Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-01 / 1. szám

riség végtelen sokaságában. De valahol a kö­zépen állunk, ahol elütő kultúrák különböző­ségei érintkeznek s van bennünk hajlandóság felismerni a magunk történelmi hivatását, amit öntudattal kell belekapcsolnunk az emberi fejlő­dés felismert célirányosságába. A rossz napok nem téveszthetnek meg. A súlyos és keserves esztendőket megfontoltan temethetjük el az örökenyészet hantjai alá. Biztos örökség szá­munkra azonban az a csalhatatlan tapasztalat, hogy a múló hangulat mindig sírjába száll a maga idejének, a haladás felismert irányára azonban örökértékű alkotásokat építhetünk. Esztendőnek a küszöbén állunk és ilyen a mi magunkbaszállásunk. Az ipari árak hu­lámzásai két januarius közöt 1920-ban nagyobb drágaság volt, mint 1919- ben . Statisztika a kolozsvári árakról - Az emelkedő drágaság okai (Saját tud.) A kolozsvári árhullámzások beszé­des tükörképét akarjuk összeállítani az alábbiakban. Támpontul az 1920. és 1921. január 1. átlag- (en detail) árakat vettük. A kulcs, melyet az átszámí­tásnál alkalmazunk, az 1 :3­30 arányszám, mint amely legjobban megfelel a hatóságok által meg­állapított kulcsnak. Nem mondjuk, hogy e statisz­tika m­iden részletében megfelel a két évforduló közötti árkülönbözetnek. Maguk a kereskedők is, akik szaktudásaikat e statisztika összeállításánál rendelkezésünkre bocsájtották, kijelentették, hogy precíz adatokat nem tudnak adni, mert az árhul­lámzás mondhatni helyenként váltakozik, évén a változásnak nemcsak az áruhiány, vagy árubőség, de maga a vásárló valuta is kitéve. Meg kell je­gyeznünk azt is, hogy nem tekinthettük végig az összes szakmákat, csak a legjelentőségesebbeket. De e számokból is kitűnik, hogy a drágaság foko­zatosan emelkedőben van és hogy rövid­­en — néhol már túl is haladta — a legtöbb áru 1919-es koronában és 1920-as lejben számított értéke egalizálódni fog. Textil áruk A Missir áruház közlése szerint finomabb textil árukban 80 száza­ékos áremelkedés konstatálható 1­ 3-30 aranykulcs átszámítása szerint. A Club cipőgyár közlése szerint fokozatos áremel­kedés , lakk árukban tej és korona egalizálódik. Bőr E meglepő statisztikát egyik bőrnagykereskedő közölte velünk, aki úgy a múltban, mint jelenleg külföldről szerzi be raktárát. A bőrpiac terén álta­lában kedvezőbb áralakulások történtek. A belföldi bőripar még kedvezőbb statisztikát tudna nyújtani, ha a munkabérek viszony­a­ba állhatnának a kül­földi munkabérekkel. A bérbehozatal­­ egyébként szabad. A Renner-bőrgyár, úgy tudjuk, a konkurren­­ciát így is fel tudja venni a kü földdel, amennyben az 1919. vachestalp érát (lábas) 3,50 kulcs szerint átszámítva kg 80 lejért adja. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy a bőráruk olcsóbbak Kolozsváron, mint Bukarestben. Unidivat Egyik (Kalapkirály) cég a következő összeha­sonlító láb­azatot bocséjtotta rendelkezésünkre: 1920. jan. 1. 1921. jan. 1. Kalapáru 200—250 kor. 85—100 lej. Nyakkendők 350 „130 Férfi ing 300 „ 250 Általásban véve a korona és lejárak rohamo­san egalizálódnak. Az uridivatot megnyomorítja a luxusrém. Külföldi importpiacokon is nagyobb a drágaság. Hiába mondja a közönség, hogy 1919-ben 3.40-ért lehetett kapni a léjét és most 9,10-en áll, ezzel ellentétben Bécsben például 300 százalékos drágaság mutatkozik 1920 január óta. Illatszerek Az­lötszerekre, szappanokra, piperecikkekre vonatkozólag Leitersdorfer Sándor adott munkatár­sunknak felvilágosítást. Álljon itt néhány jellemző adat: 1920. jan.1. 1921. jan.1­0. rendű gyapjú szövet 950--1100 kor. 350-400 1lej /■enndü 600--750 200-250 1.Fainei parchettek 1. rendű 60--65 45 Selyem bársony 160--200 200 Vasalt velur bársony 350--450 450 Charmeus 200--250 220-350 Creppe ezzett 100 cm. széles: 80 100-105 Creppe de eh­ne 390--420 200-300 Női harisn­­a (flór) 60--90 75-90 (musselin) 60--90 75-85 „ (selyem) 150--250 145—250 Zokni pamut 22--30-25—30 •• „ finom 45—60 „ 30 - 64 „ Fehér vászon lepedőnekvaló 150—180 „ 75—95 Fehérnemű vászon 45—35 „ 22—30 Férfi box ab Kolozsvár 705 kor. 310 lej Férfi chevreaux Kolozsvár 1200 kor. 350 lej Női box Kolozsvár 630—720 kor. 275 lej Gyermek box 258—570 kor. 75—90 lej Lábas vadhes Fekete borjú box Antilop Sevre fekete Sevre színes Chewrett * Kész cipő 1920. jan. 1. 1921 jan. 1. 1921. jan. 1. 1920. jan. 1. 80-85 lej 75-80 lej 32—45 lej 70—80* lej 50—60 lej 75—85 lej 35—50 lej 75—80 lej 45-60 lej 100-120 lej 15—65 lej 45—50 lej 1920 jan. 1. 1921 jan. 1. Borax szappan tucatja 74'25 kor. 52 lej Szt. László szappan ,. 227'— „ 80 „ Roget gaüet parfüm ,. 90'— „ 150 „ Odol szájv'z „ 70— ,. 18 „ hogy elszomorodik majd a halálom hírére, de ez is elmúlik, hamarabb elmúlik, mint eleinte hinné. Ó, olyan hirtelen kiszáll a fájdalom a szívből, olyan nyomtalanul, mint én az imént az életből. Most tu­dom csak, mennyire tökéletesen azonos egy érzés kimúlása, az élet kimúlásának érzésével. Illetve az­zal az érzéssel, hogy már nem érzünk semmit és ez olyan tiszta, olyan lebegő égi jó, mint a sugár. Igen, sugár. Sugarak, rozsdás aranynyilak verik át a hajnali szürkület kárpitját, a láng minden szí­neiben szuronyok és veres tóba csurog végig rajtuk a vér, a nap ott ül már a horizont peremén. Tün­­déri rózsaszín a fellegem, én, az égbő­l, az élet. A föld alattam sötétlik. Lenézek, mosogató­é­­szin szürke sötétség ül még rajta s va’ami szürke árnyak imbolyognak benne, ide hajlanak, oda haj­lanak. Vajon hogy sikerült a roham ? Most a mezők közt lebegek. Én vagyok a pára, mely hajnalonta kiszáll a nedves fűszálak közül, végigreszketek a harmatos kalászok között. Ring, reng a felleg. Valami szúr, élesen a hátamba, min ha marokkal kitéptek volna a bal lapockámból vala­­mit. Valaki mozog előttem. Ne tartsatok lépést le ! Ne tartsatok lépést az istenért. Fáj. Lassan, vigyázva a nedves füre fektetnek. Ér­zem, hogy ez a kemény alattam : föld s ez a nedves nyirok a hátam alatt: harmatos gyep. Hordágyon­­fekszem. Valaki fölém hajlik, fekete sziluett. — Él! — Ki az? — Én vagyok testvér? — Te vagy az Gida? Még mindig tartalékban vagytok ? ’ — No, téged csúnyán meglőttek öregem. Jól né­zel ki. — Igazán ? Én csak a vállamba érzek va­lmi szúrást. A hajnal dereng a szürke mező fölött. Most már jól kiveszem a Gida arcát. Nagyon rossz lehet nekem, mert nagyon tragikus képet vág. Most a le­gényemre téved a tekintetem. — Hogy vagy Sándor? A fiú arcán földöntúli öröm sugárzik. Mosolyog, mint akit nagy, váratlan boldogság ér. — Élünk, főhadnagy úr drága, élünk ! Felemelnek, a hordágy ring, reng, most már nem tartanak lépést. Megint úszunk, úszunk a fel­hőn, a nap már aranyos-könnyesen tündöklik, mint egy mesebeli ékszer. Egy ház udvarán fekszem. Vakitó fehér falon vakító napfény szikrázik. — Te vagy az, doktor? — Én, öregem. Maradj csak nyugton. — Nem fogok meghalni, öregem ? Behunyom a sze­memet, úgy várom a választ. Nagyon jó így behunyt szemmel, oh, ha aludni le­hetne sokáig, sokáig ! Azt hiszem, semmit sem alud­tam az éjjel. Valami melegség nedvesili meg­ a szempillámat, mi ez, c­sak nem sírok? A doktor pár lépésre tőlem, háttal felém magya­ráz egy csoportnak. — Vigyázz — súgja oda neki az öreg, goromba őrnagy ide figyel. A sárgabajszu sváb ezredorvos erre odajön hozzám. Megsimogatja az arc­ómat, mint a doktor bácsi mikor h­ű’és vo­tam. Azóta se simogatott férfi igy. — Há , baráto­skám .. . a­­dolog igen súlyos, de nem é­l veszélye . — Férfiak vagyunk, doktor, szavadra . — Szavamra. Kapsz egy njekciót és hátra visz­nek a kötözőhe­zre. Ott kérd meg, hogy ne bolygas­sák a kötést. Érzem, i­zen simoga­t a tekinte­em most a doktoron mint a h­­éges kutyáé. Élni fogok, élni, haza vicem magam Pestre, fehér kórház, kedves apo­llánya , árvám a húgaim, az ismerősök láto­­gatun­k. É­n fogok, é­ni, élni. Csak most el ne vé­tózzék va­nho­l u'oo. — Te Sán­dor ne rázzátok úgy a hordágyét. Ha még egyszer epést fogok ar­ani, keresztül lö­vöm mind a ke­tőt. Mi ez­­ a me emen ? Ah gén, virág. Egy ró­zsa.' Va ame­rik barátom tette ide, úgy fé álomból emlékszem-Egy rózsa. Rózsasz­ó, fiatal, alig feslett láfránsz. Szegény, ő bizto­­n el fog hervadni hó­napig. KÉJ&TmUtSJOm Szombat, 1921 janu­árius 1. ír­...... A külföldről érkező toalettcikkek ma egyene­sen megfizethetetlenek. Egyik bukaresti árjegyzékből kiragadunk találomra egy árut: Sotion P ver dz. 1020 lej; megnézzük a tavalyi árjegyzéket, 900 ko­­rona. Fésűk, kefék ma már drágábbak lejben, mint voltak koronában. Levonhatjuk a szomorú tanú­sá­got, hogy az ipari termékek árai dacára a nagy be­­hozata­lak, nem olc­sulnak. Olcsulás egyedül kon­­zum áruknál volt észl­ehető, de luxusáruk drágáb­bak, mint valaha. A drágaság okai A kereskedelmi élet tényezői a drágaság okait a következőkben foglalják össze : 1. A borzasztó vám, különösen a luxuscikkekre. 2. A bonok be nem váltása. Pénzhiány és az ezzel kapcsolatos vásárlási kedv csökkenése. A ma­gas kamatdíjak. 3. Vasúti mizériák, biztonság hiánya. A gyak­ran előforduló teherérv beszüntetések. Magas szál­lítmányozási díjak. 4. A külföldön fellépő általános drágaság. 5. A lej zuhanása. A márka, dinár és a líra emelkedése. 6. A külföldi munkabérek viszonylatába állított drága munkabér. Ezek volnának a fő okok. De ettől eltekintve számos mel­ék ok is van, hogy miért nem olcsulhat meg a belföldi termelés és miért kerülik el a kül­földi árak a piacot. Autonómia és autománia Többe kerül a reszortok autótartása, mint maga a tisztviselői kar — Számok, amelyek hangosan beszélnek — Nyolcmillió lej autóköltség (Kolozsvár, dec. 31. Saj. tud.) . Némi lokálpatri­otizmussal büszkén hivatkozhatnánk arra, hogy Kolozsvár nagy, sőt többé-kevésbé fővárosi jellegét főleg az a rengeteg autó adja meg, melyek — nem törődve azzal, hogy az utcák asztfaltja egyre köze­lebb van a kisvárosok nívójához, —­büszkén szágul­danak a hepe­hupássá vedlett aszfaltokon. A pom­pás autókon hirtelen közgazdasági faktorokká lett vállalkozók, bankemberek, szállítók ülnek, a legtöbb esetben azonban a reszortok előkelőségei, egészen a fiata titkárokig, kiknél boldogabb autós alig akad szé­les ez országban. A Consiliul Dirigent ugyanis igen helyes kormányzati érzékkel sietett hatalmának külső méltóságát is biztosítani és rengeteg autót állított a reszortok szolgálatába, úgyhogy az elnökség palo­tája előtt gyakran nyolc-tíz autó is áll egyszerre. Most készül az 1920—1921-es budget, amelynek — a kormány utasítása szerint, — 20 százalékos redu­kálást kell jelentsen a régebbivel szemben, tekintet­tel a borzalmasan súlyos állami terhekre. Az itt fel­­sorakoztatott autó-költség adatok tehát már annak szem előtt tartásával szerepelnek, hogy felesleges ki­adásokat nem szabad a szegény adózók nyakába varrni. De beszé­lenek maguk a számok, melyek kollogája azt mutatja szerény egyszerűségben, meny­nyibe kerül az­ autófenntartás, javítás és a sof­­főr. íme: Belügyi államtitkárság 1,716,550 lej Prefektusok autóköltségei 890,000 „ Elnökség 60,00­0 „ K­özegészségügyi reszort : a) központi kiadások 400,000 „ b felügyelőségek 980,1­00 „ A megyék és városok szolgálata 2,5(H),1­0 ' „ Vallás és k­özoktatásügyi államtitkárság 80,000 „ Agrár­reform bizottság 294,0­­00 k­özmunkaügyi államtitkárság: a) belső szolgálat 320,000 „ b) külső szolgálat 77,000 „ Pénzügyi államtitkárság 25 ,000 „ Az autókiadások összege ezek szerint 8.265.550 lejt tesz ki. Nem reflektálnak autóra s igy nincse­nek autóköltségei az igazságügyi és a földmivelés­­ügyi államtitkárságoknak. Ezeknek a számoknak kellő megvilágítására csak két igen jellemző szá­mot hozunk fel. A be­ügyi államtitkárságnál lévő 73 funkcio­nárius — kezdve az államtitkártól a gépírokisasz­­szonyokig — évente összesen 1.168.158 lej fizetést kap, tehát kevesebbet, mint amennyiben csupán az autó kerül. Természetesen nem az autókiadások tu­lágosan magasak (?), hanem a fizetések — na­gyon­ alacsonyak. De még jellemzőbb a másik szám: az államtitkárság külső szolgálata, prefektu­sok, polgármesterek stb. évi budgetje 1.659.220 lej, tehát ez is sokkal kevesebb, mint a központi autó­kiadások összege.­­ .. Beszédes számok ezek. Valamikor, nem is olyan régen politikusaink és államférfiaink autó nélkül is tudtak kormányozni s bizony legjobb esetben kon­flison tették meg az utat. Most a Newyork épületé­től akármelyik reszortig csak autóval lehet járni, ami e­lkelő is, különös fényt, tekintélyt is ad az adminisztrációnak, de — valljuk be — kissé tud költséges. •

Next