Keleti Ujság, 1919. október (2. évfolyam, 219-244. szám)
1919-10-23 / 237. szám
Korona nélkül fog zajlani és folyni az erdélyi élet. Befejezi at tény, hogy bevéltsék a koronabankjegyeket, lejekkel cserélik ki s bár hirtelen merésznek tetszik ez az elhatározás, mégis megnyugvást kell, hogy keltsen. Nem azért, mintha ebben az elhatározásban valaki rejtett politikai szándékokat kereshetne. A pénznek az értékét a világforgalom adja meg s az a hit, amit a világforgalonm értékmérő hatása alatt az emberek belehelyeznek. Koronabankjegy nagyon sok van ma a világ piacain. Nemcsak úgy kell ezt érteni, hogy nagy mennyiségben árasztották el azokat az országokat, amelyek ma is termelnek, hanem olyan sok fajtája keletkezett az osztrák-magyar bank bankóinak, hogy a svájci kereskedő nem is tud eligazodni közöttük. Van osztrák, van magyar, cseh, román és jugoszláv korona. Kétségtelenül legjobb, értékével mindenek közül kiemelkedő a csehek koronája, amelynek nemcsak a csehországi gazdasági erőkifejtés hozta meg az értékét, hanem az a pénzügyi politikájuk, hogy ötvenszázalék leütéssel bélyegezték felül s az ötvenszázalékra fedezetet teremtettek. Közben az osztrák korona értéke katasztrófaszerűen sülyedt majdnem a nullára s magával ragadta a többi koronát is zuhanásában. Jött a valutaüzérek közelséget csaló spekulációja is. Így történt meg, hogy Bukarestben a román lebélyegzésü koronát, amely a lemnek testvérpénzneme tett, ötvenről huszonhét banira verték le a kereskedelmi forgalomban s ez a különbözet, amely még egyre nagyobbodhatott volna, nemcsak a kordán élő erdélyi gazdasági helyzetet döntheti válságba, hanem sújtja a lebélyegző román államot is. Az elismerés most történik meg azzal, hogy a forgalomból magához váltja a román állam a lebélyegzett koronát és az értékhullámzás hatásai elől eltünteti. /iduMÁ ffiiioaivátt *¥19. Csütörtök Qj.iábes 23 il. fr/o/jfxa, •• Jl37 mám illőhsstést árak: tt? hawjta. . . 20'— Votok maSím. . . . 55'— soron* 10k ...... 100*— koron* Egész Orr*.... 180'— korona ügyes szám ára 80 fillér Politikai napilap Felelős szerkesztő: ZÁGONI ISTVÁN Az internacionálé a Friedhleh-kormány ellen Huysmms Imid az antant szociálistithsz A kopmsnnfik falvilág asitását kivárja Itorozsvdt, aki. 22 Az Internacionálé brüsszeli központi irodájának titkára, Huysmans felhívást intézett ez antant szociáliatáshoz a űrgyárhelyzetről. Bár a brüsszeli iroda sok téves és túlzott adatot kapott a Magyarországon történtekről, a fehér terrorról, ötvenezer ember bebörtönözéséről, mégis érdekes és fontos tudni, hogy milyen színben látják a Friedrich kormánya mögött lappangó reakciót a nyugi demokrácia szemüvegén át. A felhivés, mehet a bukaresti „Socialemul" között, a következőket mondja: A .Socialisnul" írja. A mátkosok és aiocénisék második inernacionaljának brüsszeli titkára a következő levelet irta: A Friedrch-korrény a részletes tudó,diósok karjáét megakadályozza. Az égés sajtót elnyomja. Azonban az osztrák szociélisták közlönye, az „Arbiter Ziirfing*, amely a magyarországi kommtU r.is'a kormányt ez'vessa témája, naponta közli a felmerülő eseteket, amelyek az egész civilizált világra megbotránkoztató hatást gyakorolnak. Valamint felelőssé kell tenni: a bűnös kommunista hivatalnokokat az elkövetett kibogásokért. Szükséges megmétesünk, hogy Kun Bála bukását megidézzék ez angol és olasz kormányok bécsi képviselőinek a megmozociálisták vezetőivel folytatott támalásat. Sir G. Cunningham és Borghese herceg tárgyalásainak következménye genánt a budapesti szervezett munkások elhatározták, hgy a szovjet Vermeityt a szó cáusti Pfidi kormánya vissa fel. Ez a változás a szövetségesek bécsi képviselőinek hozzájárulásával történt. .Annak a kilátásbahelyezéssel, hogy a szocialista kormány a szöveségszek támogatásában részesül, a románokat ez előnyomulás beszünteti s íré hirják s a Mgarerség elleni dokádot megízüntik Alig figlalta el Peidi a kormányelnöki sákét ésiacsirnyel megbuktatta egy Habsbug írónk 5 etele, valmínt néhány o*az esendő,* él la o telis d véd.bis el Jí. A szövitsSzenek kijelentették, hogy néín fűri'í, h sy H .bábuig kormányozz*) r Br^aprsfen, mire Hibsvura Jó íasf csakugyan eltsvossotí r. tr l'nftl. Azsnka.* navaökeinek eg, k?. Friedrich, biro*t*n* hatelmatalmi ert éli is ez adiáni hóstírek szemhátára szabad üldöznie a békés polgárok erre!", iikot azzal ganuoltaiak, hogy zsidók éaszodállatok. Más ízimpuntból is nehéz a helyzet. * Habsburg k vnszélyié sáiolt kísértete magiban Európai közösen, minden damokratkut ország gyanúját idébzsízti. a F .tedr'ch ával sz -r. ez sír tehér gárdára ez a rendeltetés vlr, hegy polglih bjrui viselni.sm ekkor, dalkor e magyar demokrácia a jelenlegi t.ranntemusi flbohíji, — Msgvrul kell a-o giteia a econ fi rchikus h t díszeg v$. azzal a tovébi c ílUl, híg/ vésés háboru val áffingsie.?, 3e nokraH tu3, cbíl; imént ezhetett önálló álam t.ittlétén « fegyverek hatalmával Visszeálrta es a H biburdok uralmát. Nyilvánvaló, hogy 02 intesnscionálé nem nézheti heg írásval a dolgok il/ftn áll 3 t. Ok ink vp.tínak hnmii, hng / a közelebb, pi, régi alapi?in újra szervezett g ar szociá'dsmobata párt, amely hozzá fzveti a ki-áternecior.éhhoz, közve’lenül kérte ez internacioeélése.Kiségít jóllehet ez nem érkezett el hozzánk. Azonban ami kísdeményít'8íink mi den tartikai problémát mejt jt. A szóban forgó mg/er szód ’iratík vósz’nühg a szövetság sin közvetlen fegyveres beavatkozását hajtják a Frielftch kormánytelep. Ez a noli’ika mm létszik kevésbá hasznavehrtö bilit! C3 knek A szövetséges hai Imák ‘Ma.ya-országon való beavatkozásét megelőzi ez osztrák szociiisák lilakozása. A tasgyor deasokréciét elnyomó terror meggátolja a koz vélemély sírbad nyilvánitását, el kell tehát ismerni, hogy az osztrák szociálisták illetékesek e magyar heyzet figyiljairs. A bécsi ,Arbeiter Ziburg* a szövetségesekhez idilzen meleg.mnivésában eluteszotta s szörd s igaiek megyarorsz’gi közvetlen beavatkozásonk gordo'atát s azt i.te, hogy nics?n szüksége ezte vetsá;essinek Msgyer razagella közvetlen bényá kozáséirh, ' ‘ mrhíny óa alat kialakul a mn-’ya- nép áruisztorija. Friedrich megbukik. Most nincsen s-mai népmozgslois és ez a tény tesd UHetővé a Filstrijh feis kormány fennállásét. Ezért kell a szövítségisikd falétőssé tenni a budipesti helyzetért. Az egész internacioséle oszij» «z »Arbiter Zeitung'* nézetet. Bizonyéra nem fogja sajnálni a földsffert, hogy éntkezétbe lépjen a neme, munkásség és demokrácia meghatalmazottjaival. Időközben a mi kötelességünk, minden tőlünk tehrtőt szestenni, hogy a magyar demokráciátt borzasztó hehznáb megísik meg mutatv , hogy az inernacionáli nem fedi vezet mes jós felvilágositvá saját népeink öntudatát, teját kormányaink felelőssége felöl a megyarországi essmányik mint?. Ama reményben, hogy az intern'cio jólé a, ti pá,triókkal össze fog, indtványozom, hogy a fennebbi értelemben intézle sék eklys.Hltakozás a kormányhoz és hogy hivják fel a paramenti csopototat, valamint a kaceoletos szervezeteket, hogy lépjenek ekclbabb?n az irányban Testvér? szeretet el Caril Huysmans. Vegjelen!k mindet? reggt ! !terke«*iaafi* éak!&dá&?aiai r Egyetem-idea 3. a»8r TtWonsaam W 1i3*les»ényeinek attanvnfetoa »«n « Szerb emlékirat Fiuméért Bukarest, okt. 22 A „Viitorul kji Lyonból: Triesztből sürgonyzik a .Del Popolo"nak, hogy Trumbics szerb politikus Plunéból Pikriibs utazótt. Megbízása /av a szerb kormánytól. hu/ Fazme érdekében memorandumot nyujton át a francia kormánynak. 9 « A kétes hátralevő feladatat Btksiest. oki. 22 A -V.ir-il'-pak jclc sík Horreából: L'oyd Gsorse a Shffieldben lefolyt irfl’g zdístg; g ürésan ezsktt mofido te: —áh d»xr gd é-: fthíjóhídat a béke ököléséig fenn kell fortezni?. Míg Tői-''ország békíjs íré joldat an, d - T rokors ág cor félő' mm h/tározháluk, m g n Egyesül Álmok kifrjezetten nena b utetneb air hsjla rbós^got, ho.,y A - ^m' én felvitt tsö iírűletsk civi- Ilií-rását is vállsfjk. /Angliában gf ci/ilizi’ó fdsdstok hármelana»', estért kerestünk rokonokat é» bíírot.kat, akik velünk c f hdalok felé il megoszij k Eddig r.ésy mll.'ó e nbíTt sze reltünk le és ennek 92 száza!''hát jullstru* munkához.6*