a szabályok értelmében újra megalakultnak jelentette ki. Az igazolt képviselők száma ekkor 445 volt, s így csupán két képviselői állás volt betöltetlen, ezek közült 1 a nyári szünidő alatt a Horvát-Slavon országgyűlés egyik küldöttjének Zágrábban történt lemondása folytán, 1 pedig Zala megye nagykanizsai választókerülete képviselőjének a haza közsajnálatára és nagy veszteségére történt elhunyta által jött üresedésbe. A képviselők száma ezen ülésszakban időközönként szintén folytonosan változott, a közbejött halálozások, lemondások és új választások által, ugyanis: a) a halál elragadott sorainkból 8 képviselőtársunkat, név szerint: Csengery Antal Zalamegye-nagykanizsai, Jeney József maros tordamegye marosvásárhelyi, Márkus István vasmegyesárvári, Kossuth Mihály zemplénmegye nagymihályi, Fabriczius Károly nagyküküllőmegye segesvári, Orosz Mihály borsodmegye-mezőcsáthi, Gorove István temesmegye-orczifalva választókerületi és Katkícs Ignáca Horvát-Slavon országgyűlési képviselőket; b) Lemondás folytán megszűnt képviselőtársunk lenni 9, u. m.; Prepeliczey Gyula Temesmegye csákóval, Ormay Károly Krassómegye szászkai, Máriássy Sándor Szepesmegye lőcsei, b. Simonyi Lajos Biharmegye nagyszalontai, Ajkay Gyula Vasmegye kisczeli, Schmausz Endre Bács-Bodrogmegye apatini, Miklós István Somogymegye tabi választókerülete és Mrazovics Mátyás, valamint gróf Vojkfy János horvátszlavón országgyűlési volt képviselők. c) Uj választás által ellenben képviselőtársunk lett 18. u. m., Prónay József Borsodmegye mezőkövendi, Justh György Turóczmegye sztubnai, Unger Alajos Zalamegye nagykanizsai, Wodianer Béla Temesmegye csákóval, Palik- Ucsevny Feodor Krassómegye szászkai, Engelmayer József Szepesmegye lőcsei, b. Kemény Domokos Maros-Tordamegye marosvásárhelyi, Bezerédj Dénes Vasmegye sárvári, Fónagy László Biharmegye nagyszalontai, Békássy Gyula Vasmegye kisczelli, Matlekovics Sándor Bácsmegye apatini, Balogh Géza Zemplénmegye nagymihályi, Fekete Lajos Somogymegye tabi, Dániel Márton Nagy-Küküllőmegye segesvári, Farkas Károly Borsodmegye m.-csáthi választókerületi, végre Bartalovics Iván, Josipovics István és Popovics István horvát-szlavon országgyűlési képviselők. A 447 tagból álló képviselőháznak e pillanatban ismét 445 igazolt tagja van, mert a lemondott gróf Vojkfy János helyett a horvátszlavón országgyűlés új képviselőjét még eddig nem választotta meg. Gorove István képviselőtársunknak tegnap közbejött elhunyta folytán pedig Temes megye orczifalvi választókerülete képviselve már nincs. Ezen ülésszakban egy képviselőválasztás sem támadtatott meg az ellenfél részéről kérvénnyel, valamint az igazoló állandó bizottság egyet sem talált beltartalmára avagy kiállítására nézve kifogás alá vehetőnek. A képviselőház alakulása után, elnök az országgyűlési tanácskozásokat előkészítő 1—9. számmal megkülönböztetett osztályokba a képviselőház tagjait a szabályok 98. §-a értelmében besorolta ezen ülésszakra, a ház pedig a következő 12 állandó bizottságot, u. m. az igazságügyi, a pénzügyi, a közlekedésügyi, a közoktatásügyi, a kérvény, a gazdasági, a naplóbiráló, a véderői, a könyvtári, a mentelmi, a számvizsgáló, a zárszámadásvizsgáló, valamint 4 külön tárgyú időszaki bizottságot, u. m.: a közgazdasági, a közigazgatási, az alapok és alapítványok jogi természetét megvizsgáló, végre a nemzeti múzeum ügyeit megvizsgáló bizottságokat megválasztotta. Ezen kívül a főrendiházzal együtt kiküldött három országos, u. m.: a közösügyi, a Horvát-Szlavon országokkal közigazgatásilag egyesítendő Horvát-Szlavon határőrvidék országgyűlési képviseltetését megállapító, végre legközelebb, Rudolf cs. és kir. trónörökös ő fenségének Stefánia belga királyleány ő fenségével történt egybekelése nászünnepén tisztelgő bizottságba saját tagjait megválasztotta. E szerint az országgyűlés mindhárom ülésszakára az országgyűlés elején már megválasztva lett 11 saját kebelbeli, u. m.: az igazoló állandó, az I—IX. bíráló, az összeférhetlenségi, továbbá 2 országos, u. m. : a függő államadósságokat ellenőrző, a Deák Ferencz síremlékét létesítő bizottságoknak beszámításával 27 saját kebelbéli és 5 országos, összesen 32 bizottságban voltak hivatva a képviselőház tagjai törvényhozási működésöket gyakorolni, az országos üléseken kívül, melyeknek száma ezen ülésszakban 127, az azokban hozott határozatok száma pedig 1794. Ezen bizottsági, valamint az országos ülésekben kifejtett összműködés eredménye, összevonva a tárgyak minősége és mennyisége szerint, a jelen ülésszakban következő: 1. Királyi leirat a háznak bemutattatott. Egyike ezeknek a közösügyi bizottság tagjainak megválasztása által intéztetett el, a másik hódoló tisztelettel tudomásul vétetett. 2. Átirat Horvát-Szlavon országgyűlés elnökétől érkezett 4, a múlt ülésszakok elsejéről fenmaradt még 1. Tudomásul szolgált 4, függőben maradt 1. 3. Interpelláció a miniszerekhez intéztetett 69, a múlt ülésszakokról fenmaradt 11. Elintéztetett a kormány válaszainak tudomásul vételével 58, válasz nélkül függőben maradt 22. 4. Indítvány és határozati javaslat a módosítványokon kívül beadott 47 a múlt ülésszakok elsejéről fenmaradt 1. Elintéztetett 47, függőben maradt 1 5. Törvényjavaslat beterjesztetett 75, az előbbi két ülésszakról fenmaradt 67. Szentesítve kihirdettetett 75. Szentesítés végett felterjesztve maradt 1. Visszavonatott 1, függőben maradt 15, melyek alább szakminiszteriumonkint vannak felsorolva. 6. Ministeri és egyéb előterjesztés benyujtatott 15, a múlt ülésszakokról fenmaradt 6. Elintéztetett 12, függőben maradt 9, ezek szintén felsoroltatnak alább. 7. Főrendiház átküldetett üzeneteinek száma 87. Elintéztetett mind a 87. 8 Mentelmi ügy hat képviselő ellen beadatott 11. Elintéztetett ezek közül 7 a mentelmi jog felfüggesztésével 4 pedig a mentelmi jog fenntartásával. 9. Összeférhetlenségi eset felmerült 3. Ezek közül 1 gr. Vojkfy János lemondása folytán tárgytalanná vált. 1 a bizottság felmentő ítélete által intéztetett el, 1 tárgyalható nem volt a bizottság által. 10. Jelentés a bizottságok részéről tétetett 175 a múlt ülésszakokról függőben maradt 74. Elintéztetett 178, függőben maradt 71, melyet alább a függőben maradt törvényjavaslatoknál, mint arra vonatkozó soroltatik fel. 11. Kérvény az elnök által bemutattatott 489, az előbbi ülésszaktól függőben volt 19. Elintéztetett 497, függőben van még 11 ezeket a ház a jövő országgyűlés elé terjeszteni határozta. 12. Személyváltozások egyedül a bizottságok kebelében fordultak elő s azok az időkint történt halálozás vagy lemondás által szükségessé vált új tagok megválasztására szorító komák. Ezen utolsó ülésszak törvényhozási eredménye csoportosítva a kormányzati szakok szerint a következő: 1. A miniszterelnök beadott 5 törvényjavaslatot, az előbbi ülésszakból fügőben maradt 1. Szentesítve kihirdettetett mind a 6. u. m . 1. „az állami számvevőszék belszervezetéről, ügykezeléséről és az államadósságok ellenőrizésére vonatkozó hatásköréről.“ 2 „a fővárosi közmunkák tanácsának a sugárút és nagy körút kiépítésére az 1870/ 10. t. sz. alapján felvett sorsolási kölcsönalapból adott előlegek kamatmentességéről.“ 3. „az állandó országház építéséről.“ 4. „a bosnavölgyi vasútnak Zeniczától Szerajevóig kiépítéséről.“ 5. „a Szegedre kiküldött kir. biztos kinevezése és hatásköréről szóló 1879:20. t. sz. érvényének meghoszabbitásáról.“ 7. „a m. k. miniszterelnöki hivatal elhelyezéséről szóló t. ez.“ (Folyt. köv.) KépviselőVálasztási mozgalmak. Felvinox, jun. l.én 1881.TM Tisztelt Szerkesztő ur ! Végre valahára kiugrott a nyúl nálunk a bokorból, oly bőviben állunk a képviselő jelölteknek, miszerint panaszra okunk nem lehet. Van szabadelvű párti jelöltünk, • meg vagyunk áldva mérsékelt ellenzékivel Miksa Imre és szélső baloldalival Török Dániel személyében, e két utóbbi körútját már megkezdetten ugyancsak utazgat egyik helységéből a más síkba míg a választókerület beutazva lesz, hogy minő eredménnyel ? azt csak a választások fogják annak idejében igazolni. Felvinczen f. hó 31 ikén lett megjelenésük eredményét tekintve, bátran lehet állítani, hogy ez idő szerint a felvinczi választókerületben csak is szabadelvű párti képviselő jelöltnek van Lsaf^pénzcím%. Török Dániel szélső baloldali képviselőjelölt jelenleg folytatja körútját ezen körútjában előre jelezteti, hogy Orbán Balázs védnöksége alatt múlt hó 31-én fogja Felvincz város választópolgárai előtt programmbeszédét megtartani amikor is Orbán Balázs által fog a választóknak bemutattatni. A választópolgárok összehívásával két felvinczi egyén lett megbízva kik utasítva voltak tudtul adni, hogy a függetlenségi követjelölt programm beszédét május hó 31-ikén délután 6 órakor a városi nagy vendéglőben fogja megtartani, azok megbízatásokban azon értelemben jártak el, s igy jutottam azon szerencséhez, hogy a bekövetkező fontos esemény tudomásomra jutott, mint kíváncsi s ezen választókerület egyik igénytelen választója égtem a vágytól a programm beszédet meghallgatni. Az előre jelzett programmbeszéd megtartása a kitűzött időre eszközölhető nem volt, mert a város összes értelmiségén és a szabadelvű választópolgárságon kívül a követjelölt úrral egy elvet valló választók nem igen jelentkeztek, de nem is csoda, mert ahol nincsen, vagy legalább alig egy pár, ottan bizony sokat keresni nem is lehet. Miután az idő hosszas várakozás után mind előbbre haladott, 8 óra is már jóval eltelt , a programmbeszéd még sem született meg, a megjelentek között azon hiedelem kezdett lábra kapni, miszerint mai napra minden ceremónia füstbe ment, az alkonyat beálltával a mezei munkások napszámosaikkal kezdettek haza jönni s látva a fogadó házon a kitűzött nemzeti zászlót s a vendéglő udvarán a csoportosulást megállapodtak, e közben a pár közreműködő egyén is, (kiknek nevök a választók névsorában nem található ugyan) megjelentek, ezek a bámuló népséget az udvarra behíván az alkonyat homályában Orbán Balázs beszélt először, sajnálatát fejezvén ki a felett, hogy a vállasztópolgárok a szorgos munka idején teljes számmal nem jelenhettek meg, nagyon fájlalja, hogy ezúttal álláspontjára vonatkozó nézeteit nem fejezheti ki, ez alkalmat csak ismerkedési összejövetelnek tartja, s fennhagyja a szerencsét a maga részére, miszerint pünkösd másodnapján újból visszatérve, az összes választók előtt nyilatkozhassák; felemlítette azonban ezúttal Felvincz város szép történelmi múltját, fel azt, hogy Aranyosszék a megyék sorából a mostani kormány által egy tollvonással törölve lett, s Felvincz város mindazon előnyöktől, melyek létezésének és felvirágozásának főrugói voltak megfosztatott. Megigéré azonban, hogy ha elve diadalra jut törvényhozásilag ezen segíteni fog. (Majd ha fagy.) Ezután Török Dániel felléptetett képviselő jelölt szállott hasonló értelemben a gyülekezet-