Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-30 / 22. szám

­ Ma este a Velencei kalmár Fekete Mihállyal A művészet hivatott templomává változik át ma este a kolozsvári Magyar Színház. A sok hétköznap után végre ünnepi estben lesz ré­szünk. Ma este levett­ kalappal megyünk a ko­lozsvári Magyar Színház küszöbe elé, mert ta­lálkozni fogunk a teremtő géniusz mithológiai nagysággá szentelődött szellemével. A legszebb lelki fogantatások nagy varázs­lója megnyitja előttünk az emberi lélek legmé­lyebb rétegeibe rejtett titkokat. Milyen különös is az, hogy ugyanabban a csarnokban, ahol es­ténként a léha szórakozások olcsó hatásu szín­házi eseményeinek gyulnak fel a csillárok, ma este megnyitják pandora szelencéjét, a színpad kifordul sarkaiból s viharos tengerré alakul át s mi együtt zuhanunk a szenvedések tragikus mélységeibe és együtt emelkedünk a költővel a poézis legtisztább régióiba. Shakespeare Velencei kalmárja, a legkom­plikáltabb művészi feladat, Shylock féktelen szenvedélyének ábrázolása Fekete Mihálynak jutott. Valóban gondolkodóba ejt, hogyha a vé­letlen nem sodorja a színház kötelékébe Fekete Mihályt, megtörténhetne-e egyáltalában ma es­te a a shakespearei szellemidézés. Fekete Mihály az erdélyi színésztörténelem­­nek romantikus alakja. Mondhatnók az egyet­len romantikusa, aki a Megyerik, Dérynek és Szentpéterik fanatikus lelkesedésével, a szó megnemesített értelmében vett hordákon ván­dorolta be az erdélyi falvakat, határvégeket ahol a korcsmafü­stös csárdák és színek falai kö­zé fel merte idézni a klasszikus dráma legna­gyobb halottait- Tisztelegjünk ma este tömege­sen Shylock ábrázolója, az aktor előtt, de e tisz­­teletben nemes ötvözetté vegyüljön el hálánk és köszönetünk is, hogy e kufár korban mert apos­tol is lenni. I (-■­.) (*) Amerikai író üdvözlete az Erdélyi Szem­lének. Az Erdélyi Szemle legújabb száma, amely Tóth Istvánnak, a jeles festőművésznek művészi boritélyapjával jelent meg. Reményi Józsefnek, az amerikai magyar írónak egy leve­lét közli, az Erdélyi Szemlének egy hozzá jutott számával kapcsolatban. A lap további részében is sok érdekes és élénk írás tesz bizonyságot a lap komoly kritikai hivatásáról. Irodalmi részé­ben Walter Gyula, Kibédi Sándor, Marton Lili cikkei mellett Harsányi Zsolt a mai Kolozsvár­ról beszél s igen érdekes S. Nagy Lászlónak Herczeg Ferencről és a svábokról írott cikke Az olvasás rendszeréről Marton János elmélke­dik budapesti levelében. Régi erdélyi írók soro­zatában Barabás Abel és Kun Ernő emlékeit idézi. A rovatok tartalmát több illusztráció te­szi változatossá. (*) Ártatlan Zsuzsi: A mulatságos és kedves Gilbert operettet újította fel tegnap a Magyar Színház. Sajnos, a közönség feltűnő érdeklődés- . IHOD­IDM ÉS MŰVÉSZET F. Molnár Róza képkiállítása Alig egy hete nyílt meg a kiváló székely festőművésznő, P. Molnár Róza képkiállítása a vármegyeház üvegtermében és máris olyan ál­talános érdeklődés nyilatkozott meg iránta, ami Kolozsvárt ritkaságszámba megy. A látogatók egész tömege gyönyörködött P. Molnár Róza művészetében, aki minden tekintetben megér­demli azt a kivételes figyelmet, amely úgy a kritika, mint a közönség részéről meg­nyilvánult. P. Molnár Róza a ma művé­sze, nyugati színvonalon álló modern piktor, akinek művészetén meglátszik a párizsi két éves stúdium anélkül, hogy eredeti tehetségének és egyéniségének kibonta­kozását akadályozta volna. Sikere annál figye­lemre méltóbb, mert általában Erdély közönsé­ge idegenkedik a modern művészeti irányoktól, de a tehetséges művésznőnek egy csapásra sike­rült ezt az idegenkedést legyőznie, aminek a titka az, hogy modernsége nem a formában és külsőségekben merül ki, hanem nagy emberi és életproblémái vannak, a művészet lényegét fog­ja meg. Minden körülmények között megérdem­li, hogy kiállítása nemcsak erkölcsi, hanem anyagi sikerrel is záruljon, hogy további mun­kásságát ezáltal is lehetővé tegye Kolozsvár műértő közönsége. Értesülésünk szerint a kiál­lítás egyébként február 2-án zárul. I­­ XIV. tvt. 11. SZÁM. (London, január 28.) Az Evening News madridi távirata közli, hogy Granadában is sztrájkba léptek a főiskolai hallgatók. A diákok a sztrájk proklamálása után kivonultak az utcákra és tüntetést ren­­deztek, amely több helyütt zavargássá fajult. A tüntetők a hivatali helyiségek ablakait bever­ték és több monarcista polgárt tettleg inzultál­­tak. A rendőrséggel támadt összeütközés során többek közt egy rendőr is súlyosan megsebe­sült. (London, január 28.) Madridi jelentés sze­rint zavargások kezdődtek Valladoliban is. Sevillában a diákok két ellenséges poli­tikai frakciója közötti küzdelem nem ért véget. A karhatalom a legnagyobb nehézségek között igyekszik a küzdő feleket egymástól szétvá­lasztani. (London, január 28.) Az Evening Standard madridi távirata szerint tegnap este 7 órakor rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a spanyol fővárosban. Az egész rendőr­séget és a polgári gárdát riadókészültségbe he­lyezték s az utcákra lovasrendőr-őrjáratokat vonultattak ki. Az éj folyamán összeütközések voltak a sztrájkoló diákok és a karhatalom között, összesen mintegy háromszáz letartóztatás tör­tént. Granadában és Sevillában az összeütközé­sek állandósultak. Oviedoban szintén prokla­­málták az általános diáksztrájkot. Issa Spanyolországban általános diáksztrájk Madridban rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe A szatmári wares­ tiaraács romára tagdjjal is objektív álláspontra helyezhetitek a szatmári Iparos Otthon ügyében A város parlamentjében a költségvetés tár­gyalásával kapcsolatban Ferencz Ágoston pol­gármester beszámolt az Iparos Otthon tulaj­donjogának ma már országos szenzációvá nőtt ügyéről. A közgyűlés soronkívül tárgyalás alá vette Szatmár ezerötszáz iparosának szívügyét. Dr. Weisz Sándor városi tanácsos, a Magyar Párt ügyvezető elnöke indítványozta, hogy a város ne nyugodjék bele a bukaresti központi felülvizsgálati bizottság döntésébe, hanem a legsürgősebben adja be felfolyamodását a sem­­mitőszékhez, kérvén a téves határozat megvál­toztatását. Kocsis László szociáldemokrata ta­nácsos a munkás­tanácsosok nevében csatlako­zott az indítványhoz. Ekkor nagy meglepetésre dr. Bota Eugen román tanácsos emelkedett szólásra, aki kije­lentette, hogy ő és felebbező társai azon tény­beli tévedésben voltak a felebbezés beadásakor, hogy Szatmár városa annak idején 40.000 arany koronát fektetett bele az Iparos Otthon épüle­tébe. Tekintve, hogy azóta meggyőzödést szerez^ hiányán kivül a színészek kedvetlenségét , emiatt az előadás széteső voltát is meg kell em­lítenünk. Most, amikor a gazdasági válság miatt csak fokozott munkateljesítmény mellett remél­­heti a színház a közönség érdeklődésének fel­keltését, különösen sajnálatos, ha az előadások nívójának sülyedését kell megállapítanunk, így is meg kell dicsérnünk Kondor Ibolyka, Tompa Béla, Leövey és Selmeczy ambiciózus játékát amit nem mondhatunk el Nádor Jenőről, aki úgy látszik, a kolozsvári színpadot mucsai nívó­jának nézi, legalább is egy ilyen félhelyáras elő­adáson. A fegyelem és kötelességtudás éppen akkor a legfontosabb, amikor kevesen vannak a színházban, ezt Nádor Jenőnek is jól kell tudnia. Jek arról, miszerint a város egy bánival sem já­rult hozzá az iparosok kultúrpalotájának fel­építéséhez, a felebbezők részéről is hozzájárul ahhoz, hogy a felfolyamodás beadassék a sem­­mitőszékhez és igy ez a kérdés, ha már más­ként nem is lehet, ezúton reparáltassék. Ezután a városi közgyűlés egyhangúlag el­határozta, hogy a központi felülvizsgálati bi­zottság határozatát, mely megváltoztatta a vá­rosi közgyűlés 1930 őszén hozott azon határoza­tot, miszerint lemond az Iparos Otthon vételére kötött szerződésről, mint a városra nézve is sé­relmes döntést megfelebbezi a semmi­tőszékhez. Valószínűnek látszik, hogy az ifjú c­emo­­rista román városi tanácsosok utóbbi, most már objektív felfogása folytán még a városi köz­­gyű­lés plénuma előtt közmegelégedésre elinté­ződik a szatmári Iparos Otthon tulajdonjogá­nak kérdése, amely annyira felzaklatta nemcsak Szatmár össziparosságát, hanem a város egész polgárságát. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI. A velencei kalmár. Ma este lesz a reprize Shakes­peare hatalmas művének, A velencei kalmár­nak. Az uzsorás Shylock nagy tragikomédiája, amely fölött szá­zadok óta annyit vitáznak a kritikusok, ma is eleven, emberi, mindenkihez szóló érték. A színház Fekete Mi­hály rendezésében eleveníti fel a halhatatlan britt zseni művét. A szereposztás a következő: Bassanio: Földényi, Antonio: Forgács, Shylock: Fekete Mihály, Salarino: Fülöp Sándor, Gratiano: Réthely, Lancelot: Ihász, Gob­­bo: Leövey, Lorenzo: Lantos, Tybal: Selmeczy, Portia: Kaszab Anna, Jessica: Bárdi Teréz, Nerissa: Vass Piri. Az előadást rendes helyárakkal, B. bérletben tartják meg. Az okos mama. Szombat este lesz a premierje Sze­nes—Békeffy—Lajthay nagy operettjének, Az okos ma­­má-nak. Esztendők óta nem került színre ilyen kerek, egységes, ideális operett. Meséje a legjobb vígjátékokat is felülmúlja, zenéje a modern operettmuzsika minden kitűnő kvalitását egyesíti. Az okos mamát szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden adja egyelőre a színház, de már a jövő hét szombatjára is Az okos mama van kitűz­ve. A darabot Ihász Aladár rendezi, Komjáthy Károly vezényli, a főszerepeket Poór Lili, Kondor Ibolya, Ker­tész Manci, Földényi László, Tompa Béla, Ihász Aladár, Réthely Ödön alakítják. Két attrakció. Négy filmsztár egy műsorban. Gran­diózus kettős műsor kerül bemutatásra a Magyar Szín­ házban. Műsoron: „Játékosnő“. Dráma 6 felvonásban, a főszerepekben: Esterházy Ágnes és Harry Liedtke. Ezt megelőzi: Alpesi tragédia. Filmregény 7 felvonásban, a­őszerepekben­ Vladimír Gaidaroff és Luci Dorian. A ,Játékosnő”-ben Monte Carlo mondani élete, mindvégig érdekfeszítő cselekmény keretében pazar rendezésben tárul a néző elé. Az „Alpesi tragédiádban pedig a szen­zációsan izgalmas drámai cselekmények, fenségesen szép keretet ad az alpok szűzies fehérségében pompázó csodásan szép tájrészletei, ez a szenzációs műsor négy napig kerül vetítésre a Magyar Színházban, u. m. csü­törtökön és pénteken d. u. 3, 5 és 7 órakor. Szombaton csak egy előadásban d. u. 6 órakor és vasárnap két elő­adásban, u. m. d. u. fél 3 és egynegyed 5 órakor. Hely­árak 20 és 10 lej. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Csütörtök fél 9.: Velencei kalmár. (Új betanulás­ban, uj szereposztásban.) 27. B. bérlet. Ssz. 163. Péntek fél 9.: Huszárfogás. (10, 20, 30, 40 és 50 te­jes mozihelyárakkal. Ssz.164.) Szombat d. u. 3. Alvinci huszárok. (Ifjúsági előadás nagyon olcsó helyárakkal. Bevezeti dr. Kende János ta­nár. Ssz. 165.) Este fél 9.: Az okos mama. (Operettuj­­donság először, Poór Lili, Kondor Ibolyka, Kertész Man­ci, Tompa, Ihász fellépésével. 24. Premierbérlet. Ssz. 166.) Vasárnap d. u. 6.: Az okos mama. (Operettujdonság másodszor, bérletszünetben, rendes helyárakkal. Ssz. 167.) Este 9.: Tommy és társa. (10, 20, 30, 40 és 50 lejes mozi­­helyárakkal.) Ssz. 168. Hétfő fél 9.: Az okos mama. (Operettujdonság har­madszor.­ 29. A. bérlet. Ssz. 169.) Kedd fél 9.: Az okos mama. (Operettujdonság ne­gyedszer. 28. B. bérlet. Ssz. 170.) A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Csütörtökön és pénteken d. u. 3, 5 és 7 órakor. Nagy kettős attrakciós műsor. X. A játékosnő. Dráma 6 felvonásban, a főszerepekben: Esterházy Ágnes és Har­ry Liedtke. II. Alpesi tragédia. Filmregény 7 felvonás­ban, a főszerepekben: Vladimir Gaidaroff és Luci Do­­riane. Helyárak: 20 és 10 lej. A ROMÁN OPERA MŰSORA. Péntek, január 30.: Pillangó kisasszony.

Next