Keleti Ujság, 1919. szeptember (2. évfolyam, 198-216. szám)

1919-09-06 / 198. szám

Szombat, 1919. szeptember 6 KFZ&TrC&XXQ 1­3. oldal Két kormány Magyarországon ? Bukarest, szept. 5 Az „Epoca“ írja: A magyar po­litikusok teljes erejükből é­let-nap­pal azon fáradoznak, hogy új kor­mányt alakítsanak. A politikai pár­tok a missziók vezetőinek elnök­lete elatt többször üléseztek és el­határozták, hogy mégis megszer­vezik, a direktóriumot, amely a nem­zetgyűlés­ig vezetné ezt ügye­ket. Friedrich ellenben kijelentette, hogy ő a miniszterelnöki széket nem adja át. Legrosszabb esetben hajlandó kebinetjét átnyal­­tani. Ennek kövekeztében nincs­­ zárva, hogy Magyarországon majd két kormány uralkodik. • »­­ Az osztrák béke Bukarest, szept. 5 A „Viitorul“ fe je: Az osztrák béke­­szerződést kedden este átadta Du­­rasta titkár Renner kencellárnak. Most mér az a kérdés, hogy ez osztrák delegáció é­nüke, aki a szerződés álem­­ményozására tíz napi haladákot kapott és a válasz megadásira Ferdkirchbe megy, hogy miniszteré­vel tanácskozzék, kérni fog-s haladékot. Már előre jel­zik, hogy az antant két napi h­a­­dékot engedélyezni fog. Azonban Renner ezidő­zerint még nem kért haladékot és nem­ is nyilatkozott. Az olasz lapok szerint Bécsben valószínüleg kormányválság követ­kezik, amely a keresztény szocialis­­téket juttatja kormányra, vagy pe­dig Fritz Adler extrémistáit a szélső­bb pártból. Mindez azonban csak föltevés, mert az osz­rák nemzet­gyűlés szeptember 3-én kezdte meg a felté­telek megvitatását. Értesítés A katonai parancsnoksághoz és a kormánybiztossághoz számos előter­jesztés érkezett be azon clu­si lakosok részéről, ak­ikre az 1. számú rendelet vonatkozik. Akik indokoltan kérik, hogy továbbra is a városban nmródhassanak. Az összes érdekeltek tudomására hozatá­k, hogy akiknek alapos indokaik vannak, hogy továbbra is ideiglenesen, vagy állandósm Clujban tartózkodjanak, hogy a kormánybiztos előtt (Deák Fe­­ren utca 6. a? ) jelenjenek mag éa Írás­ban a­ következőket mutassák ki: 1. Az összes családtagok család- és keresztneve és a rokonsági kötelékek kimutatása. 2. Mióta laknak Gujban. 3. Milyen lakásuk van (utca, szám és szobák száma). 4. Mi okból telepedtek le Gujban. 5. Honnan jöttek. 6. Mivel foglalkoztak, mielőtt Gujba jöttek. 7. Mivel foglalkozik jelenleg. 8. Életfenntartósi forrásai. 9. Azon indokokat, melyek lehetet­lenné teszik eltávozásukat, vagy ame­lyek indokolttá teszik ittmaradásukat. Ezen utóbbiak okmányokkal igazo­­landók­ A fenntiek nem mentesítik mind­azokat, akikre az első számú rendelet vonatkozik, az abban írt intézkedések ■teliesit­3-ról. Az első és második kerület lakosai, akik ily kérelmet akarnak előterjesz­teni, ezt f. hó 5-én és 6-án; a többi kerületek lakosai pedig az 1. sz. ren­delet 3-ik pontjában előírt időben. A rendeletet végrehajtó hatóságok ék­el tervbe vett, alaposan indokolt engedmények érdekében felhivatnak ez összes háztulajdonosok és bérlők, hogy jelen rendelet megjelenésétől szá­mított 24 órán belül önként és írás­ban v­­entsék ezen lekesék és búto­rozott szobák számét, melyeket önként hajlandók a hatóságok rendelkezésére bocsátani, közérdekű beszállásolások céljából. Guj, 1919 szeptember hó 3-án. Katonai parancsnokság. AZ ELLOPOTT PALOTA Népbiztosok fosztogatásai — Hogyan rabolták ki Vilmann Adolfot? ~~ Öt láda arany a vörös öröknél Budapest, szept. 5 A „Reggeli Hírek“ közli: A pro­letárdiktatúra négy hórat az uralma alatt nemcsak intézményesítette a rablást és a fosztogatást, hanem valós­ és művészi tökéletességgel hajtották vé­re a na­p és kis ha­­récsalók- Természetes, hogy a nép bi­tusok, akik minden földi jóból kivették a maguk bőséges rérzét, a fosztogatásba­n is előlj-­rtá­k. Csak a naiv és félreveze­tett proletárié­­tus hitte komolyan azt, hogy ez egyenlőséget hirdető á'apistolok megelégszenek ezzal a fizetés­­maximummal, amelyet a proletár­diktatúra óh­uritanizmusa az első­­rertdi'A szellemi munkások (nép­biztosok) részére megállapítot, ra­lijában, nagyon jól tudta mindenki, hogy a szovjetház min dtr­h’dó lakói nem abból a per ezer koromból és a­bból a pár deka élelemből ás­nak a jólétben, amelye­t nyilvá­nosan megszabtak, hanem a lo­­po­t, rablóit, harácsolt és „elkob­zott” értékekből. Március utolsó hetében lő égé­sen menekültek az országból kül­­föld­i po­gárok, akiknek kiirtását egyr­e hangosabb szóval követelték a vers orrját kapott vörös rablók. Természetes, hogy a „kommuni­­zálást“ legelőször ezek vég­én én kezdték és természetes az is, hogy ez a „kommunizálás“ a legalapo­sabb fol­ztog­atást jelen­tette, mely­nek a hatósági erőt és segédlm­et nyújtott a szovjetállam „erkölcsi és állami rendje.“ A formula, amely­nek alapján ez a rablás végbe ment a „forradalmi törvényszék“ eltal eszközölt birtok és vegyon­­elkobzás volt, amelye­t sietve m­o­d­­tak ki a pro-lelárbirák az elmene­kült polgárokra, hogy annál gyor­sabban vethessék magukat a spient­­ig érő préd­ást. Uilmann Adolfnál Ullmann Adolf fcé a fővezdikád teg, a Hitelbank elnöke szintén azok közá tartozóit akiinek va­gyona az elkotz­ncó érékek lis­táján szerepelt. A báróra, akinek a Négy Janó­­ács 25 számú, mű­vészi ízléssel és ritka fénnyel be­rendezett palotájában reng­teg ér­ték, enny, ezüstnemü, kép,, sző­nyeg, bútor és más érték volt fel­halmozva és aki a kommunzmus kilőpésénk napjaiban kü­löldre me­nekült, a forsdalmi törvényszék „bírái" természete­sen sie­tve mon­dották ki síbirtok és vagyonelkobzást. Et­ől az időponttól kez­dve a nép­biztosok, válibiztosok politikai nyo­mozó­k, vörösötök, és egyéb prole­tár hatalmass­gok feleségei­kr­­ ecetemben vakságas tscskahad módjába lepték el a Nagy János­­utcai kincsesházat. Kun Bele, Gara­bii Sándor, László Jenő, Sz­mu­eik­ Trier, Jancsik Ferenc, S­idler Ernő, Korvin Ottó s a többi p­o­­lekroagységek feleségei, titkárai, azután Kun Béla orosz kámnel éa he ötéi. S. amu. Ili barátnői továbbá munkást­­ácsi üléseken szan­álási v s­kelegben szenvedő agitátornok egymás f­e­rébe adják nap nap után a kilincset, elszedve, kirabolva, kifosztva mindent, an ke csak aked­­szükségü­k h­i­te ! Se­­honnoiak, akik soprorgyosan lép­ték ái a kü­dötö­, szegény legé­nyek, utóné­lókból lett prote­érve­­zérek, mint a gyári gavallérok hagyták el a palotát, s a tárcainő, akinek a rejtalévrt blúzán és elta­­posolt firka cipőjén kívül semm­­e sem volt, csak egy ilyen kilétja, mint előkelő dáma robogott ki a tolvajautón. Mert mindig autón jöt­te­k, autón távoztak a fosztogatók. Nem egy, nem két, hanem 8—10 autó állt meg rend­szerint a palota előtt flükön legtöbbször László Je­nővel, aki üzemszerűen gyártotta a helyszínen a rablók számára a küölböző „kiv­aló" végzéte­ket, amelyik j­ó alapot nyújtottak en­nek a fosz­ogatásnak. Mit és mennyit Csaknem pontos­­­íté­s­­ szolgál­hatunk azokról, akik a Nagy János­­utcai palota mindenne­pos látogatói voltak, azt is tudjuk róluk, mit és mennyit vittek el a 16 szobás bárói lakból. Kun Béla felesége még szerény volt, s csak egy va­lódi Böserdorfer zongorát vitetett el a duneparti szovjetházba. Gar­­bai Sándor a mindenható elnök se mutatkozott kapz­inak és meg­elégedett a báró ingeivel. Már László Jenőnek többre volt szük­sége, ő a hrhedt Englender Fo­dor Fülöp,a parlamenti „gondnok“ útján vitet­i el a kiszemelt holmit, a báró legjobb ruheit, köz­tük egy h malája zsekpitet (akkor is ez volt rejte, mikor elfog­­ára után kihall­­gatték) esőköpenyt, kalepit, epőt, botot, ereny és ezüst cgarettvtár­cát. Erglender ezon­ban saját ma- i­gjáról és feleségéről sem feledkezett­­ meg. Magénak is kiválasztott egy jó öltönyt, 3 pár harisnyát, felesé­gének női kalapot, fehérneműket 8 egyéb holmit. 4 közös raktár Mikor Szam­ueily moszkvai re­pülő utcára in­dult, itt látta el magát a szükséges nácikkel. A báró ki­­tűrő utiruhát, pompás bőröndjei, pléd­a, takarók, sapkák, mind he­lyet találtak a hírhedt repülőgépen, eme­sen Csicserin t­ávtárs biztató üzeneteivel, az orosz szovjet­ csa­patok elő­­nyomulójéról, a kitörő félben levő világforra­dalomról ér­ke­z­ett vissza Budapestre. Az uti­­készletek legn­gyobb részét azon­ban Seidler Ernő a volt rendőri népbiztos fociélta le magának, aki körü belül 20 - 25.000 koronát érő utikészletet hurco­getett el onnan.­­ Seid­er utóda, Jancsik eleiére a ■ legkü­lön­bö­­bb é­kkel­et harácsolta össze a maja és emberei szá­­­­mára. Az 5 gyűjteménye­b­en béké­sen fért meg egymás mellett a ju­­hekarton ez autótömlőkkel, h­as­i nyék­a­, pongyolákkal, párna és pap anduzatokkel. Jencsik kiváló érzéket­lan­allolt a bútor stílusok iránt is. Erzsébet körúti lakásának két szobáját az Ullmann palotából e hurcolt mezyfa és mahagóni bú­torokkal rendezselte be. Kun Béla ti­kára: Pedd­­eh Erich ne gyűri szerénységgel csak egy öltönyt és egy néléköppenyt vé­asz­­tott ki Kun Bé­l részére, snagónak azonban már 2 hálóinget, 4 nap­pali Inget, 1 s­p at és 6 gebéit „u'alitt­­'t“ k. Szántónak, a kül­ügyi népbi­tosnak Breulmann nevű titkára k­­­ing­t és egy hélóinget, egy Ga­ti nevű politikai nyomozó ö törvt, zsc­öppenyt és zoknikat, egy Kremmer nevű elviére öltönyt s egy Drahovszki nevű öltönyt és cipőt­­ apóit. Ez a pár utóbbi a tiszab­ajok közé tarto­­tt. És a nők? A l­gmb­­bban e nők vetették megukat a zsákmányra. Korvin Ottónek, a­k­i­ ellen véreknn­k a felesége, Sípos Erzsi mindennapOS vendég volt a palotáb­a. A leg­elegénsebb női cipőket ő vitte el, ezerben hódította meg ezokat a szerencsétlen fiatal liszteket, akiket aztán a hóhér kezére juttatott. Autó­­fátyolt, helviscriznékat, muffokat, rekepréreket rekvirélt magénak ez a nő, me­ly holmik egyaránt szük­ségesek voltak a férf ak elszéd te­­sthez. De hézhrtásáról sem feled­kezett meg 8 fehérnemű, szekré­nyét innen gazdagította törülközők­kel, ingikkel és egyéb női fehér­­neműekkel. Számo Ify Tibor rendeletére egy Szilágyi Jolán nevű elvtársi­ő ka­pott igen értékes holmikat a N­gy János utcai ruhatártól. Ő vitte el a bérl­ő plüsbundojít, legszebb kosztümjét és n­ői ruháit. Vele csak Kun Bilének orosz kémnői vete­kedik mohóságban: Golschil Fan­ és Fiie­d Raisza, akik egy comó női neppal - és hálóingeket, alsókét, törülközőket, blúzokat, zsebkendő­­ket és különböző c­ipkét, diszkrét nihed-rabokat szélki­tattak el egye­nesen Kun Béla rende­l­ére. Fenyő Seri, a telefonközpont politikai megbizo­tja, a női holmikon kívül ispitákat rekvirált. Kövessné, mun­kástanácsi tag b­űzt, kalapot, háló­­inget, ingvédőt, női alsókat és in­geke­t kapóit. Öt láda arany A palotában 5 ládéra való arany és ezüst holmit (ékszert, evő é­­­­let, db) szedtek össze a vörös­­őrök. Ezeket a ládét a az a vörös őr, akit a kiutalásokhoz kirerdel­tek­, ezún­nal beszé­­l ih­atta a Hitel­­bánt­ba s a vörös őr jóindulatán .Ők köszönhe­t, hogy ez épen, hiány nélkül megkerült. Ugyencsak ez a vörös őr volt az, aki e kiutalások­ról annak idején titokban pontos jegyzés­t készített,­ amely most engyben megkön­nyüi a nyomozás munkáját. Megvannak a paota porcellán és finom üveg készletei is, amelyekkel ez Alkotmány utcai u. n. kis szovjet ház ebédlőtermét szerelték fel az it Kosztoló vadbiz­tosok és egyéb csőcselék hasz­nálatára. Hetekig tartott ez a „munka“. Amit itt v­éghez vitt a fősz­igetek kiserthhada, azt csinálták minden hasonló pelotéban.Jüzt nevezték ők „kommunizmusnál­.“. Sopron és Magyarország­ ­ Budapest, szept. 5 A magyar külügymin­sztérium a soproni kereskedelmi és iparkama­­rától a le­velkelő táviratot kapta?: A Mosony, Sopron-, Ves-és Zala­­vármegyeire kiterjedő kerületek képviseleté­ben a mi napon köz­­gyűlé­sl.kr ■ egybesereglett válasz­tóit tagjaink falhéborodlássai csfpl­­jék meg ez­t a trék sajtónak ezen a vidéken állt alig előfordult r­é­­metüldözésről szóló hazug hin­­t és megéltar­­tja, hogy ezen s ha­tára­enti vidéken ny­ugalom és rend urelődik. A vidék lakosságának legalább kilercvenkilenc százaléka szivyel­­lésekkel rrgyazkodik a Magyaror­­széggel való évezredes képcső át­hoz ab­ban a szi­daszilárd meggyő­­ztedésben, hogy a hottrmeriti né­met akta községekne­k és a meg­­magya­rosodott Sop­on városának Ausztriához való átkapcsolása e vidék és a véres gazda ásitö ki­­menetesét vonja m­ella utól enél­kül, hogy A­ssztriánek abból bármi haszna lenne." Ké­jük a kamará­nak e határoza­st az anta­­-misz­­szióval közö­lni. A soproni kereskedelmi és ipar­kamara : Thaizs, Spiegel, titkár,­­ elnök. A külügeyminisztérium közölte ezt a táviratot a Budapesten időző entant-missziókkal.

Next