Keleti Ujság, 1928. november (11. évfolyam, 249-272. szám)
1928-11-01 / 249. szám
r Willer József a magyarok nevében beszél (Tudósítás eleje az 1-ső oldalon.) A Magyar Párt nevében Willer József mond be- i szádot, amelynek alapján az udvarhelyi határozatot ismerteti, amely határozatnak a név határtalan elkeseredése a magyarázata. A magyarságnak joga van arra, hogyha a sérelmek nem nyertek orvoslást, akkor a Népszövetséghez forduljon. Willer dr. ezután a magyarság égető sérelmeit sorolta fel. Főképpen a kulturális sérelmekkel foglalkozott. Fölemlítette, hogy magyarlakta területeken egyes állami hivatalokban tábla van, amely szerint ott csak románul lehet beszélni. Ezt a rendelkezést abszurdumnak deklarálta. Ezután rátért Angielescu közoktatásügyi miniszter iskolapolitikájára, különnösen kifogásolta azt, hogy a gyermekek nemzetiségét neveik után ítélik meg, majd a magyarnyelvű állami iskolákról beszél, leszögezi, hogy ezek már csak papiroson vannak meg, mert azokba magyarul nem tudó román tanítókat neveznek ki. Beszéde végén kijelenti, hogy a Magyar Párt ezek alapján a felirati javaslatot nem fogadhatja el. Willer dr. beszédét a többség viharos közbeszóllásokkal szakította félbe. Különösen Ionescu marosvásárhelyi képviselő, továbbá Dandea, volt marosvásárhelyi polgármester és Soemi liberális képviselő hangoztatták magyarellenes kifakadásaikat. Soemi a legcinikusabban jelentette ki, hogy mivel a svábok annak idején elmagyarosodtak ezen az alapon a románok minden erővel romanizálni fognak. Soemi kijelentésére Leonte Moldoveanu, a felsírati javaslat előadója áll fel, és kijelenti, hogy Soemi nyilatkozata nem fedi a kormány kisebbségi intencióit. Gyárfás Elemér vitája a szenátusban A szenátusban Iliescu kormánypárti előadása arról is szólott többek között, hogy az ország összes polgárainak egységes, összeműködése szükséges az ország fejlődéséhez. Gyárfás Elemér, a Magyar Párt egyetlen választott Szenátora jelenik meg a szónoki emelvényen ezután. Egyedül áll szemben az egész szenátussal, amelynek ülésterméből hiányzik a román ellenzék, azzal kezdette Gyárfás, hogy megindokolta, miért nem vonult ki a Magyar Párt is a parlamentből. A magyarságnak, a népnek szüksége van most a parlamenti fórumra, hogy hallassa szavát. A pénzügyi stabilizációról beszél, amit ettől a parlamenttől vár a trónbeszéd. A gazdasági sérelmeket sorakoztatta fel, kimutatva, hogy milyen káros hatással volt a kormány gazdasági politikája a kisebségek életére. Ezután a kulturális sérelmekről beszélt. Gyárfás dr. beszédét ,, heves, viharos közbeszólások szakították félbe s többször az elnök is rácsöngetett azzal, hogy használjon más hangot. A parlament ülése után a magyar parlamenti csoport értekezletet tartott Bethlen György gróf elnöklete alatt. XI. ÉVF. 249. SZÁM 3 OLDAL jffiEzxTsWr&tja. Schubert halálának századik évfordulóján az uj MÓRAVEZZ ALBUM három szép Schubert dalt is megjelentet magyar szövegge. Az új Moravetz Album 38 szenzációs dal, tánc és magyar nótaslágert tartalmaz. Megtekinthető vételkényszer nélkül minden könyvkereskedésben. — — — A műveltséghez az sem kívántatik föltétetlenül, hogy az ember valamelyik egyháznak a tagja legyen. De jobb ha az. Akkor inkább elhiszik, hogy úriember. Ritkábban gyanúsítják meg kétséges értékű tanok vallásával. Hamarabb megállapítják, hogy nem veszedelmes. Az nem számít, hogy az ember melyik egyházhoz tartozik, ha az Üdv Hadseregével kapcsolata nincsen. De mégis jobb, ha egyháztag, vagyis, ha a királyt vallja a legfőbb püspökének. Mert Angliában olyan a világ. A püspökök püspöke nem más, mint a király. Ez semfurcsább, mint a régi szokás, amikor a pápa volta királyok királya. S valamint szó akkor sem lesett az ellen, hogy az egyház zsinatain államok sorsa felett döntsenek, ma is csak kevés csóválja a fejét azon, hogy a képviselőházban la szentlélek és az athanasiusi hitvallás fölött határozzanak. Az volt még csak a vita, amikor a munkáspárt egyik képviselője két órás beszédben fejtegette, hogy a püspökök tanácsa által javaslatba hozott módosítások a Szertartások Könyvét önmagával hoznák ellentétbe. A magas egyházpárti püspökök pápizmust akartak búcsúztatni, a széles egyházpártiak kiverekedtek maguknak, hogy a lelkészek tetszésére bizassék az átkok fölolvasása, az alacsonypártiak már nem is emlékszem, milyen alacsonyságra vetemedtek — ez a sok seszíűség nem tetszett a képviselő úrnak, aki különben nem is volt egyháztag. Ő az egyik non-conformista, vagyis be nem hódoló egyháznak volt a tagja. Szavazni azonban mégis szavazott. Az angol államegyház olyan anakronizmus, amit a pár tucatnyi független egyház megtételesem tud kellőképp enyhíteni. Még elképzelni is különös: a papokat az állam alkalmazza, a püspököket a miniszterelnök fölterjesztésére a király nevezi ki, a hitelveket, a híres 39 cikkelyt, a törvényhozás állapította meg, s azok megváltoztatása is csak törvényhozás útján lehetséges. Olyan ügyeket vetnek itt a képviselőház hatáskörébe, amelyek kényesebbek és fontosabbak még annál is, hogy egyházi gyűlések hozhatnának érvényes határozatokat fölöttük. Az államnak a felekezeti oktatásba való beleszólása kismiska ehhez képest. Igaz ugyan, hogy Angliában a kivezető út is nyitva áll, az államegyházból bárki tetszése szerint kiléphet. Ott vannak az úgynevezett szabadegyházak. De a különbség csekély. Azok legtöbbjében is meg van határozva a hitvallás, elő van írva az istentisztelet rendje, a viselkedés módozatait pedig az ótestamentumot megszégyenítő szigorúsággal ítélik meg a vének. Csak a qyakerek és az unitáriusok mondhatók szabadabbaknak. Az előbbiek szabadok a szellemiség erejében. őket csak egy köti: a bennük megszólaló isteni hang. Nekik papjaik nincsenek, mert az írást nem magyarázni, hanem annak értelmét a maguk életében fölfedezni kívánják. Előírt imákat és beszédeket nem használnak. Az egyszerű imaházban összegyülekeznek s hagyják, hogy a reájuk terülő csendesség megszólaltassa a bennük rejtőző istenséget. Nem énekelnek. De akit a lélek mozgat, az szól. Úgy szól, ahogy a lélek adja szólnia. A mindennapi életükben is mindig az Isten hangja után igazodnak ezek a modern misztikusok. A tiltást világosan hallják: Ne ölj! — és ők aszerint cselekesznek. A háború jöhet. Cs. katonának nem állanak. Kényszerítésnek kicsi haszna van velük szemben. A világháború idején mintegy hatezrüket hányatta börtönbe a kérlelhetetlen kormány, mindhiába. Ők a szeretet szavát komolyan vették; őket a gyűlölséget szító sajtó és szószék meg nem tántoríthatta. Az unitáriusok szabadok az értelem erejében. Fölényes, sokat tudó s mindeneket boncolgató emberek tartoznak közéjük. A kijelentés könyve helyébe ők oda állítják bíróul a saját józan eszüket. S ha ezzel sokra nem is mennek, mégis őszinték, mert az abszolút tudás csődjét bevallják. Mások áltatják magukat és sokra vágynak; az unitáriusok olcsón adják, mert tudják minek mi az értéke. Mások tökéletes bizonyosságnál kevesebbet el sem fogadnának; ők megelégszenek a maguk kis igazságával, mert tudják, többre úgysem mennek. Végeredményben a quaker is meg az unitárius is az emberi természet értékességébe vetett hitünket állítja vissza. Az egyik reá meri bízni az életét a megérzéseire. A másik hitelt ad az értelmének. Merész vállalkozók, úttörők, szent bolondok ők. Ma még csak kevesen értik meg őket. Az emberiség nagy tömegei még mindig nem képesek a saját lábukon járni. De egyszer majd mindnyájan eldobjuk a mankókat. A külső szabály segítségét és önkényét odahagyjuk. Magunkat teljességgel a belső hangra reábízzuk. Akkor lesz a mi új fölszabadulásunk. A természet, a belénk idegzett határozottság, még egyszer diadalt fog ülni általunk a lenyűgöző és lenyűgözött törvények felett. Ennek a jövő diadalnak indulóját már fújja sok ezer ifjú torok. de erősen és biztosan állanak az uj alapzaton! Tekintély vonszolta őket idáig, most már maguk folytatják az utat. Uj ösvényt vágnak, mernek. Szebbet, magasabbra törőt. Csúcsra küldi őket az uj elkerülhetetlenség. Oda is magukban mennek. Vezérelje az útjukban szenese. tt »+1 A Zeppelin megtette útjának kétötödét (Newyork, október 31.) A Zeppelin ma délután hat óráig útjának kétötödét megtette. A rádió jelentése szerint az út zavartalan halad előre. A léghajón 63 személy utazik, köztük 25 utasképen. Az utasoknak megtiltották, hogy 25 kilogrammnál súlyosabb podgyászt vigyenek magukkal. Néhány órával az indulás után a léghajó fedélzetén potyautast fedeztek föl: egy 17 éves Terre nevű amerikai fiatalembert, aki egy ügyvédi iroda alkalmazottja. Egyelőre nem tudni, hogyan sikerült a hajóra jutnia. A léghajó mintegy 1 . 50.000 levelet hoz magával. A „Gráf Zeppelin" indulása minden nehézség nélkül ment végbe és a léghajó rövidesen 120 kilométeres sebességgel haladt. 3 óra 6 perckor (középeurópai idő szerint 9 óra 6 perckor Newyork felé ért a léghajó, amely négy órakor átrepült a Long Islandon fekvő Curtistfield fölött. (Newyork, október 30.) A Hearst-lapok közlése szerint, Eckener kijelentette, hogy még ebben az évben feltétlenül visszamegy a léghajóval Amerikába, a világkörüli út azonban a jövő évre marad. Eckener azt tervezi, hogy tavasszal délamerikai útra startol a Gráf Zeppelinnel s utána ősszel kerül sor , a világkörüli útra, melyet négy közbenső leszállással fog megtenni a léghajó. Newyork jelentése szerint, a léghajó szikratávírója most is átlag félóránkint kap Amerikából a tengerészeti minisztérium rádióleadó állomásától időjárásjelentéseket, de több ízben anélkül, hogy pozícióját megjelölné, csak azt a választ küldték a léghajóról, hogy a feladott időjárásjelentést megkapta, köszöni és újabb jelentéseket vár. Washingtonból érkezett a hír, hogy a német követ amerikai szikratávíró útján köszönetét fejezte ki Eckenernek amerikai útjával teljesített missziójáért és szerencsét kíván a mostani és további útjaihoz. A Zeppelin viharzónába került (Newyork, október 30.) A Gráf Zeppelin európai idő szerint egy órakor átrepült a Trinitz-öböl fölött. Az amerikai parttól négyszáz mérföldnyire viharzónába került, amelyben a légrétegek között manőverezik, hogy megfelelő szelet találjon. Sebessége 160 kilométer és ma délutánig fele útját meg kellett tennie. Eckener a tavasszal világkörüli utat tervez, amelynek első szakasza Friedrichshafentől Tokióig, a második Sandiegorig, a harmadik Lakehurstig, a negyedik Friedrichshafenig terjed. »»»♦›♦•‡‡#♦›#« 8 H»M Lapedatuék sietve viszik vissza a választ Berlinbe (Bucuresti, október 30.) Ma délelőtt a pénzügyminisztériumban értekezlet volt Bratianu Vintila elnökletével. Ez alkalommal megvizsgálták a Berlinben megállapított egyezmény tervezetét. Valószínű, hogy a szövegezésnek bizonyos mérvű módosítását fogják kérni, hogy a jövőre nézve elkerüljék az esetleges téves interpretációkat. Ma este újabb konferencia lesz ebben a tárgyban és ezután Petrescu Comnen és Lapedatu delegátusok visszautaznak Berlinbe. Úgy látszik, hogy a kormány a német feltételeket nagyjában elfogadja és ha a módosításokhoz Berlinben hozzájárulnak, akkor a megállapodások létrejöhetnek.