Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-01 / 198. szám

XII. ÉVF. m. SZÁM. \¥uisue/nUjrsxfa BBSS’ !flt|yra Hágában második békét kötöttek a nagy­hatalmak Németországgal A harmadik zóna kiürítése a Young-egyezmény német és francia ratifikálása után történik meg . A megegyezések véglegesen likvidálják a világháborút (Hága, augusztus 30.) A konferenciát ösz­­szehívó hatalmiak között tegnap estére létre­jött a teljes megegyezés úgy a pénzügyi, mint a politikai bizottságokban. Beavatottak szerint a konferencia záró­ülését holnap tartják meg. Tegnap délben még pesszimisztikusan ítélték meg a helyze­tet, mert Stresemanni csak abb­­n az esetben vált hajlandó belemenni a nemeteket i­s terhelő újabb kötelezettségek válla­lásába, ha aj­alam­zati kiürítés tekinte­tében a hertadmok viszont Németor­szágnak tesznek homncessziók­at. Egész napi tárgyalás után a politikai bi­zottságban a következő megegyezés létesült: A megszállásban résztvevő három hata­lom kötelezettséget vállal abban az irányban, hogy 1ó megszállás likvidálását szeptember tizenötödikén feltétlenül megkezdik s a rajnai második zónát a belgák és angolok, úgyszintén a fr­anciák is há­ro­m hónapon belül kiürítik. A megszállási harmadik zóna kiürítésének megkezdése a­kkor áll be, ha úgy a francia, mint­­a német parlamentek ratifikálják a Young-tervezetet. A megszállás likvidálásá­nak megszakítás nélkül, lehetőleg gyorsan kell végbemennie nyolc hónapon belül, da legkésőbb 1930 július elsejéig. Ez időpont után egyetlen idegen katona sem lehet már a rajnai megszállás egyik zónájában sem. A megegyezés második pontja a Versail­les­ békeszerződés 42. és 43. pontjait értelmezi , ebben a franciák lemondanak a megszállás likvidálása utáni időre a rajniai bi­zottsági ellensőrzésről. A megegyezés e pontjának precíz megszöve­gezése ma történik meg s később hozzák nyil­vánosságra. A pénzügyi bizottságban létrejött meg­állapodást az alábbiakban közölték a nyilvá­nossággal : 1. Németország lemond ’a Dawes és Young­­terv közötti differenciában való részesedés­ről. 2. A birodalmi vasutak jövedelméből augusztus hónapra Németország 79 millió aranym­árkát fizet. 3. Németország beleegyezik a Young-ter­­vezet módosításába. 4. Németország­­hozzájárul a megszálló hadsereg költségeinek fedezéséhez szeptem­ber elsején fúl is­ A hatalmasre erre a célra hatvanmillió aranymárkás közös ala­pot teremtenek, melyhez Németország ötven százalékban járul hozzá hcór-­­ nőne millió arany­márkával. Ebből a harmincmillióból Németország ak­kor sem követelhet, vissza semmit, ha a meg­szállás költségei a likvidálásig netalán nem érnék el ezt az összeget. A további ötven szá­zalék viselési kötelezettsége tekintetében megállapított kulcs szerint Franciaország 35, Anglia 12 és Bel­gium 3 százalékat vállal. A mai londoni lapok joggal beszélnek hágai békéről. A hágai megegyezések véglegesen likvidálják a világháborút s ezekhez a tettekhez képest a locarnói szer­ződés jelentősége is eltörpül. A delegátusok azzal a nyugodt öntudattal hagyhatják el Hágát, h­ogy történelmi jelentőségű mű meg­alkotásában vettek részt. (Londoni, augusztus 30.) A sajtó öröm­mel kommentálja a hágai megegyezést, és ki­emeli, hogy a rajnai megszállás likvidálásá­val a világháború utolsó maradványait is si­kerülni fog eliminálni-A Times cikkében örvendetesnek tartja hogy a pénzügyi kérdésekben folyt a hosszú­­ és szenvedélyes vita Hágában, mert így leg­alább lehetővé vált, hogy a politikai bizott­ság csendben megoldhassa feladatát, a raj­nai kiürítés ügyével kapcsolatos kérdéskom­­plexumokat. A Daily Telegraf cikke dicséri a fran­ciák mérsékletét, akik lemondottak az egyez­tető és ellenőrző bizottság fenntartásáról a kiürítés utáni időkre. (Berlin, augusztus 30.) A lapok a hágai konferencia eredményes munkájával kap­csolatosan írt cikkeikben az esemény jelen­tőségéhez képest méltatják a sikert. A Ger­mánia leszögezi, h­ogy a német nép többsége nem szereti a Young-tervet, de két rossz kö­zül a kisebbiket kell választania. A pénzügyi megegy­ezés lehetővé teszi, hogy 1930 július elsején Németország visz­­szétnyerje teljes szuverénitását, ami az európai konszolidáció és a német egyenjogúsítás irányában jelentős lépés- A Berliner Tagblatt kiemeli, hogy a jövő év el­ső felének végétől kezdve megszűnik az ide­gen megszállás s a kiürítés utáni időre a bi­zottsági ellenőrzést sem tartják fenn. A Deutsche Allgemeine Zeitung súlyosnak mondja a Young-tervezetet, mert ez két ge­nerációt megterhel. A Vorwärtz és a Lokal­­anzeiger is hosszú cikkeket szentelnek a há­gai békének. KOTTA - LEPAGE JEGYZÉK INGYEN!! 3 Megkötötték az egy milliárd lejes mező­gazdasági kölcsönt Párisból érkező jelentés szerint azok a­­ tárgyalások, amelyeket Popoviciu Mihály­­ pénzügyminiszter ,az utóbbi­­időben hollan­diai bankárokkal folytatott az aratás finan­szírozására szükséges kölcsön ügyében, ,ered­ményei fejeződtek be. A Nederhundsche Hyink táviratilag értesítette a pénzügyminisztert a megegyezés létrejöttéről. A kölcsön összege egymillárd lej és ,az összeget a holland bank­csoport közvetlenül a szövetkezeti bankok­nak adja. A kölcsön megkötéséről kiadott fél­hivatalos kommüniké hangsúlyozza, hogy ez a kölcsön nemcsak a jelenlegi szükségletek­­fedezése szempontjából­ fontos, hanem azért is, mivel világosan bizonyítja, hogy Románia hitele a nyugtó bírokiptycaikon újból normá­lis szituációba jutott. Másrészről a kölcsön meg fogja­­akadályozni azokat­ a fluktuáció­kat, amelyek az utóbbi nyolc évben annyi kárt okoztak a­ romániai földművelésnek és kereskedelemnek. - A pápa beszüntette a szentföldi zarándoklásokat Hivatalos jelentések szerint a nyugalmat sikerült biztosítani Palesz­tinában . A jeruzsálemi konzulátusok közös távirata (London, augusztus 30.) A lapokhoz ér­kezett jelentések szerint a palesztinai kor­mányzó hatóságok kijelentették, hogy n­a­­gyobb arányú zavargások és összeütközések most, már "kizárt dolognak látszanak- ka­tonaság teljesen ura mindenütt" a helyzet­nek. Dobby ezredes, a kirendelt angol csapa­tok főparancsnoka ,kijelentette, hogy a rendelkezésére álló katonai erők teljesen elegendők minden oldalról jövő zavargások leverésére. Az­ ausztráliai zsidók gyűlésén bizalmat szavaztak az angol kormánynak és köszöne­tet­ mondottak a gyors csapatszállításokért, amelynek segítségével most imár úrrá ,tud­nak lenni a zavargások felett. (London, augusztus 30.) Sir John Chan­cellor főkormányzó Kairóból visszaérkezett Jeruzsálembe. Elutazása előtt fogadott" egy zsidó küldöttséget és megnyugtató kijelen­téseket tett". Kijelentette többek közöt, hogy meggyőződése szerint most már nincs szük­ség a zsidó negyedek kiürítésére, mert min­denkit kellő védelemben tudnak már részesí­teni jelenlegi lakóhelyén is. Macdonald miniszterelnök a világ minden részéből számos tiltakozó táviratot kap a pa­lesztinai események miatt­. , A gyarmatügyi miniszter közlése szerint a nagyszámú karhatalom megjelenése min­denütt kedvező­­hatást gyakorolt az ideges hangulatra. . A nyivatalos vesződséglista a követke­ző: halottak: 96 zsidó, 52 arab és 6 keresztény. A kórházakban ápolnak még 151 zsidót, 103 arabot és 9 ke­resztényt. A Tribuna értesülése szerint — mint­ Ró­mából jelentik — a Jeruzsálemben székelő külföldi konzulátusok elhatározták, hogy kö­zös szövegű táviratban­­fordulnak kormá­nyaikhoz. A távirat a következőképpen hangzik: „A palesztinai helyzet tanulmányozása alapján és a külföldiek­­védelmére az angol hatóságok által történt intézkedések figye­lembevételével a konzulátusok elhatározták, hogy kisrtdányaikkal közlik az amid ható­ságu­k intézkedéseinek elégtelenségét, mert­ ma, midőn egész­­Palesztina forrong, még csak Jeruzsálem nyugalma sincs bizto­sítva. A konzulátusok ismételt kérése elle­nére sem gondoskodtak ,a­ hatóságok a kül­földiek­­védelméről, sőt még csak arról sem, hogy a konzulátusok épületeit rendőrök ál­tal m­gvédjék." A Tribuna egyik munkatársával folyta­tat beszélgetésben az olasz cionista szervezet elnök kifejti, hogy­­a véres események egyrészt a fellází­tott tartaloék manitizmu­sára, másrészt azonban az­­­ngol hatóságok magatar­tására ,vezethetők vissza. A palesztínai kormány mi­tsem tett, hogy az izgatók által szított mozgalomnak elejét ve­gye. A Vatikán intézkedései (Róma, augusztus 30.) A pápa jobb idők bekövetkezéséig a szentföldi zarándoklásokat beszüntette. XI. Pius pápa a jeruzsálemi la­tin pátriárkához kérdést intézett a szent­föl­­dön fekvő keresztények védelme tárgyában és arra vonatkozólag, hogy a keresztények az események következtében nem szenvedtek-e kárt­. A Szentszék érintkezést tart fönn egyébként Egyiptom­­és Arábia arab vezé­reivel is.

Next